“A sorssal nem lehet tréfálni” – előadás és könyvbemutató

február 27. 18.00 szerda“A sorssal nem lehet tréfálni” Csontváry személyisége írásai és kézírása tükrében.

Előadás és könyvbemutató Csontváry Kosztka Tivadar halálának 100. Évfordulója alkalmából

Az előadáson feltárulnak Csontváry különös életútjának meghatározó  sorsfordulatai és személyiségfejlődésének stációi, amelyek a különböző korszakok írásmintái alapján rekonstruálhatók. Megidézhetjük a 25 éves gyógyszerész Kosztka Tivadart, majd a festőként alkotó Csontváryt és meglátogathatjuk őt a betegágyánál két héttel  a halála előtt – a Szent János Kórházban. Rácsodálkozhatunk  Csontváry, Munkácsy és Van Gogh hasonló témájú festményeinek rejtett üzeneteire is. Az előadás alapján kirajzolódik Csontváry eddig ismeretlen arca,  sokoldalúsága, zsenialitása.

Csontváry Kosztka Tivadart, a festőművészt, széles körben csodálják, tisztelik a könyvborító_0001világban, de meglehetősen kevesen ismerik őt, mint gondolkodót, társadalomreformert, életmód-tanácsadót, tudóst és tisztán látó tanítót, látnokot. Viszonylag gazdag – gyakran egymással merőben ellentétes nézőpontú – szakirodalom méltatja a művészetét, de hiányoznak a festő valódi lényét feltáró személyiségelemzések. Nekünk, utódoknak tanulságos összegezni, hogy a festő milyen adottságok birtokában volt képes teljességgel önerőből felépíteni rendkívüli életművét, s önmaga menedzsereként, sőt „mecénásaként” festeni monumentális panorámaképeit, segítség nélkül, magára hagyatva rendezni nagyléptékű kiállításait és saját kiadásban megjelentetni a világ működéséről szóló felismeréseit. Kézzel írt levelei, töredékekben fennmaradt jegyzetei alapján felidézhetjük őt közvetlen közelről, megismerhetjük sokoldalú lényét, különleges világlátását, meglehetősen bonyolult személyiségét, csodákban bővelkedő élettörténetét.

W. Barna Erika könyve húsz év anyaggyűjtésére és kutatási eredményére épül. Fejezetről fejezetre egyre élesebben rajzolódik ki a festő lénye, miközben az olvasó maga is beavatódhat a személyiség-feltárás különleges módszerébe. Összehasonlító vizsgálatokban lehetünk tanúi Csontváry konzseniális párhuzamainak: József Attila, Munkácsy Mihály, Kőrösi Csoma Sándor és Van Gogh kerül sorra. Lebilincselő olvasmány mindazoknak, akik nyitottak egy felfedező útra, akik árnyaltabb képet szeretnének kapni a festőgéniuszról és az általa ránk maradt szellemi örökségről.

“Ajánlom minden művészetkedvelő, igényes olvasónak!” Dr. Turai Gábor Kamil, esztéta, művészetfilozófus

Előadó: W. Barna Erika – kézíráskutató, szakíró (CEREG-Grafológiai Akadémia) Helyszín: Pannon Kincstár (1056 Budapest, Váci utca 47.)

Belépő elővételben: 1.000,-Helyszínen: 1.500,- / Regisztráció, jegyrendelés: matine@matine.hu v 20312-5925

A könyv előrendelhető vagy az előadáson megvásárolható! rendelés itt

A Gróf Széchenyi család Alapítvány adománygyűjtési évet indít

sam_1Sajtótájékoztatóval nyitották meg a támogatás első napját a Budapesti Adventi és Karácsonyi Vásár helyszínén a Széchényi család által létrehozott alapítvány képviselői, valamint Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője részvételével december 14-én. Az ünnepélyes megnyitón Tisza Attila, a szervezet titkára ismertette a 2013-ban létrehozott alapítvány eddigi munkáját és jövő évi terveit. Utóbbiak között szerepel pályázat, amely óvodáskortól felnőttekig mindenkit biztat arra, hogy írjon arról, „Ha én Széchényi lehetnék”, milyen terveket, ötleteket valósítanék meg, a nemzet javára. További tervük egy Biblia park létrehozása.

Széchenyi Tímea kuratóriumi elnök arról beszélt, a mostani, egy éven keresztül nyitott jótékonysági adománygyűjtés célja a Budai Gyermekkórház Epilepszia-neurológiai szakambulanciája felszerelésének megújítása.

A megvásárolni kívánt orvosi eszköz egy video felvevő és leletező monitoring készülék, amelyből jelenleg mindössze egy darab, elavult áll rendelkezésre. Ezzel a gyermeket helyben megvizsgálva lehetővé válna a tájékozódás, hogy milyen irányban kell tovább vizsgálni a kis pacienst. A műszer ára 8 millió 102.600 forint. Szabó Nóra neurológus elmondta, napjainkban minden 100 gyermekből egy epilepsziás, éppen ezért fontos a korszerű és jó minőségű vizsgálati eszközök megléte.

sam_2Megjelent a tájékoztatón az adománygyűjtés kiemelt támogatója, Mónus József harci íjász és távlövő hatszoros világbajnok, huszonötszörös világrekorder és 189 aranyérem címvédője. Egy íjat ajánlott fel árverésre, amellyel 100 ezernél több lövést teljesített, és amelyet ő készített. Az árverés időpontját később ismertetik.

Az Alapítvány adományozási számlaszáma: OTP Bank 11713081-20013530

Írta/Fotó: Dr. Hajós Anna

forrás: http://www.aktivpihenes.hu/

Pálos régészeti, műemlék túra és előadás Nagyvázsonyban

Pálos rend történetét bemutató előadást és túrát szervezünk melynek első helyszíne Nagyvázsony!

Tavaszi egész napos régészeti, műemlék rom túra:
Nagyvázsony
(Indulás Budapestről busszal, az út alatt Pálosokról előadás Nagyvázsonyig, előadó Papp Atilla – pálos kutató – Civil Régészeti Alap)
1.Kinizsi várkastély régészeti feltárási terület, kőtár – tárlatot végző régész tárlatvezetése
2.Nagyvázsonyi Pálos Kolostor rom– szakmai idegenvezetés
3.Tálódi Pálos Kolostor rom -szakmai idegenvezetés
4.Gótikus Szent István templom– előadás a templom történetérőlNagyvázsonyi Pálos Kolostor rom

A helyszínek között lovas fogattal történik az utazás.
Ebéd a helyi étteremben (előre egyeztetett menü)

Részvételi díj:11.900,-Ft
Mely tartalmazza az utazást, az ebédet, a lovasfogatozást a helyszínek között valamint az egész napos szakmai idegenvezetést és a régészeti tárlatvezetést.
Indulás: 8.00 (Budapest)
Ebéd: 12.30 (Nagyvázsony)
Visszaindulás: 17.00 (Nagyvázsony)

regisztráció: palos@avekiallitohaz.hu
információ: 20/312-5925

REGISZTRÁCIÓ MÁJUS 25.-IG!

TOVÁBBI RÉSZLETEK A REGISZTRÁLÁST KÖVETŐEN.
A FÉRŐHELYEK SZÁMA KORLÁTOZOTT!

“Sokezret nyilakkal…” a 10. századi “honfoglaló” magyar íjászfelszerelés – kiállítás

2017. november 11.2018. február 25.-ig minden nap 10.00 – 21.00 óráig az AVE Kiállítóházban megtekinthető egyedülálló hiánypótló kiállítás: “Sokezret nyilakkal…” címmel – A X. századi “honfoglalás kori” magyar íjászfelszerelés!mtít_felszerelés_1

A Magyar Történelmi Íjász Társaság eddigi eredményeiket publikálva kiállítás formájában, összefoglalva tárják az érdeklődők elé íjkészítéssel kapcsolatos eddigi eredményeiket a HITELES TÉNYEKET.

A magyarok legendás fegyvere az íj. Témáját és tárgyi eszköztárát tekintve eddig még ilyen formában és kidolgozottsággal nem volt látható Európában is egyedülálló, nemzetközi színvonalú vándorkiállítás tekinthető meg AVE Kiállítóházunkban, mely mindössze 3 hónapos hazai bemutatása után európai turnéra indul.

A „honfoglaló” vagy „sztyeppei” íjak használata nagy népszerűségre tett szert felszerelés_1Magyarországon az 1990-es évek eleje óta. Hazánkban született meg ezen íjak modern anyagú változatainak tömeggyártása és a versenysport kidolgozása is. Ma már a természetes anyagokból készült reflex-íjak tekintetében is a világvezető országai közé tartozunk. Kurátorunk Papp Atilla a Civil Régészeti Alap elnökének felkérésére Sudár Balázs az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport képviseletében a Magyar Történelmi Íjász Társasággal karöltve eddigi eredményeiket publikálva kiállítás formájában, összefoglalva tárják az érdeklődők elé íjkészítéssel kapcsolatos eddigi eredményeiket, a HITELES TÉNYEKET. mtít_arcmaszk_íjászpárbaj_1Ennek keretében az íjászathoz kötődő teljes tárgyi anyag – íj, nyíl, tegzek, idegek, íjászgyűrűk, övek – rekonstrukcióját kívánjuk közérthető formában bemutatni. A kiállításon egyfelől szerepelnek a kiindulást képező alapok: régészeti leletek másolatai, egy sírrekonstrukció, néprajzi párhuzamok és kortárs – nem magyar – ábrázolások is. Be kívánjuk mutatni a lehetséges rekonstrukciós folyamatokat, annak anyagaival, fázisaival egyetemben. A látogató interaktív játékok keretében ismerkedhet egyes problémákkal, végezetül pedig kipróbálhatja, milyen lóhátról végigtekinteni a sztyeppén, és milyen érzés hátrafelé nyilazni. A kiállítás révén az érdeklődők megismerhetik, hogy hol tart ma az íjászat kutatása, tárgyi valójukban megtekinthetik a pillanatnyi legkorszerűbb ismeretek alapján rekonstruált tárgyakat. Mindez reményeink szerint nagy segítséget jelenthet a hagyományőrzőknek, élményt kínál az érdeklődőknek, és hasznosítható az oktatásban is.mtít_vesszők_1

INFORMÁCIÓ: Telefonon 20/312-5925 vagy e-mailen info@avekiallitohaz.hu

Emberek Aranyban – „Fejedelmi sírok leletei a Sztyeppe Piramisokból”

Utoljára Magyarországon!

Aranypompába temetett fejedelmek kincsei a keleti sztyeppékről. Krym Altynbekov covers_315739professzor (munkásságáért és a kiállítási anyag hazai bemutatásáért 2014. március 14.-én megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét Budapesten) 2500-3000 éves aranykincseket bemutató kiállítása. A lovas nomád népek aranykora, mely alapjaiban határozta meg a nyugati és a keleti civilizációt egyaránt!

Hérodotosz szavaival élve: Griffek által őrzött arany ország.

A kiállítás helyszíne: AVE Kiállítóház (1065 Budapest, Hajós utca 21.)

Időpontja: 2016. szeptember 02. – december 31.

Nyitva tartás: minden nap (hétfőtől – vasárnapig) 10.00 – 20.00 óráig

A tárlat alternatív szemszögből keres válaszokat a magyarság eredetére, múltjára. Megtekintése után átfogó képet kaphatunk az ókori világ lovas nomád birodalmáról.

A kiállítás 2012-ben volt látható Budapesten a VAM Design Centerben, majd Debrecenben a Kölcsey Központban, Keszthelyen a Festetics Kastélyban, Balatonszemesen a Bujdosó Magtárban, Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeumban, Tatán a Kuny Domonkos Vármúzeumban, Budapesten a Magyarok Világszövetsége székházában a Magyarok Házában, Békéscsabán a Munkácsi Mihály Múzeumban és idén a nagy sikerű bemutatók után, hazaszállítása előtt utoljára ismét Budapesten az AVE Kiállítóházban tekinthető meg.

