BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Matiné - ECPv6.17.5//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Matiné
X-ORIGINAL-URL:https://matine.hu
X-WR-CALDESC:Események Matiné
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Paris
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20280326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20281029T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261029T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261029T193000
DTSTAMP:20261008T134621Z
CREATED:20260613T232543Z
LAST-MODIFIED:20261008T134621Z
UID:7682-1793296800-1793302200@matine.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában: Kutatói vakszerencse. Hogyan került elő a budaszentlőrinci pálos kolostor egyetlen túlélő kötete?
DESCRIPTION:A budaszentlőrinci pálos anyakolostor könyvtárát a mohácsi síkon győzedelmeskedő oszmán csapatok felprédálták\, és a kutatás jelenlegi állása szerint e grandiózus gyűjtemény összes kötete a tűzvész martaléka lett. A kötet egy 13. századi\, párizsi műhelyben készült\, iniciálékkal és miniatúrákkal gazdagon díszített latin Biblia\, amely a pálos könyvtárat gazdagította egykoron (az antwerpeni Plantin-Moretus Múzeum M. 17.3 jelzetű kódexe). Az előadás bemutatja\, milyen utat járt be a kódex Nyugat-Európából Budára és vissza\, valamint kiderül\, mi a szerepe a szerencsének a kötet felfedezésében. Megtudhatjuk\, kik írtak a kódexbe és hogyan került bele egy mohácsi csatával kapcsolatos török katonai feljegyzés. \nAz előadás ingyenes\, de regisztrációhoz kötött!\n〉〉〉R E G I SZ T R Á C I Ó〈〈〈\nA havi rendszerességgel megjelenő előadássorozatunkat a Magyar Pálos Renddel szoros együttműködésben indítjuk útjára. Ennek keretében meghívjuk és felsorakoztatjuk a rend tudományos kutatóit\, akik bemutatják legfrissebb kutatási eredményeiket a tudományos élet széles spektrumából. Célunk\, hogy változatos témákban és több tudományterületről szólítsunk meg előadókat\, ezzel is gazdagítva a közönség ismereteit és elősegítve a tudományos párbeszédet. \nElőadó: Mércz András nyelvész\, kutató \nAz est háziasszonya: Ökrös Marianna \nTárogatón közreműködik: Molnár Péter Benjámin a Nemzeti Tárogatóintézet tárogatósa \nMércz András: szír ortodox egyháztörténetre és a kora újkori keleti kereszténységre szakosodott kutató\, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett doktori fokozatot. Kutatásai középpontjában a szír kultúra 16. századi európai tudományos felfedezése\, valamint Mardini Mózes és Andreas Masius szír nyelvű levelezésének feltárása áll. Széleskörű nemzetközi levéltári tapasztalattal rendelkezik\, többek között a Vatikáni Könyvtárban és a Plantin–Moretus Múzeumban is végzett kutatásokat. Legfrissebb tudományos eredménye a budaszentlőrinci pálos kolostor könyvtárából származó\, eddig ismeretlen 13. századi latin Biblia azonosítása az antwerpeni gyűjteményben. Erről a felfedezésről a Magyar Könyvszemle 2024-es évfolyamában jelentetett meg tanulmányt\, amely a pálos rend művelődéstörténetének jelentős forrása. Kutatásai hozzájárulnak a középkori magyarországi könyvkultúra és a keleti keresztény kapcsolatok jobb megértéséhez. \nA budaszentlőrinci pálos kolostor könyvtárának egy megmaradt kötete \nAz esemény a Magyar Pálos Rend\, a Nemzeti Tárogatóintézet és a Láng Művelődési Központ közreműködésével valósul meg!\n〉〉〉R E G I SZ T R Á C I Ó〈〈〈\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/palosok-nyomaban-2/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/2_palos_eloadas_.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261126T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261126T193000
DTSTAMP:20260922T225620Z
CREATED:20260613T232804Z
LAST-MODIFIED:20260922T225620Z
