BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Matiné - ECPv6.17.5//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://matine.hu
X-WR-CALDESC:Események Matiné
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Paris
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20280326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20281029T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270227T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270227T200000
DTSTAMP:20261007T215505Z
CREATED:20261005T211257Z
LAST-MODIFIED:20261007T215505Z
UID:8253-1803715200-1803758400@matine.hu
SUMMARY:Bódva-völgyi örökségünk
DESCRIPTION:Edelény (Borsodi Tájházak – L’Hullier-Coburg kastély – Öregtemplom) – Boldva (Református templom) \nElső állomásunk a Borsodi Tájház\, amely három eredeti portával mutatja be a Bódva menti népi építészetet\, és helyet ad a Borsodi Földvár leleteinek is. Ezután az edelényi kastélyszigetet látogatjuk meg\, ahol hazánk legnagyobb összefüggő rokokó falképegyüttese található\, és amely 2009 és 2014 között európai uniós forrásból született újjá. A kastély háromszáz éves története Rákóczi\, L’Huillier\, Forgách\, Esterházy és Coburg nevéhez kötődik. Következő megállónk az edelényi öregtemplom\, amely 1330 körül épült gótikus stílusban\, és megőrizte középkori szentélyét\, támpilléres szerkezetét és 17 méter magas kőtornyát. A templom falai között gótikus feliratok és feltáratlan freskók rejtőznek\, amelyek különleges műemléki értéket jelentenek. Utolsó állomásunk a boldvai református templom\, amelynek helyén már 1203-ban bencés monostor állt. A templom román kori bazilikájának alapfalait Valter Ilona ásatásai tárták fel\, és itt találták meg a 12 méter átmérőjű körkápolna maradványait is. A templomban nyugszik Szathmáry Király Ádám\, II. Rákóczi Ferenc apródja\, akinek naplója a fejedelem bujdosásának egyedülálló forrása. Ez a négy helyszín együtt a régió középkori és újkori műemléki örökségének kiemelkedő értékeit mutatja be. A kirándulás során érdemes lesz figyelni az épületek szerkezeti megoldásaira\, a falképek állapotára és a helyreállítások módszereire is. \nSzakmai vezetőnk: Paszternák István régész\, történész\, falkutató\, műemlékvédelmi\, örökségvédelmi és falkutató szakértő. A sajószentpéteri református nagytemplom gondnoka. \nEdelény – Borsodi Tájház \nA Borsodi Tájház Edelény város és a Bódva-völgy regionális múzeuma\, amelynek gyűjtőköre a néprajz\, ipar- és agrártörténet\, valamint a helyismeret anyagára terjed ki. A tájház három eredeti portát foglal magába: a Szathmáry-Horkay házat\, a Szűcs-Kiss-Szarka „amerikás” család házát és a Vadászy család otthonát. Ezek az épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai\, ami páratlan műemléki értéket jelent. 2000 júniusától a Borsodi Földvár ásatásából előkerült leletanyag egy része is itt kap helyet\, interaktív bemutatóhely formájában. A portákhoz tartozó gazdasági épületek – istállók\, csűrök\, nyári konyhák\, pincék – hűen tükrözik a korabeli paraszti életformát és gazdálkodást. A tájház jelentősége abban rejlik\, hogy élő módon őrzi és mutatja be a régió népi kultúráját és építészeti örökségét a látogatók számára. \n \nL’Hullier-Coburg kastély / Edelényi kastélysziget \nAz edelényi kastélyt Jean-François L’Huillier gróf kezdte építtetni 1716-ban\, aki II. Rákóczi Ferenctől zálogba kapta a birtokot\, és a Caraffa-vértesezredtől kért mestereket az építkezéshez. Az építtető 1728-ban bekövetkezett halála után felesége\, Marie-Madeleine de Saint-Croix fejezte be a kastélyt 1730-ban\, ám a tervező kiléte a mai napig ismeretlen. A kastély fénykora L’Huillier unokájához\, Forgách Ludmillához és második férjéhez\, Esterházy István grófhoz kötődik\, akik 1769-ben az iglói Lieb Ferencet bízták meg hat szoba kifestésével. Az 1770-ben elkészült alkotás Magyarország legnagyobb összefüggő rokokó falképegyüttese\, amely máig a kastély legértékesebb dísze. \n \nLudmilla fiának\, ifj. Dessewffy Ferencnek 1820-ban örökös nélkül bekövetkezett halála után a birtok visszaszállt a királyi kamarára. 1831-ben a Szász-Coburg-Gotha hercegi család vásárolta meg az uradalmat\, és 1845 előtt itt alapították az ország első cukorgyárát. Mivel a Coburgok nem Edelényben laktak\, a kastélyt 1861-től különféle hivataloknak adták ki\, így az épület lassú pusztulásnak indult. 1909-re olyan rossz állapotba került\, hogy Ray Rezső Vilmos tervei alapján 1910 és 1913 között neobarokk felújítást végeztek\, ekkor épültek a ma is látható patkószárnyak. 1928-ban a kastély végleg állami tulajdonba került\, és az Igazságügyi Minisztérium vásárolta meg. Az állami tulajdonlás időszakában börtönhelyiségeket\, szolgálati lakásokat és hivatalokat alakítottak ki benne\, ami súlyos rongálásokkal járt. A II. világháború után a szovjet parancsnokság költözött az épületbe\, majd a „múltat végképp eltörölni” ideológiája kényszerhasznosításhoz vezetett. 1965-ben lebontották a manzárdtetőt és a neobarokk kiegészítéseket\, az 1980-as évekre pedig az épület teljesen kiürült és pusztulásnak indult. A fordulat 2001-ben kezdődött\, amikor a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága átvette a kastély kezelését. A sikeres pályázatoknak köszönhetően 2009 és 2014 között két ütemben valósult meg a rekonstrukció\, összesen mintegy 3\,3 milliárd forint értékben. Az első ütemben megújult a kastély külseje és belső tereinek kétharmada\, valamint az 5\,1 hektáros park\, a második ütemben pedig a kastélysziget egyesítése és a látnivalók bővítése történt meg. A Holt-Bódva revitalizációjának köszönhetően a kastély újra víztükör veszi körül\, akárcsak háromszáz éve\, az építés kezdetekor. A L’Huillier–Coburg-kastélyegyüttes új neve Edelényi kastélysziget lett\, és 2013 óta múzeumpedagógiai foglalkozások is helyet kapnak benne. A kastély jelentősége abban rejlik\, hogy páratlan rokokó falképeivel\, háromszáz éves történetével és sikeres újjászületésével a magyar műemlékvédelem egyik legkiemelkedőbb példája. \n \nÖregtemplom \nAz edelényi öregtemplom helyén már a honfoglalás korában jelentős magyar település állt\, amelyet a borsodi földvár ásatásai igazoltak: 17 házat tártak fel\, köztük egy előkelő személy 5×5 méteres\, 80 cm vastag kőalapú otthonát. Edelényt 1299-ben említik először Edelin néven\, amikor Roland nádor itt tartotta Borsod vármegye közgyűlését. A Boldogságos Szűz tiszteletére épült gótikus templom 1330 körül készült el\, papja 1332-ben a felsőborsodi kerület esperese volt\, a magas pápai tized pedig arra utal\, hogy a helység már ekkor mezőváros lehetett. A templom sorsa szorosan összefonódott a település történetével: 1552-ben török támadás pusztította a várost\, 1576-ban még lakatlan volt\, de 1580-ra visszatért lakossága\, és már református lelkészt tartottak. 1603-tól a Rákóczi-család birtoka lett\, ám a török hódoltság zaklatásai miatt lakói egy időre elhagyták a várost. A török kiűzése után\, 1696-ban építették a templom nyugati homlokzata elé a 17 méter magas\, zömök kőtornyot\, amelynek tornácos fa toronysisakja 1699 körül készült el. 1700-ban restaurálták a templomot\, új berendezése 1705-re készült el\, a szószéket és a szószékkoronát Kós Mihály és Asztalos Imre festették be. \n \nA templom gótikus szentélye nyolcszög három oldalával zárul\, támpilléres\, három kétorrtagos mérműves ablakkal\, a hajó déli falában pedig egy 1785-ös évszámot viselő faragott fakapu található. A 10 méter magas hajó egyszerű festett mennyezettel rendelkezik\, a templom és a torony falai másfél méter vastagok. A torony alatt egy 5\,5×6\,5 méteres keresztboltozatos helyiség van\, a toronyba beépített gerendán pedig az 1676-os évszám látható. A templomot utoljára 1929–30-ban Schulek János restaurálta\, ekkor fedezték fel a gótikus felírás nyomait\, és sejtették a szentély mész alatti freskóit\, amelyek feltárása még nem történt meg. 1929-ig nem volt torony alatti bejárat\, ekkor készítették a ma is látható neogótikus kaput\, fölötte egy háromkarélyos gótikus ablakocskával. A templomnak három harangja van: a 350 és 259 kilogrammos acélharangokat Diósgyőrben készítették\, a 134 kilogrammosat pedig Szlezák Ráfael utóda öntötte 1959-ben Budapesten. Az öregtemplom jelentősége abban rejlik\, hogy egyedülálló módon ötvözi a középkori gótikus építészet emlékeit a református liturgia évszázados hagyományaival\, és falai között a magyar történelem több korszakának nyomait őrzi. \n \nBoldvai Református Templom \nBoldva község a Bódva folyó mellett fekszik\, nevét is a folyóról kapta\, és már Anonymus krónikájában is szerepel. A település Árpád-kori történetének kiemelkedő emléke a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt bencés monostor\, amelyről az első tudósítás 1203-ból származik. Az 1285-ös tatárbetörés után a barátok elhagyták a kolostort\, a megrongálódott templom pedig a XIII. század végén a faluközösség egyházává vált. Boldva vásáros község volt\, ahol 1293-ban és 1322-ben vármegyei törvényeket hirdettek ki. A templom 1552 és 1560 között került a reformátusok kezére\, 1598-ban már népes gyülekezetet jegyeztek fel. Az 1755-ös tűzvész súlyosan megrongálta az épületet\, amely elveszítette bazilikaszerkezetét. A tudományos igényű feltárásra és műemléki helyreállításra 1976 és 1982 között került sor Valter Ilona vezetésével. Az ásatások feltárták a román kori bazilika alaprajzát: a háromhajós\, 18 méter hosszú és 14 méter széles templom téglából épült\, kettős tornya pedig a mellékhajók keleti végébe került. A templomhoz tartozott a 12 méter átmérőjű\, kör alaprajzú Antiochiai Szent Margit kápolna is\, amely 1175 és 1180 között épülhetett. A Pray-kódex\, más néven Sacramentarium Boldvense\, e templomhoz kapcsolódó húsvéti körmenetet írja le. A templom belsejében 68 sírt tártak fel a XII–XVII. századból\, köztük egy 13-14 éves kislányét\, akinek épségben megmaradt reneszánsz főúri viseletét ma az Iparművészeti Múzeum őrzi. A templomban helyezték el Szathmáry Király Ádám emléktábláját\, aki II. Rákóczi Ferenc apródja és bujdosásának krónikása volt. A Zsóry család emléktáblája is itt található: Zsóry Lajos mezőkövesdi birtokán 1939-ben termálvizet találtak\, lánya\, Katalin pedig palackozott formában hozta forgalomba. A boldvai református templom jelentősége abban rejlik\, hogy egyedülálló módon őrzi a magyar középkor\, a reformáció és a Rákóczi-kor emlékeit egyetlen szent hely falai között. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/bodva-volgyi-oroksegunk/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/boldva.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR