BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Matiné - ECPv6.17.5//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://matine.hu
X-WR-CALDESC:Események Matiné
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Paris
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20280326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20281029T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270227T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270227T200000
DTSTAMP:20261007T215505Z
CREATED:20261005T211257Z
LAST-MODIFIED:20261007T215505Z
UID:8253-1803715200-1803758400@matine.hu
SUMMARY:Bódva-völgyi örökségünk
DESCRIPTION:Edelény (Borsodi Tájházak – L’Hullier-Coburg kastély – Öregtemplom) – Boldva (Református templom) \nElső állomásunk a Borsodi Tájház\, amely három eredeti portával mutatja be a Bódva menti népi építészetet\, és helyet ad a Borsodi Földvár leleteinek is. Ezután az edelényi kastélyszigetet látogatjuk meg\, ahol hazánk legnagyobb összefüggő rokokó falképegyüttese található\, és amely 2009 és 2014 között európai uniós forrásból született újjá. A kastély háromszáz éves története Rákóczi\, L’Huillier\, Forgách\, Esterházy és Coburg nevéhez kötődik. Következő megállónk az edelényi öregtemplom\, amely 1330 körül épült gótikus stílusban\, és megőrizte középkori szentélyét\, támpilléres szerkezetét és 17 méter magas kőtornyát. A templom falai között gótikus feliratok és feltáratlan freskók rejtőznek\, amelyek különleges műemléki értéket jelentenek. Utolsó állomásunk a boldvai református templom\, amelynek helyén már 1203-ban bencés monostor állt. A templom román kori bazilikájának alapfalait Valter Ilona ásatásai tárták fel\, és itt találták meg a 12 méter átmérőjű körkápolna maradványait is. A templomban nyugszik Szathmáry Király Ádám\, II. Rákóczi Ferenc apródja\, akinek naplója a fejedelem bujdosásának egyedülálló forrása. Ez a négy helyszín együtt a régió középkori és újkori műemléki örökségének kiemelkedő értékeit mutatja be. A kirándulás során érdemes lesz figyelni az épületek szerkezeti megoldásaira\, a falképek állapotára és a helyreállítások módszereire is. \nSzakmai vezetőnk: Paszternák István régész\, történész\, falkutató\, műemlékvédelmi\, örökségvédelmi és falkutató szakértő. A sajószentpéteri református nagytemplom gondnoka. \nEdelény – Borsodi Tájház \nA Borsodi Tájház Edelény város és a Bódva-völgy regionális múzeuma\, amelynek gyűjtőköre a néprajz\, ipar- és agrártörténet\, valamint a helyismeret anyagára terjed ki. A tájház három eredeti portát foglal magába: a Szathmáry-Horkay házat\, a Szűcs-Kiss-Szarka „amerikás” család házát és a Vadászy család otthonát. Ezek az épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai\, ami páratlan műemléki értéket jelent. 2000 júniusától a Borsodi Földvár ásatásából előkerült leletanyag egy része is itt kap helyet\, interaktív bemutatóhely formájában. A portákhoz tartozó gazdasági épületek – istállók\, csűrök\, nyári konyhák\, pincék – hűen tükrözik a korabeli paraszti életformát és gazdálkodást. A tájház jelentősége abban rejlik\, hogy élő módon őrzi és mutatja be a régió népi kultúráját és építészeti örökségét a látogatók számára. \n \nL’Hullier-Coburg kastély / Edelényi kastélysziget \nAz edelényi kastélyt Jean-François L’Huillier gróf kezdte építtetni 1716-ban\, aki II. Rákóczi Ferenctől zálogba kapta a birtokot\, és a Caraffa-vértesezredtől kért mestereket az építkezéshez. Az építtető 1728-ban bekövetkezett halála után felesége\, Marie-Madeleine de Saint-Croix fejezte be a kastélyt 1730-ban\, ám a tervező kiléte a mai napig ismeretlen. A kastély fénykora L’Huillier unokájához\, Forgách Ludmillához és második férjéhez\, Esterházy István grófhoz kötődik\, akik 1769-ben az iglói Lieb Ferencet bízták meg hat szoba kifestésével. Az 1770-ben elkészült alkotás Magyarország legnagyobb összefüggő rokokó falképegyüttese\, amely máig a kastély legértékesebb dísze. \n \nLudmilla fiának\, ifj. Dessewffy Ferencnek 1820-ban örökös nélkül bekövetkezett halála után a birtok visszaszállt a királyi kamarára. 