“Csend-benn” – belső szakrális utazás

2021. április 25. vasárnapexkluzív utazásunk

Sz e n t s i m o n – K i s s i k á t o r Árpád-kori templomai

Az utasok számát 18 főben maximalizáljuk. Mindössze két Árpád-kori szakrális templomot látogatunk meg. Mindkét templomban a szakrális tér, és Önmagunk csendje, belső megnyugvásunk, igazi elcsendesülésünk lesz, zarándoklatunk fókuszában. Két templomlátogatás között, helyi gasztronómiai különlegességekkel, étel és italkóstolókkal fűszerezzük a napot, és egyéb helyi programokkal készülünk, mindig az adott útvonalunk lehetőségeihez mérten.

Programunk:

– indulás 8.00 óra Hungária krt. 177. (OMV benzinkút) kényelmes 20 fős autóbusszal!

1. helyszín Szentsimon – a helyi Szentsimonért Egyesület elnöke Kovács Béla fogad bennünket

Simon és Júdás apostol templom (középkori falfreskós és fakazettás templom – Keresztelő Szent János, sárkányölő Szent György, megfeszített Krisztus)

– templom bemutatása (Kovács Béla, Gondos Béla) 

– elcsendesülés a templomban

– ebéd, helyi étel specialitások (disznótoros savanyú leves /csontleves/, tűzhelyen sütött laska, derelye – túrós, krumplis), pálinkakóstoló az ebéd mellé

– Coburg-huszárok lovasbemutató (előadás az alakulatról, ruházatról, fegyverről, lovasbemutató)

2. helyszín Kissikátor – a település Polgármestere Kocsis László fogad bennünket

Szent Miklós kerektemplom – kápolna (fakazettás mennyezet egyedi csodaszarvas, életfa motívumokkal, hidegen formált ezüst keresztelő edény 1312-ből)

– templom bemutatása (Kocsis László, Gondos Béla)

– elcsendesülés a templomban

– barkó dalok Kissikátorból (helyi citerazenekar és dalárda előadásában)

– különleges kissikátori túrós lepény és pálinka kóstoló (Medve György jóvoltából)

Visszaindulás 15.00 óra környéke (ez az időpont tájékoztató jellegű +/- fél óra csúszás lehetséges, a nap teljes programja a kényelemre és a belső elcsendesülésre, a programok nyugodt és teljeskörű élvezetére, átélésére vannak kihegyezve. Természetesen némely időpontokhoz alkalmazkodni számunkra is szükséges.)

Hazaérkezés előre várhatóan 17.10 Hungária körút 177. (OMV benzinkút)

Részvételi díj: 23.700,- HUF – fizethető egy összegben, két 12.700,- és 11.000,- / három 8.700,- , 7.500,- , és 7.500,- részletekben – egyeztetést igényel!

A részvételi díj magába foglalja az utazás teljes költségét, a szervezői, idegenvezetői díjakat, az ebédet, a helyi étel és pálinka kóstolókat, a helyi műsorok szolgáltatási díját!

Kísérőnk, idegenvezetőnk: Gondos Béla dokumentáló, “könyves ember”, civil kutató

Túljelentkezések és 18 főben limitált férőhelyeink száma miatt, kérjük, amennyiben érdekli zarándoklatunk mielőbb regisztráljon!

Regisztráció: rendezveny@avekiallitohaz.hu 

Információ: +36 20 312 5925

Prokopp Mária: Emlékezések Prokop Péterre előadás és könyvbemutató

Márius 27. 18 óra – Emlékezések Prokop Péterre – előadás és könyvbemutató

Prokop Péter katolikus pap, festőművész, író (1919-2003) A XX. századi magyar pap-festők egyik legjelentősebb alakja. Fő példaképei Aba Novák, Csontváry, Paul Klee, stílusát az átélt vallásoság és a modern, expresszionista kifejezésmód határozza meg.

dav

100. születésnapja alkalmából megjelent Emlékezések könyve című Album bemutatója. A művész életrajza a főbb műveinek bemutatásával, művészetének jellemzésével. Helye a 20. századi hazai és egyetemes művészetben. A kötetben közreadott közel 100 kortárs megnyilatkozás rövid ismertetése művészetéről és az emberről.

Előadó: Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár / 1967-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán doktorátust szerzett summa cum laude minősítéssel. 1976-tól a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusa. 1995-ben habilitált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1978-ban Pasteiner Gyula emlékérmet, 1990-ben Ipolyi Arnold emlékérmet és 2007-ben Szervatiusz Jenő-díjat, illetve Kiváló Erasmus Koordinátor kitüntetést kapott. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottságának tagja, és jelenleg is. 1976-tól a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Értesítő szerkesztő bizottsági tagja. A Péter András-Alapítvány és a Szent István-díj Alapítvány elnöke.

Helyszín: Pannon Kincstár (1056 Budapest, Váci utca 47.)

Belépő elővételben: 1.000,- / Helyszínen: 1.500,- / Regisztráció, jegyrendelés: matine@matine.hu v 20312-5925

A könyv előrendelhető vagy az előadáson megvásárolható! rendelés itt

“A sorssal nem lehet tréfálni” – előadás és könyvbemutató

február 27. 18.00 szerda“A sorssal nem lehet tréfálni” Csontváry személyisége írásai és kézírása tükrében.

Előadás és könyvbemutató Csontváry Kosztka Tivadar halálának 100. Évfordulója alkalmából

Az előadáson feltárulnak Csontváry különös életútjának meghatározó  sorsfordulatai és személyiségfejlődésének stációi, amelyek a különböző korszakok írásmintái alapján rekonstruálhatók. Megidézhetjük a 25 éves gyógyszerész Kosztka Tivadart, majd a festőként alkotó Csontváryt és meglátogathatjuk őt a betegágyánál két héttel  a halála előtt – a Szent János Kórházban. Rácsodálkozhatunk  Csontváry, Munkácsy és Van Gogh hasonló témájú festményeinek rejtett üzeneteire is. Az előadás alapján kirajzolódik Csontváry eddig ismeretlen arca,  sokoldalúsága, zsenialitása.

Csontváry Kosztka Tivadart, a festőművészt, széles körben csodálják, tisztelik a könyvborító_0001világban, de meglehetősen kevesen ismerik őt, mint gondolkodót, társadalomreformert, életmód-tanácsadót, tudóst és tisztán látó tanítót, látnokot. Viszonylag gazdag – gyakran egymással merőben ellentétes nézőpontú – szakirodalom méltatja a művészetét, de hiányoznak a festő valódi lényét feltáró személyiségelemzések. Nekünk, utódoknak tanulságos összegezni, hogy a festő milyen adottságok birtokában volt képes teljességgel önerőből felépíteni rendkívüli életművét, s önmaga menedzsereként, sőt „mecénásaként” festeni monumentális panorámaképeit, segítség nélkül, magára hagyatva rendezni nagyléptékű kiállításait és saját kiadásban megjelentetni a világ működéséről szóló felismeréseit. Kézzel írt levelei, töredékekben fennmaradt jegyzetei alapján felidézhetjük őt közvetlen közelről, megismerhetjük sokoldalú lényét, különleges világlátását, meglehetősen bonyolult személyiségét, csodákban bővelkedő élettörténetét.

W. Barna Erika könyve húsz év anyaggyűjtésére és kutatási eredményére épül. Fejezetről fejezetre egyre élesebben rajzolódik ki a festő lénye, miközben az olvasó maga is beavatódhat a személyiség-feltárás különleges módszerébe. Összehasonlító vizsgálatokban lehetünk tanúi Csontváry konzseniális párhuzamainak: József Attila, Munkácsy Mihály, Kőrösi Csoma Sándor és Van Gogh kerül sorra. Lebilincselő olvasmány mindazoknak, akik nyitottak egy felfedező útra, akik árnyaltabb képet szeretnének kapni a festőgéniuszról és az általa ránk maradt szellemi örökségről.

“Ajánlom minden művészetkedvelő, igényes olvasónak!” Dr. Turai Gábor Kamil, esztéta, művészetfilozófus

Előadó: W. Barna Erika – kézíráskutató, szakíró (CEREG-Grafológiai Akadémia) Helyszín: Pannon Kincstár (1056 Budapest, Váci utca 47.)

Belépő elővételben: 1.000,-Helyszínen: 1.500,- / Regisztráció, jegyrendelés: matine@matine.hu v 20312-5925

A könyv előrendelhető vagy az előadáson megvásárolható! rendelés itt

Pálosok Nyomában a felvidéki gombaszögi monostor falképei és feltárt töredékei a kutató szájából vmint az esztergomi vár és Százd középkori templom (felvidék)

2018.december 16. Vasárnap – idei utolsó extra utunk temérdek információval!efdktkqTURBXy9hNzY2NjEwYWRjNzQzY2MxNTIyMDc5OTMzYzIxNjdlNy5qcGVnkpUDAMyezRH7zQodkwXNAxTNAbw

Bevezetés a XIV. századi falképdíszítés világába (pálosok falképdíszítése), Esztergom, Százd (kitekintés a Gömöri trecento festészetre)

Előadó: Szakálos Éva – Esztergomi Vár művészettörténésze (gombaszögi pálos kolostor feltárása során talált falképdíszítés kutatója)

Meglepetés előadónk is lesz Budapesttől végig utunk során!

Előadások:

  1. A gombaszögi pálos kolostor falképei és feltárt töredékei
  2. Esztergomi Vár XII. századi állapotára, valamint a Várkápolna különleges XIV. századi falképdíszítésére
  3. Az esztergomi Bazilika
  4. A Bazilika “elődje” a Szent Adalbert székesegyház
  5. A XIV. századi falképekről és a gombaszögön feltárt töredékekről, a Várkápolnával párhuzamban

Helyszínek:

  1. Esztergomi Vár – teljes körű tárlatvezetés
  2. Esztergom Várhegy – 1-2 kiemelt helyszín bemutatása (egyetlen kinti helyszín)
  3. Esztergom Keresztény Múzeum
  4. Százd (Sazdice) – palotakápolna

kereszténymúzeumTeljes körű vezetés az MNM Esztergomi Vármúzeumában, különös hangsúllyal a Vár esztergomi várXII. századi állapotára, valamint a Várkápolna különleges XIV. századi falképdíszítésére. A vezetés során végignézzük a teljes Vármúzeumot, kitérünk a régészeti feltárások eredményeire, a művészettörténeti kutatásokra, emellett bemutatásra kerül a középkori város, valamint a Bazilika “elődje” a Szent Adalbert székesegyház egyaránt.

A három órás teljes körű vezetés magába foglalja az Esztergomi várhegy teljesszázd történetét és a XIV. századi trecento festészetet is érinti. Végigsétálunk a Várhegyen – egy két kiemelt helyszínt, emléket is bemutatva közben hallhatunk az esztergomi Bazilikáról is egy átfogó előadást. Végül átmegyünk Felvidékre és meglátogatjuk Százd (Sazdice) települést, ahol a palotakápolna korabeli falképeit nézzük meg csodás állapotukban.

Részvételi díj: 11.900,- Ft

Helyeink a befizetések sorrendjében telnek be!

Részvételi díj magában foglalja az egész napos előadásokat, tárlatvezetést, utazási költséget, a belépőket, az ebédet!

Indulás: 09.00 / Ebéd: 13.00 / Érkezés: 17.00

Információ: 0036203125925 / Regisztráció: palos@avekiallitohaz.hu

AVE Kiállítóház

AVE Kiállítóház“egy elfeledett varázslat ébredése”

Intézményünk az a tér, közös dimenzió, ahol korlátlanul mozoghatunk és tevékenykedhetünk projektjeink során. Alapvető feladatunk közművelődési, ismeretterjesztési és esztétikai céllal időszaki kiállítások szervezése, tudományos valamint kulturális tartalomszolgáltatás. Rendezvényeken, konferenciákon, előadásokon keresztül, szellemi örökségünk javítása, intellektuális szemléletformálás a kor kihívásainak megfelelve. Célunk az „eljáró típusú” tudatos kulturális értelmiségi fogyasztók kiszolgálása, olyan minőségű műsor kínálat megteremtésével, amely része egy a XXI. századi értelmes ember igényes kikapcsolódásának.

Mindezek minőségi szolgáltatójaként további céljaink között szerepel:
• a magyar és nemzetközi történelmi örökség minél teljesebb körű bemutatása, feltárásának segítése nem utolsó sorban közérthetővé tétele,
• a modern és régi kori tudományok, a klasszikus és kortárs művészetek sokoldalú szemléltetése valamint közvetítése a világ sokféleségét elfogadó, anyanyelvi és kulturális hazafiság támogatásának jegyében úgy az ínyenc, mint a szélesebb közönség számára is befogadható, magas szintű élmény megteremtésével,
• a kulturális emlékezet ébrentartása, folyamatos gazdagítása,
• a régészet és társtudományai széles körű társadalmi beágyazottságának megvalósítása, nem utolsó sorban egyéb művészetek és hagyományaink közötti párbeszéd személyes és közösségi élményeinek biztosításával.

Tárlatainkon fokozatosan erősíteni kívánjuk az interaktivitás szerepét, a hatékonyabb ismeretátadás érdekében felhasználjuk a technika teremtette lehetőségeket.
Szolgáltatásaink megvalósításához szándékunkban áll együttműködni jelentősebb hazai, és külföldi múzeumokkal, szakmai szervezetekkel, társintézményekkel. A múzeumok megváltozott társadalmi szerepét figyelembe véve, különös hangsúlyt fektetve a kiállítótér kulturális mediátor szerepére. Évente két-három kiállítást kívánunk megalkotni, létrehozni.

Politikai, vallási és társadalmi hovatartozásra független bemutatótérként indulunk, ám azon túlmutatva szándékunkban áll egy újfajta igényes szolgáltató egységgé válni, amely az értelmiségi réteg, tudomány és kultúra fogyasztói valamint alkotói felé egyaránt szolgáltat. Minél szélesebb körben kívánjuk elérhetővé tenni az elgondolkodtató, minőségi tartalmat. Sokoldalú és változatos műsorainkkal (régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi kiállításokkal, látogatóbarát kiállítóterekkel, előadásokkal, konferenciákkal, oktatási programokkal, múzeum pedagógiával), a minőségi Művészetek, Tudományok és a Hagyományok támogatójaként kötelezzük el magunkat, így kívánunk megjelenni a köztudatban.

Tevékenységünkkel nagyban hozzá kívánunk járulni, hogy a jövő nemzedékének fiataljai is egyre szélesebb körben váljanak tudatos kultúrafogyasztó felnőttekké. Mindezt inspiráló, párbeszédet generáló, kérdéseket felvető igényes eseményekkel és szolgáltatásokkal, az élményre, kreativitásra és interakcióra építő újszerű programok bemutatásával megtenni.

Tudástárunk örökségének őrzője valamint közvetítője nem utolsó sorban „óvóhelye” kívánunk lenni.

Emberek Aranyban – „Fejedelmi sírok leletei a Sztyeppe Piramisokból”

Utoljára Magyarországon!

Aranypompába temetett fejedelmek kincsei a keleti sztyeppékről. Krym Altynbekov covers_315739professzor (munkásságáért és a kiállítási anyag hazai bemutatásáért 2014. március 14.-én megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét Budapesten) 2500-3000 éves aranykincseket bemutató kiállítása. A lovas nomád népek aranykora, mely alapjaiban határozta meg a nyugati és a keleti civilizációt egyaránt!

Hérodotosz szavaival élve: Griffek által őrzött arany ország.

A kiállítás helyszíne: AVE Kiállítóház (1065 Budapest, Hajós utca 21.)

Időpontja: 2016. szeptember 02. – december 31.

Nyitva tartás: minden nap (hétfőtől – vasárnapig) 10.00 – 20.00 óráig

A tárlat alternatív szemszögből keres válaszokat a magyarság eredetére, múltjára. Megtekintése után átfogó képet kaphatunk az ókori világ lovas nomád birodalmáról.

A kiállítás 2012-ben volt látható Budapesten a VAM Design Centerben, majd Debrecenben a Kölcsey Központban, Keszthelyen a Festetics Kastélyban, Balatonszemesen a Bujdosó Magtárban, Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeumban, Tatán a Kuny Domonkos Vármúzeumban, Budapesten a Magyarok Világszövetsége székházában a Magyarok Házában, Békéscsabán a Munkácsi Mihály Múzeumban és idén a nagy sikerű bemutatók után, hazaszállítása előtt utoljára ismét Budapesten az AVE Kiállítóházban tekinthető meg.

Egy művészet, melynek alkotásait máig csodálja a világ.
Egy kultúra, ahol már 2500 éve ingben és nadrágban jártak.
Egy nép, akik évezreden át uraltak kétkontinensnyi területet.
Egy társadalom, ahol a férfi és a nő egyenrangú és egyenértékű volt.
Egy történet melynek nyomait ma is fellelni az Altáj hegységtől hazánkig.
Egy lelet együttes, melynek kincseit a Tutanhamon lelethez hasonlította a világ.
Egy kiállítás, ahol most mindez UTOLJÁRA látható, megtapasztalható és átélhető.

A kiállított leletek a Kazahsztáni – kurgánoknak nevezett – halomsírok mélyéről előkerült páratlan kincsek reprodukciói. Issyk-kurgánból és a Berel mellett feltárt – világviszonylatban is ritkaságszámba menő – lovas temetkezés leleteiből származnak. Időutazáson keresztül repítenek íjfeszítő kultúránk és a kazah nép eredőjeként tekinthető sztyeppei lovas-nomád nemzet 2500-3000 évvel ezelőtti fejedelmi világába, mely az ókor bölcsőjének tekinthető. Megelevenedik számos lelőhely, valamint a látogatók betekintést nyernek a feltárás, a beazonosítás, a leletmentés, a konzerválás és a reprodukció munkafázisainak technológiájába. Megismerhetik azt az emberfeletti munkát, amely során a három-négyezer éves szerves leletek, fából, bőrből és vászonból lévő temetkezési emlékeik is megelevenednek. A bemutatott tárlat bizonyítja a hatalmas erejű sztyeppei kultúra művészi alkotásainak tökélyét, máig utánozhatatlan egyediségét, megfejtetlen ékszerkészítési technológiájának titkát, valamint színes képet ad a szkíta és türk eredetű népek életéről, kultúrájáról, gazdagságáról.

Vajon képesek leszünk valaha az aranytárgyak üzenetét megértve visszatekinteni az időben, megérteni a mítoszokat?

A tárgyak hitelességét Krym Altynbekov restaurátor privát intézete az Ostrov Krym intézet szavatolja. Krym Altynbekov nevéhez fűződik az 1969-ben, Issyk falu mellett feltárt Aranyember végleges rekonstrukciója, a bereli sírmező leleteinek konzerválása, Ő mentette meg 2012-ben a Mongólia területén talált türk fejedelmi mauzóleum festett agyaghadseregét, valamint készítette el a H. Parzinger által megtalált, és az évszázad leleteként ismert Arzhan II kurgán szkíta fejedelmi sírjának rekonstrukcióját is.

A megfejtetlen Voynich-kódex

Michał Habdank-Wojnicz: Voynich-kódex
A világ legtitokzatosabb könyve, Voynich-kódex néven írta be magát a köztudatba. Ez egy olyan kézirat, amely makacsul ellenáll a kódfejtők minden próbálkozásának. Szerzőjét homály fedi, tartalma évszázadok óta ismeretlen.

Talán nem is igazán létezik olyan kódfejtő vagy tudós, aki a különféle engedélyek

Michał Habdank-Wojnicz [vojnics], később angolosított nevén Wilfrid Michael Voynich. (Forrás: Wikimedia commons)

Michał Habdank-Wojnicz [vojnics], később angolosított nevén Wilfrid Michael Voynich.
(Forrás: Wikimedia commons)

birtokában ne próbálta volna megfejteni a Voynich-kéziratot, amit a Yale Egyetem Ritka Könyvek és Kéziratok Könyvtárában őriznek 1969 óta. Sikertelenül. Mert a titok továbbra is titok marad.A hihetetlenül finom borjúbőr pergamenre rajzolt mintákról és különleges betűkről egy időben azt suttogták, hogy azokat a mindössze 10 éves Leonardo Da Vinci rajzolta, de ezt ma már többen tartják lehetetlen dolognak, mint elképzelhető verziónak.

Annyi azonban bizonyos, hogy a könyv Európából származik, eredetileg 272 lapból állt, melyből mára 235 maradt meg (azaz 37 oldal valamikor az idők folyamán eltűnt), szerzője pedig liba vagy kacsatollat használt az íráshoz. És ha már az úgynevezett írásnál tartunk: a szöveges részek 30 különféle betűt, vagy inkább jelet tartalmaznak, amiket a szerző ezeken kívül színes rajzokkal, stilizált emberalakokkal, csillagászati jelekkel és csillagjóslási szimbólumokkal is kiegészített.

A kódex nagyjából 35 ezer szóból áll, de ez minden, amit tudunk róla. A legfontosabb dolgot eddig senkinek nem sikerült megfejtenie: hogy mi célból íródott, mint ahogyan azt sem, hogy mit tartalmaz.

Pedig a Voynich-kéziratot még az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség szakemberei is vizsgálták, sőt, még külön programot is írtak a kód megfejtésére – természetesen sikertelenül.

Kifogott a számrendszereken is

A kódex tartalmát nemcsak a különféle számrendszerekbe ültették át, hanem a grafikákat írássá, az írásjeleket grafikákká konvertálták. Mindhiába.

A könyv első tulajdonosa talán Georg Baresch prágai vegyész, alkimista volt, aki évtizedekig kutatta a bölcsek kövét, valamikor az 1600-as években. Baresch, tisztában volt azzal, hogy egy nem hétköznapi könyv került a birtokába, annyira azonban mégsem érdekelte, hogy maga kezdjen neki a tanulmányozásának. Jobbnak látta, ha átadja a Károly Egyetem akkori rektorának, Ján Marek Marcinak, aki egy kis idő elteltével elküldte a Vatikánnak, azon belül is Athanasius Kirchernek, aki már akkoriban nagy eredményeket ért el a hieroglifák megfejtése terén. A különleges kódexszel ő sem jutott sokra.

A könyv ezt követően elsősorban magángyűjtemények között vándorolt, majd elérte végső úticélját, a Gregoriana Egyetem filozófiai és kánonjogi fakultásának zárt könyvtárát. A különleges mű teljesen megbabonázta Wilfrid Michael Voynichot, aki egészen haláláig készített jegyzeteket róla, azonban a titkát neki sem sikerült megfejtenie.

Voynich 1915-ben különleges kéréssel fordult a világ tudósai felé: „Fejtsék meg a könyvet, feltéve, ha tudják és készen állnak rá

Nincs is mit megfejteni?

Miután a könyv tartalmát eddig semmiféle kódfejtő módszer segítségével nem sikerült megfejteni, sokan úgy vélik, hogy ez azért fordulhatott elő, mert egyszerűen nincs mit megfejteni. Pontosabban fogalmazva, a könyv nem más, mint egy hatalmas halandzsa, aminek se eleje, se vége, a  rajzoknak pedig semmi közük a grafikai elemekhez és fordítva. Szerzőjének egyetlen célja lehetett vele: megtréfálni az embereket és esetleg sok pénzt keresni az által, hogy különleges színben tünteti fel.

Ha ez volt a célja, akkor sikerült. Jacques Guy nyelvész szerint azonban a „halandzsa” ettől jóval több: mandzsu nyelven íródott szöveg, ami egy egzotikus és természetes nyelv, amiről egyelőre igen keveset tudunk. A megrajzolt szavak nagyon hasonlítanak a Kelet- és Közép-Ázsiában beszélt nyelvek szavaihoz, azok közül is a sinto-tibeti nyelvekéhez.

Azonban a hasonlóság mellett különbözőséget is megfigyelhetünk, aminek oka, hogy a keletre utazó vándoroknak ez a nyelvcsalád túl bonyolult volt, ezért létrehoztak egy olyan ábécét, amit ők ugyan ismertek, de rajtuk kívül senki más.

A világ legtitokzatosabb könyve, Voynich-kódex néven írta be magát a köztudatba. Ez egy olyan kézirat, amely makacsul ellenáll a kódfejtők minden próbálkozásának. Szerzőjét homály fedi, tartalma évszázadok óta ismeretlen.
A lehetőségek…

Az egyik lehetséges elmélet szerint a könyv szerzője nem más, mint a híres Nostradamus egyik nagy elődje, és azért írta különleges kódok és rejtjelek alkalmazásával a kódexet, mert különleges tartalma miatt igenis sok félnivalója volt: ha a benne foglaltak mindenki számára érthetőek lettek volna, a szerzőt azonnal elítélik, természetesen nem mással, mint boszorkányság vádjával. Ezt elkerülendő olyan talán háromlépcsős kódrendszert használt, aminek segítségével bátran leírhatta látomásait, jóslatait, mindazt, amit a csillagokból képes volt kiolvasni.

Az is lehetséges, hogy a 37 hiányzó lapon volt a megfejtéshez tartozó „kulcs” vagy segítség, és már rég rájöttek arra, mi áll a kódexben, és az is lehet, megfejtői olyan információk birtokába jutottak, amit jobbnak láttak eltitkolni.

Egy másik feltevés szerint a kézirat az örök fiatalság receptjét rejti, mely mind a testet, mind a lelket segít fiatalon tartani, de olyan vélemény is napvilágot látott, mely szerint az „aranycsinálás” fortélyait írja le. Ahogyan az is lehetséges, hogy az elsüllyedt Atlantisz krónikája lenne olvasható el benne (már annak, aki megfejti), utóbbira a térképrajzoknak mondott vázlatok utalnak.

UFO-napló?

Amíg nem tudjuk, hogy mit rejtenek a sorok, ezt a lehetőséget sem zárhatjuk ki. Így azt az érdekes, de lehetséges magyarázatot sem, hogy  a Voynich-kódex a földönkívüliek látogatásainak egyik írásos és kézzel fogható bizonyítéka. Amikor az 1500-as években a földönkívüliek itt jártak, egy kolostorban élő barátot választottak ki, és neki diktálták le az emberiség számára is hasznos információkat, üzeneteket arra vonatkozóan, hogy mire kellene nagyobb figyelmet fordítaniuk, mit tartogat számukra az ismeretlen jövő.

Az üzenet pedig egyértelműen a sorok között, a szavak mögött keresendő, a rajzoknak ehhez nem sok közük van. Vagyis kár lenne összefüggést keresni a két dolog között. A rajzolt jelek viszont olyan kódot rejtenek, amit egyelőre nem vagyunk képesek feltörni. És ez sokak szerint bizony így is van rendjén, mivel egyelőre sem erkölcsileg, sem pedig emberileg nem tartunk ott, hogy megfejtsük, megértsük a földönkívüliek üzenetét.

Csupa találgatás egy nagyszerű alkotásról, mely újabb és újabb kódfejtőket ösztönöz arra, hogy rájöjjenek a „csodára”. Mi pedig gyártjuk az elméleteket, amíg valakinek sikerül végre megfejtenie. Ha ez egyáltalán valóban lehetséges.

Alkímia, titok, hamisítás? A megfejtetlen Voynich-kódexrőlMiért írt valaki a tizenötödik században egy egész könyvet ismeretlen nyelven, és miért illusztrálta ismeretlen növényekkel és meztelen nőkkel? Varázskönyvről van szó, tudatos félrevezetésről, vagy valami egészen másról? A kódex eddig ellenállt a nyelvészek erőfeszítéseinek.

Nemcsak az Indus-völgyi jelek és más hasonló ókori feliratok tartoznak a megfejtetlen szövegek közé. A Voynich-kódex jóval későbbről származik, de a mai napig őrzi titkát. Titkosírásról van-e szó, vagy esetleg bonyolult tréfáról?

rejtélyes micsodák (Forrás: Wikimedia commons)

rejtélyes micsodák
(Forrás: Wikimedia commons)

Csőbe húzott nők

A kódex több mint kétszáz oldal terjedelmű – az egész megtalálható a Wikimedia Commonson viszonylag nagy felbontásban. Az oldalakat egy ismeretlen archivista végigszámozta, és bizonyos számok hiányoznak. Valószínűsíthető tehát, hogy a könyv eredetileg még hosszabb volt, de a hiányzó lapokról semmit sem lehet tudni.

A kötet gazdagon illusztrált, habár a képek legalább annyira rejtélyesek, mint a szöveg. Az első szakasz furcsa növényeket ábrázol – az illusztrációk precízen megformáltak, de nem valódi növények láthatóak rajtuk. Inkább olyan benyomást keltenek, mintha több különböző faj részeit rakta volna össze az alkotó: az egyikből a leveleket, a másikból a virágokat, és így tovább.

Utána körkörös diagramokat tartalmazó rész következik: ezeket általában csillagászati ábráknak szokás tekinteni, mert néhányon beazonosíthatóak egyes csillagképek. Legnagyobb részüket azonban nem sikerült értelmezni a kutatóknak; igaz ugyan, hogy nem sokan foglalkoztak a kérdéssel, mára pedig leginkább csak hobbisták kutatják a témát, nem kis részben a kódex köré lerakódott összeesküvéselméletek miatt.

Ezután még furcsább szakasz jön: meztelen nők valamiféle medencéket összekötő

A meztelenség ellenére nem kimondottan erotikus látvány (Forrás: Wikimedia commons)

A meztelenség ellenére nem kimondottan erotikus látvány
(Forrás: Wikimedia commons)

csővezetékrendszerben. A medencéket egyesek tesztrészek sematikus rajzainak tekintik, mások alkímiai szimbolizmusra tippelnek, de igazából egyik elméletre sincsen meggyőző bizonyíték.

Utána ismét körök következnek, végül pedig visszatérünk a növényekhez, ezúttal több darabra szedve: gyökerek, levelek és hasonlók láthatók a képeken, mellettük tornyok vagy tégelyek. A záró szakaszban eltűnnek az illusztrációk, csak a margón láthatóak apró csillagok, mintha valamilyen tételes felsorolásról lenne szó.

Ki írta és miért?

A Voynich-kódexnek sokáig még a keletkezési időpontja is bizonytalan volt. A közelmúltban az Arizonai Egyetemen végzett vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy a kötet a tizenötödik század első felében keletkezett, sőt a tinta is korabeli. Tehát nem arról van szó, hogy a közelmúltban valaki beszerzett egy nagy adag korabeli pergament, és gondosan lekapargatta róla a tintát, hogy aztán újra írhasson rá. (Bármilyen meredeknek hangzik, ilyesmit szoktak csinálni a hamisítók!)

Ettől persze továbbra sem tudjuk, ki készíthette és mi célból; a kötet a nevét egy lengyel

antikváriusról és régiségkereskedőről kapta, aki 1912-ben vásárolta meg jezsuita szerzetesektől, és 1915-ben tárta nyilvánosság elé. Amíg a fentebbi vizsgálatokat el nem végezték, az a feltevés is létezett, hogy maga Voynich hamisította a kódexet. Voynich egyébként érdekes személyiség volt: nemesi származása ellenére proletárforradalmárnak állt, Szibériába száműzték, majd onnan megszökött és Londonba emigrált, ahol hivatalosan is felvette a korábbi mozgalmi nevét.

Miért nem sikerült megfejteni?

A visszafejtés több okból is gondokba ütközik. A legnagyobb probléma, hogy nem tudjuk, milyen nyelven íródott a szöveg, sőt még azt sem, hogy milyen nyelvek lehetnének a rokonai. Más sikeres visszafejtések esetében legalább ennyi adott volt, például az általunk korábban bemutatott ugariti írásról sejteni lehetett, hogy az így lejegyzett szöveg nyelve a sémi nyelvcsaládba tartozik. Az ismeretlen nyelvű szövegekhez általában szoktak találni a régészek szószedeteket, vagy kétnyelvű párhuzamos szövegeket; így sikerült visszafejteni például az egyiptomi hieroglifákat.

Tovább nehezíti a feladatot, hogy az írás betűkre tagolása sem egyértelmű. Az ugariti ékírásos jeleket könnyen el lehetett különíteni egymástól, viszont a Voynich-kódex több folyóírásra emlékeztető tulajdonsággal is bír.

Azt sem tudjuk, a szöveg titkosítva van-e, tehát az ismeretlen írás mellett használt-e a szerző (a szerzők?) valamilyen olyan módszert, ami olvashatatlanná teszi a tartalmat. Az íráskép maga folyamatos, úgyhogy valószínűleg könnyedén tudta írni a lejegyzője; ez érv lehet a bonyolultabb titkosítások ellen. De az ismeretlen írnok készíthetett magának előzetesen feljegyzéseket, amelyeket később megsemmisített, vagy egyszerűen elkallódtak.

Valami van benne…

A szövegnek szemlátomást van valamilyen szerkezete, de sajnos ez még nem jelenti azt, hogy valóban nyelvről van szó – tetszőleges jelsorozatról matematikai módszerekkel jelenleg nem tudjuk egyértelműen kimondani, hogy nyelvi tartalmú-e. (A Voynich-témájú blogokon gyakran hivatkozott Zipf-törvény és a feltételes entrópia erre alkalmatlanok.)

Számos más emberi tevékenység következtében állhat elő belső szerkezet: léteznek nem nyelvi szimbólumrendszerek, mint a matematika, vagy olyan nyelvszerű dolgok, mint az automatikus írás. Automatikus írás esetén a szerző nem tudatosan – például transzállapotban – jegyez le szöveget, amely „ismeretlen nyelvű” is lehet. Ilyenkor általában a szerző által beszélt nyelv/ek bizonyos tulajdonságai jellemzőek rá, de nem alkot összefüggő nyelvet. A Voynich-kódex illusztrációinak látomásos jellege is módosult tudatállapotra utalhat.

Ezekből a gezemicékből kell elkészíteni a varázsfőzetet? (Forrás: Wikimedia Commons)

Ezekből a gezemicékből kell elkészíteni a varázsfőzetet?
(Forrás: Wikimedia Commons)

Léteznek statisztikai érvek amellett, hogy a szövegnek van belső szerkezete, de az nem nyelvi. (Ezt egyszerűbb kimondani, mint azt, hogy biztosan nyelvi; a nyelvek és a nyelvszerű szimbólumrendszerek sok statisztikai paraméterükben hasonlítanak egymásra.) Lehet, hogy automatikus írásról van szó, vagy egyszerűen arról, hogy valaki összeírt egy csomó furán kinéző szöveget – mondjuk azért, hogy aztán jó pénzért eladhassa a kéziratot, mint varázskönyvet.

Művészet vagy bonyolult hobbi?

Érdemes lehet abba is belegondolni, hogy ma milyen célokból készülnek hasonló alkotások. Lehet a cél egyszerűen művészeti: Luigi Serafini olasz kortárs grafikusművész szintén készített egy rejtélyes kötetet, ez az 1981-ban megjelent Codex Seraphinianus. Serafini saját számokat használt az oldalszámozásra, amelyeket sikerült megfejteni, viszont a szöveget magát azóta sem. Nem csoda: Serafini a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy a kódexnek nincs nyelvi tartalma és többé-kevésbé automatikus írással készült.

Akár egészen extrém erőfeszítésre is képesek művészek; Xu Bing kínai alkotó éveken át faragott fa nyomóformákat, hogy előállíthassa az Égi Könyvet, egy kínainak tűnő, de teljesen értelmetlen jeleket tartalmazó szöveget. (Az állampárt nem díjazta Xu Bing mondanivalóját és emigrációba kényszerítette a művészt.)

Sok ember tervez magának hobbiból mesterséges nyelveket, sőt akár hozzájuk tartozó kultúrákat is; számos alkalommal beszámoltunk már a témáról, sőt útmutatót is közöltünk lelkes próbálkozóknak. Habár a mesterséges nyelvek igazából az utóbbi néhány évszázadban váltak népszerűvé, ismerünk a Voynich-kódexnél korábbi példákat is, például ilyen a Bingeni Boldog Hildegard tizenkettedik századi német apáca nevéhez fűződő Lingua Ignota. Lehet, hogy a Voynich-kézirat esetében is ilyesmiről van szó, és a titok mindörökre titok marad…

forrás: nyest.hu; astronet