UID:7684-1795716000-1795721400@matine.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában: Tanúságtevők és fehér kovászok - a Magyar Pálos Rend története a Kádár rendszer évtizedeiben
DESCRIPTION:A Pálos Rend 1934. májusában települt vissza Magyarországra. A visszatérés után a Magyar Pálos Rend dinamikus fejlődésnek indult. Ezt a kibontakozást törte meg a szerzetesrendek feloszlatása 1950-ben. A Rend életében a következő megrázkódatás a Grősz-per volt 1951-ben: Vezér György Ferencet halálra\, rendtársait pedig összesen közel 150 év börtönbüntetésre ítélték. A megtört és megfélemlített pálos szerzetesek közül ketten\, Bolváry László Pál és Arató László Botond 1952-től 1963-ig titokban népszerűsítették a pálos hívatást. Az elköteleződni vágyó fiatal fiúknak illegális lelki gyakorlatokat\, beöltözéseket\, noviciátusokat\, fogadalom tételeket tartottak\, belőlük alakult ki a klandesztin pálosok közössége. A „Fekete hollók” fedőnevű ügyben az állambiztonság Pál és Botond atyát is letartóztatta\, a katakomba Pálos Rendben betöltött szerepüket feltárta\, de a klandesztin pálosok közösségét már nem tudta felszámolni. A Kádár rendszer évtizedeiben az 1960-as évek eleje után már nem történt új hívatások belépése a Rendbe. Az 1989-es rendszerváltást megélő idős pálos szerzetesek mellet\, kilenc klandesztin pálos szerzetes is a Rend kötelékén belül folytatta életét. Ezáltal pótolhatatlan szerepet töltöttek be a Magyar Pálos Rend újraindulásában. \n〉〉〉Regisztráció〈〈〈\nA havi rendszerességgel megjelenő előadássorozatunkat a Magyar Pálos Renddel szoros együttműködésben indítjuk útjára. Ennek keretében meghívjuk és felsorakoztatjuk a rend tudományos kutatóit\, akik bemutatják legfrissebb kutatási eredményeiket a tudományos élet széles spektrumából. Célunk\, hogy változatos témákban és több tudományterületről szólítsunk meg előadókat\, ezzel is gazdagítva a közönség ismereteit és elősegítve a tudományos párbeszédet. \nElőadó: Légrádi Attila állatorvos\, katolikus teológus \nAz est háziasszonya: Ökrös Marianna \nLégrádi Attila katolikus teológus\, de állatorvosként  tevékenykedik\, emellett elkötelezetten kutatta a Magyar Pálos Rend újkori történetét. Teológiai diplomamunkáját a pálos rend második világháború utáni sorsából írta\, amelynek kibővített változata önálló kötetben is megjelent. Kutatásai középpontjában a szerzetesrend illegalitásban töltött évei\, a titokban működő pálos közösségek és azok túlélési stratégiái állnak. Munkássága révén eddig feltáratlan források és visszaemlékezések alapján rajzolja meg a rend Kádár-korszakbeli történetét. Eredményeivel hozzájárul a magyar egyháztörténet-írás e kevéssé ismert fejezetének megértéséhez. \nAz esemény a Magyar Pálos Rend\, a Nemzeti Tárogatóintézet és a Láng Művelődési Központ közreműködésével valósul meg!\nAz esemény ingyenes\, de regisztrációhoz kötött!\n〉〉〉Regisztráció〈〈〈\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/palosok-nyomaban-3/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/legradi_attila.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261217T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261217T193000
DTSTAMP:20260930T233932Z
CREATED:20260915T073521Z
LAST-MODIFIED:20260930T233932Z
UID:8188-1797530400-1797535800@matine.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában
DESCRIPTION:A havi rendszerességgel megjelenő előadássorozatunkat a Magyar Pálos Renddel szoros együttműködésben indítjuk útjára. Ennek keretében meghívjuk és felsorakoztatjuk a rend tudományos kutatóit\, akik bemutatják legfrissebb kutatási eredményeiket a tudományos élet széles spektrumából. Célunk\, hogy változatos témákban és több tudományterületről szólítsunk meg előadókat\, ezzel is gazdagítva a közönség ismereteit és elősegítve a tudományos párbeszédet. \nElőadó: Takács Miklós régész \nAz est háziasszonya: Ökrös Marianna \nTárogatón közreműködik: … a Nemzeti Tárogatóintézet tárogatósa \nTakács Miklós elismert magyar régész\, az MTA doktora\, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének egyetemi tanára. Ruralia európai falukutató régészeti munkaközösség titkára. A Magyar Régész Szövetség alapító tagja. 1992-ben csatlakozott az MTA Régészeti Intézetéhez\, ahol később tudományos főmunkatársként és tanácsadóként folytatta kutatásait. Fő kutatási területe a középkori falvak és települések régészete\, a Kárpát-medence 10–14. századi edényművessége\, valamint a Balkán térségének történeti régészete. 1995-ben kandidátusi címet szerzett\, 2014-ben az MTA doktora. Rendszeresen részt vesz az MTA Régészeti Bizottságának munkájában. \nAz előadás ingyenes\, de regisztrációhoz kötött!\nAz esemény a Magyar Pálos Rend\, a Nemzeti Tárogatóintézet és a Láng Művelődési Központ közreműködésével valósul meg!\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/palosok-nyomaban-dec-17/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/webp:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/07/DSCN7981.webp
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270227T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270227T200000
DTSTAMP:20261007T215505Z
CREATED:20261005T211257Z
LAST-MODIFIED:20261007T215505Z
UID:8253-1803715200-1803758400@matine.hu
SUMMARY:Bódva-völgyi örökségünk
DESCRIPTION:Edelény (Borsodi Tájházak – L’Hullier-Coburg kastély – Öregtemplom) – Boldva (Református templom) \nElső állomásunk a Borsodi Tájház\, amely három eredeti portával mutatja be a Bódva menti népi építészetet\, és helyet ad a Borsodi Földvár leleteinek is. Ezután az edelényi kastélyszigetet látogatjuk meg\, ahol hazánk legnagyobb összefüggő rokokó falképegyüttese található\, és amely 2009 és 2014 között európai uniós forrásból született újjá. A kastély háromszáz éves története Rákóczi\, L’Huillier\, Forgách\, Esterházy és Coburg nevéhez kötődik. Következő megállónk az edelényi öregtemplom\, amely 1330 körül épült gótikus stílusban\, és megőrizte középkori szentélyét\, támpilléres szerkezetét és 17 méter magas kőtornyát. A templom falai között gótikus feliratok és feltáratlan freskók rejtőznek\, amelyek különleges műemléki értéket jelentenek. Utolsó állomásunk a boldvai református templom\, amelynek helyén már 1203-ban bencés monostor állt. A templom román kori bazilikájának alapfalait Valter Ilona ásatásai tárták fel\, és itt találták meg a 12 méter átmérőjű körkápolna maradványait is. A templomban nyugszik Szathmáry Király Ádám\, II. Rákóczi Ferenc apródja\, akinek naplója a fejedelem bujdosásának egyedülálló forrása. Ez a négy helyszín együtt a régió középkori és újkori műemléki örökségének kiemelkedő értékeit mutatja be. A kirándulás során érdemes lesz figyelni az épületek szerkezeti megoldásaira\, a falképek állapotára és a helyreállítások módszereire is. \nSzakmai vezetőnk: Paszternák István régész\, történész\, falkutató\, műemlékvédelmi\, örökségvédelmi és falkutató szakértő. A sajószentpéteri református nagytemplom gondnoka. \nEdelény – Borsodi Tájház \nA Borsodi Tájház Edelény város és a Bódva-völgy regionális múzeuma\, amelynek gyűjtőköre a néprajz\, ipar- és agrártörténet\, valamint a helyismeret anyagára terjed ki. A tájház három eredeti portát foglal magába: a Szathmáry-Horkay házat\, a Szűcs-Kiss-Szarka „amerikás” család házát és a Vadászy család otthonát. Ezek az épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai\, ami páratlan műemléki értéket jelent. 2000 júniusától a Borsodi Földvár ásatásából előkerült leletanyag egy része is itt kap helyet\, interaktív bemutatóhely formájában. A portákhoz tartozó gazdasági épületek – istállók\, csűrök\, nyári konyhák\, pincék – hűen tükrözik a korabeli paraszti életformát és gazdálkodást. A tájház jelentősége abban rejlik\, hogy élő módon őrzi és mutatja be a régió népi kultúráját és építészeti örökségét a látogatók számára. \n \nL’Hullier-Coburg kastély / Edelényi kastélysziget \nAz edelényi kastélyt Jean-François L’Huillier gróf kezdte építtetni 1716-ban\, aki II. Rákóczi Ferenctől zálogba kapta a birtokot\, és a Caraffa-vértesezredtől kért mestereket az építkezéshez. Az építtető 1728-ban bekövetkezett halála után felesége\, Marie-Madeleine de Saint-Croix fejezte be a kastélyt 1730-ban\, ám a tervező kiléte a mai napig ismeretlen. A kastély fénykora L’Huillier unokájához\, Forgách Ludmillához és második férjéhez\, Esterházy István grófhoz kötődik\, akik 1769-ben az iglói Lieb Ferencet bízták meg hat szoba kifestésével. Az 1770-ben elkészült alkotás Magyarország legnagyobb összefüggő rokokó falképegyüttese\, amely máig a kastély legértékesebb dísze. \n \nLudmilla fiának\, ifj. Dessewffy Ferencnek 1820-ban örökös nélkül bekövetkezett halála után a birtok visszaszállt a királyi kamarára. 1831-ben a Szász-Coburg-Gotha hercegi család vásárolta meg az uradalmat\, és 1845 előtt itt alapították az ország első cukorgyárát. Mivel a Coburgok nem Edelényben laktak\, a kastélyt 1861-től különféle hivataloknak adták ki\, így az épület lassú pusztulásnak indult. 1909-re olyan rossz állapotba került\, hogy Ray Rezső Vilmos tervei alapján 1910 és 1913 között neobarokk felújítást végeztek\, ekkor épültek a ma is látható patkószárnyak. 1928-ban a kastély végleg állami tulajdonba került\, és az Igazságügyi Minisztérium vásárolta meg. Az állami tulajdonlás időszakában börtönhelyiségeket\, szolgálati lakásokat és hivatalokat alakítottak ki benne\, ami súlyos rongálásokkal járt. A II. világháború után a szovjet parancsnokság költözött az épületbe\, majd a „múltat végképp eltörölni” ideológiája kényszerhasznosításhoz vezetett. 1965-ben lebontották a manzárdtetőt és a neobarokk kiegészítéseket\, az 1980-as évekre pedig az épület teljesen kiürült és pusztulásnak indult. A fordulat 2001-ben kezdődött\, amikor a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága átvette a kastély kezelését. A sikeres pályázatoknak köszönhetően 2009 és 2014 között két ütemben valósult meg a rekonstrukció\, összesen mintegy 3\,3 milliárd forint értékben. Az első ütemben megújult a kastély külseje és belső tereinek kétharmada\, valamint az 5\,1 hektáros park\, a második ütemben pedig a kastélysziget egyesítése és a látnivalók bővítése történt meg. A Holt-Bódva revitalizációjának köszönhetően a kastély újra víztükör veszi körül\, akárcsak háromszáz éve\, az építés kezdetekor. A L’Huillier–Coburg-kastélyegyüttes új neve Edelényi kastélysziget lett\, és 2013 óta múzeumpedagógiai foglalkozások is helyet kapnak benne. A kastély jelentősége abban rejlik\, hogy páratlan rokokó falképeivel\, háromszáz éves történetével és sikeres újjászületésével a magyar műemlékvédelem egyik legkiemelkedőbb példája. \n \nÖregtemplom \nAz edelényi öregtemplom helyén már a honfoglalás korában jelentős magyar település állt\, amelyet a borsodi földvár ásatásai igazoltak: 17 házat tártak fel\, köztük egy előkelő személy 5×5 méteres\, 80 cm vastag kőalapú otthonát. Edelényt 1299-ben említik először Edelin néven\, amikor Roland nádor itt tartotta Borsod vármegye közgyűlését. A Boldogságos Szűz tiszteletére épült gótikus templom 1330 körül készült el\, papja 1332-ben a felsőborsodi kerület esperese volt\, a magas pápai tized pedig arra utal\, hogy a helység már ekkor mezőváros lehetett. A templom sorsa szorosan összefonódott a település történetével: 1552-ben török támadás pusztította a várost\, 1576-ban még lakatlan volt\, de 1580-ra visszatért lakossága\, és már református lelkészt tartottak. 