BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Matiné - ECPv6.17.0//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Matiné
X-ORIGINAL-URL:https://matine.hu
X-WR-CALDESC:Események Matiné
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Paris
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260828T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260829T193000
DTSTAMP:20260613T225345Z
CREATED:20260613T022045Z
LAST-MODIFIED:20260613T225345Z
UID:7589-1787900400-1788031800@matine.hu
SUMMARY:Árpád-kori kincseink a nyugati határvidéken – A Batthyányiak nyomában
DESCRIPTION:A kétnapos szakmai kirándulás központi témája a Batthyány család öröksége és az Árpád-kori templomépítészet a nyugati határvidéken. A program a magyar–osztrák–szlovén (Őrség-Őrvidék-Muravidék) határháromszög gazdag építészeti és kulturális emlékeit mutatja be. \nAz 1. nap középpontjában a Batthyány család öröksége áll: a Batthyány-Strattmann-kastély a család egykori rezidenciája\, ahol boldog Batthyány-Strattmann László szemorvos élt és gyógyított. A kastély története a 15. századtól\, a Vadászlak pedig a hercegi vadászszenvedélyről mesél. Magyarszecsőd és Döröske Árpád-kori templomai a 13. századi román építészet remekei. Napunkat Őrvidéken zárjuk\, megnézzük Güssing várát – a Batthyányak ősi székhelyét -\, amely egy vulkáni kúpon áll\, 1157-ből. \nSzállásunk: N o v á k f a l v a\, a Kőszegi-hegység lábánál\, szoborparkkal\, Trianoni Emlékparkkal és tisztító hegyi levegővel. \nA 2. nap a szlovéniai Muravidék templomait járjuk be: Domonkosfa román bélletes kapuja párducos kereszttel\, Nagytótlak körtemploma 13. századi kupolafreskókkal\, Mártonhely gótikus temploma Johannes Aquila 1392-es falképeivel (festői önarckép)\, végül Csesztreg barokk freskói ifj. Dorffmeister Istvántól. A második napunk a Kárpát-medence nyugati kapujának sokszínű örökségét tárja fel. \nSzakmai vezetőink:\nProkopp Mária professor emerita\, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész\, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa.\nKoppány András régész\, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) munkatársa.\nSoós Péter szlovéniai-magyar történész\, kutató\, a lendvai magyar nemzetiségi tévéstúdió szerkesztő-riportere. Kutatási témája Sokol\, Orel és a Levente mozgalom a Muravidéken. 2022-ben elnyerte a Muravidéki Kutatói Díjat. \n1. NAP: ÁRPÁD-KORI TEMPLOMAINK – A BATTHYÁNYIAK NYOMÁBAN \nDöröske Szent Jakab-templom \nA templom országos védettségű\, 13. századi Árpád-kori műemlék. A kisméretű\, egyhajós\, félköríves szentélyű templomot feltételezhetően a Döröskei család építtette a 13. század közepén (első okleveles említése 1276). A török korban pusztulásnak indult\, a 18. században helyreállították. Az 1894-es átalakítás során új ablakokat és nyugati bejáratot nyitottak\, ami eltakarta\, de megőrizte középkori formáját. Az 1992-es régészeti feltárás során előkerült az eredeti 13. századi déli kapu\, három román kori ablak\, valamint a szentélyféloszlopok és fogazott párkány maradványai. A templom ma is használatos\, jelentős turisztikai vonzerővel bír. \n \nMagyarszecsőd Kisboldogasszony-templom \nA templom az Árpád-kori falusi téglaépítészet kiemelkedő emléke. A területet 1205-ben II. András adományozta egy vasvári várjobbágy azzal a meghagyással\, hogy Mindenszentek tiszteletére templomot építsen. Az egyhajós\, román stílusú templom 1242–1260 között téglából épült. A késő román provinciális építészet remeke. Figyelemre méltó a déli kapu részlete\, sárkányos és bimbós fejezete\, valamint a homlokzati lizénák fény-árnyék játéka. A templombelsőben feliratos falképek\, barokk oltár Mária születésével\, Szentháromság-szoborcsoport\, valamint Szent István és Szent László szobra látható. A templom a dunántúli román kori építészet egyik legszebb emléke\, teljes külső-belső helyreállítása az 1970-es évek közepén fejeződött be. \n \nKörmend Batthyány-Strattmann-kastély \nMagyarország öt kiemelkedő kastélyegyüttese közé tartozik. Története a 15. századig nyúlik vissza; mai barokk formáját Batthyány Lajos nádor építtette. A vizesárokkal övezett végvárból a 18. században reprezentatív főúri kastéllyá alakították át\, melyet fasorokkal\, melléképületekkel és előudvarral egészítettek ki. A kastélyban élt és gyógyított a boldoggá avatott dr. Batthyány-Strattmann László szemészorvos. Az épületben egykor hatalmas levéltár\, értékes könyvtár és országos hírű fegyvertár volt. A II. világháború után az orosz megszállás súlyos károkat okozott: berendezéseket széthordták\, az irattárat részben elégették. A megmentett levéltár ma a Magyar Országos Levéltárban kutatható. A kastély ma is a magyar kastélyépítészet meghatározó emléke. \n \nDr. Batthyány-Strattmann László (1870-1931) a főúri család pinkafői ágából származott. Bécsben végzett orvosként előbb Köpcsényben\, majd Körmenden működtetett magánkórházat. A hercegi címet 1915-ben kapta meg. Jövedelmének kétharmadát gyógyításra fordította\, évente mintegy 5000 beteget ingyen kezelt\, 3000 szemműtétet végzett. Feleségével 33 évig élt boldog házasságukban\, 14 gyermekük született. Életében már „a szegények orvosaként” tisztelték. II. János Pál pápa 2003-ban boldoggá avatta. Ereklyéje a németújvári ferences templomban\, emléktemploma és szobra Körmenden található. A körmendi kórház 1934-ben felvette nevét. \n \nVadászlak \nA körmendi várkertben található Vadászlakot Batthyány Ödön herceg építtette\, hogy vadászszenvedélyének hódolhasson. Az épület első lakója Petrzilka Ferenc Károly\, az uradalmi erdészet és kertészet vezetője volt haláláig (1927). A szovjet hadsereg távozása után az épület erdészeti irodaként szolgált\, majd állapota leromlott. A 2016/17-es felújítás során homlokzatot\, tetőt\, nyílászárókat újították fel\, akadálymentesítették a belső tereket. Ma állandó kiállítások láthatók itt: a várkert és a vadászlak története\, Szinetár Miklós emlékkiállítás\, Carolus Clusius nyugat-magyarországi tevékenysége\, valamint Molnár Lajos madárgyűjteménye. \n \nGüssingi kastély / Németújvár \nA kastély Burgenland legrégebbi vára\, amelyet 1157-ben egy kialudt vulkáni kúpon építettek. 1524-ben került a Batthyány család birtokába\, akik a török veszély miatt téglavárrá bővítették. A 18. században stratégiai jelentőségét vesztette\, a magas fenntartási költségek (pl. tetőadó) miatt pusztulni hagyták. 1870 óta egy alapítvány tulajdona. A vár ma is a Batthyány családhoz kötődik\, jelenlegi kurátor Batthyány László Edmund gróf. A várban található a ferences kolostor és a családi kripta. A kiterjedt restaurálás után a vár 200 évvel ezelőtti állapotában látható. A tatárjáráskor sem tudták elfoglalni\, 1459-ben itt választották III. Frigyest magyar királlyá. \n \nNovákfalva Üdülőfalu \nA szakmai kirándulás szálláshelye Novákfalva Üdülőfalu\, amely a Kőszegi-hegység lábánál\, Velem kapujában\, az Alpokalján található. A zárt\, kerítéssel körülhatárolt területen 52 kis ház várja a vendégeket\, összesen 180 férőhellyel. A házak hagyományőrző megjelenésűek\, de összkomfortosak.  Az üdülőfalu sétálóútjait magyar történelmi hősök és irodalmárok bronzszobrai díszítik. A környezet arborétumszerű\, különleges növényekkel. A falu 2001-ben\, az államalapítás millenniumán nyílt. Itt található a Trianoni Emlékpark és egy 2024-ben megnyílt Képtár is. A hely nyugodt atmoszférájú\, Magyarország legtisztább szubalpini levegőjével\, ami légzőszervi betegek számára is jótékony. \n \n2. NAP: ÁRPÁD-KORI TEMPLOMAINK A MURAVIDÉKEN \nDomonkosfa Szent Márton templom \nDomonkosfán tekinthető meg a Muravidék egyik legkorábbi\, román stílusban épített temploma\, amelyet először Szent Vencel\, majd Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel\, majd Szent Márton lett a védőszentje. Az 1230-ban épült római katolikus templomot egykor még freskók díszítették\, azonban ezek az idő múlásával elvesztek. A téglából épült templom különlegességének számít a bélletes kapu\, amely a román kori építészet hagyományait őrzi – a kétoldalt kidolgozott három oszlop állat- és növényornamentikában olvad egybe. A templom déli portálja felett egy különleges motívum is található: épületszobrászatilag is jelentős és egyedülálló a bárány helyett párduc vagy nőstényoroszlán által tartott kereszt. \n \nMártonhely Szent Márton-templom \nA martjanci (Mártonhely) Szent Márton-templom 1392-ben épült gótikus stílusban. Kívül-belül festett\, külsején Szent Kristóf-freskó látható. Kiemelkedő művészettörténeti értéke a szentély szinte érintetlenül megmaradt falképegyüttese\, amelyet Johannes Aquila radkersburgi festő készített. A boltozaton az evangélisták szimbólumai (ember\, oroszlán\, bika\, sas)\, a falakon az apostolok\, női szentek (köztük Árpád-házi Szent Erzsébet)\, valamint Szent Márton életének jelenetei láthatók. Különlegesség a festő önarcképe és céhcímere. A hajó freskói részben elpusztultak. A templom ma is használt\, értékes falképeit szellőzőrendszer védi. \n \nNagytótlak Szent Miklós körtemplom \nA Szent Miklós körtemplom (rotunda) a szlovéniai Muravidéken\, Nagytótlakon (Selo) található\, alig pár kilométerre a magyar határtól. A 13. század első felében épült román stílusú templom Szlovénia egyik legjelentősebb román kori építészeti emléke. Lábazata vulkáni kőzetből\, falai téglából készültek. Különlegessége a kupolában és a félköríves fülkékben fennmaradt\, 1300–1400 körüli falfestmény-ciklus\, amely Jézus életútját\, szenvedéstörténetét és szenteket ábrázol. A kupola csúcspontjában Krisztus mandorlában\, szivárványon áll. A templomot a 20. században többször restaurálták\, ma is használják\, miséznek benne. \n \nCsesztreg Szent Móric plébániatemplom \nA templom a 13. század második felében épült\, első említése 1323-ból származik. A 16. század végétől protestáns kézen volt\, 1665-ben a katolikusok visszavették és újjáépítették. Jelenlegi barokk arculatát 1803-as renoválásakor nyerte el\, amikor ifj. Dorffmeister István festette freskóit. A képeket később Storno Ferenc megújította\, majd 1993-94-ben Pintér Attila restaurálta. Az egyhajós templom nyújtott\, nyolcszögzáródású szentéllyel és homlokzati toronnyal épült. Mennyezetén három nagy kompozíció: Az Egyház diadala\, prófétákkal\, angyalfigurákkal. A karzaton Szent Flórián és Szent Donát látható. Dorffmeister késő barokk freskói a korabeli klasszicizmussal szemben már archaikusnak számítottak. \n \nForrás: varlexikon.hu / muzeumkormend.hu / kirandulastippek.hu \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/arpad-kori-kincseink-a-nyugati-hatarvideken-a-batthyanyiak-nyomaban/
LOCATION:Novákfalva Üdülőfalu\, Rákóczi u. 2.\, Velem\, Vas\, 9726\, Hungary
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/Nagytotlak-Szent-Miklos-templom.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260918T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260919T193000
DTSTAMP:20260816T184604Z
CREATED:20260601T172407Z
LAST-MODIFIED:20260816T184604Z
UID:7049-1789714800-1789846200@matine.hu
SUMMARY:Középkori templomok üzenete a Felső-Tisza-vidékén és a Szilágyságban
