BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Matiné - ECPv6.17.5//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Matiné
X-ORIGINAL-URL:https://matine.hu
X-WR-CALDESC:Események Matiné
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Paris
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20280326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20281029T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270611T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270611T190000
DTSTAMP:20261017T233453Z
CREATED:20261017T233452Z
LAST-MODIFIED:20261017T233453Z
UID:8301-1812700800-1812740400@matine.hu
SUMMARY:Malmok útja - A nyugat-magyarországi malomipar emlékei
DESCRIPTION:Tata (Miklós malom\, Malom és kacsa\, Czifra malom\, Nepomuki malom\, Jenő malom) – Tés (szélmalom) – Sopron (Kárpáti malom) – Veszprém (Fenyves malom) \nA Malmok útja egy olyan európai kulturális útvonal\, amelynek középpontjában a malmok és a kenyér születése áll. Célja\, hogy bemutassa\, hogyan válik a búza kenyérré a földtől az asztalig\, és ezen keresztül összekapcsolja Európa népeit\, akik évszázadok óta ugyanazt a mindennapi kenyeret eszik. A kenyér mindenkit összeköt: kortól\, nemtől\, nemzetiségtől és hittől függetlenül mindenki mindennapi tápláléka a világ minden részén. \nEgynapos szakmai kirándulásunk során négy nyugat-magyarországi helyszínen tekintjük meg a magyar malomipar kiemelkedő emlékeit. Tatán városi séta alkalmával tekintjük meg a Miklós-\, a Cifra-\, a Nepomucenus- és a Jenő-malmot szakmai vezetőnk kíséretében – a Jenő-malom az egyetlen\, amelybe sétánk során bemegyünk\, a többit kívülről szemléljük\, miközben vezetőnk mesél történetükről. Utazásunk második állomása Tés\, ahol a Helt- és az Ozi-féle hatlapátos szélmalmok\, valamint a 100 éves kovácsműhely és a Cseszneki család néprajzi gyűjteménye fogad bennünket. Sopronban a Kárpáti malmot (Erdei malom) keressük fel\, ahol a felújított malomgépészet és az 5\,2 m átmérőjű felülcsapott vízikerék adja a malom jellegzetességét\, ami ismét működik. Végül Veszprémben a Fenyves Malom zárja a sort: a Séd-patak egyetlen teljes berendezéssel épségben fennmaradt\, működőképes vízimalma\, amely ma interaktív élő múzeumként fogadja a látogatókat. A kirándulás egy nap alatt átfogó képet ad a 13. századi írott forrásoktól a 21. századi rehabilitációs projektekig ívelő malomtörténeti örökségről. \nSzakmai vezetőnk: Zsindely Rózsa Borbála kutató történész\, molinológus. PTE Grastyán Endre Szakkollégiumában mentor\, korábban germanisztika-romanisztika (BA)\, majd német-történelem tanár szakon (MA) végzett. Kutatási területe  a 19-20. századi kismalomipar gazdaság-\, és társadalomtörténete. Többek között malomhelyek lokalizációjával és térképi vizualizációjával foglalkozik. 16 megjelent publikációval rendelkezik malom témában\, köztük német és angol nyelvűekkel. A The International Molinological Society (TIMS\, Nemzetközi Molinológiai Társaság) tagja. \nMiklós-malom \nA város barokk építészeti örökségének egyik kiemelkedő\, festői emléke\, amely a 18. század közepén\, 1760 körül született meg a korszak neves építésze\, Fellner Jakab tervei alapján. A Bezerédi utcában\, a belváros és a Cseke-tó közötti területen álló monumentális\, többszintes épület hűen tükrözi az egykori tatai vízimalmok robusztus\, mégis finoman megmunkált barokk stílusjegyeit. A sárgás tónusú homlokzatával és markáns tömegével büszkén magasodó építmény az ipartörténet és a klasszikus magyar építészet találkozásának szép példája. Bár az idők folyamán eredeti funkcióját és vízikerekét elveszítette\, az épület szerencsésen fennmaradt az utókor számára. Az évtizedek során működött benne múzeumi kiállítótér\, később pedig hangulatos vendéglátóhelyként is funkcionált\, miközben folyamatosan megőrizte történelmi karakterét. A Miklós-malom ma is a tatai malomvölgy és a városi sétautak egyik legmeghatározóbb\, megkerülhetetlen látványossága\, amely hűen őrzi a hajdani vízienergia-alapú ipar emlékét. \n \nCifra malom \nAz egyik legismertebb malom Tatán a Cifra malom\, amely az Öreg-tó középső zsilipjénél\, a Tata és Tóváros egyesítését jelző kő szomszédságában található. Szabadon álló\, L alaprajzú\, kétszintes malomépület. A malom nyugati oldalán öt malomkerék helyezkedik el.  