1603-tól a Rákóczi-család birtoka lett\, ám a török hódoltság zaklatásai miatt lakói egy időre elhagyták a várost. A török kiűzése után\, 1696-ban építették a templom nyugati homlokzata elé a 17 méter magas\, zömök kőtornyot\, amelynek tornácos fa toronysisakja 1699 körül készült el. 1700-ban restaurálták a templomot\, új berendezése 1705-re készült el\, a szószéket és a szószékkoronát Kós Mihály és Asztalos Imre festették be. \n \nA templom gótikus szentélye nyolcszög három oldalával zárul\, támpilléres\, három kétorrtagos mérműves ablakkal\, a hajó déli falában pedig egy 1785-ös évszámot viselő faragott fakapu található. A 10 méter magas hajó egyszerű festett mennyezettel rendelkezik\, a templom és a torony falai másfél méter vastagok. A torony alatt egy 5\,5×6\,5 méteres keresztboltozatos helyiség van\, a toronyba beépített gerendán pedig az 1676-os évszám látható. A templomot utoljára 1929–30-ban Schulek János restaurálta\, ekkor fedezték fel a gótikus felírás nyomait\, és sejtették a szentély mész alatti freskóit\, amelyek feltárása még nem történt meg. 1929-ig nem volt torony alatti bejárat\, ekkor készítették a ma is látható neogótikus kaput\, fölötte egy háromkarélyos gótikus ablakocskával. A templomnak három harangja van: a 350 és 259 kilogrammos acélharangokat Diósgyőrben készítették\, a 134 kilogrammosat pedig Szlezák Ráfael utóda öntötte 1959-ben Budapesten. Az öregtemplom jelentősége abban rejlik\, hogy egyedülálló módon ötvözi a középkori gótikus építészet emlékeit a református liturgia évszázados hagyományaival\, és falai között a magyar történelem több korszakának nyomait őrzi. \n \nBoldvai Református Templom \nBoldva község a Bódva folyó mellett fekszik\, nevét is a folyóról kapta\, és már Anonymus krónikájában is szerepel. A település Árpád-kori történetének kiemelkedő emléke a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt bencés monostor\, amelyről az első tudósítás 1203-ból származik. Az 1285-ös tatárbetörés után a barátok elhagyták a kolostort\, a megrongálódott templom pedig a XIII. század végén a faluközösség egyházává vált. Boldva vásáros község volt\, ahol 1293-ban és 1322-ben vármegyei törvényeket hirdettek ki. A templom 1552 és 1560 között került a reformátusok kezére\, 1598-ban már népes gyülekezetet jegyeztek fel. Az 1755-ös tűzvész súlyosan megrongálta az épületet\, amely elveszítette bazilikaszerkezetét. A tudományos igényű feltárásra és műemléki helyreállításra 1976 és 1982 között került sor Valter Ilona vezetésével. Az ásatások feltárták a román kori bazilika alaprajzát: a háromhajós\, 18 méter hosszú és 14 méter széles templom téglából épült\, kettős tornya pedig a mellékhajók keleti végébe került. A templomhoz tartozott a 12 méter átmérőjű\, kör alaprajzú Antiochiai Szent Margit kápolna is\, amely 1175 és 1180 között épülhetett. A Pray-kódex\, más néven Sacramentarium Boldvense\, e templomhoz kapcsolódó húsvéti körmenetet írja le. A templom belsejében 68 sírt tártak fel a XII–XVII. századból\, köztük egy 13-14 éves kislányét\, akinek épségben megmaradt reneszánsz főúri viseletét ma az Iparművészeti Múzeum őrzi. A templomban helyezték el Szathmáry Király Ádám emléktábláját\, aki II. Rákóczi Ferenc apródja és bujdosásának krónikása volt. A Zsóry család emléktáblája is itt található: Zsóry Lajos mezőkövesdi birtokán 1939-ben termálvizet találtak\, lánya\, Katalin pedig palackozott formában hozta forgalomba. A boldvai református templom jelentősége abban rejlik\, hogy egyedülálló módon őrzi a magyar középkor\, a reformáció és a Rákóczi-kor emlékeit egyetlen szent hely falai között. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/bodva-volgyi-oroksegunk/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/boldva.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR