A magyar főváros UNESCO-látképe kiválóan áttekinthető a szintén UNESCO-tag budai Várhegynek a tetejéről. Innét szemlélődve válik igazán érthetővé, hogy miért nevezik nagyvárosunkat a Duna Királynőjének. Már Hunyadi Mátyás is márványhidat vizualizált Buda és Pest partjai közé, de az elővárosok festői táji fekvésére főleg a reformkortól figyeltek fel. Akkoriban fogant meg a Budapest szavunk is, Széchenyi Gróf ötleteként, de a tényleges városegyesítésre csak 1873-ban került sor. A Monarchia korában, városfejlesztőink és építészeink szándékosan úgy valósítottak meg sok építményt, hogy azok a lenyűgöző tájba komponálódjanak bele. A látképben sorakozó épületek egy része a középkorból származik, míg a többségük későbbi korszakok, főleg a 19. századi neostílusok produktumai. A sétán kielemezzük a Margit hídtól a Szabadság hídig ívelő UNESCO-városképi látványt.