Az egykori üzemtér díszes kialakítású pillérekkel alátámasztott\, fafödémmel két szintre osztott. Az egyik pilléren 1753-as évszám látható.  Korábbi malom felhasználásával épült a 18. század közepén\, 1753-ban leégett s 1755-ben újjáépítették. \n1904-ig részesmolnárok bérelték. 1921-1950 között a Johannesz molnárcsalád bérelte. 1950-ben a Terményforgalmi Vállalat tulajdonába került s 1953-ban modernizálták. Az őrlést 1968-ban szüntették meg\, berendezését 1973-ban leszerelték. 1982-1985 között elkezdődött felújítása\, amely félbemaradt. Nevét a hagyomány szerint az emeleti stukkódíszes mennyezetű teremről kapta\, amely az 1980-as évek közepén megsemmisült. Több kísérlet is történt a felújítására. Korábban fesztiválok\, jeles események alkalmával   kiállítást rendeztek belső terében. Jelenleg magántulajdonban van\, üresen áll. \n \nNepomucenus-malom \nA tatai Nepomucenus-malom (más néven Nepomuki Szent János-malom) Tata egyik legismertebb barokk vízimalma\, amely jelenleg a Német Nemzetiségi Múzeumnak ad otthont; az épület 1749-ben épült az Esterházy-uradalom megbízásából\, amikor Hertzog Mátyás pékmester és Pönn János molnár szerződést kötött a malom létesítésére\, a 18. század közepén Fellner Jakab építőmester megszerezte a malom tulajdonrészének felét (1758)\, majd 1761-ben az egészét\, és átépítéseket végzett rajta\, nevét Nepomuki Szent Jánosról\, a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről kapta\, akinek fából faragott szobra az épület homlokzatán látható\, egykor három alulcsapó vízikerék hajtotta\, 1983 óta pedig a Német Nemzetiségi Múzeum működik benne\, amely a magyarországi németek kultúráját mutatja be\, a főépületben háromszintes\, közel 500 négyzetméteres kiállítótér található\, a malom egykori működését animációs film is bemutatja\, az egykori magtárban műtárgyraktár kapott helyet\, 2024 májusában pedig felavatták a malom új kerekét a Tatai Német Nemzetiségi Múzeum udvarán. \n \nJenő malom \nA Jenő-malom a tatai Angolkert északi részén található\, a 18. században az Esterházy család építtette\, és a Pokol-forrás vize hajtotta; az 1800-as években fontos gazdasági jelentőséggel bírt\, 1890-től a Muraközy család\, majd 1900 és 1920 között Lampert Bálint bérelte\, az 1920-as évek körül leállt\, ezt követően 1930-ban jéggyárrá alakították át\, 1948 után raktárként\, majd szivattyúházként működött\, a 20. század végére pedig olyan rossz állapotba került\, hogy be kellett zárni. Tata városa az „Angolkert Malomkert – Angolkerti rehabilitáció III. üteme” projekt keretében európai uniós támogatással újíttatta fel a malmot és környékét; a projekt teljes költségvetése mintegy 600 millió forint volt\, ebből az európai uniós vissza nem térítendő támogatás körülbelül 595\,31 millió forint\, a felújítás 2021 novemberében kezdődött\, és 2023. június 16-án nyitotta meg kapuit a tatai Malomkert. A felújított malom minden helyisége kiállítótérként működik: a központi interaktív térben a látogatók megismerhetik a tatai malmok működését és munkafolyamatait\, az eredeti malomszerkezet helyreállításra került\, és látványőrlést is tartanak\, a földszinti molnárlakásban szabadkéményes konyha látható\, valamint a molnárok mindennapi életéről szóló dokumentumfilm tekinthető meg\, a gyerekek háromperces animációs filmet nézhetnek meg\, a malom mellett pedig vizes élményparkot alakítottak ki\, ahol a gyerekek interaktív szerkezetek működtetésével ismerkedhetnek a víz tulajdonságaival\, emellett a Malomkertben három tatai vízimalom és a gútai hajómalom kicsinyített másai is megtekinthetők. \n \nTés – Szélmalom \nA Bakony széljárta fennsíkján\, 465 méter tengerszint feletti magasságon fekvő Tés határában áll a Helt- és az Ozi-féle szélmalom\, amelyek egyedülálló ipartörténeti műemlékek. A hatlapátos\, deszkás malmok nemcsak a magyar táj különlegességei\, hanem Európa-szerte is híresek. A Helt-féle malmot 1840-ben Pircher János malomács építette\, és két generáción át a Helt család működtette\, míg a tőle mintegy 200 méterre álló Ozi-féle malmot Ozi János asztalos építette 1924-ben\, a Helt malom mintájára. Mindkét malom fordítható tetőszerkezetét két ember segítségével lehet a szél irányába állítani. A Helt malom az 1950-es évek elejéig üzemelt őrlésre és darálásra\, majd államosították. Az utolsó molnár\, Helt József halála után 1994-ben a Cseszneki család vette át a malmok gondnokolását\, és napjainkig teljes elkötelezettséggel végzi azt. A frissen felújított malmok mellett a látogatók megtekinthetik a 100 éves eredeti kovácsműhelyt és a Cseszneki család által őrzött gazdag néprajzi gyűjteményt is. \n \nSopronbánfalva – Kárpáti malom \nA sopronbánfalvi Erdei malom\, más néven Waldmühle a levéltári adatok szerint a 17. század közepén épült\, és a 18. század elején vásárolta meg Mühl Lőrinc\, akinek leszármazottai öt generáción keresztül molnárként őrölték itt a gabonát. A malom utolsó felújítását a mestergerendán olvasható dátum szerint 1837-ben Mühl Sámuel végezte el. A körjáratos malmok működtetése nehézkes volt\, mivel a megkopott mázsás örlőköveket gyakran kellett „megvágni”\, és az erőátviteli szerkezet fa fogait is rendszeresen cserélni kellett. Idővel megszakadt a molnár dinasztia\, ezért a malmot bérlő molnárok üzemeltették\, míg 1949-ben a „kulákveszély” miatt felmondtak Balogh János molnárnak\, és az épületre lakat került – ennek köszönhetően nem államosították\, és a gépi berendezések teljes egészében megmaradtak. Az 1960-as évek végén a teljesen leromlott\, életveszélyessé vált épületegyüttest Dr. Kárpáti László eladta Taródi Istvánnak\, aki a lebontásból származó köveket az épülő várába kívánta beépíteni. A védett ipari műemléket 2008-ban Dr. Gangl Teréz gyógyszerész vásárolta vissza\, és a Nemes András művészettörténész által végzett kutató feltárást követően Józsa Dávid építész tervei alapján\, önerőből\, valamint az NKA és Sopron Önkormányzat támogatásával újították fel. A több száz éves\, viszonylag épségben maradt malom gépészet Tamás Péter malomkutató és csapatának köszönhetően ismét életre kelt\, és a kialakított víztározónak köszönhetően ismét forog az 5\,2 m átmérőjű felülcsapott vízikereke. \n \nVeszprém – Fenyves malom \nA veszprémi Fenyves Malom a Séd-patak völgyének egyik legkülönlegesebb ipartörténeti kincse\, amely a városban egykor működő tizenöt vízimalom közül egyetlenként maradt fenn épségben és működőképes állapotban. A malom története évszázadokra nyúlik vissza\, hiszen már a korai összeírásokban is szerepelt\, majd generációkon át szolgálta a helyi közösséget. A huszadik század közepén az államosítás és a technológiai fejlődés miatt leállították a kerekeit\, és az épület évtizedekig tartó elhanyagoltság sorsára jutott. A tulajdonosok áldozatos és korhű rekonstrukciós munkájának köszönhetően a közelmúltban teljesen újjászületett\, így ma már interaktív élő múzeumként működik. A látogatók a hatalmas\, zakatoló vízimalomkerekek és a restaurált belső szerkezet mellett a molnárok mindennapi életét is megismerhetik. A vezetett látványőrlések során testközelből tapasztalhatják meg a lisztkészítés hagyományos folyamatát. Az újjászületett malom így egyszerre őrzi a múlt emlékét és kínál élményszerű időutazást az érdeklődőknek. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/malmok-utja-a-nyugat-magyarorszagi-malomipar-emlekei/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/karpati_malom.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR