#Rosia

#Rosia

Florin Cofar megrázó filmje Szászavinc (Geamăna) és temploma sorsáról. Az egykori falu helyén ma egy külszíni rézbánya zagytározója hullámzik.

szaszavin egykori temploma

szaszavin egykori temploma

Florin Cofar rövidfilmjében egy szászavinci (Geamăna-i) fiú visszatér szülőfalujába, pontosabban a falu helyén található halott tájra – a zagytározóból csak a templomuk teteje és tornya emelkedik ki.

A Verespatak (Roșia Montană) közelében, Mócföldön található Szászavincot a nyolcvanas években ürítették ki a kommunista vezetők, hogy Veresvölgy (Roşia-Poieni) külszíni rézbányájának zagytározójává alakítsák a völgyet. (via Demeter Szilárd)

előzetes

forrás: mandiner.hu

A ZSÁKFALU

A ZSÁKFALU

Kasvinszki Attila – A ZSÁKFALU
Avagy a maffia próbálkozásai egy kis faluban

zsákfalu

zsákfalu

„Egy kis falu lakóiról szól a sztorink. Egy falu lakóiról, akik becsukták a szemüket, befogták a fülüket. Aki nem így tesz, vagy tett, már nem él, vagy nem fog.
A Pap az egyik, aki jelenleg szúrja a vezetés szemét, végtelen igazságérzete miatt, a Pap, aki nem tudja letagadni szerelmét egy nő iránt, bár katolikus pap.
A Pap bátyja Coleman, a legkegyetlenebb gyilkos a faluban, de hát ez a munkája.
A polgármester irányít, a Rendőrfőnök asszisztenciájával. Ők tartják „rendben” a falut.
Bárkit eltakarítanak az útból. A Polgármester húga szerelmes a Papba… és van a Papa.
A Papa, aki legalább annyira kegyetlen, mint első szülött fia, Coleman.
A Papa, a Pap és Coleman édesapja…”

Szereplők: Fazakas Júlia, Kozma Károly, Kasvinszki Attila, Tzafetaas
Filmen: Farkas László, Botházi Zsófia, Bihari Zoltán
Zenészek: Emilia Wiśniewska, Robert Dakowicz
Asszisztens: Sváb-Kovács Szilveszter
Koreográfus: Darell Lewis
Segédoperatőr: Benkő Marcell
Hangmérnök: Hörömpöli Márk
Hang utómunka: Hunyadi Alex
Rendezőasszisztens: Rózsavölgyi Barbara
Operatőr: Győri Márk
Rendező: Kasvinszki Attila
Produkciós Partner: Katlan Csoport
Támogatók: EMMI, SÍN Kulturális Központ, Jurányi Inkubátorház, R33, Martonyi

Kasvinszki Attila

Kasvinszki Attila

Kasvinszki Attila

Kasvinszki Attila

Magyarországon eddig egyedülálló módon egy érdekes újítással állt elő, legújabb színdarabjában a színházat ötvözi a filmes megoldásokkal.

Katlan Csoport

2006 januárjában kezdtük meg működésünket egy civil csoportban, melynek fő célja, hogy
tevékenységével, szolgáltatásaival a kultúrát újszerű módon közvetítse. Kicsit romantikusak, kicsit idealisták vagyunk és hiszünk abban, hogy a világ jobb lehet a munkánk által, ha egyegy projektet, egy-egy területet megtöltünk a kreativitásunkkal, őszinteségünkkel, lelkesedésünkkel. Mindez nem akadálya annak, hogy munkánkat professzionálisan végezzük, az évek során a munkától függően, kisebb vagy nagyobb csapatokban, de rendkívüli módon összecsiszolódtunk és több elégedett ügyféllel büszkélkedhetünk. Legyen szó a kultúrától bármennyire idegen területről, széles körű munkánkkal képesek vagyunk az adott projektet színesebbé, kreatívabbá, maibbá tenni.

Kim Ki-duk

Kim Ki-duk

kim-ki-duk(1960. december 20. –) egy dél-koreai rendező, híres az egyéni sajátosággál bíró művészfilmjeiről. Filmjei megannyi megkülönböztetést arattak a fesztiváli körökben. Számos rendezői asszisztensének írt forgatókönyvet, többek között Juhn Jai-hongnak és Jang Hoonnak.

Kim Ki-duk 1960. december 20-án született az északi Gyeongsang provinciában lévő Bonghwában. Szépművészetet tanult Párizsban 1990 és 1993 között. 1995-ben, miután visszatért Dél-Koreába megkezdte filmrendezői karrierjét és meg is nyerte az első díját egy szcenárió versenyben amit a Koreai Film Tanács tartott. A következő évben Kim debütált, mint rendező az alacsony költségvetésű filmjével, a Krokodillal (1996). A film remek kritikai fogadtatásban részesült Dél-Koreában. 2004-ben elnyerte a legjobb rendezői díjat két különböző film fesztiválon, két különböző filmért. A berlini filmfesztiválon az Irgalmas Lányért kapott díjat, míg a velencei film fesztiválon a Lopakodó Lelkekért. 2011-ben dokumentum filmje Arirang elnyerte a legjobb film a bizonytalan szempontból kategóriát a kannéi filmfesztiválon. 2012-ben Pieta című filmje Arany Oroszlán díjat nyert a velencei filmfesztiválon, ezzel az első koreai film lett ami elnyerte a legjobb film díját a három legnagyobb nemzetközi filmfesztiválok egyikén.

A Brit Film Osztályozó Bizottság elhalasztotta Kim Ki-duk A Sziget (2000) című filmjének megjelenését az Egyesült Királyságban az abban, állatok ellen elkövetett kegyetlenségek miatt. A jelenetekről amikben egy békát megnyúznak élve és egy halat megcsonkítanak a rendező a következőt mondta, “Megsütöttük és megettük az összes halat amit a filmben felhasználtunk. Sok kegyetlenséget követtem el állatok ellen a filmjeimben, és ezért az életem végéig bűntudattal fogok élni.

Egy amerikai interjúvolónak, aki szerint ezek a jelenetek rettenetesen felkavaróak illetve akadályt gördítenek a film más országokban való bemutatásának” azt felelte Kim, hogy “Igen, aggódtam emiatt. De ahogy én látom, az étel amit ma eszünk se más. Amerikában marhát, disznót eszel és megölöd ezeket az állatokat. Az emberek akik megeszik ezeket az állatokat nem foglalkoznak a lemészárlásukkal. Az állatok részei a táplálkozási körforgásnak. Filmvásznon ez kegyetlenebbnek tűnik, de én nem látom a különbséget. És igen, itt van egy kulturális különbség, és talán az amerikaiknak problémája lesz ezzel – de ha képesek lennének érzékenyebbek lenni, hogy mi elfogadott más országokban akkor remélhetőleg kevesebb problémájuk lenne, hogy mit latnak a filmvásznon.”

  • Ezüst medve (legjobb rendező) – Az Irgalmas Lány, berlini filmfesztivál (2004)
  • Ezüst oroszlán (legjobb rendező) – Lopakodó Lelkek, velencei filmfesztivál (2004)
  • Bizonytalan Elismerés Díj Arirang, cannes-i filmfesztivál (2011)
  • Díj Jövőbeli Filmekért – küstendorfi film- és zenefesztivál (2012)
  • Arany Oroszlán – Pieta, velencei filmfesztivál

Filmhíradók Online

magyar filmhíradó

magyar filmhíradó

A Magyar Nemzeti Filmarchívum 2005-ben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával digitalizálta gyűjteményének egy részét. 115 játékfilm mellett az 1931-es első hangos filmhíradótól kezdve 1943-ig 597 darab filmhíradót digitalizáltak a szakemberek. A digitális kópiák ezután a NAVA különgyűjteményébe kerültek. A gyűjtemény 2010-ben 26 db néma filmhíradó felújított változatával gazdagodott az 1914 és 1924 közötti időszakból.

Tavaly, a 77 filmajándék elnevezésű akciónk sikere nyomán határoztuk el, hogy a Filmarchívumban őrzött és felújított filmhíradókat is hasonló, felhasználóbarát módon tesszük elérhetővé.

Ez az első alkalom, hogy egy-egy korszak filmhíradói szakértői válogatás nélkül, teljes egészében az érdeklődők elé kerülnek. Úgy, hogy azokat a közönség kommentálhatja, kulcsszavazhatja, rendezheti és felhasználhatja saját blogjához vagy iskolai prezentációjához. Mi, a Neumann-nál abban hiszünk, hogy múltunk dokumentumai a jelen kultúrájának építőkövei. A kulturális építkezés pedig akkor sikeres, ha mindenki hozzáfér az építőelemekhez és ha élénk, tényszerű párbeszéd alakul ki az értelmezések között. Vannak, akik szerint ezek a dokumentumok hamisak, torzítják a valóságot. Szerintünk minden ilyen dokumentum reprezentáció. Nem lehet független a kortól, amelyben született. És nem független a közreadó szándékától sem. A filmhíradó nem olvasható tankönyvként, inkább lenyomatát adja a kornak. Mint archívum nem tehetünk mást: megőrizzük, ami ránk maradt. Közben pedig lehetőséget biztosítunk az utódoknak arra, hogy értékeljék mindazt, amit mondani akartak magukról az elődök. Egy archívum nem ítélkezik. Értéket csak abban képvisel, hogy rábízza-e a tudást a kulturális közösségre. Mi emellett döntöttünk. Éljenek vele boldogan és felelősen!

Filmhíradók Online

Filmajánló – SIRIUS

Filmajánló

SIRIUS

“A probléma nem a földönkívüliek létének bizonyítása, hanem az amikor felfeded, hogy milyen energia- és meghajtás-technológiát használnak az ideutazáshoz.”

Steven Greer filmjéről, a Sirius-ról már esett szó az április 7-ei találkozón. A dokumentumfilm – ami Dr. Greer 20 éves kutatómunkáját öleli fel – új fényt vet két, eddig elviccelt, tagadott és üldözött témára: a földönkívüliek jelenlétére és a magasan fejlett energia-technológiákra, amiket használhatnak.