AVE Kiállítóház márciusi előadásai

Gondos Béla és Tircsné Dr. Propper Valéria előadássorozata

  1. március 7. kedd 18 óraTircsné Dr. Propper Valéria

I. rész: „Boszorkányok márpedig vannak”: boszorkányüldözés Európában és a Magyar Királyságban

Az európai boszorkányüldözés kialakulásának történelmi okai és sajátosságai Európa 713_pt1_angele-de-la-barthe_780x582-oilqjgbofvkora-középkori államaiban. Rávilágítunk a történelmi körülményekre és a társadalmi, vallási és  gazdasági okokra, amelyek az üldözésekhez vezettek. A boszorkányüldözés történelmileg igazolt tényeit ismertető előadás, érdekes, – a ma embere számára gyakran megnevettető –  idézetekkel alátámasztva. A legismertebb boszorkánypereket hallhatjuk: Jeanne D’ Arc, Giordano Bruno, Galileo Galilei pereit, és a pereik mögött meghúzódó rejtélyeket, valamint, – annak ellenére, hogy nem európai per volt – a salemi eseményeket is beleveszi az előadó.

  1. március 13. hétfő 18 óraGondos Béla

Kelták Skóciában

kelta ékszerSkócia a szkíta népekből származó kelta törzsek hazája. Több hullámban érkeztek ide kelták, azt első a PIKTEK népe volt körülbelül 2000 évvel ezelőtt. A keltás a korábbi megalitikus építményeket is felhasználták a szertartásaikhoz, de nagyon sok, képírásos emléket őrző kőemlék is hozzájuk kapcsolható. A kelta világ szintén háromrétű volt: a felső világban lakott Isten (Dagh Da) és a kísérete (a Nap, a Hold és a csillagok); a középső világ a halandóké volt; az alsó világ pedig az ősöké. A három világot a világ közepén álló, Istenhez vezető világfa kötötte össze, amelyet a druida táltos révülésekor egy nagy fa, vagy egy menhir (kőoszlop) helyettesített. A druida ennek dőlve, ezzel azonosulva révült.

  1. március 21. kedd 18 óra – Tircsné Dr. Propper Valéria

II. rész: „Boszorkányok márpedig vannak”: boszorkányüldözés Európában és a Magyar Királyságban

A “Boszorkányüldözés a Magyar Királyságban” második előadás szerves folytatása az boszorkáynelső előadásnak. Pontosan azokra a különbözőségekre helyezve a hangsúlyt, amelyek miatt mások, – kivételek – voltak a magyar boszorkányperek. Történeti áttekintést kapunk itt is. Árpád-házi királyaink un. boszorkány-törvényeinek néhány passzusával is megvilágítva a középkori Magyarország urainak felfogását a boszorkánykérdésről. Elhangzanak a legrégebbi írásban is fennmaradt magyar perek szöveges ítéletei valamint a valós történelmi tények és néhány neves magyar hölgy elleni per érdekességei hangzanak el: Báthory Erzsébet, Denghelghy Mihályné Török Kata, Imreffi Jánosné Iffju Kata, Báthory Anna, Béldi Pálné Vitéz Zsuzsanna.

  1. március 27. hétfő 18 óra – Gondos Béla

A Moldvai Csángók világa – Etelközi barangolása

moldvai_csangokA Moldvai Csángók a Kárpátokon túl élő Magyar népcsoport. Ma megismerkedünk történelmükkel, hagyományaikkal, mai életükkel a kétszázötvenezer Moldvai Csángó közül mintegy hatvanezren beszélik az ősi Magyar nyelvet. László Ildikó archaikus imákat, régi népénekeket régi népénekeket, verseket válogat a bemutatott falvak örökségéből.

Belépő:

Elővételben az előadás napjáig                                     1.000,- Ft

Helyszínen aznap                                                             1.500,- Ft

Helyfoglalás érkezési sorrendben!

Regisztráció, jegyrendelés: info@avekiallitohaz.hu (név, jegy darabszám)

Információ: 20/312-5925                                 Cím: AVE Kiállítóház pinceklub

ELŐADÓTERMÜNK MAXIMUM 50 FŐ BEFOGADÁSÁRA ALKALMAS!!!

Emberek Aranyban – Szkíta Fejedelmek Hagyatéka

Krym Altynbekov professzor szkíta aranykincseket bemutató kiállítása, mely megtekinthető 2014. december 07. – 2015. január 15. között minden nap 10.00 – 20.00 óra között.

KÜLÖNLEGES TÁRLATVEZETÉSBEN VEHET RÉSZT:

2014.12.12.-én pénteken 16 órától a Kazah Nemzeti Múzeum igazgatója Nursan Alimbay, valamint igazgatóhelyettese Babakumar Khinayat, tart ismertetést Kazahsztán régészeti és történeti kérdéseiről, Krym Altynbekov és csapata leletmentő munkájáról, a legújabb eredményekről!

emberek aranyban_jóEgy nép, akik évezreden át uraltak két kontinensnyi területet.
Egy birodalom, akik ellen a kínaiak védekezésül emelték a Nagy Falat.
Egy kultúra, ahol már 2500 éve ingben és nadrágban jártak.
Egy művészet, melynek alkotásait máig csodálja a világ.
Egy feltaláló nép, akiknek a szőnyegtől a kengyelen át az íjig és a fokosig oly sok mindent köszönhetünk.
Egy haderő, amelytől Egyiptom, India, Kína és Róma is rettegett.
Egy társadalom, ahol a férfi és a nő egyenrangú és egyenértékű volt.
Egy történet melynek nyomait ma is fellelni az Altáj hegységtől hazánkig.
Egy leletegyüttes, melynek kincseit a Tutanhamon lelethez hasonlította a világ.
Egy kiállítás, ahol most mindez látható, megtapasztalható és átélhető.

HELYSZÍN:
MVSZ – MAGYAROK HÁZA
1052 Budapest, Semmelweis utca 1-3.

Jegyvásárlás:

Jegyeket személyesen a helyszíni pénztárban, A Ticketpro online felületén, valamint az ország több pontján a Ticketpro partnereinél vásárolhat. Az értékesítési pontok listáját a http://www.ticketpro.hu/jnp/ertekesitesi-pontok/index.html webcímen érheti el.

Jegyárak:
Teljes áru belépőjegy: 2.000,- Ft/fő
Diák/nyugdíjas belépőjegy: 1.000,- Ft/fő (14 éves kor alatt, valamint diák-, vagy nyugdíjas igazolvány felmutatásával)
Diákcsoportok részére további kedvezmény, hogy 10 főnként 1 kísérő belépése ingyenes.
Csoportos kedvezmény: 1.500,- Ft/fő

Csoportok esetén (mind diák-, mind felnőtt csoportok) a kedvezmény igénybevételéhez előzetes regisztráció szükséges a 06-20-456-7703 telefonszámon.

6 éves kor alatt a látogatás ingyenes. A Diák kedvezmény igénybevétele be nem töltött 14. életévig Diákigazolvány nélkül is lehetséges. A Diák kedvezményt nappali tagozatos hallgatók, általános iskolai és középiskolai tanulók Diák igazolvány felmutatásával vehetik igénybe

Aranypompába temetett szkíta fejedelmek.
A lovas-nomád népek aranykora, mely alapjaiban határozta meg a nyugati és a keleti civilizációt egyaránt!

Olyan történelmi és kulturális utazásra hívjuk a kiállítás látogatóit, amely életre szóló élményt nyújt mindazoknak akik nyitottak az elfogadott “tények” új szemszögből való megvizsgálására.

A tárlat elemeit Szkíta fejedelmi temetkezések régészeti leletanyagának reprodukciói, valamint a feltárást és a leletmentést bemutató képek, molinók alkotják. A tárlatanyag gerincét képező tárgyak döntő többsége az u.n. “Issyk-kurgánból” és a Berel mellett feltárt lovas temetkezés, világviszonylatban is ritkaság számba menő leleteiből származik, azoknak méret, és anyaghelyes reprodukciója. A bemutatásra kerülő tárgyak ízelítőt adnak a teljes kultúrkör leletanyagából, megelevenedik általuk Berel és Issyk leletein kívül a Cárok völgyéből származó Tuvai lelet, és számos lelőhely emblematikus arany és ezüst tárgyai.

A reprodukciók hitelességét az Ostrov Krym, a feltárást végző, és a reprodukciókat pontosan és jogszerűen készítő, és a sok ezer éves leletanyag szerves részét is konzerválni, restaurálni képes restaurátornak, Krym Altynbekovnak privát intézete szavatolja. A melléjük érkezett balatonfelvidéki régészeti leletek, valamint a régi történetírók és a szkíták ókori kortárs népeinek leiratai teljes képet adnak ennek az ősi, és mai napig korszerű technikát és filozófiát megélő birodalomról.

Maga a kiállítás nem csak az ásatások kézzelfogható eredményeinek, azaz a tárgyaknak, bemutatására alapul, hanem a teljes feltárási folyamatot bemutatja. A feltárást vezető és a restaurálást végző Ostrov Krym működésén keresztül végigvezeti a látogatókat a feltárás, a beazonosítás, a leletmentés, a konzerválás és a reprodukció munkafázisain. Megismerteti a közönséggel azt az emberfeletti munkát, mely során a három-négyezer éves szerves leletek, fából, bőrből, és vászonból lévő temetkezési emlékek is megelevenednek, és az aranyból, ezüstből készült szakrális tárgyak együttesét teljessé téve, egységes egészként mutatják be a sztyeppe urainak, kultúráját, képzettségét, gazdagságát. A kiállítás látogatói átélhetik ezeknek a titokzatos földpiramisoknak a kutatását, a kincsek megtalálásának euforikus örömét, a leletek beazonosításának aprólékos, szinte nyomozati technikákat igénylő munkáját, és a restaurált leletek igéző szépségét megcsodálva egy időutazást tehetnek a lovas-nomád kultúra fénykorába.

A kiállítás egyfajta időutazás nemcsak a 2500 évvel ezelőtti szkíta elődnépeink kézműves kultúrájába, de bemutatja a szkíta nép erényeit és életmódját a világ más népeinek történetírói szemével. Ez a rendkívüli morális és kulturális gazdagság egészen más értékrendet képvisel, mint ami a mai rohanó világunkban a legtöbbünknél jelen van.

Jó szórakozást kívánunk!

FELHÍVÁS – Pálos kolostorrom régészeti feltárása!

Balatonszemesen, Takács József polgármester felkérésére, a Civil Régészeti Alap szervezésében elkezdődik a Mindszent egyháza – Pálos kolostorrom régészeti feltárása. A feltárást a PPKE BTK Régészeti Tanszéke végzi el felkérésünkre, tanszéki ásatás formájában. Tehát nem csak a kutatás indul meg, hanem a hazai régészképzés egyik gyakorlati helyévé is válik a Balatonszemesi határ. Az ásatási évad időpontja ez év október 13-22.

