AVE Kiállítóház

AVE Kiállítóház“egy elfeledett varázslat ébredése”

Intézményünk az a tér, közös dimenzió, ahol korlátlanul mozoghatunk és tevékenykedhetünk projektjeink során. Alapvető feladatunk közművelődési, ismeretterjesztési és esztétikai céllal időszaki kiállítások szervezése, tudományos valamint kulturális tartalomszolgáltatás. Rendezvényeken, konferenciákon, előadásokon keresztül, szellemi örökségünk javítása, intellektuális szemléletformálás a kor kihívásainak megfelelve. Célunk az „eljáró típusú” tudatos kulturális értelmiségi fogyasztók kiszolgálása, olyan minőségű műsor kínálat megteremtésével, amely része egy a XXI. századi értelmes ember igényes kikapcsolódásának.

Mindezek minőségi szolgáltatójaként további céljaink között szerepel:
• a magyar és nemzetközi történelmi örökség minél teljesebb körű bemutatása, feltárásának segítése nem utolsó sorban közérthetővé tétele,
• a modern és régi kori tudományok, a klasszikus és kortárs művészetek sokoldalú szemléltetése valamint közvetítése a világ sokféleségét elfogadó, anyanyelvi és kulturális hazafiság támogatásának jegyében úgy az ínyenc, mint a szélesebb közönség számára is befogadható, magas szintű élmény megteremtésével,
• a kulturális emlékezet ébrentartása, folyamatos gazdagítása,
• a régészet és társtudományai széles körű társadalmi beágyazottságának megvalósítása, nem utolsó sorban egyéb művészetek és hagyományaink közötti párbeszéd személyes és közösségi élményeinek biztosításával.

Tárlatainkon fokozatosan erősíteni kívánjuk az interaktivitás szerepét, a hatékonyabb ismeretátadás érdekében felhasználjuk a technika teremtette lehetőségeket.
Szolgáltatásaink megvalósításához szándékunkban áll együttműködni jelentősebb hazai, és külföldi múzeumokkal, szakmai szervezetekkel, társintézményekkel. A múzeumok megváltozott társadalmi szerepét figyelembe véve, különös hangsúlyt fektetve a kiállítótér kulturális mediátor szerepére. Évente két-három kiállítást kívánunk megalkotni, létrehozni.

Politikai, vallási és társadalmi hovatartozásra független bemutatótérként indulunk, ám azon túlmutatva szándékunkban áll egy újfajta igényes szolgáltató egységgé válni, amely az értelmiségi réteg, tudomány és kultúra fogyasztói valamint alkotói felé egyaránt szolgáltat. Minél szélesebb körben kívánjuk elérhetővé tenni az elgondolkodtató, minőségi tartalmat. Sokoldalú és változatos műsorainkkal (régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi kiállításokkal, látogatóbarát kiállítóterekkel, előadásokkal, konferenciákkal, oktatási programokkal, múzeum pedagógiával), a minőségi Művészetek, Tudományok és a Hagyományok támogatójaként kötelezzük el magunkat, így kívánunk megjelenni a köztudatban.

Tevékenységünkkel nagyban hozzá kívánunk járulni, hogy a jövő nemzedékének fiataljai is egyre szélesebb körben váljanak tudatos kultúrafogyasztó felnőttekké. Mindezt inspiráló, párbeszédet generáló, kérdéseket felvető igényes eseményekkel és szolgáltatásokkal, az élményre, kreativitásra és interakcióra építő újszerű programok bemutatásával megtenni.

Tudástárunk örökségének őrzője valamint közvetítője nem utolsó sorban „óvóhelye” kívánunk lenni.

Emberek Aranyban – „Fejedelmi sírok leletei a Sztyeppe Piramisokból”

Utoljára Magyarországon!

Aranypompába temetett fejedelmek kincsei a keleti sztyeppékről. Krym Altynbekov covers_315739professzor (munkásságáért és a kiállítási anyag hazai bemutatásáért 2014. március 14.-én megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét Budapesten) 2500-3000 éves aranykincseket bemutató kiállítása. A lovas nomád népek aranykora, mely alapjaiban határozta meg a nyugati és a keleti civilizációt egyaránt!

Hérodotosz szavaival élve: Griffek által őrzött arany ország.

A kiállítás helyszíne: AVE Kiállítóház (1065 Budapest, Hajós utca 21.)

Időpontja: 2016. szeptember 02. – december 31.