1831-ben a Szász-Coburg-Gotha hercegi család vásárolta meg az uradalmat\, és 1845 előtt itt alapították az ország első cukorgyárát. Mivel a Coburgok nem Edelényben laktak\, a kastélyt 1861-től különféle hivataloknak adták ki\, így az épület lassú pusztulásnak indult. 1909-re olyan rossz állapotba került\, hogy Ray Rezső Vilmos tervei alapján 1910 és 1913 között neobarokk felújítást végeztek\, ekkor épültek a ma is látható patkószárnyak. 1928-ban a kastély végleg állami tulajdonba került\, és az Igazságügyi Minisztérium vásárolta meg. Az állami tulajdonlás időszakában börtönhelyiségeket\, szolgálati lakásokat és hivatalokat alakítottak ki benne\, ami súlyos rongálásokkal járt. A II. világháború után a szovjet parancsnokság költözött az épületbe\, majd a „múltat végképp eltörölni” ideológiája kényszerhasznosításhoz vezetett. 1965-ben lebontották a manzárdtetőt és a neobarokk kiegészítéseket\, az 1980-as évekre pedig az épület teljesen kiürült és pusztulásnak indult. A fordulat 2001-ben kezdődött\, amikor a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága átvette a kastély kezelését. A sikeres pályázatoknak köszönhetően 2009 és 2014 között két ütemben valósult meg a rekonstrukció\, összesen mintegy 3\,3 milliárd forint értékben. Az első ütemben megújult a kastély külseje és belső tereinek kétharmada\, valamint az 5\,1 hektáros park\, a második ütemben pedig a kastélysziget egyesítése és a látnivalók bővítése történt meg. A Holt-Bódva revitalizációjának köszönhetően a kastély újra víztükör veszi körül\, akárcsak háromszáz éve\, az építés kezdetekor. A L’Huillier–Coburg-kastélyegyüttes új neve Edelényi kastélysziget lett\, és 2013 óta múzeumpedagógiai foglalkozások is helyet kapnak benne. A kastély jelentősége abban rejlik\, hogy páratlan rokokó falképeivel\, háromszáz éves történetével és sikeres újjászületésével a magyar műemlékvédelem egyik legkiemelkedőbb példája. \n \nÖregtemplom \nAz edelényi öregtemplom helyén már a honfoglalás korában jelentős magyar település állt\, amelyet a borsodi földvár ásatásai igazoltak: 17 házat tártak fel\, köztük egy előkelő személy 5×5 méteres\, 80 cm vastag kőalapú otthonát. Edelényt 1299-ben említik először Edelin néven\, amikor Roland nádor itt tartotta Borsod vármegye közgyűlését. A Boldogságos Szűz tiszteletére épült gótikus templom 1330 körül készült el\, papja 1332-ben a felsőborsodi kerület esperese volt\, a magas pápai tized pedig arra utal\, hogy a helység már ekkor mezőváros lehetett. A templom sorsa szorosan összefonódott a település történetével: 1552-ben török támadás pusztította a várost\, 1576-ban még lakatlan volt\, de 1580-ra visszatért lakossága\, és már református lelkészt tartottak. 1603-tól a Rákóczi-család birtoka lett\, ám a török hódoltság zaklatásai miatt lakói egy időre elhagyták a várost. A török kiűzése után\, 1696-ban építették a templom nyugati homlokzata elé a 17 méter magas\, zömök kőtornyot\, amelynek tornácos fa toronysisakja 1699 körül készült el. 1700-ban restaurálták a templomot\, új berendezése 1705-re készült el\, a szószéket és a szószékkoronát Kós Mihály és Asztalos Imre festették be. \n \nA templom gótikus szentélye nyolcszög három oldalával zárul\, támpilléres\, három kétorrtagos mérműves ablakkal\, a hajó déli falában pedig egy 1785-ös évszámot viselő faragott fakapu található. A 10 méter magas hajó egyszerű festett mennyezettel rendelkezik\, a templom és a torony falai másfél méter vastagok. A torony alatt egy 5\,5×6\,5 méteres