Yam Suph – Magyarország kulturális helyzete a rendszerváltás óta

A rendszerváltás Magyarország kulturális piacának kialakulására is hatással volt. Létrejött a kulturális javak megteremtése, adás-vétele, kínálata, kereslete, mint piaci mechanizmus. A kultúra egyes területein (mozi, színház, internet, könyvkiadás stb.) különválasztódik a kínálat, a kereslet és a fogyasztási oldal.

A rendszerváltás után kialakult piacgazdaságra való átállás következményeként minden társadalmi alrendszerben (politika, gazdaság, kultúra stb.) radikális változások történtek. Az 1996. évi médiatörvényként emlegetett szabályozás szabad teret nyitott a rádiózásnak és a televíziózásnak, lehetőséget teremtett a hiteles, politikától mentes tájékoztatásra, „…a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozására”. Ezzel megteremtődtek a médiapiac kialakulásának és működésének feltételei.

Ezen változások mellett átalakulás zajlott az oktatási rendszerben is. Az 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény teret nyitott a magánóvodák és iskolák intézményei előtt. A Nemzeti Alaptanterv (NAT) életbe lépésével pedig létre jött egy új gazdasági szereplő: a tankönyvpiac.

Ezek a változások jelentősen átalakították társadalmunk szerkezetét. Nőtt az értelmiségiek (iskolai végzettség alapján magasan képzett szakemberek) aránya illetve megjelent a vállalkozói réteg.

Mindezen változások erősen befolyásolták a kulturális fogyasztást.

Sobel szerint kétféle kulturális fogyasztási jelleget különböztethetünk meg: otthonülő és eljáró típusú tevékenységet.

„Otthonülő típusú” kultúrafogyasztó lehetőségei

A könyvpiacot Magyarországon fellendülés jellemezte. Nőtt a kiadott könyvek száma, mellyel felkúsztunk az európai középmezőnybe. A példányszámok nem követték a kiadványfélék számának alakulását. A kiadott könyvek nagy része szakirodalom, majd egyenlő arányban ismeretterjesztő és szépirodalmi művek, jelentősen csökkent a kották, füzetek, zeneművek példányszáma, míg a térképeké gyarapodott. Jelentős mértékben növekedett a tankönyvek súlya, némiképp a szakirodalom aránya is nőtt, ám minden más típusú könyv példányszáma és aránya visszaesett.

tudományos ismeretterjesztő és szakkönyveket tekintve legkelendőbbek az általános jellegű művek voltak, majd ezeket követték a filozófiai, pszichológiai kiadványok, végül az alkalmazott és természettudományok, valamint a művészetről, sportról szóló könyvek. Ezen a területen is jelentősen növekedett a külföldi szerzők által kiadott írások száma, míg a példányszámok minden nemzetiség esetében erőteljesen csökkentek.

szépirodalmi művek és füzetek jelentős része regény és elbeszélés. A kiadott művek száma emelkedett, ám a példányszám erőteljesen visszaesett. Legkisebb példányszámban verses művek kerülnek kiadásra. A kortárs hazai szerzők iránti kereslet jelentős mértékben csökkent, ezzel ellentétben a külföldiek iránt nőtt. Egyre gyakoribbá váltak a már elhunyt szerzők műveinek újrakiadásai.

A példányszám visszaesés az ifjúsági és gyermekirodalomban kiadott könyveket sem hagyta érintetlenül, bár legkevésbé a 6-14 éveseknek szánt művekre hatott. A külföldi szerzők ebben a műfajban is átvették a vezető szerepet. A kiadók kelendőbbnek tartják az élő szerzők műveit.

A tankönyvpiac szabaddá válása a tankönyvek választékának bővülésével és példányszám gyarapodással járt, mely a középfok kivételével minden oktatási szintet érintett, de legfőképpen az alapfokú képzést. Bővült a kiadványok köre a tanfolyamok és egyéb képzési formák elterjedése miatt is. A felsőfokú képzés kínálatának bővülése szintén tankönyvgyarapodáshoz vezetett. Erőteljesen növekedett a nyelvészeti, természettudományi, művészeti, történelmi témájú új könyvek száma, majd később javuló tendenciát mutatott az általános művek mellett a filozófiai, pszichológiai, vallási, hittudományi, államtudományi, statisztikai, valamint a sporttal, kereskedelemmel foglalkozó tankönyvek.

A könyvfogyasztás mértékének megítélése nehéz feladat, mivel nagyon kevés ilyen irányú felmérés áll rendelkezésünkre. Megítélni inkább csak a háztartások költségvetésének e célra fordított kiadásai szolgálnak, melynek mértéke folyamatosan alul maradt a könyvek árának emelkedéséhez képest. A pénz mellett az olvasásra szánt idő is alakítja a mérlegmutatókat. Leggyakoribb a középiskolások körében volt, ám mégis náluk esett vissza legerőteljesebben az olvasási kedv. Érdekesség, a Biblia mellett a leggyakrabban forgatott mű a szakácskönyv.

sajtótermékek piaca folyamatosan bővült. Kisebb kiadók, és lapjaik jelentek meg, majd tűntek el. Folyamatos a mozgás a napi, heti és havi lapok választékában. Vannak évek óta állandó sajtótermékek, amelyek példányszáma is folyamatosan változik, olykor stagnál. Megjelentek külföldi, több évtizedre visszatekintő kiadványok, melyek eredeti stílusban csak magyar szerkesztők által összeállított témájú sajtótermékként kerülnek piacra. A folyóiratokat a nők jobban kedvelik, és többet olvassák, mint a férfiak, akik inkább a napilapokat részesítik előnyben. Újságot a legnagyobb arányban a 60-74 évesek olvasnak.

rádióműsor-szolgáltatást a médiatörvény megalkotása befolyásolta. Létrejöttek a közszolgálati – melyek lefedettsége az egész országra kiterjed – rádiók mellett a kereskedelmi rádiók is. Ez a piac napjainkban is folyamatosa bővül. A tömegkommunikációban bekövetkezett változások a rádió műsorstruktúrájára is hatással voltak. A tájékoztató jellegű műsorok aránya és a reklámjellegűeké nőt, míg a kulturális, vagyis szórakoztató, színházi közvetítések, oktató műsorok aránya visszaesett. A rádiózás a legolcsóbb szórakozási forma, mivel havi díj, vagy előfizetési díj nélkül egyszeri befektetéssel évekig hallgatható.

televíziózás nyújtotta kínálatot szintén meghatározta a médiatörvény. Egyre másra alakulnak a kereskedelmi csatornák, regionális, városi televíziók, szakosodott tévécsatornák (pl.: zene, sport, főző csatornák, stb.), melyek megszüntették a közszolgálati TV-k monopóliumát. Kiépültek a helyi kábeltelevíziós hálózatok. A csatornák műsorideje megnőtt a korábbihoz képest. A műsoridő közel felét a szórakoztató műsorok teszik ki, melynek nagyrészét a filmvetítések jelentik. Ezenfelül jelentős mértékben vannak jelen a tájékoztató jellegű adások, hírek, kommentárok. Nagymértékben csak a filmvetítések, és egy-két kulturális műsor ideje mutat növekedést, míg a színházi előadások és hírek műsorideje nem változott, műsorstruktúrán belüli arányuk visszaesett. Megjelentek a vallási műsorok. A televíziózás az a forma, mely a legnagyobb változáson esett át. A kínálat folyamatosan bővült napjainkban, és erőteljes a kereslet új televíziós szolgáltatások iránt. A műszaki háttér fejlődése is hatással volt és folyamatosan hatással van a televízió mellett töltött időre.

Az életkor előre haladtával egyre többen választják ezen kultúrálódás és szórakozás formáját. A fiataloknál sokszor csak háttérként szolgál étkezéshez, beszélgetéshez, tanuláshoz.

Az otthonülő típusú kultúrálódási lehetőségek Magyarországon egy kevésbé ismert, de egyre inkább elterjedtebb formája az internet. Általa az összes említett kultúrálódási forma egyre jobban elérhető és igénybe vehető.

„Eljáró Típusú” kultúrafogyasztó lehetőségei

A kultúra területén bekövetkező változások a könyvtárakra egyaránt hatással voltak. Számuk jelentősen visszaesett, ám a könyvek számát tekintve gyarapodás figyelhető meg. Ez a változás legnagyobb részben a szakkönyvtárakban történt, mely az oktatással hozható szoros összefüggésbe. 1995-ben létrejött a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), mely teret adott az„otthonülő típusú” kultúra kedvelőinek, mivel lehetőséget teremtett az interneten történő olvasáshoz.

Bár a könyvtárak száma jelentősen csökkent, a beiratkozók tábora ennek ellenére bővült. Növekedett a munkahelyi és önkormányzati könyvtárak látogatottsága, egyre nagyobb szerepet kapott az olvasóterem, valamint a számítógépek igénybevétele.

A gyerekek körében ezen kultúrálódási forma veszített vonzerejéből.

Legnagyobb igény a szakkönyvtárak iránt mutatkozott, mely a felsőoktatásban résztvevők számának növekedésével is magyarázható.

közművelődési intézmények száma gyarapodott, melyre hatással volt az alapítványok, illetve az egyesületi kézben lévő intézmények megjelenése, valamint az önkormányzatok számának emelkedése. Míg a műsoros estek száma nőtt, addig a művelődési közösségek, klubok, tanfolyamok száma erőteljes visszaesést mutatott. Ennek egyik oka, hogy sok tanfolyamot az erre a célra irányuló vállalkozások működtettek. Növekedtek az ipar- és képzőművészeti, valamint fontos szerepet kaptak a fotó- és népművészeti kiállítások.

A műsorestek iránti kereslet is megnőtt, míg a klubok taglétszámának drasztikus csökkenése maga után vonta megszűnésüket.

mozi és filmgyártásban megjelent egy változatosabb tulajdonosi réteg. Nagyos sok városi mozi (általában műemlék épület) helyét felváltották a bevásárlóközpontokban létesült új típusú multiplex-mozik, melyek nagyobb befogadóképességgel, több teremmel és modernebb felszereltséggel rendelkeznek. Ez a változás az előadások számának növekedését vonta maga után, mivel egy helyen több teremben folynak a vetítések. A mozik megszűnésével csökkent a látogatottság, majd idővel növekvő tendenciát mutatott. A filmek nemzetközi kínálatát tekintve az amerikaiak vitték el a pálmát, a magyar filmek gyártása és népszerűsége eleinte alábbhagyott, majd ismét növekedni kezdett, csak a francia és angol filmek tartották meg pozíciójukat.

színházak számukat és előadásaikat tekintve bővülő kínálatot biztosítottak a közönség számára, ennek ellenére látogatottságuk eleinte megcsappant, majd idővel ez az igény ismét növekedni látszott.

A szabadtéri játékok sem mozgattak már meg jelentősebb embertömegeket. A színházak iránti igény összességében nem érte el a korábbi évekét, ezzel ellentétben a külföldi vendégszereplések látogatottsága folyamatosan pozitív irányú változást mutat.

hangversenyek, szórakoztató műsorok által nyújtott kereslet és kínálat műfajonként eltérő.

Egészét tekintve minden műfajnál csökkent ez az arány, kivéve a kamarazenét. A cirkuszi előadásokat sem kímélték ezen változások.

múzeumok által nyújtotta kultúrálódási lehetőségek bővültek. Gyarapodott a múzeumok, a kiállítások, tárlatok és műtárgyak száma. Népszerűbbek lettek a műemlékek, emlékhelyek, régészeti, történeti és regionális jellegű kiállítások. Ettől függetlenül a látogatottságuk, és a múzeumok iránti kereslet a kínálat ellenére visszaesett.

Tömegkultúra

A rendszerváltás óta végbement változások a kultúra szerkezeti változását is maguk után vonták. Az egyre jobban színesedő kínálat ellenére összességében véve a kereslet csökkent a mozi- és múzeumlátogatók, színházba járók, könyv- és újságolvasók száma, miközben az otthoni tevékenységek közül nemcsak a tévénézők száma nőtt, hanem a tévénézésre fordított idő is. Egyre inkább terjed a számítógép és internet használat, ami azt jelenti, hogy egyre könnyebben, és gyorsabban lehet információhoz jutni. Ez némiképp kompenzálja a kulturális intézmények eltűnését. Nem kis változások történtek a kultúra területén, ám megítélésük sokszor nézőpont kérdése. Agárdi Péter szerint vitathatatlan tény, hogy „… a kulturális nyitottság, pluralizmus és a tényleges szabadság immár valóságos élmény; kialakult a kulturális piac.”

SUMMARY

The paper ams to present the cultural relations of Hungary in the 1990s, not only from statistical but also from economic and culture-sociological point of view. The events of the late 80’s and the early 90’s affected the culture, as well. The term ‘cultural market’ suggests that it includes the production, purchase and sale, the supply and demand of culture, that is, culture as a market mechanism. The study covers the individual areas (book, publishing, theatre, cinema) with a distinction of supply and demand of consumption sides. The author offers a review of the market of free competition, providies details of the quality and price of cultural goods as well as, of the behaviour of the actors of the market.

Forrás: Cserta Orsolya: A kulturális piac (ki)alakulása Magyarországon

írta: yam suph

fényveled