DESCRIPTION:A kirándulás a Kárpát-medence gazdag középkori egyházi örökségét mutatja be\, hét református és két római katolikus műemléktemplomon keresztül. A szilágysági és nyírségi templomok különleges értékei a gótikus és román kori építészeti megoldások\, a 14-18. századi freskók (Szent György és a sárkány\, Szent László legendák)\, valamint a pataki mesterek által festett kazettás mennyezetek. Az épületek története szorosan összefonódik a magyar nemesi családokkal (Bánffy\, Bátori\, Ákos nemzetség)\, és a reformáció elterjedésével Erdélyben. A templomok máig élő gyülekezetek otthonai\, ahol a hagyományőrzés és a megújulás egyszerre van jelen. \n1.NAP: SÁRKÁNYÖLŐ SZENT GYÖRGY ÉS SZENT LÁSZLÓ NYOMÁBAN\nÓ f e h é r t ó – B a k t a l ó r á n t h á z a – L a s k o d –  T a r p a – L ó ny a \nElső napunkon a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék középkori templomait járjuk körbe\, melyeket a 13–15. században nemesi családok (Bátoriak\, Gutkeled nemzetség) építtettek. A látnivalók között feltűnnek a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló freskók\, a liliomos református falfestések\, valamint a ritka gótikus építészeti részletek és fa harangtornyok. Az épületek története egyben a hitvallásváltásokról (katolikus–református) és a középkori mesterek vándorlásáról is tanúskodik. \nB e r e g d a r ó c (szállás) Hét csillag üdülő és konferenciaközpont (közös vacsora és reggeli másnap indulás előtt). \n2.NAP: A SZILÁGYSÁG LEGSZEBB REFORMÁTUS TEMPLOMAI\nÁ k o s – S o m ly ó ú j l a k – Sz i l á gy s o m ly ó – K r a sz n a \nA második nap során felkeressük Szilágy megye legértékesebb református műemléktemplomait. Megcsodálhatjuk a kazettás mennyezeteket\, a gótikus és román kori építészeti részleteket\, valamint az újjáépített ólomüveg ablakokat. Az út során bepillantást nyerhetünk a helyi gyülekezetek gazdag történelmébe\, néprajzi hagyományaiba és a templomokhoz fűződő érdekes helyi mondákba is. \nSzakmai vezetőnk: Prokopp Mária professor emerita\, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész\, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa.\nHelyi szakmai vezetőnk: Szatmári István építész\, műemlékvédelmi szakértő\, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara alelnöke\, a Középkori Templomok Útja Egyesület elnöke. \nÓfehértói római katolikus templom \nA 14. századból származik\, és a Bátori családhoz köthető. Déli homlokzatán Kőmíves Mihály 1641-es felirata és liliomos festése látható. Belsejében kiemelkedő látványosság a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló hatalmas freskó\, valamint más középkori bibliai jelenetek és szentábrázolások. \n \nLaskodi református templom \nElső említése 1483-ból származik\, de eredeti\, torony nélküli épülete valószínűleg a 13–14. század fordulóján épült. A templomot a 18–19. században többször átépítették\, a torony 1863-ra készült el. Az 1999-es feltárások során előkerült középkori falképek közül kiemelkedik a 14. századi Szent László-ciklus\, valamint Szent György- és Utolsó ítélet-ábrázolás. \n \nBaktalórántházi római katolikus templom \nA templom különlegessége vakolat nélküli fala\, melyen a történeti építési rétegek jól olvashatók\, valamint a sötétre égetett téglákból kialakított „szőnyegminta”. A 2011-ben feltárt freskók közül kiemelkedik a ritka Szent László mennyei koronázását ábrázoló jelenet. A szentély és a hajó falain további jelenetek láthatók\, mint Szent Dorottya legendája\, Szent Ilona a Szent Kereszttel\, valamint a keresztrefeszítés és Árpád-házi Szent Erzsébet alakja\, amelyek a 15. század elején készültek. \n \nTarpai református templom \nEredetileg a 14. században épült\, majd a Bátoriak idején\, a 15. században jelentősen átalakították. A 16. század közepén a református hitre tértek\, 1795-ben pedig hatalmas