Egy művészet, melynek alkotásait máig csodálja a világ.
Egy kultúra, ahol már 2500 éve ingben és nadrágban jártak.
Egy nép, akik évezreden át uraltak kétkontinensnyi területet.
Egy társadalom, ahol a férfi és a nő egyenrangú és egyenértékű volt.
Egy történet melynek nyomait ma is fellelni az Altáj hegységtől hazánkig.
Egy lelet együttes, melynek kincseit a Tutanhamon lelethez hasonlította a világ.
Egy kiállítás, ahol most mindez UTOLJÁRA látható, megtapasztalható és átélhető.

A kiállított leletek a Kazahsztáni – kurgánoknak nevezett – halomsírok mélyéről előkerült páratlan kincsek reprodukciói. Issyk-kurgánból és a Berel mellett feltárt – világviszonylatban is ritkaságszámba menő – lovas temetkezés leleteiből származnak. Időutazáson keresztül repítenek íjfeszítő kultúránk és a kazah nép eredőjeként tekinthető sztyeppei lovas-nomád nemzet 2500-3000 évvel ezelőtti fejedelmi világába, mely az ókor bölcsőjének tekinthető. Megelevenedik számos lelőhely, valamint a látogatók betekintést nyernek a feltárás, a beazonosítás, a leletmentés, a konzerválás és a reprodukció munkafázisainak technológiájába. Megismerhetik azt az emberfeletti munkát, amely során a három-négyezer éves szerves leletek, fából, bőrből és vászonból lévő temetkezési emlékeik is megelevenednek. A bemutatott tárlat bizonyítja a hatalmas erejű sztyeppei kultúra művészi alkotásainak tökélyét, máig utánozhatatlan egyediségét, megfejtetlen ékszerkészítési technológiájának titkát, valamint színes képet ad a szkíta és türk eredetű népek életéről, kultúrájáról, gazdagságáról.

Vajon képesek leszünk valaha az aranytárgyak üzenetét megértve visszatekinteni az időben, megérteni a mítoszokat?

A tárgyak hitelességét Krym Altynbekov restaurátor privát intézete az Ostrov Krym intézet szavatolja. Krym Altynbekov nevéhez fűződik az 1969-ben, Issyk falu mellett feltárt Aranyember végleges rekonstrukciója, a bereli sírmező leleteinek konzerválása, Ő mentette meg 2012-ben a Mongólia területén talált türk fejedelmi mauzóleum festett agyaghadseregét, valamint készítette el a H. Parzinger által megtalált, és az évszázad leleteként ismert Arzhan II kurgán szkíta fejedelmi sírjának rekonstrukcióját is.

Kronovízor – Időlátó gép a Vatikánban

Pellegrino Ernetti atya

Pellegrino Ernetti atya

Pellegrino Ernetti atya (bencés szerzetes) – a feltaláló. A Kronovízor nyilvános bemutatója – 1972. Ellenőrizni a bibliai és a történelmi eseményeket. Jézus a Kronovízoron. A kronovízor veszélye a politikai döntéshozókra. Az időlátó darabokban, a feltaláló házi őrizetben – haláláig. A mindenkori pápa kulcsszerepe.

Valóban létezett időlátó gép?

Ernetti és addigi fő segítője, Gernelli professzor, valamint a híres olasz atomfizikus, Fermi egyik tanítványa, Braun, aztán egy japán Nobel-díjas, egy portugál professzor, név szerint De Matios, és mások segítettek elkapni a múlt hullámait – állította 1998-ban a visszaemlékező francia pap.

Azt is mondta, hogy a látványos végeredmény kép és hang formájában egy tévéhez hasonló szerkezetben, képernyőn jelentkezett. Nem színes, hanem fekete-fehér volt és a hologramokhoz hasonlóan térhatású volt. Brune szerint először Mussolini beszédeit nézték végig és hallgatták le, szóról szóra egyeztetve a későbbi sajtóban, könyvekben megjelent szöveggel. Minden stimmelt…

Utána mentek vissza az időben, hogy a Krisztus előtti időkben keletkezett tragédiát rekonstruálják. Megnézték és meghallgatták, ahogyan az ókori színházban a színészek elszavalják Quintus Ennius szövegét néhány hónappal a szerző halála előtt, aki szintén ott volt a színházban. A tragédiát azóta állítólag ki is adták könyv formájában, csak éppen azt nem írták bele, milyen különös módon találták meg annak teljes szövegét.

Egyházi körökben kétféle történet kering arról, hogy miért pusztították el a gépet, az addig létező egyetlen kísérleti berendezést. Az egyik változat szerint azért, mert például a Krisztus életéből készített korabeli kép- és hangfelvételeken a Messiás nem mindent úgy mondott, ahogyan az a Bibliában áll és ahogyan azt a mai napig tanítják, a Biblia alapján… A másik változat elterjedtebb és többen is hisznek benne – állítja Brune. Az a döntés született, hogy a szerkezet túl veszélyes, és még nem a mai embereknek való. Túl korán fedezték fel, az alkalmazása ma beláthatatlan következményekkel járna. Ráadásul nemcsak a régmúlt volt veszélyes, hanem a közeli majdnem jelen is. Nem véletlenül kezdtek keringeni a különféle nemzetiségű kémek Ernetti atya körül. Hiszen a szerkezet mindent hangot és képet közvetíthetett a múltból – vagyis az előző napról vagy a negyedórával ezelőtt történt eseményekről is! Erre akkor jöttek rá, amikor egyszer a berendezés váratlanul az amerikai nagykövet és a Palesztin Felszabadítási Front küldöttének előző esti titkos találkozóját kezdte közvetíteni.

És ez lehetett a gépezet megsemmisítésének igazi oka. Hiszen attól kezdve, hogy létezett belőle egy példány, bármikor elkészülhetett a második, a tizedik, a százezredik is. És attól kezdve nem létezett volna többé politikai, katonai, tudományos, üzleti, ipari vagy magántitok! Így nem csoda, hogy a végzetes döntést a pápa, Ernetti atya, Gemelli professzor és a többi érintett tudós egyhangúlag hozták meg. Ettől kezdve előállt az a furcsa helyzet, hogy a már idős Ernetti atya nemcsak a gépről nem beszélhetett senkinek, hanem még azt sem árulhatta el, hogy megtiltották neki az információközlést. Magyarán szólva még azt is titkolnia kellett, hogy egyáltalán valamiféle tilalom van érvényben kronovízió-ügyben (amely természetesen nem létezik és sohasem létezett – állította az egyház, de ezt sem mondták ki.) Az egyház attól rettegett: kikerü1 a nagy nyilvánosság előtt, hogy valóban létezett ilyen szerkezet egyes hatalmak elkezdik összeszedni a tudósokat, akik dolgoztak a szerkezeten, és így vagy úgy, de ismét megépítik azt, és persze majd használják. Ezzel hitük szerint igen sokat ártottak volna az emberiségnek. 1998-ban ettől már nem kellett annyira tartani, és nem volt az élők között az a pápa sem, aki egykor érintett volt az ügyben. Jobbára elhunytak a tudósok is, és maga Ernetti sem élt már. Brune atya szerint a megsemmisítés nem a szó szerinti elpusztítást jelenti. A gépezetet – a kronoviziós készüléket és tartozékait – előbb teljes egészében a Vatikánba szállították, aztán szétszedték. Néhány fődarabját, amely nélkül feltehetően nem működne, továbbra is az egyházi állam falai között őrzik. Más, szintén fontos alkatrészeket diplomáciai postával más országokba vittek és ott egyházi központokban rejtegetik. Maguk az őrizők sem tudják, mit bíztak rájuk.

Mi több, valahol elrejtették a tizenkét tudós jegyzeteit és a szerkezet tervrajzát is. Ernetti atya nem sokkal a halála előtt még elmondta Brune atyának, hogy ő maga szállította a Vatikánba a gépet és a tervrajzokat, két, akkor még élő tudóssal közösen. Az egész anyagot egy négy kardinálisból álló bizottságnak adták át, de ezek kilétéről Ernetti nem szólt.

Aztán még az is elterjedt – megerősítette ezt maga Brune atya – hogy Ernetti állítólag titokban készített egy másolatot is a gép tervrajzairól és azt valahová eltette, vagy valakinek odaadta. Mivel egész életében egyházi és bencés körökben mozgott, nem kizárt, hogy egy másik bencés szerzetes őrzi valahol a kronovízió tervrajzait…

A Vatikán elrejtette Ernetti Atya „Kronovízorját”?

kronovizor

kronovizor

Egy francia jezsuita pap által írott új könyv szerint a Vatikán többet is takargat, mint gyerekeket zaklató papok hiteles feljegyzéseit. Egy időgép terveit rejtegeti.

A Vatikán új rejtélye c. publikációban (Le Nouveau Mystère du Vatican, kiadva 2002. febr., Aubin Michel Kiadó, Párizs) a szerző, François Brune Atya elmeséli Pellegrino Ernetti Atya, az olasz bencés szerzetes történetét, aki elismerte, hogy valamikor az 1950-es években feltalált és működtetett egy időgépet, amit ő Kronovízornak nevezett el.

A számos, vallásról és paranormális jelenségekről szóló könyv – közte a bestseller „A halott beszél hozzánk (1988.) – szerzője, Brune személyesen ismerte Ernettit, számos beszélgetést folytatott vele a bencés szerzetes haláláig.

A szokatlan tudomány embere, a briliáns elme, Ernetti Atya a Velencei Benedetto Marcello Konzervatóriumban a világon egyedülálló tanszéket tudhatott magáénak, ez a pre-polifónikus, vagy archaikus zenével (komponálva i.e. 2000 – i.sz.1200 között) foglalkozik. Szintén tudományos fokozattal rendelkezett és jelentős kutatómunkát végzett a szubatomi és kvantumfizika területén. Jó üzletet jelentett számára, hogy tekintélyes ördögűzőként vált ismertté, pályája csúcsán hetente 500 ördögűzést is elvégzett.

Mindez a teljesítmény – figyelemre méltó bárki részéről, arról nem is beszélve, hogy egy papról van szó – eltörpül amellett, amit Ernetti a legnagyobb teljesítményeként tartott számon: egy szerkezet, a Kronovízor, ami tudósok egy csapatának – mint Enrico Fermi és Wernher von Braun – segítségével, ahogy Ernetti állította, képes volt visszapillantást tenni az időben, és feltámasztani a múlt látványát és hangjait.

forrás: Aranylaci, kárpátinfó

Egressy Béni, a Szózat megzenésítője

“Könnyen elfelejtettük… Hallott valaki megemlékezésről?

Leéghet a bőr a képünkről…”

Egressy Béni, a Szózat megzenésítője

200 éve született

Egressy Béni

Egressy Béni

Kétszáz éve, 1814. április 21-én született Sajókazincon (ma Kazincbarcika – szerintem Sajókazán… – megnézem mégegyszer JZ.) Egressy Béni zeneszerző, színműíró és fordító, a Szózat megzenésítője, a Bánk bán és a Hunyadi László című Erkel-operák szöveg-könyvének írója, a Klapka-induló szerzője.

Igen szerény körülmények között élő hatgyermekes családból származott. Első zenetanára édesapja, Egressy Galambos Pál református lelkipásztor volt. A kis Benjámin a miskolci reformá-tus gimnáziumban tanult, majd a sárospataki kollégiumban teoló-giát hallgatott, hogy lelkész apja nyomdokaiba léphessen. A család egyre romló anyagi helyzete végül más pályára sodorta, előbb Mezőcsáton, majd Szepsiben vállalt tanítói állást. Innen gyakorta látogatott át a közeli Kassára, ahol Gábor bátyja az ottani híres magyar színtársulat tagja volt. A színházi világ Bénit is elvará-zsolta, 1834-ben színésznek állt, Kassán és Kolozsváron lépett fel, egy évvel később a két Egressy-fivér a Budai Játékszíni Társaság tagja lett. 1837-ben az akkor megnyíló Pesti Magyar Színházhoz (a később Nemzeti Színházhoz) szerződtek, ahol Béni a kórusban énekelt, s kisebb énekes és prózai szerepe-ket is játszott. 1838-ban, hogy énekhangját és technikáját csiszolja, gyalogosan Milánóba ment, ahol az ének-leckék mellett az olasz színjátszást is tanulmányozta, s tökéletesen megtanult olaszul.

Hazatérve a színészetet zeneszerzői és szövegírói munkával váltotta fel, olasz, német és francia nyelvből fordított operai és népszínműszövegeket, összességében 19 opera és 60 népszínmű, illetve vaudeville (francia zenés bohózat) szövegét ültette át magyarra. 1840-ben Erkel Ferenc Bátori Mária című operájának, majd a Hunyadi Lászlónak is ő írta a szövegkönyvét – érdekesség, hogy az opera 1844-es bemutatóján Egressy énekelte Rozgonyi királyi hadnagy szerepét.

1843-ban Bartay András, a Nemzeti Színház igazgatója pályadíjat tűzött ki Vörösmarty Mihály Szózat című művének megzenésíté-sére, s a húsz aranyat Egressy Béni nyerte meg zenéjével. Egy évvel később Kölcsey Himnuszára írtak ki pályázatot, amelyen Egressy munkája is elismerésben részesült, ám a pályadíjat Erkel Ferenc zenéjének ítélték. E jeles munkák mellett Egressy nevé-hez fűződik számos Petőfi-költemény megzenésítése is (A virágnak megtiltani nem lehet, Alku, Ez a világ amilyen nagy, Fürdik a holdvilág, Ezrivel terem a fán a meggy), amelyek néme-lyike népdalként terjedt el. Írt zongoradarabokat is, ezeknek néhány motívumát később Liszt Ferenc és Brahms is feldolgozta.

Az 1840-es években fiatal és tehetséges cigányzenészekből zenekart alakított, saját költségén képezte, etette, ruházta őket, s hatalmas sikerrel léptek fel a Nemzeti Színházban és külföldön. A szabadságharc alatt ez a zenekar Sárközi Ferenc prímás vezetésével szórakoztatta a front mögött a honvédeket. 1848. március 15-én Petőfi Nemzeti dalához szerzett zenét, amelyet a Nemzeti Színházban Szerdahelyi József kórus-átiratában adtak elő.

A szabadságharc idején bátyja példáját követve ő is beállt honvédnek. 1849 februárjában a kápolnai csatában láblövést kapott, lábadozása idején zsoltárokhoz írt zenét, s orgona átiratokat szerkesztett. Így érte főhadnagyi kinevezésének híre, mire nyomban Komáromba utazott, ahol Klapka György tábornok a II. hadtest zenekari főnökévé nevezte ki. A tábornok tiszteleté-re írta meg a Klapka-induló néven ismert csatadalt, az egyik leg-népszerűbb magyar katonai indulót, s részt vett a Komáromi Lapok szerkesztésében is. A vár kapitulációja után menlevelet kapott, s visszatért a Nemzeti Színházhoz, ahol karigazgatóként működött.

Élete utolsó időszakában megírta a Két Sobri című népszínművét, amelynek zenéjét is maga szerezte. Elkészült a Bánk bán szöveg-könyvével is, ám az ebből készült Erkel-opera bemutatóját már nem érhette meg. Tüdőbajának elhatalmasodását, fizikai gyengü-lését érezve 1850 áprilisában kéziratait átadta megőrzésre a Nemzeti Múzeumnak, ahonnan ezek idővel az Országos Széchényi Könyvtárba kerültek. 1851. május 30-án még ott lehetett az általa fordított Verdi-opera, a Miller Lujza (Luisa Miller) bemutatóján, ám nem sokkal később végleg ágynak esett, s 1851. július 17-én Pesten meghalt.

Egressy Béni nevét Kazincbarcikán művelődési központ és utca, Csepeli zeneművészeti szakközépiskola és gimnázium, több város-ban (Komárom, Miskolc) zeneiskolája viseli, róla nevezték el a szlovákiai magyar amatőr színjátszó mozgalom éves fesztiválját, melynek a felvidéki Szepsi és Buzita ad otthont.

forrás: MTI (Budapest)