A kérés:

Mivel szeretnénk az első évad szondázó kutatásait maximálisan kihasználni és a lehető Felhívás_1legtöbb eredményt elérni, ezért kérjük az önök segítségét is. Az évad költségvetését az önkormányzat és több anyagi segítséget is vállaló magánember adománya biztosította, így már csak a költséges, de fontos vizsgálatok elvégzése lehet kérdéses. Ez alaphelyzetben nem része az első évad tervének, de ha már felvonult egy szakembergárda, és egy megfelelő géppark, akkor jó lenne a teljes terület magnetométeres vizsgálatát “egy füst alatt” elvégezni, és már a teljes feltárás tervét, illetve a bemutathatósái terveket is elkészíthetnénk. Emellett szükség van laborvizsgálatokra is a leletanyag által adott információk megismeréséhez. És nem várhatjuk, hogy stronciumizotópos vizsgálatok többmilliós költségét finanszírozza meg valaki (bár örvendenénk neki), de néhány százezerből az összes jelentős vizsgálati elem elvégezhető, és komoly eredményekről tudnánk beszámolni. Kérünk mindenkit, akinek tényleg fontos a középkor történelme, akinek tényleg fontos a Pálos rend hagyatékának megmentése, lehetőségeihez mérten támogassa az elkezdett munka hatékonyabbá és teljesebbé tételét. Itt most nem kevesektől kell sok, hanem elég a sokaktó egy kevés. Akinek van szándéka, lehetősége, avagy mersze részt vállalni a balatonszemesi feltárásban, azok számára a számlaszámunk:            16200223-10021938
A feltárás végén, az ásatást támogatók számára az önkormányzat fogadást rendez, ahol megtekinthetik az előkerült leletanyagot, a kutatás eredményeit, és feltehetik kérdéseiket az ásatást végző régészeknek.”

Emberek Aranyban

emberek aranybanHamarosan megjelenhet az Emberek Aranyban kiállítás katalógusa. Ez a kiadvány több, mint katalógus, hiszen rengeteg régészeti adattal mutatja be a kiemelt lelőhelyek feltárását (Berel, Arzhan, Issyk), áttekinti a teljes szkíta kultúrát, bemutatja az Ostrov Krym labor működését, és kitér a hazai szkíta leletanyagra is. És emellett persze tárgyról-tárgyra bemutatja a kiállítás anyagát. Több mint 100 színes oldalon, olyan képekkel, amelyek itthon még nem publikáltak. A kiadvány 400 példány elővásárlása után nyomdába kerülhet végre. Aki teheti, és segítené a nyomdaköltségek előteremtését, annak most egy kedvezményes árú elővásárlásra van módja. A kiadvány várhatóan 4.950,- Ft-os áron kerül forgalomba. Elővásárolva 4.000,- Ft-ért lehet hozzájutni (2014. június 21.-ig), amit a nyomdából való kihozása utáni 24 órán belül postázunk mindenkinek. Civil Régészeti Alap

Előrendelés információ itt!

Civil Régészeti Alap

2012-ben indultunk el, mégpedig az egyik legnehezebb úton, afféle mozgalomként. Az akkor Budapesten bemutatott, kazahsztáni leletanyagokra épülő Emberek Aranyban kiállítás végett született meg maga az ötlet.

Türk harcos lovastemetkezése - íjjal, tegezzel, hangszerekkel, Kazahsztánból

Türk harcos lovastemetkezése – íjjal, tegezzel, hangszerekkel, Kazahsztánból

Az első felütést egy régi, jó kapcsolat adta, mégpedig a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum igazgatóhelyettesével, Perémi Ágotával. Tőle kaptunk a kiállításhoz hazai leleteket, amik a kiállítás tematikájának végpontjához, a türk idők rekonstruált leleteihez adtak időbeli párhuzamot, a hazai avar-kori leletanyagból. Így született meg az az ötlet, hogy a kiállításon engedélyezzük a fotózást, de fotójegy ellenében, amelyek összegét teljes egészében egy 2010-ben megrekedt ásatási folyamat újjáélesztésére adjuk át a múzeumnak. Így is lett, és az összegyűlt pénzügyi források arra elégségesek lettek (374.000 Ft), hogy a múzeum fel tudja ebből mutatni a pályázati önrészt, és így be tudták adni azt a pályázatot, amivel megvalósult az álom, és egy sikeres tervásatást hozott ebből a 2013-as év. A Balatonudvari-Fövenyes lelőhely ebben az évben közel 200-as feltárt sírszámmal gyarapodott, és számos olyan leletet hozott nyilvánosságra, ami szakmailag a legjelentősebbek közé emelte ennek a lelőhelynek a kutatását.

Nap mint nap szembesültünk azzal, hogy óriási igény van a múltunk hiteles feltárására, megismerésére. Nagyon sokan érdeklődnek, ebből jópáran áldoznának is rá, csak történjen már. Elkezdtük keresni azokat az okokat, hogy miért nem működik ez a folyamat a társadalom egészében. Hosszas vizsgálódás, rengeteg részlet megismerése után összeállt a recept. Megteremtődtek annak a koncepciónak a részletei, amivel ez a gépezet újra mozgásba hozható, hatékonnyá tehető. Egy olyan civil szervezet létrehozása mellett döntöttünk, ami formája végett, lévén nem költségvetési intézmény, rugalmas tud lenni, és a merev formák helyett a gyors reagálást, az abszolút hatékonyságot irányozza be. És nem kötik azok a szabályok, amik az intézményeket még igen. Így született meg az egyesületi formátum, és így indult el a Civil Régészeti Alap létrehozása. Még a mozgalmi stádiumban adódott az a feladat, hogy egy kínálkozó lehetőséget kihasználva, magyar régészt tudjunk delegálni Kazahsztánba, a kurgánok ásatásának technikáját tanulmányozni. Itt jelezném, hogy szkíta kori kurgánok tervezett bontása legutóbb 1923-ban (Tápiószentmárton) és 1928-ban volt (Mezőkeresztes-Zöldhalompuszta, de ez itt már leletmentés volt). A közelmúltban, szintén leletmentésként volt ugyan egy, Regölyben, de a tervszerű és képzett megnyitása ezeknek még ma nem biztosított. Ennek egyik első lépése volt, hogy induljon el az a kétirányú folyamat, amely keretein belül a hazai szakemberek ezt a specifikációt is megtanulhassák, és némi pénzügyi forrás (repjegyek, biztosítás és vízum költségei) valamint kapcsolati tőke és szervezési munka segítségével az első egy hónapos misszió megtörtént 2013 nyarán. (Horváth Veronika – Arman Beisenov)

Ekkor szerveződött az Uelgi-be induló expedíció is, mely az Orosz Tudományos Akadémia doktorának, Szergej G. Botalovnak hívó szavát meghallva elindult a Cseljabinszk körzetében található lelőhelyre, lévén „magyargyanús” leleteket hozott elő a kutatás az Ural-tól keletre. Az MTA BTK Őstörténeti Munkacsoportja, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszéke által szervezett expedíció, dr. Türk Attila vezetésével részt vett az ásatáson, és a II. Eurázsiai Sztyeppék Magyarjai címet viselő konferencián. Itt az expedíció szervezéséhez már szintén közösségi finanszírozásból tudtunk hozzátenni, több mint 200.000 Ft-ot, valamint partnereinknek hála csökkenteni tudtuk az úthoz nélkülözhetetlen biztosítás összegét. Az expedíció hatalmas eredményeket ért el, és ezek az eddigi folyamatok összeadódva, több mint 30 év kihagyás után, újra kinyitották a szakmai kapcsolatok hálóját kelet és nyugat között. Elindult egy új kutatási vonal, ami alapján hamarosan teljesen újra kell gondolni azt, amit a honfoglalás koráról eddig tudni véltünk. Bővebben erről itt!

Közben s.o.s. leletmentésre is sort kellett kerítsünk, az orosházi Szántó Kovács János múzeum leletmentő ásatásán, az Orosháza területén lévő Szentesi úti homokbányában. A feltárt és megmentett 125 sír antropológiai anyagának tárolásához szintén magánforrásból vásároltunk 100 tanszéki dobozt, így már védve és szakszerűen vannak letárolva. A helyi iskolások bevonásával, izgalmas múzeumpedagógiai órák keretében került leltározásra, a kis híján megsemmisült, és az utolsó pillanatban megmentett Árpád-kori leletanyag.

Mostantól, mint jogi személyiséggel rendelkező szervezet, mint egyesület, reméljük sokkal hatékonyabbá tudjuk tenni azt a munkát, amit eddig, szinte források nélkül is meglepően jó eredményekkel tudtunk végezni. A közösségi finanszírozás erejével meg tudjuk sokszorozni azok munkájának hatékonyságát, akik eddig szinte a semmiből, de megtették, amit ez a gyönyörű hivatás megkövetel.

Ma a régészeti munka finanszírozása szinte lehetetlen. A múzeumok, akik ezt végzik, átkerültek önkormányzati finanszírozásba, onnan meg jön, amennyi jut. Nincsen már olyan, hogy „állam bácsi ad”, ezt a szemléletet ma már el lehet felejteni. Kicsiny, területi múzeumoknál sokszor a régész kölcsönkér ásót és horolót, mert nincs raktáron, és ha nincs a saját, meg a szomszédé, akkor nincs mivel dolgozni. A megyei hatáskörű múzeumoknál sem sokkal jobb a helyzet, így tervásatások szinte nincsenek is, csak leletmentés, az is annyiból, amennyi van, nem annyiból, amennyi kéne. Az, hogy restaurálni is kéne, fel is kéne dolgozni és publikálni a megtalált anyagot, csak hab a tortán. És itt a versenyfutás, a profi eszközökkel felszerelt, és tőkeerős alvilági szervezkedésekkel, akik módszeresen fosztogatják – és egyben tönkreteszik – a lelőhelyeket, és csempészik ki külföldi illegális műkincspiacra a saját történelmünk tárgyi emlékeit. Sajnos ez a modern kori sírrablás óriási méreteket öltött, heti szinten ezres nagyságrendben tűnnek el így örökre értékeink.

És itt jön be a közösségi finanszírozás a képbe. Amit mi így össze tudunk szedni, azt hatékonyan és célzottan bele tudjuk forgatni ebbe a munkába, egyfajta kovászként működve, hogy a meglévő, és remek minőségű alapanyagokból kenyér – régi népi elnevezésében: élet – lehessen. Itt lehetnek egyéni adományok, céges CSR (társadalmi felelősségvállalás) összegek, szponzorpénzek, lévén itt sajtó és marketingérték keletkezik, pályázati összegek. Mindegyikük egyazon célt szolgál, ami ár/érték arányát tekintve, kevésből sokat tud teremteni. Értelem szerint sokból meg még többet.

A feladatunk ezügyben sokrétű. Egy szakmai hírügynökség üzemeltetése, hogy az információk végre ne maradjanak benn egy szakmai elefántcsont-toronyban, hanem jussanak el a nagyközönséghez. Szakfordítások hada, hogy a tőlünk keletebbre előkerülő, és minket is érintő eredményekről mindenki értesülhessen, akár szakmabeli, akár csak ezirányú érdeklődéssel bír.

Tervezünk 3 olyan ásatási felszerelést létrehozni, ami autóba építve ki tud vonulni bárhová, ha kell, és így az ország bármelyik pontján, bármelyik múzeum ásatásán tud segíteni. Ez amolyan „lelet-mentő” lesz, némi szójátékkal élve. Benne az alapvető eszközök, vegyi anyagok, csomagoló anyagok, digitalizálás segédeszközei, szivattyú, aggregátor, stb… (lévén sokszor a talajvíz már sírbontáskor feljön, és azonnal tönkreteszi az alaposnak induló munkát)

Konkrét szakmai projektként kezelünk egy saját szervezésű ásatást Balatonszemesen, ahol egy tatárjáráskor elpusztult, és azóta bolygatatlan pálos kolostor, az egykori Mindszent egyháza kerül feltárásra. Itt szakmai partnerünk a PPKE régészeti tanszéke, akik tanszéki ásatásként végzik el az idei szakaszt, és ezzel a jövő régészeinek képzésében is részt veszünk. A pálos rend szerződött partnereiként a PPKE már Klastrompusztánál is ásat, elindult az a folyamat, amit oly sokan vártak, hogy a pálos emlékeket alaposan és komoly szakmaisággal kutassa a „hivatalos” tudomány. Ennek lesz egy komoly lépése Balatonszemes is. Itt már nem is kell olyan sok hozzá, nem igényel tízmilliós nagyságrendet, mert a település polgármestere, és a szomszéd falu, Teleki egyik alapítványa melléállt, és jelentős költségelemeket vállaltak át magukra a jó ügy érdekében. Itt egy nagy lépés megtehető nagyságrendileg egy millió környékéből, ami arányaiban már jelképes összegnek mondható, beleszámolva, hogy az ásatási munkán kívül a magnetométeres vizsgálat, az összes segédtudomány bevonása, és egy kiadvány is bele van számolva.

Civil Régészeti Alap

Civil Régészeti Alap

Idén is tervezzük a Balatonudvariban lévő avar (és honfoglaláskori) temető tervásatásának folytatását, reméljük ez is sikeres lesz, mert döbbenetes értékű leletanyag várható még a maradék sírokból is. Tavaly sorban kerültek elő a griffes övveretsorok, aranyszerelékes szablya, a hitvilág emlékei (túlvilági út étel, ital és tárgyi „ellátmánya”), és emellett régészeti bizonyítéka az avarok továbbélésének Árpád megérkezéséig, ami oly rég óta vita tárgya volt.

Idén is folytatódik az az 5 éves szakasz, ami Cseljabinszk térségébe vezeti a kutatókat, itt is pár millió forint összegyűjtésével a teljes idény finanszírozható, benne két keleti ásatási helyszínnel, ami klasszikusan Magyar anyagot hoz a felszínre, minden kémiai és műszeres vizsgálattal, és egy komoly publikáció hazai megjelentetésével ennek a területnek a leleteiről, hazai párhuzamairól, amire már évtizedek óta szükség lett volna. Most, arányaiban kevésből itt is megtörténhet a sok.

Az Almatyban lévő restaurátor-labor, az Ostrov Krym, akiktől az Emberek Aranyban kiállítás rekonstrukciói is származnak, olyan leletmentő és konzervációs technikákat birtokol, ami egyedülálló a világon. Krym Altynbekov professzorral való baráti kapcsolatunk lehetővé tette, hogy 2-3 magyar restaurátort kiküldjünk hozzájuk tanulni, mert szívesen megosztja ezt a speciális szaktudást magyar kollégáival. Itt is relatíve kevésből tudunk a nemzet számára rengeteget teremteni, mert így itt, nálunk lesz meg az a szakmai mag Európában, aki ezeket a technikákat tudja, a képleteket és alkalmazásukat ismeri, és mind hazai, mind külföldi leletek mentésének specialistaként vezetője lehet. Ez egy hatalmas ziccer, illene kihasználni, és ehhez sem kell olyan sok, ez sem tízmilliós nagyságrend. Amitől annyi lenne, azon már túl vagyunk, így csak az út, a vízum és a szállás/ellátás a költség, nem pörögnek euro-tízezrek, mint más esetben.

Ezekkel, meg egy kevés vis major kerettel el lehet érni, hogy elinduljon egy olyan folyamat, amivel pár év alatt behozhatjuk ezen a szakterületen a sok évtizedes lemaradást, és olyan eredményeket érjünk el, amire az egyébként magasan képzett szakembereink hivatottak lennének, a világ egyik leginkább lelet-gazdag országában. És így elérhető, hogy ezt tudja is a társadalom, kapjon meg minden információt, alaposan és hitelesen tájékoztatva legyen, mert erre is régóta van igény, és régóta nincs elégségesen kielégítve. Ezért is lesz például a balatonszemesi ásatásunk is publikus, és mindenki, aki támogatott minket, azt szívesen látjuk, hogy saját szemével győződjön meg arról, milyen is ez élőben. Ugyanez érvényes Balatonudvarira is, és még számos helyen lehet ezt elérni.

Eddigi és ezutáni munkánkat, napi szinten lehet követni a közösségi térben, a facebook-on lelni meg, Civil Régészeti Alap néven, és hamarosan egy weboldalon is bemutatkozunk. A filozófiájában is élhető, közösségi gondolatokat felvállaló MagNet-nél vezetett számlánk -16200223-10021938 -pedig várja azok támogatói segítségét, akik úgy érzik, szeretnének eredményeket, és hajlandóak részt is vállalni abból, hogy ne csak a vágyak és az óhajok, hanem a tetteké fajult, megtörtént valóság legyen múltunk emlékeinek sorsa. Mindenkit kérünk, hogy nyomtassa ki magának, vagy mentse le azt a pillanatot, amikor tevőlegesen is hozzá tud tenni hátterünkhöz, mert ez a belépője oda, ahová kevesen jutnak el – egy ásatás kellős közepére. Együtt, sokan, többet tehetünk, mint hinnék… Hát tegyük. Rajtunk már nem múlik, nekünk már mindenünk benne van. Lássuk, leszünk-e elegen. Mert ha igen, akkor nincs már mi akadály legyen, és történhet végre, aminek megtörténését oly sokan vágyták eddig is.

Tisztelettel,
Papp Atilla és Rétfalvi Teofil – a Civil Régészeti Alap vezetői

Móricz János kutatásainak múltja, jelene és jövője (avagy az aranykori tudás iránti sóvárgásunk csapdája) – Előadás + Könyvbemutató

Móricz János kutatásainak múltja, jelene és jövője (avagy az aranykori tudás iránti sóvárgásunk csapdája) – Előadás + Könyvbemutató

Móricz János életútjának rövid összefoglalása, Az ecuadori Táltosok-barlangjának titka,

Móricz János

Móricz János

Móricz János őstörténet-elméletének újraértelmezése, Egy lehetséges bizonyíték a fémkönyvtár létezésére, Az ecuadori kutatások folytatása.

 Előadó: Varga Zoltán

43 éves geológus, a Móricz János Kulturális Egyesület elnöke. Egy 2 éve történt fogadalma alapján Móricz János születésének 100. évfordulóján (2023-ban) méltó módon fog megemlékezni a kutató emlékhelyénél. Célja tehát a kutató életművének megismertetése, a valós alapokig való letisztítása, a kutatások folytatásának előmozdítása. Jelenleg Dr. Gerardo Pena Matheus: A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története c. könyv 2. kötetét szerkeszti, valamint előkészíti a közelgő ecuadori-magyar Tayos Expedíciót.

Időpont: 2013. december 11. szerda 18. órától

HelyszínMagyarok Háza (Budapest, Semmelweis utca 1-3.)

Jegyárak: 

elővételben 1.000,- Ft az előadás napjáig (jegyrendelés

Helyet vmint Elővételes jegyet előzetes regisztrációval biztosítunk!

helyszínen 1.500,- Ft

regisztrációjegyrendelés (név, jegy darabszám)

ELŐADÁS UTÁN!

A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története c. könyv 2. kötetének könyvbemutatója

Móricz János egyike azon távolba szakadt honfitársunknak, akiről idehaza oly keveset tudunk. Az 50-es években emigrált, argentin állampolgárságot nyert, majd dél-Amerikában nyelvészeti, őstörténeti kutatásokat végzett. Az ecuadori shuar törzs segítségével betekintést nyert egy ismeretlen civilizáció emlékeibe. Állítása szerint egy hatalmas barlangrendszer rejtekében – amely a Tayos-, Móricz által elnevezne 1969 óta a Táltosok barlangja nevet viseli – egy egykori civilizáció írásos feljegyzései tanúskodnak egy letűnt emberiség tudásáról. Ennek az ún. Fémkönyvtárnak a feljegyzései segíthetnek kitölteni azt az űrt, ami a mai történelemkönyvekből hiányzik a primitív ősember és a piramisépítő kultúrák között – esetleg választ adhat arra, hogy a Homo sapiens csak a saját tapasztalatai alapján fejlődött, vagy fejlettebb patrónusok egyengették útját. Természetesen a felfedezés híre a mai napig megosztja az érdeklődőket és a tudós társadalmat egyaránt. Az idők folyamán az eredeti történetre mende-mondák, idealista elméletek, álhírek is rárakódtak. Emiatt is fontos a kutatások folytatása előtt az eredeti forrásig eljutni, a hiteles információkat továbbítani az érdeklődőknek. Móricz János egykori ügyvédje, Dr. Gerardo Pena Matheus magánkiadásában megjelentette a Tayos-barlang kutatásának dokumentált története c. művét, amelyben eredeti levelek, dokumentumok és feljegyzések segítségével vezeti végig az olvasót a több évtizedes kutatáson. A 600 oldalas mű eddig csak Ecuadorban jelent meg spanyol nyelven, limitált példányszámban. A Móricz János Kulturális Egyesület megkapta a kizárólagos lehetőséget a magyar nyelvű kiadásra.

Az előadás után A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története c. könyv 1. – 2. Kötete megvásárolható.

Dr. Gerardo Peña Matheus:

A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története

c. könyv második kötete előrendelhető!

Megrendelés (link)

A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története c. könyv 2. kötetének könyvbemutatója

Időpont: 2013. december 11. szerda 18. órától

HelyszínMagyarok Háza (Budapest, Semmelweis utca 1-3.)

Dr. Gerardo Peña Matheus:

A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története

c. könyv második kötete előrendelhető!

Megrendelés (link)

Ajánlás a magyar kiadáshoz

A Móricz János által felfedezett Táltosok barlangja talán az egyik legnagyobb rejtély az

Tayos-barlang

Tayos-barlang

amerikai földrész, de talán az egész bolygónk történelmében. A titokzatos barlangrendszer mélyén rejtőző Fémkönyvtár híre természetesen mind a mai napig megosztja a közvéleményt és a tudós társadalmat egyaránt.

2012. áprilisában, a körmendi Móricz János Nemzetközi Őstörténeti Konferencia nyitó előadásának végén Dr. Gerardo Peña Matheus úr az alábbi szavakkal ajánlotta fel könyvének magyar nyelvű kiadási lehetőségét a Móricz János Kulturális Egyesület részére:

„Szeretnék hozzájárulni egy szikrával, amely begyújtja a tüzet, hogy újra felfedezzük ennek a nagy formátumú embernek a cselekedeteit, illetve feltárjuk a gyökereinket….Én többször emlékeztettem őt arra, hogy mi emberi lények vagyunk, és bármelyik pillanatban eltűnhetünk, bármelyik pillanatban történhet velünk valami végzetes és olyankor mi fog történni az ő felfedezésével, mi lesz ennek a sorsa. Úgy válaszolt, hogy valaki majd engem követni fog egyszer. Ennek a valakinek a dolgát megkönnyítendő János halálának 20. évfordulójára döntöttem úgy, hogy ezt a történetet leírom egy könyvben, és ezt megjelentetem.”

Ebben a könyvben megismerhetjük, átélhetjük, hogy honfitársunknak milyen heroikus küzdelmet kellett folytatnia a bürokráciával, az értetlenséggel és az emberi kapzsisággal. Életútját, munkásságát oly sok misztérium és félreértés kíséri. A kiadványnak – jellegéből adódóan – nem feladata Móricz János őstörténeti elméletének kritikája, értékelése, mivel az elbeszélő részek kivételével a hivatalos levelezések, határozatok és megjelent újságcikkek összefoglaló publikálása volt a cél. Mivel a legtöbb dokumentumnak ez az első megjelenése, így első kézből kaphatunk új információkat a rendkívül szövevényes kutatás részleteinek a kibogozásához.

Köszönettel tartozunk tehát a szerzőnek, hogy felajánlotta számunkra a magyar nyelvű kiadás lehetőségét, szerkesztőként pedig én tartozom köszönettel annak a lelkes csapatnak, akik részt vállaltak a fordítási munkákban – így egy valódi csapatmunka eredményét tarthatja kezében az olvasó.

Segítőink: Barcsay Andrea Krisztina, Bota Zoltán, Erdélyi-Pelzer Márta, Fülep Gyula, Györke Bálint, Eszter De la Torre, Fajnár Vivien, Frank Dóra, Löffler Szilvia, Mátraházi Gabriella, Milkovics Valentina, Németh Róbert, Szabó Andrea, Tánczos Erzsébet.

Varga Zoltán

Részletek a 2. kötetből (az “Óriások” c. fejezetből.):

Nem szükséges megismételni a 1969-es expedíciót, hogy óriás csontvázakat lássunk. Elegendő meglátogatni itt, Loja városában Carlos Vaca Alvarado nevű pap, az itteni kórház káplánjának a házát, hogy láthassuk egy óriás nő csontjait! Egy óriás nő – kérdeztem. Honnan tudják? Orvosi vizsgálatok alapján. Válaszolta Móricz. Vaca atya évente egyszer előkészíti és megmutatja a helyi vásárokon a népnek, egy ilyen alkalommal több orvos is megvizsgálta és megállapították, hogy nőnemű lehetett a széles csípője miatt. Egy nagyon szép óriás nő lehetett, mondtam csipkelődve. Holnap elmegyünk és megnézzük – válaszolta –, hogy ön is megcsodálhassa szépségét. Csakugyan másnap becsengettünk Vaca atyához, aki szívesen fogadott és barátjaként üdvözölte Móricz Jánost, aki bemutatott minket egymásnak. Felidézem Vaca atya külsejét és egy mosolygós, köpcös, alacsony ember áll előttem, fekete, piszkos reverendájában, melyet a tiszteletreméltó Loja városának pora szennyezet, ugyanis akkoriban még nem volt útburkolat. Megörült látogatásunknak, kedvesen fogadott és mikor a csontokról kérdeztük, elmondta, hogy legfontosabb kincsének tartja őket, mivel soha korábban nem fedezett fel, látott vagy tapintott senki egy fosszilizált óriáscsontvázat. Nyilvánvalóan mindez a bevezető teljesen bizonytalan volt számomra, hisz pont azért voltunk ott, hogy a szemünkkel megbizonyosodjunk. Sokan megcsodálták – mesélte–, de nem szenteltek neki elég figyelmet. Nagyon sok munkámba került csontonként összerakni és felfüggeszteni egy óriási gerendára, hogy teljes nagyságában kiállíthassam ünnep és vásárnapokon. Senkit sem érdekel igazán. Megnézik és tovább mennek. Mindig ugyanaz van. Nem kérek belépőt, néha még az alamizsnáról is megfeledkeznek. Amint ezt mondta, Móricz megölelte és nekem úgy tűnt, hogy észrevétlenül becsúsztatott egy bankjegyet a reverendája zsebébe, anélkül, hogy a pap észrevette volna. És hogyan talált rá? – kérdeztem érdeklődve. Én szabadítottam ki – válaszolta –,¬ valószínűleg egy árvíz mosta ki egy részét, nem tudom. A tény az, hogy ott volt elhagyatottan a lucsokban, én pedig kihúztam. Otthon megtisztítottam és hónapokba került, amíg összeraktam, de nem tudom úgy tárolni, mert hatalmas. Ezért kénytelen vagyok szétszedni, hogy elcsomagolhassam. Miután ezt mondta, az ágyához ment és erőlködve kihúzott egy faládát alóla, mely le volt lakatolva, előkereste a kulcsot, kinyitotta és megjelentek az állítólagos szépasszony csontjai, aki nem volt más, mint egy csontváz. Hitetlenkedve néztem anélkül, hogy érezném azt a megilletődést, amit Lombay márki, Gandía jövendőbeli hercege érzett, mikor felnyitotta a koporsót és felismerte rothadó holttestét a szépséges királylánynak Isabelnek, aki iránt plátói szerelmet érzett. Tudván, hogy egy nő csontjairól van szó, azonnal kinyújtottam a jobb kezem és megragadtam az egyiket, hogy közelről megvizsgáljam, bármelyik is legyen az. Természetesen a legkisebbet választottam, amelyik elfért a tenyeremben, de annál sokkal nagyobb volt, hogy beleférjen. A bal kezemmel segítettem megtartani és kedvemre nézegettem, anélkül, hogy tudnám melyik csont. Ez egy csukló – mondta Vaca atya. Lehetséges lenne? – kérdeztem magamban. A többi csont óriási volt és én nem azért voltam ott, hogy osztályozzam. Mikor lesz a következő vásár? – kérdeztem. Nem hiszem, hogy kiállítom az idén – mondta. Sok idő összerakni és megint szétszedni ezt az óriást. Már unom csinálni. Jöjjön, amikor szeretne, szívesen fogadom, de ne célozgasson nekem arra, hogy összerakjam ezt a kirakóst, mert nagyon elfáradok, mire elvégzem. Szavait hallva, támadt egy ötletem és megkérdeztem: megmutatná nekem az óriás koponyáját? Persze – mondta –, de csak a koponya fele van meg, a felső része valahova eltűnt. Ezután elővett egy akkora koponyát, hogy inkább mosdótálnak tűnt, mint emberi maradványnak. Nem hittem a szememnek. Tényleg elképedtem és különösen az lepett meg, hogy a világon nem ismerik ezt a ritkaságot. Az egyedüli dolog amit abban a pillanatban szerettem volna, hogy kimenjek onnan és üzenetet küldjek a Világbanknak, az Ecuádori Kultúrháznak, az UNESCO-nak, az ENSZ-nek, a Francia Intézetnek és tudtukra hozzam ezt a fantasztikus felfedezést. Menjünk innen, mondtam Móricznak izgatottan. Menjünk. Várjon kicsit – válaszolta – még sok a látnivaló. Visszaültem, de már nem kérdeztem többet a témáról. Mi a véleménye? – kérdezte Móricz egy mosollyal az arcán. Fantasztikus – válaszoltam. Mint minden felfedezése, egyszerűen fantasztikus. Elhallgattam, egyszerűen lehangolódtam. Elfogadhatatlannak találtam, hogy egy ilyen fontos felfedezést senki se ismertessen a tudományos világgal és ne legyen több egy elrejtett cirkuszi mutatványnál. Menjünk ki – mondta Móricz. Ne éljünk vissza házigazdánk vendégszeretetével. Elbúcsúztunk és beültünk a Toyotába, amellyel kilométereket utaztunk Guayaquil és Zamora között, Yacumbi és Limon Indanza útvonalon. A kocsiban megkérdeztem Jánost, hogy hogyan tudott hallgatni erről a felfedezésről, mely egyértelműen érdekes és forradalmi a tudomány számára. Nem az – válaszolta. Nem érdemes még említeni sem. Miért nem? – kérdeztem aggodalmasan. Egyszerűen azért, mert nem hivatalos. Nem ismert a felfedezés helye, nincsenek tanúk és fotók a megtalálásáról. Nincs bizonyíték. Inkább összezavarná, mint megvilágosítaná a dolgokat. Vitákat váltana ki. Megkérdőjeleződne a hitelessége. Megcáfolnák és megbélyegeznék. Ez az oka annak, hogy az ön segítségével egy hivatalos, megfelelően legalizált expedíciót szerveztem. Mindig azt akartam, hogy a felfedezéseim tudományosan bizonyítottak legyenek, fotókkal és tanúkkal alátámasztva, megfelelően vigyázva a talált dolgokra, hogy azokat ne fosszák ki. Ez az ország azonban nem akart haladni. Mindössze annyit mondtak nekem hivatalosan, hogy én nem fedeztem fel semmit, hogy a Tayos-barlangrendszert az őslakosok régi időktől fogva ismerték, hogy a földalatti világ nem létezik, hogy a barlangüregeket kizárólag a természet alkotta, hogy nincs szükség további megfigyelőkre és közjegyzőbizottságra sem, stb., stb.. Így nem jutunk semmire. Az angolok ugyanezt csinálták. Nem fogadták el a vezetésem, nem fogadták el a feltételeimet, nem adtak nekem egyetlen fényképet sem a földalatti világról. Megengedték, hogy tönkremenjen egy ezeréves oltár Porras és Crespo kezei között, miközben egy zsák régészeti kincs fölött vitatkoztak, magukban morfondíroztak frusztrációjukon. Egyáltalán nem lepne meg, ha hamarosan megfosztanának felfedezésemtől, azt mondanák nem én vagyok a felfedező és arra a következésre jutnának, hogy csupán egyike voltam azoknak a személyeknek, akiket megemlítettek a felfedezésem hetedik évfordulójának alkalmával szervezett vitában. Semmi ilyesmi nem számít. Egyedül az általam felfedezett tárgyak megőrzése a fontos és igen, a megélt körülmények miatt egyértelmű, hogy egyelőre nem érkezett el az idő megismertetni a tárgyakat a világgal, az emberiségnek várnia kell addig, amíg megfelelően éretté nem válik ahhoz, hogy örömét lelje benne.

Dr. Gerardo Peña Matheus:

A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története

c. könyv második kötete előrendelhető!

A/4-es formátum, 296 oldal

ISBN 978 963 08 8057 02

500,- Ft kedvezmény december 01-ig

előrendelés esetén az első 200 befizető részére:

3.700,- Ft személyes átvétellel

4.830,- Ft belföldi ajánlott postaküldeményként (1130 Ft – 1,1 kg) kézbesítve

1.-2. kötet: 8.730,- Ft

Megjelenés után megrendelve:

4.200,- Ft személyes átvétellel

5.330,- Ft belföldi ajánlott postaküldeményként kézbesítve

1.-2. kötet: 9.230,- Ft

Megrendelés (link). A postázások a befizetett összegek megérkezése után, azok sorrendjében történnek. Előzetes egyeztetés esetén személyesen is átvehető Tatán. Számlaigényét már a megrendeléskor jelezze, ellenkező esetben nyugtát állítok ki. Kérem a postázási cím PONTOS megadását! Postázás december 02-től.

Az első kötetet egykoron 5000 Ft-ért előrendelők természetesen további 395 Ft (5000 Ft-4605 Ft) kedvezményben részesülnek

Banki átutalás esetén: Móricz János Kulturális Egyesület

Pannon Takarék:  november 30-ig 63200267-11053923

                             december 01-től 63200119-14956739 

Postai csekk feladása esetén: Varga Zoltán 2890 Tata; Fekete út 2. 

Kiadó: Móricz János Kulturális Egyesület

Dr. Gerardo Pena Matheus: A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története c. könyvének főbb témái

 I. kötet –190 oldal

–         Bevezetők

–         Móricz János és Dr. Gerardo Pena Matheus megismerkedése

–         A felfedezés jogi bejelentése

–         A “Móricz Expedíció 1969” leírása

–         Móricz elmélete

–         Sajtóhíradások

–         Hivatalos intézkedések

–         Előadás az Ecuadori Kultúra Házában

–         A rovással írás története, az Arvisúra és Móricz kapcsolata

–         Erich von Daniken látogatása

–         Látogatás Carlos Crespi atyánál

–         A Galapagos-szigeteken

–         Aussaat und Kosmos – Erich von Daniken csalása

II. kötet – 296 oldal

–         Az istenek aranya

–         A Móricz-von Daniken per története, dokumentumai

–         Az 1976-os brit expedíció

–         Egy prófétikus átok

–         Egy vérfagyasztó történet – Petronillo Jaramilló szerepe

–         Az angol expedíció hivatalos jelentése

–         Baráth Tibor látogatása

–         Az Andok rejtélye

–         A mormonok

–         Óriások – a lojai óriáscsontváz meglátogatása

–         A Teleamazonas expedíció

–         Móricz halála

–         Móricz János: Az európai népek amerikai eredete