teremtemplomot és 45\,5 méter magas tornyot emeltek. Értékes középkori részei a fennmaradt falak\, a két déli kapu\, a Bátori-címeres kőtábla\, valamint a ritka\, jó állapotban megőrzött gótikus ajtólap. Különleges látványosságai a 15. századi falképek\, köztük Szent György sárkányküzdelme\, a keresztrefeszítés és Szent Mihály alakja. \n \nLónyai református templom \nA 14. század elejéről származó\, egyszerű szerkezetű falusi lovagkori emlék\, amely szentélyének bordás keresztboltozatával egy regionális templomcsalád tagja. Az épületet a „mosolygó szenteket” ábrázoló mester freskói díszítették\, köztük a Köpönyeges Madonna és Szent György alakja. A 15. századi kifestés nyomán itáliai trecento hatású apostolképek is láthatók\, míg a 17. századi virágmintás díszítés és a mellette álló\, 1781-ben épült 26 méteres fa harangtorony a templom későbbi rétegeit képviseli. \n \nÁkosi református templom \nA  12–13. században épült az Ákos nemzetség családi monostoraként\, és a Kárpát-medence egyik legjobb állapotban fennmaradt románkori bazilikája. A háromhajós\, két tornyos\, téglából épült templomot a 16. század második felétől a reformátusok használják. Az évszázadok során tűzvész\, török támadás és villámcsapás is károsította\, de a 19. század végén Schulek Frigyes vezetésével műemléki helyreállításon esett át. Napjainkban Erdély egyik legpatinásabb és leglátogatottabb középkori műemléke. \n \nSomlyóújlak református templom \nA rejtekfolyosós templom egy 13. századi\, Árpád-kori eredetű épület\, amelynek hajója és tornya román stílusjegyeket őriz. Eredeti szentélye 1866-os tűzvészben leomlott\, helyette barokk stílusban építettek újat. A 2010-es és 2012-es régészeti feltárások során előkerült az eredeti sokszögű szentély\, valamint egy 16. századi nemesi kettős sír\, benne gazdag ruházatú férfi és nő maradványaival\, feltehetően a helyi Sutak-Újlaki család tagjaival. \n \nSzilágysomlyói református templom \nMivel Somlyón a katolikusok kis hányada tért át a református vallásra\, így templomot kellett építeniük. Az első\, vesszőból font\, szalmatetős templom (oratórium) a XVI század elején épülhetett\, hiszen Bethlen Gábor fejedelem 1615-ben rendeletben bíztosította a pap járandóságát. 1666-ban török-tatár hordák felégettek mindent\, 1670-ben kőalapokra építik fel az új református templomot és haranglábat. 1685-86-ban megerősítik a falakat\, zsindellyel fedik be\, 1688-ban a haranglábat is felújítják és két harangot szerelnek fel benne. 1703-ban Leopold osztrák császár katonái rombolják le a templomot. 1729-1736 között épül fel a zsindelyfedeles fatornyos kőtemplom. 27 m magas kőtornya 1815-ben épül. 1917-ben mindkét harangját rekvirálták. A templom népművészeti motívumos kazettás mennyezetét 1737-ben Pataki János készítette. Orgonáját Johannes Hahn építette 1769-ben. 1817-ben szerelik be a toronyóráját. \nSzilágykraszna református templom \nA 14. századi késő gótika idején épült\, legjelentősebb dísze Pataki Asztalos István 1736-os kazettás mennyezete. A gyülekezet több mint 3000 lelket számlál\, gazdag egyházi élettel\, néphagyományokkal\, különleges úrasztali kelyhekkel. A templomot a 20. század elején és 2007–2014 között is teljesen felújították\, ma élő közösségi és turisztikai központ. \n \nForrás: oroksegtura.hu / templomut.hu / lovagkiraly.org / welcometoromaia.eu / szilagynagyfaluref.ro\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/kozepkori-templomok-uzenete/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/akos.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261010T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261011T200000
DTSTAMP:20260806T105315Z
CREATED:20260805T153233Z
LAST-MODIFIED:20260806T105315Z
UID:8077-1791619200-1791748800@matine.hu
SUMMARY:Magyar kultúrtörténeti identitás a Kárpát-medence déli kapujában: Muravidéki (Tájmelléki) kincseink nyomában
DESCRIPTION:A kétnapos tájmelléki kirándulásunk az Őrség és a Muravidék népi építészeti\, szakrális és történeti kincseit tárja fel. Az első nap a paraszti tudás anyagi emlékeit járja körbe\, míg a második nap Lendva és Bántornya szakrális és kulturális örökségére fókuszál. \nElső nap:\nAz Őrség népi építészeti kincseivel indulunk: Szécsisziget vízimalma és Magyarszombatfa fazekasháza az anyagba zárt paraszti tudást őrzi. A  Muravidék (Tájmellék) magyar emlékeit Kapornak tájháza\, Pártosfalva Matzenauer-romkastélya\, Dobronaki György (a „murai pákász”) hiteles szülőháza\, valamint Hancsikék parasztgazdasága reprezentálja – a népi építészet\, kúriák és gazdasági épületek szerves egysége. \nSzállásunk Lendván\, a Gyertyánosi Rancs turisztikai parasztgazdaság\, a város nyüzsgésétől távol eső csendes\, festői környezetben\, a természet ölelésében található. A hat hektáron elterülő\, rétekkel és erdőkkel borított birtokon különböző szabadon élő állatok\, például szarvasok és vaddisznók is megfigyelhetők\, simogathatók. Az udvaron pontyokban gazdag halastó található. \nA szállásunkon jól felszerelt\, nagyon korrekt és igényes 3-4 ágyas szobák vannak. Mindösszesen 5 db franciaágyas szoba található csak (5.000\,- / Ft / fő felár). Egyágyas szoba lehetőség NINCS\, felár ellenében sem! \nMásodik nap:\nBántornya középkori Szűz Mária-temploma után Lendva következik: a vár\, a zsinagóga\, a polgári múzeum\, majd Makovecz Imre organikus színház- és hangversenyterme. A Szentháromság-kápolnában Hadik múmiája\, az Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom barokk és klasszicista rétegei zárják a történelmi ívet – a magyar jelenlét folytonos dokumentumait. \nVezetőnk: Soós Mihály Lendva alpolgármestere\, a Lendava Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója. \nA részvételi díj magába foglalja az utazás teljes költségét\, a szállást\, a templomi adományokat és belépőket\, valamint kétszeri étkezést. Indulásunk napján 10-én délután a híres muravidéki ízek őrzőjénél Hancsik Józsefnél bőséges muravidéki bográcsgulyás és muravidéki 100 rétű béles fogad bennünket\, korlátlan házi bor\, bodzaszörp\, ásványvíz és kv. Vasárnap a szálláson kontinentális reggeliben lesz részünk. \nAki szeretne másnap szendvicset az útra\, szállásadóink 6 euróért készítenek úti csomagot (egy nagy szendvics\, innivaló és egy gyümölcs vagy energiaszelet) – csak és kizárólag előre (regisztrációkor) rendelhető\, mert szállásadóinknak úgy kell készülniük. Az úti csomag szállásadóinknak fizetendő a helyszínen a reggelinél! Szlovéniában vasárnap nincsenek boltok nyitva! \n1. nap: A Kerka völgyétől Dobronakig \nReggeli találkozás után első állomásunk Szécsisziget\, ahol a Kerka-vízimalom vár bennünket. Az egykori Szapáry–Andrássy-kastélyhoz tartozó barokk malom az utolsó épen maradt képviselője a Kerka partján egykor működő huszonnyolc vízimalomnak. A 17. század óta álló épület 1963-ig őrölte a gabonát\, amíg a folyó szabályozása a medret kétszáz méterrel odébb nem helyezte. A 2022-ben felújított malom alsó szintjén a korhűen rekonstruált malomtechnikát\, a felső szinteken a molnárok használati tárgyaiból és archív fotókból álló kiállítást tekinthetjük meg. Az új Pajta-épületben ajándékbolt és kávézó várja a látogatókat. \n \nInnen továbbutazunk Magyarszombatfára\, az Őrség „fazekasfalujába”\, ahol a Fazekasház tárul elénk. Az 1790-ben épült\, fekvőborona falú\, zsúpfedeles parasztház egykor Cseke János fazekas otthona volt\, 1975 óta működik tájházként. Bemutatja a 19. század végétől a 20. század közepéig készült edényformákat\, szerszámokat és szakmai segédeszközöket. A melléképületben hagyományos őrségi boglyakemencét is találunk\, ahol évente egy-két alkalommal tartanak fatüzeléses égetést. A falu ma is élő fazekashagyományairól az Őrségi Kerámia Látogatóközpont is tanúskodik. \n \nA nap harmadik állomása Kapornak\, ahol a Tájház és néprajzi gyűjtemény vár bennünket. A 20. században épült Skerlák-ház egykor a környék egyik legnagyobb pálinkafőzőjével rendelkezett. Az 1997-ben felavatott épületben megcsodálhatjuk a kemencés\, mászókéményes konyhát\, a kétkályhás padolt szobát\, a faragókamrát és a méhest. Különleges látnivalók a pálinkafőző\, a mezőgazdasági szerszámok gyűjteménye\, a menyasszonyi láda\, a mozsár\, valamint a csuhéból és vesszőből készített kosarak. Az udvaron Tündérkert várja az érdeklődőket\, amelyet az őshonos fák megőrzése érdekében hoztak létre. \n \nDélután továbbhaladunk Pártosfalvára a Matzenauer-romkastélyhoz. A neoklasszicista stílusú\, egyemeletes kastélyt 1800 körül olasz építőmesterek emelték – jelük\, az oroszlán ma is látható az ablakok sarkaiban. A kastély 1876-tól vártemplomként jegyeztetett\, osztrák és magyar tulajdonosai nyári\, illetve vadászlakként használták. Utolsó tulajdonosa Carl von Matzenauer osztrák konzul volt\, akinek értékes könyvei\, fegyver- és festménygyűjteménye maradt fenn. A második világháborúban kifosztották\, majd államosították. Ma a családi címer és a százéves platánfák\, fenyők és piros levelű bükkfák őrzik az egykori fényűző élet emlékét. \n \nA nap gasztronómiai csúcspontja a Hancsikék parasztgazdasága Dobronakon\, ahol ebéddel várnak bennünket. Hancsik József és felesége\, Edit 2010-ben nyitott a falusi turizmus felé. A család generációk óta a földművelésből él – egyéves krumplitermés árából építették a házat\, amely az édesapa idejében kocsmaként működött. A portán a hagyományos muravidéki életmód elevenedik meg: a gazdaságban megterem a gabona\, a kukorica\, a gyümölcs\, és a saját termésből készült ételeket kóstolhatjuk meg. \n \nEbéd után a Dobronaki György-ház következik. A 20. században jegyzői lakásként\, majd orvosi lakásként szolgáló épületben 2003-ban indult tudatos néprajzi gyűjtőmunka\, amelynek eredményeként gazdag helytörténeti-néprajzi gyűjtemény jött létre. A kiállítás bemutatja a katonaéletet\, az iparosságot\, a vallási életet\, az oktatás világát és az emberélet fordulóit. A polgári szobabelső az 1950-es évek hangulatát idézi\, a konyhában zárt rendszerű tűzhelyet láthatunk\, a sártapasztású padlás pedig bemutatóraktárként szolgál\, ahol szalmából font kópicok\, vindük\, ládák és gazdasági eszközök sorakoznak. \n \nA nap végén elfoglaljuk szállásunkat a lendvai Gyertyános Rančon (Ranč turisztikai parasztgazdaság)\, ahol a természet ölelésében\, hat hektáros birtokon pihenhetünk meg. A szálláshely medencével\, halastóval vár\, a környező réteken szarvasok és vaddisznók is megfigyelhetők. \n \n \n2. nap : Lendva és Bántornya szakrális és kulturális öröksége \nReggeli után Bántornyára (Turnišče) utazunk\, ahol a 14. század második felében épült román kori Szűz Mária Mennybevétele templom vár bennünket. A Bánffy család által építtetett templom falain Aquila János freskói elevenednek meg. A szentélyben az Üdvözítő trónol mandorlában\, körülötte az apostolok és a négy evangélista jelképei. A legértékesebb a Magyar Királyság területén egyedülálló\, teljes Szent László-legenda-ciklus\, amely az északi\, keleti és déli falon folytatódik – a királyválasztástól és koronázástól a szentté avatásig. Különlegessége a Salamon általi koronázás jelenete\, amely máshol nem található meg. A templom mellett egy újabb\, barokk berendezésű templomot használnak vallási célra\, amelyet oldalajtó köt össze a freskós templommal. \n \nVisszatérve Lendvára\, következik a Színház- és Hangversenyterem\, Makovecz Imre organikus építészetének remeke. A világhírű magyar építész által tervezett\, misztikus bárkára emlékeztető épület 1991-től 2004-ig épült\, nehézségek és leállások után. A 444 férőhelyes terem színházi előadásoknak\, koncerteknek\, kongresszusoknak ad otthont. Az épület előtti teret Zala György helyi szobrászművész mellszobra díszíti. \n \nA városi sétát a Lendvai Zsinagóga követi\, amely Szlovénia egyetlen fennmaradt\, ma is álló zsinagógája Maribor mellett. Az 1866-ban épült\, sátortetős monolit épületben 80 férfi és 60 női ülőhely volt. A belső teret hat aranyozott\, korinthoszi oszlopfős vaspillér díszíti\, az eredeti berendezésből az óra maradt fenn. 1944-ig működött szakrális létesítményként\, ma kiállító- és rendezvényterem. A közelben található a zsidóiskola romja és a muravidéken egyedülálló\, épségben fennmaradt zsidótemető\, ahol a névadó sírköveken latin és héber feliratok olvashatók. \n \n \nA Polgárosodás\, Nyomdászat és Ernyőgyártás Múzeuma a Fő utca 52. szám alatti egykori polgárházban eleveníti meg Lendva ipartörténetét. A 20. század eleji neobarokk épületben megismerkedhetünk a város polgárosodásával\, a Monarchia területén elsőként alapított Hungária Hazai Ernyőgyár Rt. történetével és a Balkányi család nyomdájával\, ahol 1889-től 1919-ig magyar és szlovén nyelvű lapok jelentek meg. A kiállítás különlegessége az 1835-ben alapított első muravidéki gyógyszertár berendezése és a Manuale Pharmaceuticum\, a 3729 receptet tartalmazó kéziratos gyógyszerészkönyv. \n \n \nInnen a közeli Lendvai Várba sétálunk\, amely a Hahót-Buzád nemzetség egykori erőssége volt a 12. század óta. A Bánffy család három évszázadon át a legkiemelkedőbb magyar nemesi családok közé tartozott\, a várban járt Beatrice nápolyi hercegnő és maga Mátyás király is. A vár falai között működött Hoffhalter Rudolf híres nyomdája 1573-ban\, ahol protestáns magyar nyelvű könyveket nyomtattak. A törökök soha nem foglalták el\, a török kor után Esterházy Pál építtette újjá L alakú alaprajzzal. 1973 óta a Lendvai Galéria-Múzeum működik falai között. \n \nA nap szakrális fénypontja az Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom. Lendva lelki központját a templom körüli tér adja\, ahol a város szíve dobog. A barokk templomot Esterházy Pál építtette 1749 és 1751 között. A főoltárképet Felix Barazutti itáliai mester festette 1888-ban\, a négy barokk oltár közül a Szent Kereszt-oltár emelkedik ki művészi értékével\, a Szűz Mária-oltárt pedig Árpád-házi Szent István és Szent László szobrai díszítik. A templom melletti ligetben Szent Flórián szobra\, Árpád-házi Szent István bronzszobra és a közelmúltban boldoggá avatott Slomšek püspök emlékműve áll. \n \nA nap zárásaként a város szélén\, a szőlőhegyek fölé magasló dombon találjuk a Szentháromság-kápolnát\, ahol Hadik Mihály múmiája nyugszik. A barokk kápolnát a Gludovácz család építtette a török elleni háborúk után. A néphagyomány szerint itt őrzik üvegkoporsóban Hadik Mihályt\, Bánffy Kristóf törökellenes harcainak hős várkapitányát. Az épületet 1945-ben ágyúlövés érte\, azóta felújították. A körülötte lévő temető a község egyik legrégibb sírhelye. \n \nforrás: muravidek.re / www.gml.si / chartaxxi.eu / www1.kkl.si / dobronak.eu / zupnija-lendava.si  \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/magyar-kulturtorteneti-identitas-a-karpat-medence-deli-kapujaban-muravideki-tajmelleki-kincseink-nyomaban/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/08/Bantornya-Szuz-Maria-Mennybevetele-templom_szent_laszlo_legenda.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR