Felső-Tisza és Bodrogköz Népi Építészeti Öröksége
1.nap: Cigánd (Bodrogközi Múzeumporta) – Kiskövesd (Tájház) – Pebernyik (Tájház) – Máriapócs (Zarándokközpont) – 2.nap: Nyíregyháza (Sóstói Múzeumfalu) – Egyek (Tájház) – Tiszafüred (Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház, Tariczky Endre Régészeti Kiállítás Kutató- és Raktárbázis, Kis Pál Múzeum)
1. nap: Cigánd – Kiskövesd – Perbenyik – Máriapócs
A kirándulás első napján a Bodrogköz kulturális örökségének megismerésével kezdünk, elsőként a cigándi Bodrogközi Múzeumportán (ahol helyi specialitást, egy népi ételt: a cigándi apróbélest is megkóstoljuk), amely Magyarország egyik legösszetettebb regionális tájházi együttese. A 2000-ben alapított Falumúzeum, a 2015-ben átadott Sőregi-ház és a hozzá kapcsolódó gazdasági udvar, táncpajta, látványkemence és piactér együttese a bodrogközi népi építészetet, lakáskultúrát és mesterségeket mutatja be eredeti tárgyi anyaggal és interaktív eszközökkel. Innen Felvidékre, a kisgéresi (Kiskövesd) tájházhoz látogatunk, amely a Bodrogköz határon átnyúló népi kultúrájának hagyományőrző közösségi tere. Ezt követően Perbenyik (Pribeník) tájházát keressük fel, ahol a helyi önkormányzat, a Csemadok és a Bazsarózsa asszonykórus összefogásával működő gyűjtemény a bodrogközi tárgyi emlékeket és hagyományokat őrzi. A nap zárásaként Máriapócsra, Magyarország egyik legjelentősebb nemzeti kegyhelyére érkezünk, ahol a görögkatolikus kegytemplom (basilica minor) könnyező Szűzanya-ikonja 1696, 1715 és 1905 óta vonzza a zarándokokat. A templomban tett látogatás során megismerkedünk a könnyezés történetével, a fogadalmi ajándékok hagyományával és a hely spirituális jelentőségével. Az itt található kegykép másolata és a selyemkendő, amellyel a könnyeket felszívották, a mai napig a bazilika féltve őrzött relikviái. A nap végén Máriapócson szállunk meg, ahol a kegyhely csendes atmoszférája lehetőséget ad az elmélyülésre.
Szálláshelyünk Máriapócs (félpanziós ellátás – vacsora, reggeli)
A máriapócsi szálláshely a nemzeti kegyhely közvetlen közelében található, ideális bázist nyújtva a spirituális elmélyüléshez és a másnapi továbbutazáshoz. A szállás a kegyhelyhez kapcsolódó intézményi vagy panziói keretek között biztosítja a pihenést, lehetőséget adva a zarándoklat élményének elmélyítésére. A környék csendes, nyugodt atmoszférája segít feldolgozni a nap során látott bodrogközi és máriapócsi benyomásokat. A szálláshely tájékoztatást nyújt a kegyhely történetéről, a liturgikus rendről és a zarándokok fogadásának évszázados hagyományáról. Az esti órákban mód nyílik a bazilika körüli séta megtételére, ahol a hívők által elhelyezett hálatáblák és mankók sokasága hirdeti a csodás gyógyulások emlékét. A reggeli indulás előtt érdemes még egyszer felkeresni a kegytemplomot, hogy a nap fényében is megcsodálhassuk az ikonosztáziont és a könnyező Szűzanya-ikon másolatát. A szálláshely elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy másnap kora reggel induljunk a Nyírség és a Tisza-tó vidéke felé.
2. nap: Nyíregyháza / Sóstó – Egyek – Tiszafüred
A második napot a Nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban kezdjük (itt is helyi specialitást kóstolunk a tirpák porlóst és a kemencében sült kenyérlángost), amely Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma, és kilenchektáros területén egy fiktív, mégis korhű „sosemvolt” falu képét varázsolja elénk. A skanzen Északkelet-Magyarország öt tájegységének – a Szatmár, a Bereg, a Rétköz, a Nyírség és a Nyíri Mezőség – 19. századi népi építészetét, életmódját és szellemi hagyományait mutatja be eredeti, áttelepített parasztportákkal és gazdasági épületekkel. A faluközpontban református templom, régi iskola, szatócsbolt, kocsma és borbélyüzlet eleveníti fel a korabeli közösségi életet, míg a működő kovácsműhely, szárazmalom és pálinkaház a gazdasági önellátást szemlélteti. Innen az egyeki tájházhoz utazunk, amely egy tipikus gazdaparaszti lakóépület, ahol a módosabb paraszti lakáskultúra, bútorzat és viseleti tárgyak együttese a XX. század eleji egyeki életmódot örökíti meg. A nap zárásaként Tiszafüredre érkezünk, ahol a Nyúzó Gáspár Fazekas Tájházban egy híres fazekas dinasztia mindennapjait és munkafolyamatait ismerhetjük meg, beleértve az 1830-as évekből származó barokk almáriumot és az égetőkemencét. Végül a Kiss Pál Múzeumban a Tisza-tó vidékének évezredes múltjába tekintünk be, ahol a „Városunk 7000 éve rejtőzködő kincsei” című régészeti kiállítás a jégkorszaktól a középkorig mutatja be a régió gazdag örökségét. A kiállítás kiemelkedő leletei közé tartoznak a Tisza-tó építését megelőző feltárások anyagai és a tiszaörvényi Templom-domb középkori ásatásainak eredményei. A kétnapos tanulmányút során a Bodrogköz és a Nyírség–Tisza-tó vidékének népi építészetét, tárgyi kultúráját és szakrális örökségét egyaránt megismerjük, szakmai vezetéssel és helyszíni bemutatókkal elmélyítve a régió kulturális sokszínűségének megértését.
Szakmai vezetőink:
Paszternák István régész, történész, falkutató, örökségvédelmi, műemlékvédelmi és falkutató szakértő.
Nagy Dénes magyar-ausztrál matematikus, tudomány- és kulturtörténész, a világ több neves felsőoktatási intézményében volt oktató egyetemi tanár, az MTA VEAB Népi Építészeti Munkabizottságának elnöke, az Argentin SEMA építészeti szervezet (Buenos Aires) tiszteletbeli tagja, a Lembergi Műegyetem Építészkarának díszdoktora.
Cigánd Bodrogközi Múzeumporta
A Bodrogközi Múzeumporta Cigándon, a Tisza jobb partján elterülő bodrogközi kisvárosban található, amely gazdag néprajzi hagyatékot őrzött meg a múltból. A 2000-ben alapított Falumúzeum alapkövein 2015-ben létrejött komplexum három állandó és két időszaki kiállítótérrel, valamint múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is büszkélkedhet. A főépület a tájházzá alakított egykori falumúzeumi épület, amely a XX. század elején a Szőke ragadványnevű Balla család otthona volt, és belső tereiben minden megtalálható, amire akkoriban szükség lehetett. A Sőregi-ház 2015-ben nyílt meg, és tematikus állandó kiállításnak ad helyet, amelynek termei az „Ahol élünk”, „Amiből élünk”, „Ahogyan éltünk” és „Örökségünk: a népművészet virágos kertje” címet viselik. A Múzeumporta aktív tagja a Magyarországi Tájházak Szövetségének, 2012-ben elnyerte az „Év tájháza” elismerést, és a Bodrogköz meghatározó kulturális-közösségi központjává vált. A komplexum számos egységgel gazdagodott, köztük táncpajtával, piactérrel, őrtoronnyal, látványkemencével és gazdasági udvarral. Rendezvényei sokrétűek és havi rendszerességűek, a Zöldágjárástól a Bélesfesztiválig, egész éven át biztosítva kézműves foglalkozásokat.
Kiskövesdi Tájház
A szlovákiai Kiskövesden (Malý Kamenec) található hagyományőrző kiállítóhely és közösségi tér, amely a Bodrogköz népi kultúráját mutatja be.
Perbenyik Tájház
Hivatalos nevén Perbenyiki Múzeum, a szlovákiai Bodrogköz szívében, Perbenyik (Pribeník) községében található jelentős kulturális és hagyományőrző helyszín. Az intézmény a helyi önkormányzat, a Csemadok, a Bazsarózsa asszonykórus és a falu lakosságának szoros összefogásával működik, célja pedig a bodrogközi népi kultúra, tárgyi emlékek és hagyományok megőrzése, illetve átadása a jövő nemzedékek számára. A tájház és a hozzá kapcsolódó rendezvények kiemelt szerepet játszanak a régió kulturális életében, szoros együttműködésben a magyarországi és határon túli szervezetekkel, köztük a Magyarországi Tájházak Szövetségével.
Máriapócs
Magyarország egyik leghíresebb nemzeti kegyhelye, amely a Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 30 kilométerre található. Világhírét a görögkatolikus kegytemplomban (basilica minor) őrzött könnyező Szűzanya-ikon hozta meg, amely 1696-ban, majd másolatai 1715-ben és 1905-ben is könnyeztek. A kegyhely évszázadok óta a zarándokok és a lelki megújulást keresők spirituális központja, ahol a hívők gyógyulásai és szabadulásai ma is élő hagyományt jelentenek. A bazilika falait díszítő mankók, botok és hálatáblák a csodás gyógyulások emlékét hirdetik.
Nyíregyháza, Sóstói Múzeumfalu
Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma, amely 1979-ben nyílt meg mintegy kilenchektáros területen. A skanzen Északkelet-Magyarország, azaz a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 19. századi népi építészetét, életmódját és szellemi hagyományait mutatja be. Különlegessége, hogy az épületek nem másolatok, hanem a térség különböző falvaiból származó eredeti parasztporták, amelyeket darabjaikra bontva szállítottak ide és eredeti technológiával építettek fel újra. A látogatók egyetlen séta alatt megismerhetik a megye öt tájegységének – a Szatmár, a Bereg, a Rétköz, a Nyírség és a Nyíri Mezőség – jellegzetes népi kultúráját. A múzeumfalu interaktív kulturális tér, ahol a főszezonban mindennap más-más hagyományos mesterséggel ismerkedhetnek meg a látogatók.
Egyeki Tájház
A tájház a falu központjában, a Fő utcán, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdaparaszti lakóépület, a hozzákapcsolódó, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építtetője több mint 10.-kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építtető fia mintegy 32.kh- gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére.
A lakóházat méretei, az alaprajzai tagolása, külső formai megjelenítése alkalmassá teszik arra, hogy a településen gyűjtött berendezésekből bútorokból, használati és viseleti tárgyakból olyan tájház jöjjön létre, mely a módosabb paraszti lakóházépítés, berendezés és lakás- és telekhasználat egyeki hagyományait örökítse meg.
Tiszafüred
A tiszafüredi Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház a térség egyik legértékesebb népi műemléke, amely egy híres helyi fazekas dinasztia mindennapjait és munkafolyamatait kelti életre [Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház]. Az 1980-ban megnyitott tájház egy olyan 19. századi, klasszicista stílusú tornáccal rendelkező parasztházban kapott helyet, amely egykor idősebb és ifjabb Nyúzó Gáspár otthonaként és kerámiaműhelyeként szolgált [Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház]. A látogató a tornácról a pitvarba, majd onnan a tisztaszobába lépve a korabeli tiszafüredi lakáskultúrát, a család eredeti bútorait – köztük egy 1830-as évekből származó barokk almáriumot – és a hagyományos népviseletet csodálhatja meg. A ház hátsó részében kialakított szoba-műhely korhű berendezése, szerszámai és a helyiség központi elemeként megmaradt égetőkemence hűen szemléltetik, hogyan születtek a híres tiszafüredi mázas kerámiák.
Ezzel szemben a Kiss Pál Múzeum jóval szélesebb történelmi távlatokat nyit meg, és a Tisza-tó vidékének évezredes múltjába enged betekintést. A múzeum maga egy patinás, ősfás parkkal körülvett, 19. századi klasszicista Lipcsey-kúriában működik, nevét pedig az 1848–49-es szabadságharc honvédtábornokáról kapta. Az intézmény gyökerei a 19. század végére nyúlnak vissza, az itt látható állandó régészeti kiállítás pedig „Városunk 7000 éve rejtőzködő kincsei” címmel mutatja be a régió gazdag örökségét a jégkorszaktól egészen a középkorig. A kiállítótérben megelevenedik a Tiszazug és a Tisza-tó medrének története, ahol a látványos tárlókban a helyi földből előkerült 7000 éves kő-, csont- és kerámiaeszközök sorakoznak. A gyűjtemény kiemelkedő részét képezik a Tisza-tó építését megelőző nagy feltárások leletei, valamint a tiszaörvényi Templom-domb középkori ásatásainak anyagai, amelyek együttesen bizonyítják a vidék évezredeken átívelő, pezsgő kulturális jelenlétét.
