BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Matiné - ECPv6.18.2//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Matiné
X-ORIGINAL-URL:https://matine.hu
X-WR-CALDESC:Események Matiné
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Paris
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20280326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20281029T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261126T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261126T193000
DTSTAMP:20261106T011538Z
CREATED:20260613T232804Z
LAST-MODIFIED:20261106T011538Z
UID:7684-1795716000-1795721400@matine.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában: Tanúságtevők és fehér kovászok - a Magyar Pálos Rend története a Kádár rendszer évtizedeiben
DESCRIPTION:A Pálos Rend 1934. májusában települt vissza Magyarországra. A visszatérés után a Magyar Pálos Rend dinamikus fejlődésnek indult. Ezt a kibontakozást törte meg a szerzetesrendek feloszlatása 1950-ben. A Rend életében a következő megrázkódatás a Grősz-per volt 1951-ben: Vezér György Ferencet halálra\, rendtársait pedig összesen közel 150 év börtönbüntetésre ítélték. A megtört és megfélemlített pálos szerzetesek közül ketten\, Bolváry László Pál és Arató László Botond 1952-től 1963-ig titokban népszerűsítették a pálos hívatást. Az elköteleződni vágyó fiatal fiúknak illegális lelki gyakorlatokat\, beöltözéseket\, noviciátusokat\, fogadalom tételeket tartottak\, belőlük alakult ki a klandesztin pálosok közössége. A „Fekete hollók” fedőnevű ügyben az állambiztonság Pál és Botond atyát is letartóztatta\, a katakomba Pálos Rendben betöltött szerepüket feltárta\, de a klandesztin pálosok közösségét már nem tudta felszámolni. A Kádár rendszer évtizedeiben az 1960-as évek eleje után már nem történt új hívatások belépése a Rendbe. Az 1989-es rendszerváltást megélő idős pálos szerzetesek mellet\, kilenc klandesztin pálos szerzetes is a Rend kötelékén belül folytatta életét. Ezáltal pótolhatatlan szerepet töltöttek be a Magyar Pálos Rend újraindulásában. \n〉〉〉Regisztráció〈〈〈\nA havi rendszerességgel megjelenő előadássorozatunkat a Magyar Pálos Renddel szoros együttműködésben indítjuk útjára. Ennek keretében meghívjuk és felsorakoztatjuk a rend tudományos kutatóit\, akik bemutatják legfrissebb kutatási eredményeiket a tudományos élet széles spektrumából. Célunk\, hogy változatos témákban és több tudományterületről szólítsunk meg előadókat\, ezzel is gazdagítva a közönség ismereteit és elősegítve a tudományos párbeszédet. \nElőadó: Légrádi Attila állatorvos\, katolikus teológus \nAz est háziasszonya: Ökrös Marianna \nTárogatón közreműködik: Dezső Ágoston a Nemzeti Tárogatóintézet tárogatósa. \nLégrádi Attila katolikus teológus diplomát is szerzett\, de állatorvosként  tevékenykedik\, emellett elkötelezetten kutatta a Magyar Pálos Rend újkori történetét. Teológiai diplomamunkáját a pálos rend második világháború utáni sorsából írta\, amelynek kibővített változata önálló kötetben is megjelent. Kutatásai középpontjában a szerzetesrend illegalitásban töltött évei\, a titokban működő pálos közösségek és azok túlélési stratégiái állnak. Munkássága révén eddig feltáratlan források és visszaemlékezések alapján rajzolja meg a rend Kádár-korszakbeli történetét. Eredményeivel hozzájárul a magyar egyháztörténet-írás e kevéssé ismert fejezetének megértéséhez. \nAz esemény a Magyar Pálos Rend\, a Nemzeti Tárogatóintézet és a Láng Művelődési Központ közreműködésével valósul meg!\nAz esemény ingyenes\, de regisztrációhoz kötött!\n〉〉〉Regisztráció〈〈〈\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!\nBevezető előadás:
URL:https://matine.hu/esemeny/palosok-nyomaban-3/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/Legradi_Attila.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261128T100000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261129T180000
DTSTAMP:20261005T012648Z
CREATED:20261005T011809Z
LAST-MODIFIED:20261005T012648Z
UID:8237-1795860000-1795975200@matine.hu
SUMMARY:FONÁS ROKKÁN ÉS KÉZIORSÓN - WOLLINDA workshop
DESCRIPTION:A kezdő résztvevők megismerkednek a kézi fonalkészítés folyamatával\, elsajátítják a kéziorsó és a rokka magabiztos használatát\, és a foglalkozás végére kezükben tartják saját kézzel font gyapjúfonalukat. Haladók összetettebb fonástechnikai ismeretekre tehetnek szert. \n2 egymást követő nap\, 2×8 óra\, max. 6 főig.\, 10 éves kortól.\nA foglalkozások nem csak élményszerűek és kreatív kikapcsolódást nyújtanak\, de életre szóló gyakorlati tudást is adnak. Minden szükséges eszköz és alapanyag biztosított\, minden résztvevő külön eszközt használ. A kis létszám lehetővé teszi a személyre szabott segítségnyújtást. \nFoglalkozás vezető Füzes Zsuzsanna kézműves: \n\nBékéscsabai Országos Textiles Pályázat egyéni kategóriás II. díj\, 2014.\nMilánói Világkiállítás\, fonás bemutató 2015.\nBékéscsabai Országos Textiles Pályázat egyéni kategóriás I. díj\, 2016.\nHagyomány és újítás kiállítás\, Peking\, Ningbo (Kínia) 2016.\nFAO projekt: Nyers gyapjúból a szövésig – mesterkurzus oktatója\, Biskek\, Kirgizisztán 2018.\nKéz-Mű-Remek kiállítás\, Műcsarnok\, Nemzeti szalon 2018.\nA Vidék Minősége védjegyese 2018.\nAshford továbbképzés\, Ashburton\, Új-Zéland 2019.\nWicker c. film – szakmai közreműködés (rokka)\, 2024.\n\nRegisztráció: fonasrokkan@gmail.com
URL:https://matine.hu/esemeny/fonas-rokkan-es-keziorson-wollinda-workshop/
LOCATION:Matiné\, Váci utca 78-80.\, Budapest\, Budapest\, 1056
CATEGORIES:Workshop
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/rokka_web.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261205T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261205T200000
DTSTAMP:20261105T102207Z
CREATED:20261005T165144Z
LAST-MODIFIED:20261105T102207Z
UID:8244-1796457600-1796500800@matine.hu
SUMMARY:Gótikus templomi örökségünk a Hernád és a Bódva mentén
DESCRIPTION:Kirándulásunkon négy különleges református műemléktemplomot keresünk fel\, amelyek a középkori magyar templomépítészet kiemelkedő emlékei. Az út során megcsodáljuk az abaújszinai templomot\, amelynek déli kapuzata felett IV. Béla királyt és feleségét ábrázoló dombormű látható\, belsejében pedig a szőlőfürtöt formázó zárókő őrzi a középkori mesterek munkáját. Abaújváron a 14. századi gótikus templom hatalmas\, feltárásra váró falfestményeit tekintjük meg\, köztük Szent Márton\, Szent Mihály és Szent Bertalan alakját. Korláton a kései érett gótika egyik legszebb példáját láthatjuk\, ahol a szentély felett ritkaságnak számító\, szürke dacitkőből faragott csillagboltozat borul\, és ahol egy 15–16. századi harang lakik a 27 méter magas kőtoronyban. Szikszón a monumentális\, háromhajós gótikus csarnoktemplomot nézzük meg\, amely egykor erődtemplomként is szolgált\, és amelynek belső terében értékes Angster-orgona található. Mindegyik templom évszázados viharos történelmet élt meg\, többször leégett és újjáépült\, mára pedig gondosan felújított állapotban várják a látogatókat. A kirándulás során nemcsak az építészeti remekműveket csodálhatjuk meg\, hanem a reformáció hatására megőrzött középkori freskók és faragványok titkait is felfedezhetjük. Utazásunk során méltó módon idézzük fel a magyar és a felvidéki gótikus örökség gazdagságát. \nSzakmai vezetőink:\nProkopp Mária professor emerita\, Széchenyi-díjas és magyar Örökség díjas művészettörténész\, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.\nPaszternák István régész\, történész\, falkutató\, műemlékvédelmi\, örökségvédelmi és falkutató szakértő. A sajószentpéteri református nagytemplom gondnoka. \nSzikszó\nA szikszói református templom a város főterén áll\, és már a 13. században is állt a helyén egy román stílusú kőtemplom\, amelyet a 14–15. század fordulóján alakítottak át monumentális\, háromhajós gótikus csarnoktemplommá. A török veszedelem idején\, 1585-ben lőréses erődfallal vették körül\, így valódi erődtemplomként is szolgált\, majd a 16. században a református egyház tulajdonába került\, és 1568-ban történelmi jelentőségű zsinatnak adott otthont. Az épület többször leégett – többek között Rabutin csapatai és az 1852-es nagy tűzvész miatt –\, de mindig újjáépítették; mai formáját is ekkor nyerte el. Belső terében a gótikus hálóboltozat mellett 19. századi klasszicizáló elemek és egy értékes Angster-orgona láthatók\, napjainkban pedig a hitélet központja és Szikszó legfőbb történelmi-turisztikai szimbóluma. \n \nKorlát\nA korláti református templom egy 14. századi\, gótikus stílusú műemlék\, amely a kései érett gótika egyik kivételesen szép és máig épen maradt példája\, jórészt megőrizve eredeti középkori jellegét. Külsejét támpillérek és csúcsíves\, mérműves kőkeretes ablakok határozzák meg\, szentélye felett pedig ritkaságnak számító\, szürke dacitkőből faragott gótikus bordás csillagboltozat borul. A reformáció után a falakat fehérre meszelték\, ám a mészrétegek alatt értékes középkori falfestmények rejtőznek\, amelyek feltárása még várat magára. Az egykor különálló fa harangtornyot 1925-ben egy szélvihar ledöntötte\, helyette épült a ma is látható\, 27 méter magas kőtorny\, amelyben egy 15–16. századi\, védett műtárgyként nyilvántartott harang lakik. A templom hajójának déli oldalán nyíló kőkapu záróköve az 1816-os évszámot viseli\, egy korai felújítás emlékét őrizve. \n\nAbaújvár\nAz abaújvári református templom Közép-Európa egyik legértékesebb gótikus műemléke\, amely 1323-ban épült egy korábbi románkori templom helyén\, köveinek felhasználásával\, egyhajós\, sokszögzáródású szentéllyel. A reformáció idején a falu lakosságával együtt protestánssá vált\, és a 16. században a belső falakat fehérre meszelték a képtisztelet elkerülése érdekében – ez paradox módon évszázadokon át tökéletesen megvédte a falak alatt rejtőző műkincseket. A későbbi kutatások során hatalmas kiterjedésű\, rendkívül értékes gótikus falfestmények kerültek napvilágra\, amelyeken többek között Szent Márton\, Szent Mihály\, Szent Bertalan és a 12 éves Jézus alakja is felismerhető. A templom nyugati homlokzata előtt egy 1866-ban épült\, 25 méter magas neogótikus torony áll\, a szentély felett pedig kétszakaszos\, csillagos zárókövekkel díszített boltozat látható. Napjainkban a templom nemcsak a hitélet helyszíne\, hanem a hazai örökségturizmus kiemelkedő gyöngyszeme is. \n \nAbaújszina \nAz abaújszinai Református Műemléktemplom a Kassa-környéki járás egyik legértékesebb építészeti öröksége\, amely a 13. század második felében\, az Árpád-házi királyok idején épült\, és máig őrzi a román kori és kora gótikus stílusjegyeket. Legfontosabb külső éke a szürke kőből faragott\, csúcsíves déli kapuzat\, amely felett a hagyomány szerint IV. Béla királyt és feleségét ábrázoló dombormű látható\, fejük felett egy-egy angyallal. Belső terében a hajó vaskos pillérei és a keresztboltozat szőlőfürtöt formázó záróköve tanúskodik a középkori mesterek munkájáról. A templom az 1528-as abaújszinai csata idején súlyos károkat szenvedett\, tornya teljesen leégett\, majd az 1800-as évek elején Tolcsvai Bónis Zsigmond földesúr építtette újjá\, elnyerve mai külső formáját. A 20. század végére leromlott állapotú épületet 2001-ben átfogó\, falkutatással egybekötött műemléki helyreállítás keretében a Teleki László Alapítvány támogatásával újították fel\, így mára kívül-belül teljesen megújult. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/gotikus-templomi-oroksegunk-a-hernad-es-a-bodva-menten/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/Abaujvar2.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261217T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261217T193000
DTSTAMP:20261103T143620Z
CREATED:20260915T073521Z
LAST-MODIFIED:20261103T143620Z
UID:8188-1797530400-1797535800@matine.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában: A pálosok régészete Rómer Flóristól Végh Andrásig
DESCRIPTION:Az előadás áttekintést igyekszik nyújtani a pálos rend középkori hagyatékának a régészeti kutatásáról\, a kezdetektől a 2020-as évekig. Az előadás gyújtópontjában az egyes kolostorok lokalizálásának\, felmérésnek\, illetve feltárásainak a folyamata fog állni\, amelyet egyes kutatói karriereken keresztül mutatjuk majd be. Részletesebben Rómer Flóris\, Guzsik Tamás és Végh András személyéről és kutatási érdemeiről fogunk szólni. \nAz előadásban a pálosok horvátországi régészeti kutatásának a történetét is röviden áttekintjük. \n〉〉〉Regisztráció〈〈〈\nA havi rendszerességgel megjelenő előadássorozatunkat a Magyar Pálos Renddel szoros együttműködésben indítjuk útjára. Ennek keretében meghívjuk és felsorakoztatjuk a rend tudományos kutatóit\, akik bemutatják legfrissebb kutatási eredményeiket a tudományos élet széles spektrumából. Célunk\, hogy változatos témákban és több tudományterületről szólítsunk meg előadókat\, ezzel is gazdagítva a közönség ismereteit és elősegítve a tudományos párbeszédet. \nElőadó: Takács Miklós régész\, tudományos tanácsadó\, egyetemi tanár \nAz est háziasszonya: Ökrös Marianna \nTárogatón közreműködik: Nyáry Olivér a Nemzeti Tárogatóintézet tárogatósa \nTakács Miklós elismert magyar régész\, az MTA doktora\, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének egyetemi tanára. Ruralia európai falukutató régészeti munkaközösség titkára. A Magyar Régész Szövetség alapító tagja. 1992-ben csatlakozott az MTA Régészeti Intézetéhez\, ahol később tudományos főmunkatársként és tanácsadóként folytatta kutatásait. Fő kutatási területe a középkori falvak és települések régészete\, a Kárpát-medence 10–14. századi edényművessége\, valamint a Balkán térségének történeti régészete. 1995-ben kandidátusi címet szerzett\, 2014-ben az MTA doktora. Rendszeresen részt vesz az MTA Régészeti Bizottságának munkájában. \nAz esemény a Magyar Pálos Rend\, a Nemzeti Tárogatóintézet és a Láng Művelődési Központ közreműködésével valósul meg!\nAz előadás ingyenes\, de regisztrációhoz kötött!\n〉〉〉Regisztráció〈〈〈\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/palosok-nyomaban-dec-17/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/09/4_palos_eloadas-.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270101
DTEND;VALUE=DATE:20270102
DTSTAMP:20261109T002643Z
CREATED:20261108T171807Z
LAST-MODIFIED:20261109T002643Z
UID:8365-1798761600-1798847999@matine.hu
SUMMARY:Újév / munkaszüneti nap
DESCRIPTION:
URL:https://matine.hu/esemeny/munkaszuneti-nap-ujev/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Munkaszüneti nap
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/nagymagyarorszag.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270227T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270227T200000
DTSTAMP:20261007T215505Z
CREATED:20261005T211257Z
LAST-MODIFIED:20261007T215505Z
UID:8253-1803715200-1803758400@matine.hu
SUMMARY:Bódva-völgyi örökségünk
DESCRIPTION:Edelény (Borsodi Tájházak – L’Hullier-Coburg kastély – Öregtemplom) – Boldva (Református templom) \nElső állomásunk a Borsodi Tájház\, amely három eredeti portával mutatja be a Bódva menti népi építészetet\, és helyet ad a Borsodi Földvár leleteinek is. Ezután az edelényi kastélyszigetet látogatjuk meg\, ahol hazánk legnagyobb összefüggő rokokó falképegyüttese található\, és amely 2009 és 2014 között európai uniós forrásból született újjá. A kastély háromszáz éves története Rákóczi\, L’Huillier\, Forgách\, Esterházy és Coburg nevéhez kötődik. Következő megállónk az edelényi öregtemplom\, amely 1330 körül épült gótikus stílusban\, és megőrizte középkori szentélyét\, támpilléres szerkezetét és 17 méter magas kőtornyát. A templom falai között gótikus feliratok és feltáratlan freskók rejtőznek\, amelyek különleges műemléki értéket jelentenek. Utolsó állomásunk a boldvai református templom\, amelynek helyén már 1203-ban bencés monostor állt. A templom román kori bazilikájának alapfalait Valter Ilona ásatásai tárták fel\, és itt találták meg a 12 méter átmérőjű körkápolna maradványait is. A templomban nyugszik Szathmáry Király Ádám\, II. Rákóczi Ferenc apródja\, akinek naplója a fejedelem bujdosásának egyedülálló forrása. Ez a négy helyszín együtt a régió középkori és újkori műemléki örökségének kiemelkedő értékeit mutatja be. A kirándulás során érdemes lesz figyelni az épületek szerkezeti megoldásaira\, a falképek állapotára és a helyreállítások módszereire is. \nSzakmai vezetőnk: Paszternák István régész\, történész\, falkutató\, műemlékvédelmi\, örökségvédelmi és falkutató szakértő. A sajószentpéteri református nagytemplom gondnoka. \nEdelény – Borsodi Tájház \nA Borsodi Tájház Edelény város és a Bódva-völgy regionális múzeuma\, amelynek gyűjtőköre a néprajz\, ipar- és agrártörténet\, valamint a helyismeret anyagára terjed ki. A tájház három eredeti portát foglal magába: a Szathmáry-Horkay házat\, a Szűcs-Kiss-Szarka „amerikás” család házát és a Vadászy család otthonát. Ezek az épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai\, ami páratlan műemléki értéket jelent. 2000 júniusától a Borsodi Földvár ásatásából előkerült leletanyag egy része is itt kap helyet\, interaktív bemutatóhely formájában. A portákhoz tartozó gazdasági épületek – istállók\, csűrök\, nyári konyhák\, pincék – hűen tükrözik a korabeli paraszti életformát és gazdálkodást. A tájház jelentősége abban rejlik\, hogy élő módon őrzi és mutatja be a régió népi kultúráját és építészeti örökségét a látogatók számára. \n \nL’Hullier-Coburg kastély / Edelényi kastélysziget \nAz edelényi kastélyt Jean-François L’Huillier gróf kezdte építtetni 1716-ban\, aki II. Rákóczi Ferenctől zálogba kapta a birtokot\, és a Caraffa-vértesezredtől kért mestereket az építkezéshez. Az építtető 1728-ban bekövetkezett halála után felesége\, Marie-Madeleine de Saint-Croix fejezte be a kastélyt 1730-ban\, ám a tervező kiléte a mai napig ismeretlen. A kastély fénykora L’Huillier unokájához\, Forgách Ludmillához és második férjéhez\, Esterházy István grófhoz kötődik\, akik 1769-ben az iglói Lieb Ferencet bízták meg hat szoba kifestésével. Az 1770-ben elkészült alkotás Magyarország legnagyobb összefüggő rokokó falképegyüttese\, amely máig a kastély legértékesebb dísze. \n \nLudmilla fiának\, ifj. Dessewffy Ferencnek 1820-ban örökös nélkül bekövetkezett halála után a birtok visszaszállt a királyi kamarára. 1831-ben a Szász-Coburg-Gotha hercegi család vásárolta meg az uradalmat\, és 1845 előtt itt alapították az ország első cukorgyárát. Mivel a Coburgok nem Edelényben laktak\, a kastélyt 1861-től különféle hivataloknak adták ki\, így az épület lassú pusztulásnak indult. 1909-re olyan rossz állapotba került\, hogy Ray Rezső Vilmos tervei alapján 1910 és 1913 között neobarokk felújítást végeztek\, ekkor épültek a ma is látható patkószárnyak. 1928-ban a kastély végleg állami tulajdonba került\, és az Igazságügyi Minisztérium vásárolta meg. Az állami tulajdonlás időszakában börtönhelyiségeket\, szolgálati lakásokat és hivatalokat alakítottak ki benne\, ami súlyos rongálásokkal járt. A II. világháború után a szovjet parancsnokság költözött az épületbe\, majd a „múltat végképp eltörölni” ideológiája kényszerhasznosításhoz vezetett. 1965-ben lebontották a manzárdtetőt és a neobarokk kiegészítéseket\, az 1980-as évekre pedig az épület teljesen kiürült és pusztulásnak indult. A fordulat 2001-ben kezdődött\, amikor a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága átvette a kastély kezelését. A sikeres pályázatoknak köszönhetően 2009 és 2014 között két ütemben valósult meg a rekonstrukció\, összesen mintegy 3\,3 milliárd forint értékben. Az első ütemben megújult a kastély külseje és belső tereinek kétharmada\, valamint az 5\,1 hektáros park\, a második ütemben pedig a kastélysziget egyesítése és a látnivalók bővítése történt meg. A Holt-Bódva revitalizációjának köszönhetően a kastély újra víztükör veszi körül\, akárcsak háromszáz éve\, az építés kezdetekor. A L’Huillier–Coburg-kastélyegyüttes új neve Edelényi kastélysziget lett\, és 2013 óta múzeumpedagógiai foglalkozások is helyet kapnak benne. A kastély jelentősége abban rejlik\, hogy páratlan rokokó falképeivel\, háromszáz éves történetével és sikeres újjászületésével a magyar műemlékvédelem egyik legkiemelkedőbb példája. \n \nÖregtemplom \nAz edelényi öregtemplom helyén már a honfoglalás korában jelentős magyar település állt\, amelyet a borsodi földvár ásatásai igazoltak: 17 házat tártak fel\, köztük egy előkelő személy 5×5 méteres\, 80 cm vastag kőalapú otthonát. Edelényt 1299-ben említik először Edelin néven\, amikor Roland nádor itt tartotta Borsod vármegye közgyűlését. A Boldogságos Szűz tiszteletére épült gótikus templom 1330 körül készült el\, papja 1332-ben a felsőborsodi kerület esperese volt\, a magas pápai tized pedig arra utal\, hogy a helység már ekkor mezőváros lehetett. A templom sorsa szorosan összefonódott a település történetével: 1552-ben török támadás pusztította a várost\, 1576-ban még lakatlan volt\, de 1580-ra visszatért lakossága\, és már református lelkészt tartottak. 1603-tól a Rákóczi-család birtoka lett\, ám a török hódoltság zaklatásai miatt lakói egy időre elhagyták a várost. A török kiűzése után\, 1696-ban építették a templom nyugati homlokzata elé a 17 méter magas\, zömök kőtornyot\, amelynek tornácos fa toronysisakja 1699 körül készült el. 1700-ban restaurálták a templomot\, új berendezése 1705-re készült el\, a szószéket és a szószékkoronát Kós Mihály és Asztalos Imre festették be. \n \nA templom gótikus szentélye nyolcszög három oldalával zárul\, támpilléres\, három kétorrtagos mérműves ablakkal\, a hajó déli falában pedig egy 1785-ös évszámot viselő faragott fakapu található. A 10 méter magas hajó egyszerű festett mennyezettel rendelkezik\, a templom és a torony falai másfél méter vastagok. A torony alatt egy 5\,5×6\,5 méteres keresztboltozatos helyiség van\, a toronyba beépített gerendán pedig az 1676-os évszám látható. A templomot utoljára 1929–30-ban Schulek János restaurálta\, ekkor fedezték fel a gótikus felírás nyomait\, és sejtették a szentély mész alatti freskóit\, amelyek feltárása még nem történt meg. 1929-ig nem volt torony alatti bejárat\, ekkor készítették a ma is látható neogótikus kaput\, fölötte egy háromkarélyos gótikus ablakocskával. A templomnak három harangja van: a 350 és 259 kilogrammos acélharangokat Diósgyőrben készítették\, a 134 kilogrammosat pedig Szlezák Ráfael utóda öntötte 1959-ben Budapesten. Az öregtemplom jelentősége abban rejlik\, hogy egyedülálló módon ötvözi a középkori gótikus építészet emlékeit a református liturgia évszázados hagyományaival\, és falai között a magyar történelem több korszakának nyomait őrzi. \n \nBoldvai Református Templom \nBoldva község a Bódva folyó mellett fekszik\, nevét is a folyóról kapta\, és már Anonymus krónikájában is szerepel. A település Árpád-kori történetének kiemelkedő emléke a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt bencés monostor\, amelyről az első tudósítás 1203-ból származik. Az 1285-ös tatárbetörés után a barátok elhagyták a kolostort\, a megrongálódott templom pedig a XIII. század végén a faluközösség egyházává vált. Boldva vásáros község volt\, ahol 1293-ban és 1322-ben vármegyei törvényeket hirdettek ki. A templom 1552 és 1560 között került a reformátusok kezére\, 1598-ban már népes gyülekezetet jegyeztek fel. Az 1755-ös tűzvész súlyosan megrongálta az épületet\, amely elveszítette bazilikaszerkezetét. A tudományos igényű feltárásra és műemléki helyreállításra 1976 és 1982 között került sor Valter Ilona vezetésével. Az ásatások feltárták a román kori bazilika alaprajzát: a háromhajós\, 18 méter hosszú és 14 méter széles templom téglából épült\, kettős tornya pedig a mellékhajók keleti végébe került. A templomhoz tartozott a 12 méter átmérőjű\, kör alaprajzú Antiochiai Szent Margit kápolna is\, amely 1175 és 1180 között épülhetett. A Pray-kódex\, más néven Sacramentarium Boldvense\, e templomhoz kapcsolódó húsvéti körmenetet írja le. A templom belsejében 68 sírt tártak fel a XII–XVII. századból\, köztük egy 13-14 éves kislányét\, akinek épségben megmaradt reneszánsz főúri viseletét ma az Iparművészeti Múzeum őrzi. A templomban helyezték el Szathmáry Király Ádám emléktábláját\, aki II. Rákóczi Ferenc apródja és bujdosásának krónikása volt. A Zsóry család emléktáblája is itt található: Zsóry Lajos mezőkövesdi birtokán 1939-ben termálvizet találtak\, lánya\, Katalin pedig palackozott formában hozta forgalomba. A boldvai református templom jelentősége abban rejlik\, hogy egyedülálló módon őrzi a magyar középkor\, a reformáció és a Rákóczi-kor emlékeit egyetlen szent hely falai között. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/bodva-volgyi-oroksegunk/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/boldva.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270315
DTEND;VALUE=DATE:20270316
DTSTAMP:20261109T002804Z
CREATED:20261108T172759Z
LAST-MODIFIED:20261109T002804Z
UID:8369-1805068800-1805155199@matine.hu
SUMMARY:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepe / munkaszüneti nap
DESCRIPTION:
URL:https://matine.hu/esemeny/munkaszuneti-nap-az-1848-49-es-forradalom-es-szabadsagharc-unnepe/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Munkaszüneti nap
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/nagymagyarorszag.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270318T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270319T190000
DTSTAMP:20261007T214509Z
CREATED:20261007T214509Z
LAST-MODIFIED:20261007T214509Z
UID:8261-1805353200-1805482800@matine.hu
SUMMARY:Felső-Tisza és Bodrogköz Népi Építészeti Öröksége
DESCRIPTION:1.nap: Cigánd (Bodrogközi Múzeumporta) – Kiskövesd (Tájház) – Pebernyik (Tájház) – Máriapócs (Zarándokközpont) – 2.nap: Nyíregyháza (Sóstói Múzeumfalu) – Egyek (Tájház) – Tiszafüred (Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház\, Tariczky Endre Régészeti Kiállítás Kutató- és Raktárbázis\, Kis Pál Múzeum) \n1. nap: Cigánd – Kiskövesd – Perbenyik – Máriapócs \nA kirándulás első napján a Bodrogköz kulturális örökségének megismerésével kezdünk\, elsőként a cigándi Bodrogközi Múzeumportán (ahol helyi specialitást\, egy népi ételt: a cigándi apróbélest is megkóstoljuk)\, amely Magyarország egyik legösszetettebb regionális tájházi együttese. A 2000-ben alapított Falumúzeum\, a 2015-ben átadott Sőregi-ház és a hozzá kapcsolódó gazdasági udvar\, táncpajta\, látványkemence és piactér együttese a bodrogközi népi építészetet\, lakáskultúrát és mesterségeket mutatja be eredeti tárgyi anyaggal és interaktív eszközökkel. Innen Felvidékre\, a kisgéresi (Kiskövesd) tájházhoz látogatunk\, amely a Bodrogköz határon átnyúló népi kultúrájának hagyományőrző közösségi tere. Ezt követően Perbenyik (Pribeník) tájházát keressük fel\, ahol a helyi önkormányzat\, a Csemadok és a Bazsarózsa asszonykórus összefogásával működő gyűjtemény a bodrogközi tárgyi emlékeket és hagyományokat őrzi. A nap zárásaként Máriapócsra\, Magyarország egyik legjelentősebb nemzeti kegyhelyére érkezünk\, ahol a görögkatolikus kegytemplom (basilica minor) könnyező Szűzanya-ikonja 1696\, 1715 és 1905 óta vonzza a zarándokokat. A templomban tett látogatás során megismerkedünk a könnyezés történetével\, a fogadalmi ajándékok hagyományával és a hely spirituális jelentőségével. Az itt található kegykép másolata és a selyemkendő\, amellyel a könnyeket felszívották\, a mai napig a bazilika féltve őrzött relikviái. A nap végén Máriapócson szállunk meg\, ahol a kegyhely csendes atmoszférája lehetőséget ad az elmélyülésre. \nSzálláshelyünk Máriapócs (félpanziós ellátás – vacsora\, reggeli) \nA máriapócsi szálláshely a nemzeti kegyhely közvetlen közelében található\, ideális bázist nyújtva a spirituális elmélyüléshez és a másnapi továbbutazáshoz. A szállás a kegyhelyhez kapcsolódó intézményi vagy panziói keretek között biztosítja a pihenést\, lehetőséget adva a zarándoklat élményének elmélyítésére. A környék csendes\, nyugodt atmoszférája segít feldolgozni a nap során látott bodrogközi és máriapócsi benyomásokat. A szálláshely tájékoztatást nyújt a kegyhely történetéről\, a liturgikus rendről és a zarándokok fogadásának évszázados hagyományáról. Az esti órákban mód nyílik a bazilika körüli séta megtételére\, ahol a hívők által elhelyezett hálatáblák és mankók sokasága hirdeti a csodás gyógyulások emlékét. A reggeli indulás előtt érdemes még egyszer felkeresni a kegytemplomot\, hogy a nap fényében is megcsodálhassuk az ikonosztáziont és a könnyező Szűzanya-ikon másolatát. A szálláshely elhelyezkedése lehetővé teszi\, hogy másnap kora reggel induljunk a Nyírség és a Tisza-tó vidéke felé. \n2. nap: Nyíregyháza / Sóstó – Egyek – Tiszafüred \nA második napot a Nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban kezdjük (itt is helyi specialitást kóstolunk a tirpák porlóst és a kemencében sült kenyérlángost)\, amely Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma\, és kilenchektáros területén egy fiktív\, mégis korhű „sosemvolt” falu képét varázsolja elénk. A skanzen Északkelet-Magyarország öt tájegységének – a Szatmár\, a Bereg\, a Rétköz\, a Nyírség és a Nyíri Mezőség – 19. századi népi építészetét\, életmódját és szellemi hagyományait mutatja be eredeti\, áttelepített parasztportákkal és gazdasági épületekkel. A faluközpontban református templom\, régi iskola\, szatócsbolt\, kocsma és borbélyüzlet eleveníti fel a korabeli közösségi életet\, míg a működő kovácsműhely\, szárazmalom és pálinkaház a gazdasági önellátást szemlélteti. Innen az egyeki tájházhoz utazunk\, amely egy tipikus gazdaparaszti lakóépület\, ahol a módosabb paraszti lakáskultúra\, bútorzat és viseleti tárgyak együttese a XX. század eleji egyeki életmódot örökíti meg. A nap zárásaként Tiszafüredre érkezünk\, ahol a Nyúzó Gáspár Fazekas Tájházban egy híres fazekas dinasztia mindennapjait és munkafolyamatait ismerhetjük meg\, beleértve az 1830-as évekből származó barokk almáriumot és az égetőkemencét. Végül a Kiss Pál Múzeumban a Tisza-tó vidékének évezredes múltjába tekintünk be\, ahol a „Városunk 7000 éve rejtőzködő kincsei” című régészeti kiállítás a jégkorszaktól a középkorig mutatja be a régió gazdag örökségét. A kiállítás kiemelkedő leletei közé tartoznak a Tisza-tó építését megelőző feltárások anyagai és a tiszaörvényi Templom-domb középkori ásatásainak eredményei. A kétnapos tanulmányút során a Bodrogköz és a Nyírség–Tisza-tó vidékének népi építészetét\, tárgyi kultúráját és szakrális örökségét egyaránt megismerjük\, szakmai vezetéssel és helyszíni bemutatókkal elmélyítve a régió kulturális sokszínűségének megértését. \nSzakmai vezetőink:\nPaszternák István régész\, történész\, falkutató\, örökségvédelmi\, műemlékvédelmi és falkutató szakértő.\nNagy Dénes magyar-ausztrál matematikus\, tudomány- és kulturtörténész\, a világ több neves felsőoktatási intézményében volt oktató egyetemi tanár\, az MTA VEAB Népi Építészeti Munkabizottságának elnöke\, az Argentin SEMA építészeti szervezet (Buenos Aires) tiszteletbeli tagja\, a Lembergi Műegyetem Építészkarának díszdoktora. \nCigánd Bodrogközi Múzeumporta \nA Bodrogközi Múzeumporta Cigándon\, a Tisza jobb partján elterülő bodrogközi kisvárosban található\, amely gazdag néprajzi hagyatékot őrzött meg a múltból. A 2000-ben alapított Falumúzeum alapkövein 2015-ben létrejött komplexum három állandó és két időszaki kiállítótérrel\, valamint múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is büszkélkedhet. A főépület a tájházzá alakított egykori falumúzeumi épület\, amely a XX. század elején a Szőke ragadványnevű Balla család otthona volt\, és belső tereiben minden megtalálható\, amire akkoriban szükség lehetett. A Sőregi-ház 2015-ben nyílt meg\, és tematikus állandó kiállításnak ad helyet\, amelynek termei az „Ahol élünk”\, „Amiből élünk”\, „Ahogyan éltünk” és „Örökségünk: a népművészet virágos kertje” címet viselik. A Múzeumporta aktív tagja a Magyarországi Tájházak Szövetségének\, 2012-ben elnyerte az „Év tájháza” elismerést\, és a Bodrogköz meghatározó kulturális-közösségi központjává vált. A komplexum számos egységgel gazdagodott\, köztük táncpajtával\, piactérrel\, őrtoronnyal\, látványkemencével és gazdasági udvarral. Rendezvényei sokrétűek és havi rendszerességűek\, a Zöldágjárástól a Bélesfesztiválig\, egész éven át biztosítva kézműves foglalkozásokat. \n \nKiskövesdi Tájház \nA szlovákiai Kiskövesden (Malý Kamenec) található hagyományőrző kiállítóhely és közösségi tér\, amely a Bodrogköz népi kultúráját mutatja be. \nPerbenyik Tájház \nHivatalos nevén Perbenyiki Múzeum\, a szlovákiai Bodrogköz szívében\, Perbenyik (Pribeník) községében található jelentős kulturális és hagyományőrző helyszín. Az intézmény a helyi önkormányzat\, a Csemadok\, a Bazsarózsa asszonykórus és a falu lakosságának szoros összefogásával működik\, célja pedig a bodrogközi népi kultúra\, tárgyi emlékek és hagyományok megőrzése\, illetve átadása a jövő nemzedékek számára. A tájház és a hozzá kapcsolódó rendezvények kiemelt szerepet játszanak a régió kulturális életében\, szoros együttműködésben a magyarországi és határon túli szervezetekkel\, köztük a Magyarországi Tájházak Szövetségével. \nMáriapócs \nMagyarország egyik leghíresebb nemzeti kegyhelye\, amely a Nyírségben\, Nyíregyházától mintegy 30 kilométerre található. Világhírét a görögkatolikus kegytemplomban (basilica minor) őrzött könnyező Szűzanya-ikon hozta meg\, amely 1696-ban\, majd másolatai 1715-ben és 1905-ben is könnyeztek. A kegyhely évszázadok óta a zarándokok és a lelki megújulást keresők spirituális központja\, ahol a hívők gyógyulásai és szabadulásai ma is élő hagyományt jelentenek. A bazilika falait díszítő mankók\, botok és hálatáblák a csodás gyógyulások emlékét hirdetik. \n  \n \nNyíregyháza\, Sóstói Múzeumfalu \nMagyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma\, amely 1979-ben nyílt meg mintegy kilenchektáros területen. A skanzen Északkelet-Magyarország\, azaz a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 19. századi népi építészetét\, életmódját és szellemi hagyományait mutatja be. Különlegessége\, hogy az épületek nem másolatok\, hanem a térség különböző falvaiból származó eredeti parasztporták\, amelyeket darabjaikra bontva szállítottak ide és eredeti technológiával építettek fel újra. A látogatók egyetlen séta alatt megismerhetik a megye öt tájegységének – a Szatmár\, a Bereg\, a Rétköz\, a Nyírség és a Nyíri Mezőség – jellegzetes népi kultúráját. A múzeumfalu interaktív kulturális tér\, ahol a főszezonban mindennap más-más hagyományos mesterséggel ismerkedhetnek meg a látogatók. \n \nEgyeki Tájház \nA tájház a falu központjában\, a Fő utcán\, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdaparaszti lakóépület\, a hozzákapcsolódó\, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építtetője több mint 10.-kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építtető fia mintegy 32.kh- gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére. \nA lakóházat méretei\, az alaprajzai tagolása\, külső formai megjelenítése alkalmassá teszik arra\, hogy a településen gyűjtött berendezésekből bútorokból\, használati és viseleti tárgyakból olyan tájház jöjjön létre\, mely a módosabb paraszti lakóházépítés\, berendezés és lakás- és telekhasználat egyeki hagyományait örökítse meg. \n \nTiszafüred \nA tiszafüredi Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház a térség egyik legértékesebb népi műemléke\, amely egy híres helyi fazekas dinasztia mindennapjait és munkafolyamatait kelti életre [Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház]. Az 1980-ban megnyitott tájház egy olyan 19. századi\, klasszicista stílusú tornáccal rendelkező parasztházban kapott helyet\, amely egykor idősebb és ifjabb Nyúzó Gáspár otthonaként és kerámiaműhelyeként szolgált [Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház]. A látogató a tornácról a pitvarba\, majd onnan a tisztaszobába lépve a korabeli tiszafüredi lakáskultúrát\, a család eredeti bútorait – köztük egy 1830-as évekből származó barokk almáriumot – és a hagyományos népviseletet csodálhatja meg. A ház hátsó részében kialakított szoba-műhely korhű berendezése\, szerszámai és a helyiség központi elemeként megmaradt égetőkemence hűen szemléltetik\, hogyan születtek a híres tiszafüredi mázas kerámiák. \n \nEzzel szemben a Kiss Pál Múzeum jóval szélesebb történelmi távlatokat nyit meg\, és a Tisza-tó vidékének évezredes múltjába enged betekintést. A múzeum maga egy patinás\, ősfás parkkal körülvett\, 19. századi klasszicista Lipcsey-kúriában működik\, nevét pedig az 1848–49-es szabadságharc honvédtábornokáról kapta. Az intézmény gyökerei a 19. század végére nyúlnak vissza\, az itt látható állandó régészeti kiállítás pedig „Városunk 7000 éve rejtőzködő kincsei” címmel mutatja be a régió gazdag örökségét a jégkorszaktól egészen a középkorig. A kiállítótérben megelevenedik a Tiszazug és a Tisza-tó medrének története\, ahol a látványos tárlókban a helyi földből előkerült 7000 éves kő-\, csont- és kerámiaeszközök sorakoznak. A gyűjtemény kiemelkedő részét képezik a Tisza-tó építését megelőző nagy feltárások leletei\, valamint a tiszaörvényi Templom-domb középkori ásatásainak anyagai\, amelyek együttesen bizonyítják a vidék évezredeken átívelő\, pezsgő kulturális jelenlétét. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/felso-tisza-es-bodrogkoz-nepi-epiteszeti-oroksege/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/sosto.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270321T140000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270321T160000
DTSTAMP:20261101T104222Z
CREATED:20261101T103122Z
LAST-MODIFIED:20261101T104222Z
UID:8346-1805637600-1805644800@matine.hu
SUMMARY:"Nyócker"
DESCRIPTION:A séta időtartama 2 óra.\nSétavezető: Takács Ákos\, közlekedés-építő mérnök\, építészmérnök\, belsőépítész szakmérnök\, vezető tervező\, alelnök\, fenntarthatósági igazgató (CÉH csoport). FIDIC euro-mérnök. Többek között a Millenáris Kiállítási és Rendezvény Központ koncepció-tervezője\, társtervezője és projektvezetője; a Bakuban megépült Nemzeti Egészségügyi Központ\, Onkológiai Intézet új épülete és egy különleges kórház építész tervezője és projektvezetője; a fővárosi 1-es és 3-as villamos vonalak megállóinak; valamint a Budafoki Kocsiszínnek felelős építész tervezője és tervezési projektvezetője. Budapest Építészeti Nívódíjában részesült\, illetve „Europa Nostra” és FIABCI elismerést kapott. \nLétszám: 25 fő\nA résztvevők az előadást saját telefonjukon\, egy magyar nyelvű audio guide alkalmazás segítségével hallgathatják\, hogy séta közben szabadon nézelődhessenek.\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/nyocker/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/maxresdefault.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270326
DTEND;VALUE=DATE:20270327
DTSTAMP:20261109T002852Z
CREATED:20261108T173144Z
LAST-MODIFIED:20261109T002852Z
UID:8372-1806019200-1806105599@matine.hu
SUMMARY:Nagypéntek / munkaszüneti nap
DESCRIPTION:
URL:https://matine.hu/esemeny/munkaszuneti-nap-nagypentek/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Munkaszüneti nap
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/nagymagyarorszag.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270327
DTEND;VALUE=DATE:20270329
DTSTAMP:20261109T003308Z
CREATED:20261108T182557Z
LAST-MODIFIED:20261109T003308Z
UID:8389-1806105600-1806278399@matine.hu
SUMMARY:Húsvétvasárnap
DESCRIPTION:
URL:https://matine.hu/esemeny/husvet/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Munkaszüneti nap
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/nagymagyarorszag.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270329
DTEND;VALUE=DATE:20270330
DTSTAMP:20261109T003113Z
CREATED:20261108T173314Z
LAST-MODIFIED:20261109T003113Z
UID:8374-1806278400-1806364799@matine.hu
SUMMARY:Húsvéthétfő / munkaszüneti nap
DESCRIPTION:
URL:https://matine.hu/esemeny/munkaszuneti-nap-husvethetfo/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Munkaszüneti nap
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/nagymagyarorszag.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270408T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270409T200000
DTSTAMP:20261109T012109Z
CREATED:20261013T221007Z
LAST-MODIFIED:20261109T012109Z
UID:8286-1807167600-1807300800@matine.hu
SUMMARY:Észak-Magyarország és Gömör rejtett kincsei között: „Ősi karszt\, középkori kövek – Észak rejtett öröksége”
DESCRIPTION:Kétnapos kirándulásunk alkalmával Észak-Magyarország és a hajdani Gömör vármegye legértékesebb középkori és népi emlékeit\, valamint a Aggteleki-karszt természeti csodáit kapcsoljuk össze. Árpád-kori templomokkal\, gótikus freskókkal\, festett kazettás mennyezetekkel\, kopjafás temetővel\, kőműves hagyományokkal ismerkedhetünk meg\, majd a karsztvidék föld alatti és feletti világával. Szállásunk Szilvásváradon\, a Lipicai Hotelben biztosított. \n1. nap: “Ahol a román kor és a népi emlékezet találkozik” \nAz első napon Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Gömör-Tornai-karszt vidékének középkori emlékei és népi hagyományai közé merülünk. Árpád-kori és román kori templomokat keresünk fel Sajószentpéteren és Rakacaszenden\, ahol 17. századi festett mennyezeteket és középkori freskókat csodálhatunk meg. Perkupán a híres kőműves hagyományokkal ismerkedünk\, Szőlősardón egy kopjafás temetőt látogatunk meg\, Teresznyén pedig egy festett kazettás mennyezetű református templomot tekintünk meg. \nA nap végén Szilvásváradra utaztunk\, ahol a Lipicai Hotelben szállunk meg. \n2. nap: “A gótikus freskóktól a smaragdzöld tengerszemig” \nA második napon Ózdtól Jósvafőig kalandozunk\, a középkori freskóktól a barokk festett mennyezeteken át a karsztvidék természeti csodájáig. Ózd-Szentsimon Árpád-kori templomát és Pelsőc gótikus freskókkal díszített műemlékét látogatjuk meg\, majd Tornakápolna népi barokk templomát. A nap zárásaként egy 100 perces barlangtúrán veszünk részt a Baradla-barlangban melynek végén Jósvafőn a Tengerszem-tó smaragdzöld vizét csodáljuk meg. A túrához meleg ruházat és stabil túracipő ajánlott. \nSzakmai vezetőink:\nProkopp Mária professor emerita\, Széchenyi-díjas és magyar Örökség Díjas művészettörténész\, a Magyar Művészeti Akadémia Akadémikusa\,\nPaszternák István régész\, történész\, falkutató\, műemlékvédelmi\, örökségvédelmi és falkutató szakértő. A sajószentpéteri református nagytemplom gondnoka. \n1. NAP: \nSajószentpéter – Árpád-kori templom \nA város központjában egy háromszög alakú téren áll a középkori eredetű\, ma református templom. Az egyhajós\, keletelt épület szentélye a nyolcszög öt oldalával záródik\, karcsú pillérekkel erősítve. A templom története a 14. század közepéig nyúlik vissza\, és a Szent Miklós-titulusra utaló első írásos említése 1409-ből származik. A reformátusok a 17. század végén\, az 1684-es újjáépítést követően vehették birtokba. A templom körüli téglakerítés az 1990-es évek közepén épült. \n \nRakacaszend – Román kori református templom \nA Cserhát lábánál\, a Rakaca patak völgyében megbújó falu temploma hazánk egyik rendkívül ritka ikertemploma volt: egy 12. századi íves szentélyű téglatemplom és egy 13. századi kőtemplom állt egykor egymás mellett\, azonos falakkal. A régebbi épületrészt 1820-ban elbontották\, a megmaradt részt íves toldalékkal bővítették\, fölé huszártornyot emeltek. A templomhajó 1657-ben készült deszkamennyezetét tárcsákba komponált levél- és virágmotívumok díszítik – ez a második legrégibb ilyen jellegű munka Magyarországon. A szentélyben és a diadalíven 14–15. századi falfestmények töredékei láthatók\, apostolok és egy püspök alakjával. \n \nPerkupa – Tájház \nA Bódva folyó völgyében\, a 27-es főút mentén fekvő falu egykor „a száz kőműves faluja” volt. A tájház a Galyasági Településszövetség központjaként működik\, és a vidék lakáskultúráját\, valamint a kőműves hagyományokat mutatja be. A mesteremberek világlátott tapasztalataikat ötvözték a népi építészet elemeivel\, így a falu utcaképe ma is lenyűgöző. \n \nSzőlősardó – Fejfás\, elhagyott temető \nA Galyaságban fekvő\, mélyen a csereháti dombok közé rejtett falucska református temetője a felső-magyarországi fejfás sírkertek egyik utolsó\, még érintetlen tanúja. A kopjafák formája és díszítése pontosan tükrözi az elhunyt nemét és családi állapotát: a kontyos fejfák az asszonyok\, a hátracsapott tetejűek a férfiak\, a koronás fejfák a fiatalon elhunyt hajadonok sírjait jelölik. Az egykori sűrű kopjafaerdő sajnos megritkult\, de Kunt Ernő dokumentációjának köszönhetően a sírkert egykori állapota hitelesen rekonstruálható. \n \nTeresznye – Festett mennyezetű református templom \nA település temploma 1796–97-ben épült késő barokk stílusban\, nyugat-keleti tengellyel. A déli oldal közepéhez simuló torony alsó része kőből\, felső része fa toronysisakból áll. A belső szürkére festett\, kazettás jellegű famennyezete egyidős a templommal\, de a két karzat díszítésére szolgáló színes kazetták az előző\, 1743-ban épült fatemplomból maradtak meg – összesen 46 egész\, 3 fél és 6 hiányos tábla. Az egyik kazetta felirata szerint: „Padoltatott ez Isten háza 1761-dik esztendőbe…” \n \nA nap végén Szilvásváradra utaztunk\, ahol a Lipicai Hotelben szállunk meg. \n2. NAP: \nÓzd-Szentsimon – Szent Simon és Júdás apostol Római Katolikus templom \nAz Ózdi-medence és Észak-Magyarország egyik legkülönlegesebb Árpád-kori műemléke a városrész szélén\, egy magasodó dombon áll. Alapjait a Rimaszécsi Széchy Balog nemzetség tagjai tették le az 1220-as években\, román stílusban – ezt idézi a félköríves apszis\, a keskeny résablakok és a déli kapu. A 14–15. században gótikus stílusban alakították át. A szentély falait lenyűgöző középkori freskóciklusok díszítik: a legkorábbi rétegek 1300 körülről\, a monumentálisabb jelenetsorozat 1423-ból származik. A templomhajót fedő\, 1650-ből való reneszánsz festett kazettás famennyezet geometrikus és virágmotívumaival a korabeli népi asztalosművészet páratlan remekműve. \n \nPelsőc – Európai örökség díjas Árpád-kori templom \nA hajdani Gömör vármegye egyik legjelentősebb gótikus műemléke a 13. század elején épült\, a Bebek család kegyúri templomaként és temetkezési helyeként. Belső terét olasz (trecento) hatást tükröző 14. századi gótikus freskótöredékek díszítik\, amelyek a Szent György-legendát és a magyar szent királyokat ábrázolják. A templomhoz csatlakozó 15. századi gótikus Szent László-kápolna a korszak egyik legszebb hazai emléke. A reformáció idején a templom a reformátusok kezére került\, akik lemeszelték a falakat\, megőrizve ezzel a falképeket. A 18. század eleji romosodás után újjáépítették\, és különálló késő barokk harangtornyot emeltek mellé. Az utóbbi évek restaurálása során újabb falfestmények kerültek elő\, köztük egy teljes Krisztológiai ciklus. \n \nTornakápolna – Barokk stílusú festett kazettás református templom \nA Gömör-Tornai-karsztvidék egyik legbájosabb\, kiemelkedő népművészeti értékkel bíró építészeti emléke. A falu neve középkori kápolna létére utal\, de a gyülekezet mindig valamelyik szomszédos egyházközség leányegyházaként működött. Az 1700-as évek végéig fából készült templomot használtak\, amelyet 1797-ben bontottak le. A mai kőtemplom 1801–02-ben épült késő barokk stílusban\, észak-déli tengellyel. A keleti oldalhoz 1806-ban emelték a 15 méter magas\, karcsú fa toronysisakkal ellátott kőtornyot. A templomhajót borító festett fakazettás mennyezet a gömöri népi barokk asztalosművészet lenyűgöző példája: ovális keretbe foglalt rombuszos háló közepén stilizált liliomok\, valamint az Életfa és az Édenkerti jelenet ábrázolása. A faragott szószékkoronán a fiókáit saját vérével tápláló pelikán látható – Krisztus önfeláldozásának ősi jelképe. \n \nJósvafő – Tengerszem és barlang és a falu \nA jósvafői Tengerszem-tó az Aggteleki Nemzeti Park egyik legszebb\, mesterségesen létrehozott természeti kincse a Törőfej-völgy mélyén. A tavat a Jósva-forrás felduzzasztásával alakították ki az 1930-as és 1940-es évek fordulóján\, eredetileg a Baradla-barlang villamosenergia-ellátását biztosító turbina meghajtására. A tó smaragdzöld\, kristálytiszta vize a környező fák lombkoronáját tükrözi. A Jósva-forrás Magyarország legnagyobb vízhozamú hideg vizű karsztforrása\, amely másodpercenként több ezer liter vizet ad\, állandóan 10 °C körül tartva a tavat. A part mentén hangulatos sétányok és fa pallósorok vezetnek. \n \nA vörös-tói barlangtúra a Baradla-barlang leghosszabb\, teljes egészében villanyvilágítással kiépített szakasza: 100 perces\, közepes nehézségű túra 2\,3 kilométeren át\, 598 lépcsőfokkal. A látogatók olyan csodákat láthatnak\, mint a Sárkányfej-cseppkő\, az Óriások terme és Magyarország legmagasabb\, 19 méter magas állócseppköve\, a Csillagvizsgáló. A barlang hőmérséklete évszaktól függetlenül +10 °C\, a páratartalom 95–100%-os\, ezért meleg ruházat és stabil túracipő szükséges. Jósvafő festői\, patakokkal átszőtt ófaluja a piros turistajelzést követve alig tízperces sétával elérhető a völgytől. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/kozepkori-rejtett-orokseg/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/pesloc2.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270410T140000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270410T160000
DTSTAMP:20261101T104330Z
CREATED:20261019T062640Z
LAST-MODIFIED:20261101T104330Z
UID:8313-1807365600-1807372800@matine.hu
SUMMARY:Ganz\, Gottwald\, Millenáris – Egy ipari negyed újjászületése
DESCRIPTION:Sétánk a Mechwart téren indul\, ahol többek között Mechwart András örökségét és a Margit körút sarki épületének történetét járjuk körül. Innen a Kelet Károly utcán haladva fedezzük fel a Statisztikai Hivatal\, a Meteorológiai Intézet és a Rákóczi Gimnázium építészeti értékeit. A Marczibányi téren az egykori vesztőhely és az MHSZ Lőtér történetét idézzük fel\, majd a Lövőház utcán át a Millenáris és Szélkapu területére érkezünk\, ahol szó esik a Klement Gottwald Gyárról\, a Ganz Villamossági Művekről és a Fény utca évtizedekig zárt világáról. A Széna téren az egykori Ispotály és a Kisrókus utcai gáztartályok emlékét elevenítjük fel. Végül a Retek utcán át a Széll Kálmán téren zárul a séta\, ahol a budai villamosközlekedés\, a tér átváltozásai és a Posta Palota történetét ismerhetjük meg. Ez a városi séta nemcsak építészeti és várostörténeti kuriózumokban gazdag\, hanem páratlan betekintést nyújt Budapest egyik legizgalmasabb városrészének fejlődésébe Takács Ákos szakmai vezetésével. \nA séta időtartama 2 óra.\nSétavezető: Takács Ákos\, közlekedés-építő mérnök\, építészmérnök\, belsőépítész szakmérnök\, vezető tervező\, alelnök\, fenntarthatósági igazgató (CÉH csoport). FIDIC euro-mérnök. Többek között a Millenáris Kiállítási és Rendezvény Központ koncepció-tervezője\, társtervezője és projektvezetője; a Bakuban megépült Nemzeti Egészségügyi Központ\, Onkológiai Intézet új épülete és egy különleges kórház építész tervezője és projektvezetője; a fővárosi 1-es és 3-as villamos vonalak megállóinak; valamint a Budafoki Kocsiszínnek felelős építész tervezője és tervezési projektvezetője. Budapest Építészeti Nívódíjában részesült\, illetve „Europa Nostra” és FIABCI elismerést kapott. \nLétszám: 25 fő\nA résztvevők az előadást saját telefonjukon\, egy magyar nyelvű audio guide alkalmazás segítségével hallgathatják\, hogy séta közben szabadon nézelődhessenek.\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/ganz-gottwald-millenaris-egy-ipari-negyed-ujjaszuletese/
LOCATION:Millenáris\, Kis Rókus u. 16-20.\, Budapest\, Budapest\, 1024\, Hungary
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/millenaris.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270417T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270417T200000
DTSTAMP:20261007T215222Z
CREATED:20261007T002020Z
LAST-MODIFIED:20261007T215222Z
UID:8271-1807948800-1807992000@matine.hu
SUMMARY:Malmok útja - élő ipari örökség a Dél-Dunántúlon
DESCRIPTION:Orfű (hengermalom) – Mohács (taposómalom) – Ráckeve (hajómalom) \nA Malmok útja egy olyan európai kulturális útvonal\, amelynek középpontjában a malmok és a kenyér születése áll. Célja\, hogy bemutassa\, hogyan válik a búza kenyérré a földtől az asztalig\, és ezen keresztül összekapcsolja Európa népeit\, akik évszázadok óta ugyanazt a mindennapi kenyeret eszik. A kenyér mindenkit összeköt: kortól\, nemtől\, nemzetiségtől és hittől függetlenül mindenki mindennapi tápláléka a világ minden részén. \nMalmok útja első kirándulásunk alkalmával három kiemelkedő magyar malmot látogatunk meg egyetlen nap alatt\, amelyek együtt mutatják be\, hogyan válik a búza kenyérré – a víztől az emberi erőn át a folyó sodrásáig. Orfűn Magyarország egyik legértékesebb vízimalmát tekintjük meg\, ahol több mint száz éves hengermalmi berendezés dolgozik\, és ahol a molnár munkája a mai napig látható. Mohácson Európa egyik különleges\, a Kárpát-medence pedig egyetlen taposómalma található\, amelyben. Ugyanitt egy tányér tradicionális mohácsi sokacbabot\, azaz babgulyást kóstolunk meg\, amely a helyi gasztronómiai örökség része. Ráckevén a hajómalmot láthatjuk őrlés közben\, amint a Duna sodrása hajtja a malomköveket. Ez az egy napos út a Malmok Útja első lépése: kipróbáljuk\, hogyan lehet a malmok és a molnár mesterségének történetét élménnyé tenni\, és megmutatjuk\, hogy a mindennapi kenyér mindenkit összeköt. \n\nSzakmai vezetőnk: Zsindely Rózsa Borbála kutató történész\, molinológus. PTE Grastyán Endre Szakkollégiumában mentor\, korábban germanisztika-romanisztika (BA)\, majd német-történelem tanár szakon (MA) végzett. Kutatási területe  a 19-20. századi kismalomipar gazdaság-\, és társadalomtörténete. Többek között malomhelyek lokalizációjával és térképi vizualizációjával foglalkozik. 16 megjelent publikációval rendelkezik malom témában\, köztük német és angol nyelvűekkel. A The International Molinological Society (TIMS\, Nemzetközi Molinológiai Társaság) tagja. \n\nOrfűi hengerműmalom \nBaranya megye egyik legértékesebb vízimalom-emléke\, amely a Mecsek északi lábánál\, Orfűn található. A malom története a középkorig nyúlik vissza\, de mai formáját a 19. század közepén nyerte el\, fénykorát pedig a 20. század elején élte\, amikor kőmalomból hengermalommá alakították át. A több mint száz éves\, Oser-rendszerű hengermalmi berendezés és a felülcsapott vízikerék ma is működőképes\, köszönhetően az 1990-es évekbeli felújításnak\, amely után 1994 és 2009 között újra őrölt. A malom 1970 óta múzeumi funkciót tölt be\, jelenleg az „Orfűi Malmok” együttesének része\, és csak idegenvezetéssel látogatható. Ez az ipari műemlék a magyar malomipar ritka\, élő emléke\, amely a múltat működő gépekkel idézi meg. \n \nMohácsi taposómalom \nA Csele-patak völgyében\, a Szent Miklós Vízimalom udvarán található\, és Európa egyetlen ismert\, ma is működő\, kizárólag emberi erővel hajtott taposómalma. Központi eleme egy 5\,4 méter átmérőjű fakerék\, amelyben lépcsőfokokon haladva a test súlya hozza forgásba a szerkezetet\, miközben egy kétfokozatú áttétel biztosítja az őrléshez szükséges fordulatszámot. Bár a taposómalmok egykor elterjedtek voltak – gyakran kényszermunkával társítva –\, mára egyetlen eredeti példány sem maradt fenn belőlük. A mohácsi példányt Molnár-Bugarszki Norbert készíttette négy év kutatás után\, erdélyi mesterek segítségével\, és 2014 májusában kezdte meg működését. Ma bárki kipróbálhatja a taposókereket\, így testközelből tapasztalva meg\, milyen nehéz fizikai munka volt évszázadokon át a gabonaőrlés. \n \nRáckevei hajómalom \nMagyarország egyetlen ma is működő hajómalma\, amely a Duna-ág partján áll\, és a hajdan százas nagyságrendben üzemelő dunai hajómalmok közül az egyetlen teljesen helyreállított példány. A szerkezet lényege\, hogy a malmot hajóra építették: egy nagyobb malomhajóban kaptak helyet a malomkövek és fogaskerekek\, egy kisebb völgyhajó pedig a vízikerék tengelyét tartja\, így a folyó sodrása hajtja a szerkezetet. Ráckevén a hajómalmok egykor virágkorukat élték\, de az 1872-es szabályozás után elveszítették hajtóerejüket\, és sorra eltűntek; az utolsó\, Gyurcsik-féle hajómalmot 1967–68 telén a jég zúzta össze. A ma látható hajómalom 2007 és 2010 között eredeti rajzok és feljegyzések alapján teljes egészében újjáépült\, és vasárnaponként valódi őrléssel idézi meg a régi malmok működését. A látogatók bemehetnek a hajó belsejébe\, végignézhetik az őrlési folyamatot\, és frissen őrölt lisztet is vásárolhatnak. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/malmok-utja-i/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/Mohacsi-taposomalom.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270501
DTEND;VALUE=DATE:20270502
DTSTAMP:20261109T003410Z
CREATED:20261108T181102Z
LAST-MODIFIED:20261109T003410Z
UID:8382-1809129600-1809215999@matine.hu
SUMMARY:A munka ünnepe / munkaszüneti nap
DESCRIPTION:
URL:https://matine.hu/esemeny/munkaszuneti-nap-a-munka-unnepe/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Munkaszüneti nap
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/nagymagyarorszag.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270508T100000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270508T120000
DTSTAMP:20261101T104439Z
CREATED:20261019T062101Z
LAST-MODIFIED:20261101T104439Z
UID:8311-1809770400-1809777600@matine.hu
SUMMARY:Városmajor
DESCRIPTION:Az útvonal hossza megközelítőleg 3\,5 km\, alapvetően vízszintes\, egyedül a Kútvölgyi úton tervezet rövid szakasz lejtős oda-vissza mintegy 200 m hosszban. \nA közel 3\,5 km-es városi séta egy időutazás\, a Budai Zöld Folyosó mentén: a Városmajori Jézus Szíve templomtól indulva egészen a Kútvölgyi lejtőig járjuk be a környék történelmi\, kulturális és egészségügyi emlékeit. Visszaemlékszünk arra\, hogy az utca egykoron piacként is működött. A 3.számú házban lakott Göncz Árpád köztársasági elnök úr\, a 18. szám alatt pedig Magyar Bálint családja. A Vérmező történetének néhány fontos pillanatának felidézése után a Déli pályaudvar kínál témát. Barabás Miklós festőművész tervezte a Barabás villát és megrajzoltatta egy építésszel\, Basa Péterrel. Az Alma utca és a Városmajor utca sarkán Zsidó imaház található. Az Ignous utcában lakott Ignous Pál\, akinél rövidebb ideig lakott József Attila (több szálon is kapcsolódik a környékhez). A Magyar Jakobinusok tere 1-ban lakott Herman Ottó. \n \nMegállunk a Maros utca 16 előtt\, ahol az egykori Zsidó Kórház működött. A Csaba utcához visszaérve Zoltán Gábor három\, a Városmajor II. világháborús emlékeit feldolgozó könyve is szóba kerül. Elhaladunk a Budai Központi Kézbesítő Posta immár kiköltözés előtti fura épülete előtt\, majd a Barabás Villát elhagyva megyünk tovább a sok mindent megélt Kós Károly Általános Iskoláig. Szemben a világ 35. legjobb kardiológiai egyetemének rangsorolt Semmelweis Egyetem Városmajori Szív-és Érsebészeti Klinikájára vethetünk pillantást. Több érdekességet megismerhetünk a Klinika új Diagnosztikai Központjáról. Megnézzük a Rubik-házat\, majd áthaladunk a Fogaskerekű hídja alatt. Tovább haladva a Szent János Kórház\, az Észak-budai Centrum Kórház\, majd a Kútvölgyi úti Kórház történetébe pillanthatunk bele. \n \nA Szilágyi Erzsébet fasor és a Fióka megtekintése után a Városmajoron sétálunk vissza a kiindulási ponthoz\, miközben megismerkedhetünk a Fogaskerekű végállomásával / járműtelepével\, a Körszálló történetével\, majd a BSE / MTK sportcsarnokban megfordult kiváló sportolókról ejtünk szót. Séta közben az Ördögárok vonalát követjük\, ez lehetőséget kínál az egykor felszíni\, időszakosan még árvizeket is okozó vízfolyás lefedésének előzményeivel.  A Városmajori Szabadtéri Színpad melletti parkrész beton sakktáblái legendás játszmákat idéznek\, de itt majd szerét ejtjük egy kis játéknak is\, mely pénzben folyik\, de ehhez az érméket a séta vezetője fogja biztosítani. A Templomhoz visszatérve ér véget a séta. \n \nA séta időtartama 2 óra.\nSétavezető: Takács Ákos\, közlekedés-építő mérnök\, építészmérnök\, belsőépítész szakmérnök\, vezető tervező\, alelnök\, fenntarthatósági igazgató (CÉH csoport). FIDIC euro-mérnök. Többek között a Millenáris Kiállítási és Rendezvény Központ koncepció-tervezője\, társtervezője és projektvezetője; a Bakuban megépült Nemzeti Egészségügyi Központ\, Onkológiai Intézet új épülete és egy különleges kórház építész tervezője és projektvezetője; a fővárosi 1-es és 3-as villamos vonalak megállóinak; valamint a Budafoki Kocsiszínnek felelős építész tervezője és tervezési projektvezetője. Budapest Építészeti Nívódíjában részesült\, illetve „Europa Nostra” és FIABCI elismerést kapott.\nKözreműködő: Tenki Melinda építészmérnök. A házak iránti érdeklődése középiskolában\, egy művészettörténet órán  kezdődött – valahol az ókori Görögországnál\, ahol először érezte\, hogy az épülete nem csak állnak\, hanem mesélnek is. Különösen közel állnak hozzá a homlokzatok mögött megbúvó történetek\, ezekből hoz néhány izgalmas nézőpontot a közös felfedezéshez. \nLétszám: 25 fő\nA résztvevők az előadást saját telefonjukon\, egy magyar nyelvű audio guide alkalmazás segítségével hallgathatják\, hogy séta közben szabadon nézelődhessenek.\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/varosmajor/
LOCATION:Városmajor\, Szilágyi Erzsébet fasor\, Budapest\, Budapest\, 1122
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/Varosmajor_kocsiszin1-scaled.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270509T140000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270509T160000
DTSTAMP:20261101T102801Z
CREATED:20261101T102656Z
LAST-MODIFIED:20261101T102801Z
UID:8337-1809871200-1809878400@matine.hu
SUMMARY:Műtők és mozdonyok
DESCRIPTION:A séta időtartama 2 óra.\nSétavezető: Takács Ákos\, közlekedés-építő mérnök\, építészmérnök\, belsőépítész szakmérnök\, vezető tervező\, alelnök\, fenntarthatósági igazgató (CÉH csoport). FIDIC euro-mérnök. Többek között a Millenáris Kiállítási és Rendezvény Központ koncepció-tervezője\, társtervezője és projektvezetője; a Bakuban megépült Nemzeti Egészségügyi Központ\, Onkológiai Intézet új épülete és egy különleges kórház építész tervezője és projektvezetője; a fővárosi 1-es és 3-as villamos vonalak megállóinak; valamint a Budafoki Kocsiszínnek felelős építész tervezője és tervezési projektvezetője. Budapest Építészeti Nívódíjában részesült\, illetve „Europa Nostra” és FIABCI elismerést kapott. \nLétszám: 25 fő\nA résztvevők\, saját telefonjukon\, egy magyar audio guide telefonos fejlesztésen keresztül hallgathatják az előadást\, hogy a séta közben szabadon nézelődhessenek.\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/mutok-es-mozdonyok/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/maxresdefault.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270517
DTEND;VALUE=DATE:20270518
DTSTAMP:20261109T003502Z
CREATED:20261108T173505Z
LAST-MODIFIED:20261109T003502Z
UID:8376-1810512000-1810598399@matine.hu
SUMMARY:Pünkösdhétfő / munkaszüneti nap
DESCRIPTION:
URL:https://matine.hu/esemeny/munkaszuneti-nap-punkosdhetfo/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Munkaszüneti nap
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/nagymagyarorszag.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270605T100000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270605T120000
DTSTAMP:20261101T103841Z
CREATED:20261101T103458Z
LAST-MODIFIED:20261101T103841Z
UID:8348-1812189600-1812196800@matine.hu
SUMMARY:"Klinikák"
DESCRIPTION:A séta időtartama 2 óra.\nSétavezető: Takács Ákos\, közlekedés-építő mérnök\, építészmérnök\, belsőépítész szakmérnök\, vezető tervező\, alelnök\, fenntarthatósági igazgató (CÉH csoport). FIDIC euro-mérnök. Többek között a Millenáris Kiállítási és Rendezvény Központ koncepció-tervezője\, társtervezője és projektvezetője; a Bakuban megépült Nemzeti Egészségügyi Központ\, Onkológiai Intézet új épülete és egy különleges kórház építész tervezője és projektvezetője; a fővárosi 1-es és 3-as villamos vonalak megállóinak; valamint a Budafoki Kocsiszínnek felelős építész tervezője és tervezési projektvezetője. Budapest Építészeti Nívódíjában részesült\, illetve „Europa Nostra” és FIABCI elismerést kapott. \nLétszám: 25 fő\nA résztvevők az előadást saját telefonjukon\, egy magyar nyelvű audio guide alkalmazás segítségével hallgathatják\, hogy séta közben szabadon nézelődhessenek.\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/klinikak/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/maxresdefault.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270611T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270611T190000
DTSTAMP:20261017T233453Z
CREATED:20261017T233452Z
LAST-MODIFIED:20261017T233453Z
UID:8301-1812700800-1812740400@matine.hu
SUMMARY:Malmok útja - A nyugat-magyarországi malomipar emlékei
DESCRIPTION:Tata (Miklós malom\, Malom és kacsa\, Czifra malom\, Nepomuki malom\, Jenő malom) – Tés (szélmalom) – Sopron (Kárpáti malom) – Veszprém (Fenyves malom) \nA Malmok útja egy olyan európai kulturális útvonal\, amelynek középpontjában a malmok és a kenyér születése áll. Célja\, hogy bemutassa\, hogyan válik a búza kenyérré a földtől az asztalig\, és ezen keresztül összekapcsolja Európa népeit\, akik évszázadok óta ugyanazt a mindennapi kenyeret eszik. A kenyér mindenkit összeköt: kortól\, nemtől\, nemzetiségtől és hittől függetlenül mindenki mindennapi tápláléka a világ minden részén. \nEgynapos szakmai kirándulásunk során négy nyugat-magyarországi helyszínen tekintjük meg a magyar malomipar kiemelkedő emlékeit. Tatán városi séta alkalmával tekintjük meg a Miklós-\, a Cifra-\, a Nepomucenus- és a Jenő-malmot szakmai vezetőnk kíséretében – a Jenő-malom az egyetlen\, amelybe sétánk során bemegyünk\, a többit kívülről szemléljük\, miközben vezetőnk mesél történetükről. Utazásunk második állomása Tés\, ahol a Helt- és az Ozi-féle hatlapátos szélmalmok\, valamint a 100 éves kovácsműhely és a Cseszneki család néprajzi gyűjteménye fogad bennünket. Sopronban a Kárpáti malmot (Erdei malom) keressük fel\, ahol a felújított malomgépészet és az 5\,2 m átmérőjű felülcsapott vízikerék adja a malom jellegzetességét\, ami ismét működik. Végül Veszprémben a Fenyves Malom zárja a sort: a Séd-patak egyetlen teljes berendezéssel épségben fennmaradt\, működőképes vízimalma\, amely ma interaktív élő múzeumként fogadja a látogatókat. A kirándulás egy nap alatt átfogó képet ad a 13. századi írott forrásoktól a 21. századi rehabilitációs projektekig ívelő malomtörténeti örökségről. \nSzakmai vezetőnk: Zsindely Rózsa Borbála kutató történész\, molinológus. PTE Grastyán Endre Szakkollégiumában mentor\, korábban germanisztika-romanisztika (BA)\, majd német-történelem tanár szakon (MA) végzett. Kutatási területe  a 19-20. századi kismalomipar gazdaság-\, és társadalomtörténete. Többek között malomhelyek lokalizációjával és térképi vizualizációjával foglalkozik. 16 megjelent publikációval rendelkezik malom témában\, köztük német és angol nyelvűekkel. A The International Molinological Society (TIMS\, Nemzetközi Molinológiai Társaság) tagja. \nMiklós-malom \nA város barokk építészeti örökségének egyik kiemelkedő\, festői emléke\, amely a 18. század közepén\, 1760 körül született meg a korszak neves építésze\, Fellner Jakab tervei alapján. A Bezerédi utcában\, a belváros és a Cseke-tó közötti területen álló monumentális\, többszintes épület hűen tükrözi az egykori tatai vízimalmok robusztus\, mégis finoman megmunkált barokk stílusjegyeit. A sárgás tónusú homlokzatával és markáns tömegével büszkén magasodó építmény az ipartörténet és a klasszikus magyar építészet találkozásának szép példája. Bár az idők folyamán eredeti funkcióját és vízikerekét elveszítette\, az épület szerencsésen fennmaradt az utókor számára. Az évtizedek során működött benne múzeumi kiállítótér\, később pedig hangulatos vendéglátóhelyként is funkcionált\, miközben folyamatosan megőrizte történelmi karakterét. A Miklós-malom ma is a tatai malomvölgy és a városi sétautak egyik legmeghatározóbb\, megkerülhetetlen látványossága\, amely hűen őrzi a hajdani vízienergia-alapú ipar emlékét. \n \nCifra malom \nAz egyik legismertebb malom Tatán a Cifra malom\, amely az Öreg-tó középső zsilipjénél\, a Tata és Tóváros egyesítését jelző kő szomszédságában található. Szabadon álló\, L alaprajzú\, kétszintes malomépület. A malom nyugati oldalán öt malomkerék helyezkedik el.  Az egykori üzemtér díszes kialakítású pillérekkel alátámasztott\, fafödémmel két szintre osztott. Az egyik pilléren 1753-as évszám látható.  Korábbi malom felhasználásával épült a 18. század közepén\, 1753-ban leégett s 1755-ben újjáépítették. \n1904-ig részesmolnárok bérelték. 1921-1950 között a Johannesz molnárcsalád bérelte. 1950-ben a Terményforgalmi Vállalat tulajdonába került s 1953-ban modernizálták. Az őrlést 1968-ban szüntették meg\, berendezését 1973-ban leszerelték. 1982-1985 között elkezdődött felújítása\, amely félbemaradt. Nevét a hagyomány szerint az emeleti stukkódíszes mennyezetű teremről kapta\, amely az 1980-as évek közepén megsemmisült. Több kísérlet is történt a felújítására. Korábban fesztiválok\, jeles események alkalmával   kiállítást rendeztek belső terében. Jelenleg magántulajdonban van\, üresen áll. \n \nNepomucenus-malom \nA tatai Nepomucenus-malom (más néven Nepomuki Szent János-malom) Tata egyik legismertebb barokk vízimalma\, amely jelenleg a Német Nemzetiségi Múzeumnak ad otthont; az épület 1749-ben épült az Esterházy-uradalom megbízásából\, amikor Hertzog Mátyás pékmester és Pönn János molnár szerződést kötött a malom létesítésére\, a 18. század közepén Fellner Jakab építőmester megszerezte a malom tulajdonrészének felét (1758)\, majd 1761-ben az egészét\, és átépítéseket végzett rajta\, nevét Nepomuki Szent Jánosról\, a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről kapta\, akinek fából faragott szobra az épület homlokzatán látható\, egykor három alulcsapó vízikerék hajtotta\, 1983 óta pedig a Német Nemzetiségi Múzeum működik benne\, amely a magyarországi németek kultúráját mutatja be\, a főépületben háromszintes\, közel 500 négyzetméteres kiállítótér található\, a malom egykori működését animációs film is bemutatja\, az egykori magtárban műtárgyraktár kapott helyet\, 2024 májusában pedig felavatták a malom új kerekét a Tatai Német Nemzetiségi Múzeum udvarán. \n \nJenő malom \nA Jenő-malom a tatai Angolkert északi részén található\, a 18. században az Esterházy család építtette\, és a Pokol-forrás vize hajtotta; az 1800-as években fontos gazdasági jelentőséggel bírt\, 1890-től a Muraközy család\, majd 1900 és 1920 között Lampert Bálint bérelte\, az 1920-as évek körül leállt\, ezt követően 1930-ban jéggyárrá alakították át\, 1948 után raktárként\, majd szivattyúházként működött\, a 20. század végére pedig olyan rossz állapotba került\, hogy be kellett zárni. Tata városa az „Angolkert Malomkert – Angolkerti rehabilitáció III. üteme” projekt keretében európai uniós támogatással újíttatta fel a malmot és környékét; a projekt teljes költségvetése mintegy 600 millió forint volt\, ebből az európai uniós vissza nem térítendő támogatás körülbelül 595\,31 millió forint\, a felújítás 2021 novemberében kezdődött\, és 2023. június 16-án nyitotta meg kapuit a tatai Malomkert. A felújított malom minden helyisége kiállítótérként működik: a központi interaktív térben a látogatók megismerhetik a tatai malmok működését és munkafolyamatait\, az eredeti malomszerkezet helyreállításra került\, és látványőrlést is tartanak\, a földszinti molnárlakásban szabadkéményes konyha látható\, valamint a molnárok mindennapi életéről szóló dokumentumfilm tekinthető meg\, a gyerekek háromperces animációs filmet nézhetnek meg\, a malom mellett pedig vizes élményparkot alakítottak ki\, ahol a gyerekek interaktív szerkezetek működtetésével ismerkedhetnek a víz tulajdonságaival\, emellett a Malomkertben három tatai vízimalom és a gútai hajómalom kicsinyített másai is megtekinthetők. \n \nTés – Szélmalom \nA Bakony széljárta fennsíkján\, 465 méter tengerszint feletti magasságon fekvő Tés határában áll a Helt- és az Ozi-féle szélmalom\, amelyek egyedülálló ipartörténeti műemlékek. A hatlapátos\, deszkás malmok nemcsak a magyar táj különlegességei\, hanem Európa-szerte is híresek. A Helt-féle malmot 1840-ben Pircher János malomács építette\, és két generáción át a Helt család működtette\, míg a tőle mintegy 200 méterre álló Ozi-féle malmot Ozi János asztalos építette 1924-ben\, a Helt malom mintájára. Mindkét malom fordítható tetőszerkezetét két ember segítségével lehet a szél irányába állítani. A Helt malom az 1950-es évek elejéig üzemelt őrlésre és darálásra\, majd államosították. Az utolsó molnár\, Helt József halála után 1994-ben a Cseszneki család vette át a malmok gondnokolását\, és napjainkig teljes elkötelezettséggel végzi azt. A frissen felújított malmok mellett a látogatók megtekinthetik a 100 éves eredeti kovácsműhelyt és a Cseszneki család által őrzött gazdag néprajzi gyűjteményt is. \n \nSopronbánfalva – Kárpáti malom \nA sopronbánfalvi Erdei malom\, más néven Waldmühle a levéltári adatok szerint a 17. század közepén épült\, és a 18. század elején vásárolta meg Mühl Lőrinc\, akinek leszármazottai öt generáción keresztül molnárként őrölték itt a gabonát. A malom utolsó felújítását a mestergerendán olvasható dátum szerint 1837-ben Mühl Sámuel végezte el. A körjáratos malmok működtetése nehézkes volt\, mivel a megkopott mázsás örlőköveket gyakran kellett „megvágni”\, és az erőátviteli szerkezet fa fogait is rendszeresen cserélni kellett. Idővel megszakadt a molnár dinasztia\, ezért a malmot bérlő molnárok üzemeltették\, míg 1949-ben a „kulákveszély” miatt felmondtak Balogh János molnárnak\, és az épületre lakat került – ennek köszönhetően nem államosították\, és a gépi berendezések teljes egészében megmaradtak. Az 1960-as évek végén a teljesen leromlott\, életveszélyessé vált épületegyüttest Dr. Kárpáti László eladta Taródi Istvánnak\, aki a lebontásból származó köveket az épülő várába kívánta beépíteni. A védett ipari műemléket 2008-ban Dr. Gangl Teréz gyógyszerész vásárolta vissza\, és a Nemes András művészettörténész által végzett kutató feltárást követően Józsa Dávid építész tervei alapján\, önerőből\, valamint az NKA és Sopron Önkormányzat támogatásával újították fel. A több száz éves\, viszonylag épségben maradt malom gépészet Tamás Péter malomkutató és csapatának köszönhetően ismét életre kelt\, és a kialakított víztározónak köszönhetően ismét forog az 5\,2 m átmérőjű felülcsapott vízikereke. \n \nVeszprém – Fenyves malom \nA veszprémi Fenyves Malom a Séd-patak völgyének egyik legkülönlegesebb ipartörténeti kincse\, amely a városban egykor működő tizenöt vízimalom közül egyetlenként maradt fenn épségben és működőképes állapotban. A malom története évszázadokra nyúlik vissza\, hiszen már a korai összeírásokban is szerepelt\, majd generációkon át szolgálta a helyi közösséget. A huszadik század közepén az államosítás és a technológiai fejlődés miatt leállították a kerekeit\, és az épület évtizedekig tartó elhanyagoltság sorsára jutott. A tulajdonosok áldozatos és korhű rekonstrukciós munkájának köszönhetően a közelmúltban teljesen újjászületett\, így ma már interaktív élő múzeumként működik. A látogatók a hatalmas\, zakatoló vízimalomkerekek és a restaurált belső szerkezet mellett a molnárok mindennapi életét is megismerhetik. A vezetett látványőrlések során testközelből tapasztalhatják meg a lisztkészítés hagyományos folyamatát. Az újjászületett malom így egyszerre őrzi a múlt emlékét és kínál élményszerű időutazást az érdeklődőknek. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/malmok-utja-a-nyugat-magyarorszagi-malomipar-emlekei/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/karpati_malom.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270820
DTEND;VALUE=DATE:20270821
DTSTAMP:20261109T003605Z
CREATED:20261108T173929Z
LAST-MODIFIED:20261109T003605Z
UID:8378-1818720000-1818806399@matine.hu
SUMMARY:Az államalapítás és Szent István király ünnepe / munkaszüneti nap
DESCRIPTION:
URL:https://matine.hu/esemeny/munkaszuneti-nap-az-allamalapitas-es-szent-istvan-kiraly-unnepe/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Munkaszüneti nap
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/nagymagyarorszag.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20271023
DTEND;VALUE=DATE:20271024
DTSTAMP:20261109T003815Z
CREATED:20261108T180859Z
LAST-MODIFIED:20261109T003815Z
UID:8380-1824249600-1824335999@matine.hu
SUMMARY:Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe / munkaszüneti nap
DESCRIPTION:
URL:https://matine.hu/esemeny/munkaszuneti-nap-az-1956-os-forradalom-es-szabadsagharc-unnepe/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Munkaszüneti nap
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/nagymagyarorszag.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20271101
DTEND;VALUE=DATE:20271102
DTSTAMP:20261109T003914Z
CREATED:20261108T181302Z
LAST-MODIFIED:20261109T003914Z
UID:8384-1825027200-1825113599@matine.hu
SUMMARY:Mindenszentek / munkaszüneti nap
DESCRIPTION:
URL:https://matine.hu/esemeny/munkaszuneti-nap-mindenszentek/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Munkaszüneti nap
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/nagymagyarorszag.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20271224
DTEND;VALUE=DATE:20271227
DTSTAMP:20261109T003729Z
CREATED:20261108T181631Z
LAST-MODIFIED:20261109T003729Z
UID:8386-1829606400-1829865599@matine.hu
SUMMARY:Karácsony / munkaszüneti nap
DESCRIPTION:
URL:https://matine.hu/esemeny/munkaszuneti-nap-karacsony/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Munkaszüneti nap
END:VEVENT
END:VCALENDAR