Nyitva tartás: minden nap (hétfőtől – vasárnapig) 10.00 – 20.00 óráig

A tárlat alternatív szemszögből keres válaszokat a magyarság eredetére, múltjára. Megtekintése után átfogó képet kaphatunk az ókori világ lovas nomád birodalmáról.

A kiállítás 2012-ben volt látható Budapesten a VAM Design Centerben, majd Debrecenben a Kölcsey Központban, Keszthelyen a Festetics Kastélyban, Balatonszemesen a Bujdosó Magtárban, Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeumban, Tatán a Kuny Domonkos Vármúzeumban, Budapesten a Magyarok Világszövetsége székházában a Magyarok Házában, Békéscsabán a Munkácsi Mihály Múzeumban és idén a nagy sikerű bemutatók után, hazaszállítása előtt utoljára ismét Budapesten az AVE Kiállítóházban tekinthető meg.

Egy művészet, melynek alkotásait máig csodálja a világ.
Egy kultúra, ahol már 2500 éve ingben és nadrágban jártak.
Egy nép, akik évezreden át uraltak kétkontinensnyi területet.
Egy társadalom, ahol a férfi és a nő egyenrangú és egyenértékű volt.
Egy történet melynek nyomait ma is fellelni az Altáj hegységtől hazánkig.
Egy lelet együttes, melynek kincseit a Tutanhamon lelethez hasonlította a világ.
Egy kiállítás, ahol most mindez UTOLJÁRA látható, megtapasztalható és átélhető.

A kiállított leletek a Kazahsztáni – kurgánoknak nevezett – halomsírok mélyéről előkerült páratlan kincsek reprodukciói. Issyk-kurgánból és a Berel mellett feltárt – világviszonylatban is ritkaságszámba menő – lovas temetkezés leleteiből származnak. Időutazáson keresztül repítenek íjfeszítő kultúránk és a kazah nép eredőjeként tekinthető sztyeppei lovas-nomád nemzet 2500-3000 évvel ezelőtti fejedelmi világába, mely az ókor bölcsőjének tekinthető. Megelevenedik számos lelőhely, valamint a látogatók betekintést nyernek a feltárás, a beazonosítás, a leletmentés, a konzerválás és a reprodukció munkafázisainak technológiájába. Megismerhetik azt az emberfeletti munkát, amely során a három-négyezer éves szerves leletek, fából, bőrből és vászonból lévő temetkezési emlékeik is megelevenednek. A bemutatott tárlat bizonyítja a hatalmas erejű sztyeppei kultúra művészi alkotásainak tökélyét, máig utánozhatatlan egyediségét, megfejtetlen ékszerkészítési technológiájának titkát, valamint színes képet ad a szkíta és türk eredetű népek életéről, kultúrájáról, gazdagságáról.

Vajon képesek leszünk valaha az aranytárgyak üzenetét megértve visszatekinteni az időben, megérteni a mítoszokat?

A tárgyak hitelességét Krym Altynbekov restaurátor privát intézete az Ostrov Krym intézet szavatolja. Krym Altynbekov nevéhez fűződik az 1969-ben, Issyk falu mellett feltárt Aranyember végleges rekonstrukciója, a bereli sírmező leleteinek konzerválása, Ő mentette meg 2012-ben a Mongólia területén talált türk fejedelmi mauzóleum festett agyaghadseregét, valamint készítette el a H. Parzinger által megtalált, és az évszázad leleteként ismert Arzhan II kurgán szkíta fejedelmi sírjának rekonstrukcióját is.

Aranyi László – Hinni vagy nem hinni? Mit hinni el?

Szociológiai tanulmány vallásokról, politika pártokról, titkos társaságokról, szektákról, spirituális iskolákról, ezoterikus közösségekről, csodatévőkről, mesterekről, tudományvallásról, a tudományról és a való világról.

“Bő másfél évtizeddel az előzőt követően, ismét nekifogtam egy  szociológiai tanulmány megírásának. Úgy érzem, ebben a témában  és ilyen formában tükrözni kell korunkat. Ha pedig a tükörkép  torz, az nem a tükör hibája…. A jelenkori ember útkereséseiről szól, s azokról, akik ezzel visszaélnek,… kihasználják és megtévesztik őt.” – Aranyi László

„Azok, akik egyenjogúságot és igazságot követelnek, mindig gyengébbek; míg az erősebbeket ezek a dolgok nem nyugtalanítják.” – Arisztotelész

A hit rendkívül erős tud lenni, miként a tévhit is (placebo-hatás). Vajon mi készteti az embereket arra, hogy a valóságtól teljesen eltávolodva, vakon, hamis képzetekben, fantazmagóriákban higgyenek? Vajon miért adják fel embertársaink valóság-érzékelé-süket, a valóság érzékelése utáni vágyat, s kezdenek el követni – olykor – teljesen té-bolyult eszméket? Miként lehetséges az, hogy az atom- és űrkorszak embere időnként teljes egészében feladja gondolkodását, s veti alá magát egy bizonyítatlan és bizonyít-hatatlan hitrendszernek? Sőt, olykor még az életét is képes érte adni! Az ember sok-szor már a saját szemének sem mer hinni, mert egy eszme a markában tartja. Csodála-tosan kifinomult műszereink vannak. Miért hamisítják meg a mérési eredményeiket? Van szabadulás az ilyen helyzetből? Van megoldás? Mi a megoldás?

Társadalmi felépítések

Alapvetően háromfajta társadalmi formát figyelhetünk meg manapság, ha végigtekin-tünk a Föld országain. Természetesen, vannak átmenetek is, ami pedig még érdekesebb, elő-fordul, hogy egy-egy társadalmi berendezkedés nem az, aminek látszik, aminek mondja saját magát! A tanulmány későbbi részeiben számos példát látunk majd erre is.

Az elsőt nevezhetjük teokráciának. Ismertetőjegye, hogy az adott ország valamilyen vallási eszmének van alárendelve, egyházi méltóság vezeti, az ország törvényei egyházi tör-vények. Az ország tényleges vezetője lényegében maga az Isten, az általa kinyilatkoztatott törvényeket és magatartási formákat földi helytartója, a legmagasabb egyházi méltóság hirdeti ki, papjaival őrködik azok betartása felett. A lakosság számára pedig ezek a törvények köte-lező érvényűek. A hatalmi szervek is ezt az isteni rendet tartják fent. A kihágást elkövetőket az egyházi törvények szerint ítélik meg, ezek mindenféle egyéb más törvényeknél magasabb rendűek, az ítéletet adott esetben a családfő is végrehajthatja, pl. saját kezűleg végezheti ki gyermekét, feleségét, rokonát, ha az súlyosan megszegte az egyház által kihirdetett isteni tör-vényeket. Számos esetben az adott közösség vezetőrétege az, amelyik istent kreál magának, hogy akinek „nevében” majd később a többiekre kényszeríthesse a hatalmát. Számos példát ismerünk erre. Sőt, egyes korokban és egyes népeknél maguk a királyok, a császárok, azo-nosak voltak istennel!

A másodikat nevezhetjük diktatúrának. Ebben az esetben az ország vezetője egyetlen ember, valamennyi területen legfelsőbb döntési joga van. Minden területen ő a legmagasabb rangú. Ő hozza a törvényeket, irányítja a hadsereget, a rendőrséget, a titkosszolgálatokat, stb. Többnyire valamilyen eszmét is hirdet, s bizony, aki nem fogadja el a diktátor eszméit, szemé-lyét, szerepét, irányítási módszereit, hatalmát, annak nagyon gyorsan és rövid úton súlyos büntetéssel kell szembenéznie…

© – Aranyi László

Jelen kézirat egyetlen része-részlete sem használható fel, még hivatkozás céljából sem!

forrás: aranylaci / Hinni vagy nem hinni? Mit hinni el?

Kronovízor – trailer

“Én mindent, amit kutatok, azt a nyilvánosság előtt teszem, mert úgy érzem, senkinek a világon nincs joga eltitkolni azt, amit tud; senkinek nincs joga önmagát kinyilvánítani a tudás birtokosává, és nem megosztani a tudást. Nem szeretem még hallani sem, ha valaki azt mondja, hogy “erre a tudásra az emberiség nem érett.” Ki ő, hogy ezt eldöntse? Majd mi eldöntjük! De mivel ezt nem akarják nekünk megengedni, majd akkor megszerezzük az információt, ami minket megillet, és ami által szebb, és békésebb, és nyugodtabb életünk lesz.” Aranylaci

“Tükör által homályosan…”

2014. május 07. szerda 18. órától

mezoberenyi

Táj és kozmosz. Amit a magyar teremtéstörténet mond a Világról, Földről, Tájról és a benne élő Emberről.

Pál apostol a korinthusbeliekhez írt első levele 13. fejezet:

12. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.

13. Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.

A világ világossága! A népmese a nap mása! A Szent Korona Tan szerződés Isten és az ember között!!!

A tükör takar, szétválasztja a valóságot s egy világot eltakar előlünk, nem más mint a halál kapuja.

Meg akarjuk-e menteni magyarságunkat s általa a világot? A magyar Szent Korona újra teremtheti a világot mind királyságban mind vallásban! Az előadás rávilágít Szent Koronánk titkos kódjaira!

Választ kapunk:
Mi a csoda, az idő teljessége, mi a hallhatatlanság, a teremtés misztériuma.
Mi az igaz kereszténység lényege. Mit jelent a szertartás, a népmeséink ismerete, megértése.
Megismerhetjük az ujjainkban lévő rejtett erőket!

A szkíta bölcsesség leszármazási vonulata a Szent Koronánkon. Pál a kereszténység egyik fundamentuma, aki többletdimenziót hoz az emberi létezésbe, akinek a teremtésben pontosan meghatározott helye van. Pál Nimródra találása a damaszkuszi úton, mely egy mágikus út. Mit üzen nekünk a szent koronánkról Pál. Megtudhatjuk Szent Koronánk egyes pontjain a zománc képek milyen agyi területeket érintenek, melyek cselekvéseinket programozzák. Amit a Szent Korona közvetít számunkra az ikonok által.

Miért leheljük ki lelkünket s miért születésünk első pillanata a lélegzet vétel?
Csecsemőmirigy fontossága, szerepe életünkben, szervezetünkben. Cselekedeteink miért a formák világában bontakoznak ki.

Megtudhatjuk mire mondják az Isten háta mögött! A teljességtől a teremtésig. Hogyan teremthetünk szavainkkal, a gondolataink által.

Előadó: Born Gergely

Helyszín:

Magyarok Háza (1052 Budapest, Semmelweis utca 1-3.)

Helyet előzetes regisztrációval biztosítunk!

Regisztrációjegyrendelés: (név, jegy darabszám)

Elővételben (mailes regisztráció) az előadás napjáig    1.000,- Ft

Helyszínen                                                                             1.500,- Ft

Helyet vmint Elővételes jegyet előzetes regisztrációval biztosítunk!

Mi is történt 1945. február 11-én, este, úgy 8 óra után?

Nincs kerek évforduló, ezért úgy gondoltam másra hagyom a megemlékezést. Aztán, meggondolatlanút, belelapoztam az „RTV Részletes” újságba, megnéztem a február 11-i műsorokat. Elképedtem! Azon a napon, amikor 1945-ben egy kisvárosnyi magyar férfi (nő és gyerek!) halt meg, a közszolgálati televíziók (az M-1, az M-2, de a Duna és a Duna-World), de a közszolgálati rádiók: a Kossuth, a Petőfi és a Bartók rádió tingli-tangli vidám műsorokat sugároznak. Eszükbe sem jut megemlékezni az e napon néhány óra alatt elesett hozzávetőleg 20 ezer (!) magyarról.

Mi is történt 1945. február 11-én, este, úgy 8 óra után?

Tudjuk, ez évfordulója a Budai-várból 1945. február 11-én történt kitörésnek, mely során a 1944. Karácsonya óta a Budai-várban rekedt magyar és német alakulatok maradványai, hátrahagyva a Várhegy pincéiben sebesült és beteg bajtársaikat, elkerülendő a semmi jóval nem kecsegtető fogságba esést megkísérelték a lehetetlent, azaz egy bravúros rohammal kitörni a Vár és Budapest körül kiépített többszörös szovjet gyűrűből.

Mint tudjuk, a Budapest körüli szovjet gyűrű 1944. Karácsonyán bezárult, s 1945. január közepén a magyar és német alakulatok, feladva Pestet, Budára majd fokozatosan a Várhegyre, pontosabban a Budai várba szorultak vissza. A Hitler által ígért légi utánpótlás akadozott, majd a szükség repülőtérként használt Vérmező eleste után le is állt. A magyar és német parancsnokok, Hindy Iván vezérezredes és Karl Pfeffer-Wildenbruch Obergruppenfürer, akik összességében 40-45 ezer ember – nagyjából fele-fele arányban magyar és német katonák – felett rendelkeztek, s akik minden korábbi kitörési engedély-kérelemre Hitlertől elutasító választ kaptak, lőszer és élelem fogytával elhatározták a kitörést. Itt is furfanghoz kellett folyamodniuk, azaz a Berlin felé küldött rádióüzenet után, miszerint kitörnek, összetörték a rádiót, hogy ne vehessék Hitler ismételt tiltó parancsát.

Az 1945. február 11-én este 8 óra körül a Bécsi kapun keresztül a Várfok és az Ostrom utcán kitóduló magyar és német csapatokat, melyek sem tüzérségi támogatást nem kaptak, s nehézfegyverekkel sem rendelkeztek, a kitörést már „váró” szovjetek a Széna és Széll Kálmán tereken félelmetes golyózáporral fogadták.

Az egyenlőtlen küzdelem hamar eldőlt: a fáradt, kiéhezett, lőszerrel alig rendelkező kitörő sereg, azaz józan becslések szerint 44 ezer, fele részt magyar, fele részt német katonából másnapra hozzávetőleg 700 katona érte el a magyar-német vonalakat, (átmenetileg) megmenekült. Azaz 43 ezer katona egyetlen nap leforgása alatt halt meg, amiből, ha az arányok helyesek 21-22 ezer volt a magyar halott.

És itt meg kell állni. Megállni és nem azt boncolgatni, hogy az elesettek hány százaléka szimpatizált a német terjeszkedéssel, hány százaléka volt náci (szovjet szóhasználat szerint: fasiszta) érzelmű, hanem fejet hajtani a katonai esküjükhöz halálukig ragaszkodó, hazájuk fővárosát az ellenségtől (igenis ellenségtől, mert egy katona számára a felettese, a parancsnoka mondja meg ki az ellenség) védő katonák végső erőfeszítése, halála előtt. S hogy nem adták meg magukat, az is érthető, hiszen már 1944 ősze óta magyar földön tevékenykedik a Vörös Hadsereg, s vannak hírek, hogy az elfoglalt területeken mi történik, s mi történik a fogságba esett honvédekkel. De tudjuk azt is, hogy a Várhegy pincéiben berendezett hadikórházak sebesültjeinek szenvedését a Várba betörő szovjetek, nem gyógyszerrel, kötszerrel és érzéstelenítővel, hanem lángszóróval rövidítették le.

Igen! Meg kell állni és eltöprengeni azon, hogy egy ekkora emberveszteség, miért nem érdemel meg, több mint 60 év után, a hivatalos Magyarországtól kegyeletet. Hogy egy tisztességesen megrendezett állami megemlékezésen elsirassuk azt a kisvárosnyi életerős magyar férfit, köztük a csupa fiatalból álló két Egyetemi Rohamzászlóalj önkénteseit, ahogy ezt tette Nemeskürty István 1972-ben a doni áldozatokkal a „Requiem egy hadseregért” című könyvében. Megemlékezni, s nem azon fanyalogni, hogy párfős szervezetek miként emlékeznek meg róluk. S mellesleg elsiratni azt a Gerhard Schmidhuber német vezérkari ezredest, aki egy hónappal korábban még megmentette a budapesti gettó maradék 60-70 ezer lakóját, s aki a Lövőház utcában ugyanezen harcban esett el.

Igen, ideje már központilag, államilag felmenteni ezeket az elesett katonákat a hamisan csengő „fasiszta” jelző súlya alól, s ezzel felitatni azt a gyászkönnyet, mely még ma is legördül ezekben a hideg februárelejei napokban a hozzátartozók sokat látott és még többet tapasztalt barázdált arcán. Ez a feladat a hatalomban lévőkre vár!

Mi pedig, civilek, addig is kegyelettel gondoljunk az elesettekre! Legyen emlékük áldott!

Dobai Miklós

A szeretet alkimiája

Válogatott Szufi versek

Mohammed Shirin Mághribi – 1408
Szereteted ragyogása

Minden lélek kapcsolatban áll veled

Nincs egy olyan darab kő, virág vagy fűszál
Amely ne lenne a te létezésed része

Ennek a világnak minden egyes részében

A te szereteted fénye ragyog át minden atomot

Szanái, Abul-Madzs Madzsúd – 1131
A rejtett érték

Szabadulj meg önteltségedtől
Hogy megtaláld saját magad

Amikor te vagy az égövezet
Miért is aggódnál a csillagok miatt?

A világot nyilvánvaló dolgok alkotják
De te önmagad vagy a rejtett érték

Ujjongva emlékezz arra, hogy te vagy a világ maga

Rúmi, Maulani Dzsalál-Ad-Din Muhammed 1207 – 1273
Az igaz élet

Az igaz szeretet nem más, mint kortyolgatni
Az örökkévalóság borát
Ebben az állapotban, a lélek csak is a halálon keresztűl
Találja meg magát
De mi az ellenkezőjét akarjuk
Azt hittem először megismerem, és úgy halok meg
De válaszként igy felelt:
Aki engem megismer az örök életre lel

Simon Imre fordítása