keresztboltozatos helyiség van\, a toronyba beépített gerendán pedig az 1676-os évszám látható. A templomot utoljára 1929–30-ban Schulek János restaurálta\, ekkor fedezték fel a gótikus felírás nyomait\, és sejtették a szentély mész alatti freskóit\, amelyek feltárása még nem történt meg. 1929-ig nem volt torony alatti bejárat\, ekkor készítették a ma is látható neogótikus kaput\, fölötte egy háromkarélyos gótikus ablakocskával. A templomnak három harangja van: a 350 és 259 kilogrammos acélharangokat Diósgyőrben készítették\, a 134 kilogrammosat pedig Szlezák Ráfael utóda öntötte 1959-ben Budapesten. Az öregtemplom jelentősége abban rejlik\, hogy egyedülálló módon ötvözi a középkori gótikus építészet emlékeit a református liturgia évszázados hagyományaival\, és falai között a magyar történelem több korszakának nyomait őrzi. \n \nBoldvai Református Templom \nBoldva község a Bódva folyó mellett fekszik\, nevét is a folyóról kapta\, és már Anonymus krónikájában is szerepel. A település Árpád-kori történetének kiemelkedő emléke a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt bencés monostor\, amelyről az első tudósítás 1203-ból származik. Az 1285-ös tatárbetörés után a barátok elhagyták a kolostort\, a megrongálódott templom pedig a XIII. század végén a faluközösség egyházává vált. Boldva vásáros község volt\, ahol 1293-ban és 1322-ben vármegyei törvényeket hirdettek ki. A templom 1552 és 1560 között került a reformátusok kezére\, 1598-ban már népes gyülekezetet jegyeztek fel. Az 1755-ös tűzvész súlyosan megrongálta az épületet\, amely elveszítette bazilikaszerkezetét. A tudományos igényű feltárásra és műemléki helyreállításra 1976 és 1982 között került sor Valter Ilona vezetésével. Az ásatások feltárták a román kori bazilika alaprajzát: a háromhajós\, 18 méter hosszú és 14 méter széles templom téglából épült\, kettős tornya pedig a mellékhajók keleti végébe került. A templomhoz tartozott a 12 méter átmérőjű\, kör alaprajzú Antiochiai Szent Margit kápolna is\, amely 1175 és 1180 között épülhetett. A Pray-kódex\, más néven Sacramentarium Boldvense\, e templomhoz kapcsolódó húsvéti körmenetet írja le. A templom belsejében 68 sírt tártak fel a XII–XVII. századból\, köztük egy 13-14 éves kislányét\, akinek épségben megmaradt reneszánsz főúri viseletét ma az Iparművészeti Múzeum őrzi. A templomban helyezték el Szathmáry Király Ádám emléktábláját\, aki II. Rákóczi Ferenc apródja és bujdosásának krónikása volt. A Zsóry család emléktáblája is itt található: Zsóry Lajos mezőkövesdi birtokán 1939-ben termálvizet találtak\, lánya\, Katalin pedig palackozott formában hozta forgalomba. A boldvai református templom jelentősége abban rejlik\, hogy egyedülálló módon őrzi a magyar középkor\, a reformáció és a Rákóczi-kor emlékeit egyetlen szent hely falai között. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/bodva-volgyi-oroksegunk/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/boldva.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270318T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270319T190000
DTSTAMP:20261007T214509Z
CREATED:20261007T214509Z
LAST-MODIFIED:20261007T214509Z
UID:8261-1805353200-1805482800@matine.hu
SUMMARY:Felső-Tisza és Bodrogköz Népi Építészeti Öröksége
DESCRIPTION:1.nap: Cigánd (Bodrogközi Múzeumporta) – Kiskövesd (Tájház) – Pebernyik (Tájház) – Máriapócs (Zarándokközpont) – 2.nap: Nyíregyháza (Sóstói Múzeumfalu) – Egyek (Tájház) – Tiszafüred (Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház\, Tariczky Endre Régészeti Kiállítás Kutató- és Raktárbázis\, Kis Pál Múzeum) \n1. nap: Cigánd – Kiskövesd – Perbenyik – Máriapócs \nA kirándulás első napján a Bodrogköz kulturális örökségének megismerésével kezdünk\, elsőként a cigándi Bodrogközi Múzeumportán (ahol helyi specialitást\, egy népi ételt: a cigándi apróbélest is megkóstoljuk)\, amely Magyarország egyik legösszetettebb regionális tájházi együttese. A 2000-ben alapított Falumúzeum\, a 2015-ben átadott Sőregi-ház és a hozzá kapcsolódó gazdasági udvar\, táncpajta\, látványkemence és piactér együttese a bodrogközi népi építészetet\, lakáskultúrát és mesterségeket mutatja be eredeti tárgyi anyaggal és interaktív eszközökkel. Innen Felvidékre\, a kisgéresi (Kiskövesd) tájházhoz látogatunk\, amely a Bodrogköz határon átnyúló népi kultúrájának hagyományőrző közösségi tere. Ezt követően Perbenyik (Pribeník) tájházát keressük fel\, ahol a helyi önkormányzat\, a Csemadok és a Bazsarózsa asszonykórus összefogásával működő gyűjtemény a bodrogközi tárgyi emlékeket és hagyományokat őrzi. A nap zárásaként Máriapócsra\, Magyarország egyik legjelentősebb nemzeti kegyhelyére érkezünk\, ahol a görögkatolikus kegytemplom (basilica minor) könnyező Szűzanya-ikonja 1696\, 1715 és 1905 óta vonzza a zarándokokat. A templomban tett látogatás során megismerkedünk a könnyezés történetével\, a fogadalmi ajándékok hagyományával és a hely spirituális jelentőségével. Az itt található kegykép másolata és a selyemkendő\, amellyel a könnyeket felszívották\, a mai napig a bazilika féltve őrzött relikviái. A nap végén Máriapócson szállunk meg\, ahol a kegyhely csendes atmoszférája lehetőséget ad az elmélyülésre. \nSzálláshelyünk Máriapócs (félpanziós ellátás – vacsora\, reggeli) \nA máriapócsi szálláshely a nemzeti kegyhely közvetlen közelében található\, ideális bázist nyújtva a spirituális elmélyüléshez és a másnapi továbbutazáshoz. A szállás a kegyhelyhez kapcsolódó intézményi vagy panziói keretek között biztosítja a pihenést\, lehetőséget adva a zarándoklat élményének elmélyítésére. A környék csendes\, nyugodt atmoszférája segít feldolgozni a nap során látott bodrogközi és máriapócsi benyomásokat. A szálláshely tájékoztatást nyújt a kegyhely történetéről\, a liturgikus rendről és a zarándokok fogadásának évszázados hagyományáról. Az esti órákban mód nyílik a bazilika körüli séta megtételére\, ahol a hívők által elhelyezett hálatáblák és mankók sokasága hirdeti a csodás gyógyulások emlékét. A reggeli indulás előtt érdemes még egyszer felkeresni a kegytemplomot\, hogy a nap fényében is megcsodálhassuk az ikonosztáziont és a könnyező Szűzanya-ikon másolatát. A szálláshely elhelyezkedése lehetővé teszi\, hogy másnap kora reggel induljunk a Nyírség és a Tisza-tó vidéke felé. \n2. nap: Nyíregyháza / Sóstó – Egyek – Tiszafüred \nA második napot a Nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban kezdjük (itt is helyi specialitást kóstolunk a tirpák porlóst és a kemencében sült kenyérlángost)\, amely Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma\, és kilenchektáros területén egy fiktív\, mégis korhű „sosemvolt” falu képét varázsolja elénk. A skanzen Északkelet-Magyarország öt tájegységének – a Szatmár\, a Bereg\, a Rétköz\, a Nyírség és a Nyíri Mezőség – 19. századi népi építészetét\, életmódját és szellemi hagyományait mutatja be eredeti\, áttelepített parasztportákkal és gazdasági épületekkel. A faluközpontban református templom\, régi iskola\, szatócsbolt\, kocsma és borbélyüzlet eleveníti fel a korabeli közösségi életet\, míg a működő kovácsműhely\, szárazmalom és pálinkaház a gazdasági önellátást szemlélteti. Innen az egyeki tájházhoz utazunk\, amely egy tipikus gazdaparaszti lakóépület\, ahol a módosabb paraszti lakáskultúra\, bútorzat és viseleti tárgyak együttese a XX. század eleji egyeki életmódot örökíti meg. A nap zárásaként Tiszafüredre érkezünk\, ahol a Nyúzó Gáspár Fazekas Tájházban egy híres fazekas dinasztia mindennapjait és munkafolyamatait ismerhetjük meg\, beleértve az 1830-as évekből származó barokk almáriumot és az égetőkemencét. Végül a Kiss Pál Múzeumban a Tisza-tó vidékének évezredes múltjába tekintünk be\, ahol a „Városunk 7000 éve rejtőzködő kincsei” című régészeti kiállítás a jégkorszaktól a középkorig mutatja be a régió gazdag örökségét. A kiállítás kiemelkedő leletei közé tartoznak a Tisza-tó építését megelőző feltárások anyagai és a tiszaörvényi Templom-domb középkori ásatásainak eredményei. A kétnapos tanulmányút során a Bodrogköz és a Nyírség–Tisza-tó vidékének népi építészetét\, tárgyi kultúráját és szakrális örökségét egyaránt megismerjük\, szakmai vezetéssel és helyszíni bemutatókkal elmélyítve a régió kulturális sokszínűségének megértését. \nSzakmai vezetőink:\nPaszternák István régész\, történész\, falkutató\, örökségvédelmi\, műemlékvédelmi és falkutató szakértő.\nNagy Dénes magyar-ausztrál matematikus\, tudomány- és kulturtörténész\, a világ több neves felsőoktatási intézményében volt oktató egyetemi tanár\, az MTA VEAB Népi Építészeti Munkabizottságának elnöke\, az Argentin SEMA építészeti szervezet (Buenos Aires) tiszteletbeli tagja\, a Lembergi Műegyetem Építészkarának díszdoktora. \nCigánd Bodrogközi Múzeumporta \nA Bodrogközi Múzeumporta Cigándon\, a Tisza jobb partján elterülő bodrogközi kisvárosban található\, amely gazdag néprajzi hagyatékot őrzött meg a múltból. A 2000-ben alapított Falumúzeum alapkövein 2015-ben létrejött komplexum három állandó és két időszaki kiállítótérrel\, valamint múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is büszkélkedhet. A főépület a tájházzá alakított egykori falumúzeumi épület\, amely a XX. század elején a Szőke ragadványnevű Balla család otthona volt\, és belső tereiben minden megtalálható\, amire akkoriban szükség lehetett. A Sőregi-ház 2015-ben nyílt meg\, és tematikus állandó kiállításnak ad helyet\, amelynek termei az „Ahol élünk”\, „Amiből élünk”\, „Ahogyan éltünk” és „Örökségünk: a népművészet virágos kertje” címet viselik. A Múzeumporta aktív tagja a Magyarországi Tájházak Szövetségének\, 2012-ben elnyerte az „Év tájháza” elismerést\, és a Bodrogköz meghatározó kulturális-közösségi központjává vált. A komplexum számos egységgel gazdagodott\, köztük táncpajtával\, piactérrel\, őrtoronnyal\, látványkemencével és gazdasági udvarral. Rendezvényei sokrétűek és havi rendszerességűek\, a Zöldágjárástól a Bélesfesztiválig\, egész éven át biztosítva kézműves foglalkozásokat. \n \nKiskövesdi Tájház \nA szlovákiai Kiskövesden (Malý Kamenec) található hagyományőrző kiállítóhely és közösségi tér\, amely a Bodrogköz népi kultúráját mutatja be. \nPerbenyik Tájház \nHivatalos nevén Perbenyiki Múzeum\, a szlovákiai Bodrogköz szívében\, Perbenyik (Pribeník) községében található jelentős kulturális és hagyományőrző helyszín. Az intézmény a helyi önkormányzat\, a Csemadok\, a Bazsarózsa asszonykórus és a falu lakosságának szoros összefogásával működik\, célja pedig a bodrogközi népi kultúra\, tárgyi emlékek és hagyományok megőrzése\, illetve átadása a jövő nemzedékek számára. A tájház és a hozzá kapcsolódó rendezvények kiemelt szerepet játszanak a régió kulturális életében\, szoros együttműködésben a magyarországi és határon túli szervezetekkel\, köztük a Magyarországi Tájházak Szövetségével. \nMáriapócs \nMagyarország egyik leghíresebb nemzeti kegyhelye\, amely a Nyírségben\, Nyíregyházától mintegy 30 kilométerre található. Világhírét a görögkatolikus kegytemplomban (basilica minor) őrzött könnyező Szűzanya-ikon hozta meg\, amely 1696-ban\, majd másolatai 1715-ben és 1905-ben is könnyeztek. A kegyhely évszázadok óta a zarándokok és a lelki megújulást keresők spirituális központja\, ahol a hívők gyógyulásai és szabadulásai ma is élő hagyományt jelentenek. A bazilika falait díszítő mankók\, botok és hálatáblák a csodás gyógyulások emlékét hirdetik. \n  \n \nNyíregyháza\, Sóstói Múzeumfalu \nMagyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma\, amely 1979-ben nyílt meg mintegy kilenchektáros területen. A skanzen Északkelet-Magyarország\, azaz a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 19. századi népi építészetét\, életmódját és szellemi hagyományait mutatja be. Különlegessége\, hogy az épületek nem másolatok\, hanem a térség különböző falvaiból származó eredeti parasztporták\, amelyeket darabjaikra bontva szállítottak ide és eredeti technológiával építettek fel újra. A látogatók egyetlen séta alatt megismerhetik a megye öt tájegységének – a Szatmár\, a Bereg\, a Rétköz\, a Nyírség és a Nyíri Mezőség – jellegzetes népi kultúráját. A múzeumfalu interaktív kulturális tér\, ahol a főszezonban mindennap más-más hagyományos mesterséggel ismerkedhetnek meg a látogatók. \n \nEgyeki Tájház \nA tájház a falu központjában\, a Fő utcán\, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdaparaszti lakóépület\, a hozzákapcsolódó\, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építtetője több mint 10.-kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építtető fia mintegy 32.kh- gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére. \nA lakóházat méretei\, az alaprajzai tagolása\, külső formai megjelenítése alkalmassá teszik arra\, hogy a településen gyűjtött berendezésekből bútorokból\, használati és viseleti tárgyakból olyan tájház jöjjön létre\, mely a módosabb paraszti lakóházépítés\, berendezés és lakás- és telekhasználat egyeki hagyományait örökítse meg. \n \nTiszafüred \nA tiszafüredi Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház a térség egyik legértékesebb népi műemléke\, amely egy híres helyi fazekas dinasztia mindennapjait és munkafolyamatait kelti életre [Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház]. Az 1980-ban megnyitott tájház egy olyan 19. századi\, klasszicista stílusú tornáccal rendelkező parasztházban kapott helyet\, amely egykor idősebb és ifjabb Nyúzó Gáspár otthonaként és kerámiaműhelyeként szolgált [Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház]. A látogató a tornácról a pitvarba\, majd onnan a tisztaszobába lépve a korabeli tiszafüredi lakáskultúrát\, a család eredeti bútorait – köztük egy 1830-as évekből származó barokk almáriumot – és a hagyományos népviseletet csodálhatja meg. A ház hátsó részében kialakított szoba-műhely korhű berendezése\, szerszámai és a helyiség központi elemeként megmaradt égetőkemence hűen szemléltetik\, hogyan születtek a híres tiszafüredi mázas kerámiák. \n \nEzzel szemben a Kiss Pál Múzeum jóval szélesebb történelmi távlatokat nyit meg\, és a Tisza-tó vidékének évezredes múltjába enged betekintést. A múzeum maga egy patinás\, ősfás parkkal körülvett\, 19. századi klasszicista Lipcsey-kúriában működik\, nevét pedig az 1848–49-es szabadságharc honvédtábornokáról kapta. Az intézmény gyökerei a 19. század végére nyúlnak vissza\, az itt látható állandó régészeti kiállítás pedig „Városunk 7000 éve rejtőzködő kincsei” címmel mutatja be a régió gazdag örökségét a jégkorszaktól egészen a középkorig. A kiállítótérben megelevenedik a Tiszazug és a Tisza-tó medrének története\, ahol a látványos tárlókban a helyi földből előkerült 7000 éves kő-\, csont- és kerámiaeszközök sorakoznak. A gyűjtemény kiemelkedő részét képezik a Tisza-tó építését megelőző nagy feltárások leletei\, valamint a tiszaörvényi Templom-domb középkori ásatásainak anyagai\, amelyek együttesen bizonyítják a vidék évezredeken átívelő\, pezsgő kulturális jelenlétét. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/felso-tisza-es-bodrogkoz-nepi-epiteszeti-oroksege/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/sosto.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR