BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Matiné - ECPv6.16.3//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Matiné
X-ORIGINAL-URL:https://matine.hu
X-WR-CALDESC:Események Matiné
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Paris
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260912T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260912T193000
DTSTAMP:20260703T063213
CREATED:20260613T214448Z
LAST-MODIFIED:20260613T214729Z
UID:7642-1789200000-1789241400@matine.hu
SUMMARY:Baranya rejtett kincsei: talpastól a zsúptetőig
DESCRIPTION:Útvonalunk a délnyugat-dunántúli talpas vázas\, karós sárfalú népi építészetet mutatja be. Nagydobsza fő attrakciója az 1853-ban épült Talpasház\, a református Szigetvidék tipikus épülete\, benne szabadkéményes konyhával és fatornáccal. Patapoklosi két látnivalója a Szigetvári János Tájház festett gerendákkal\, faragványokkal\, valamint az 1794-es barokk református templom páratlan értékű festett fakazettáival. Magyarlukafa az 1979-ben nyílt\, 1860 körüli talpasházas Néprajzi Műhely\, ahol egykori alkotótáborokban városi fiatalok tanulták a népi mesterségeket (szövés\, fazekasság\, faragás). A telken áttelepített pajták és a Kaptár Egyesület munkái mai napig őrzik a hagyományokat.\nSzigetvári János Ybl-díjas építészmérnök (1929-2000) több évtizedes munkássága során nagyon sokat tett a megye népi építészeti kincseinek felkutatásáért\, azok műemléki védelméért és fenntartásáért. \nSzakmai vezetőink:\nSzigetvári Krisztián építészmérnök\, történész\, műemlékvédelmi szakmérnök\, a tervtanács titkára\, a Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának műemlékfelügyelője. Spanyol építészettörténetet tanít a Pécsi Tudományegyetemen.\nNagy Dénes magyar-ausztrál matematikus\, tudomány- és kultúrtörténész\, a világ több neves felsőoktatási intézményében volt oktató egyetemi tanár\, a Nemzetközi Szimmetria Társaság alapító elnöke\, az MTA-VEAB Népi Építészeti Munkabizottságának elnöke\, az argentin SEMA építészeti szervezet (Buenos Aires) tiszteletbeli tagja\, a Lvivi Műegyetem építész karának díszdoktora\, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja\, a taliándörögdi TÉKA Nép(i)építészeti Napok elindítója\, szervezője. \nNagydobsza – Talpasház \n1853-ban Benked István építette\, talpas-vázas falszerkezetű\, karós sárfalú\, a délnyugat-dunántúli hagyományőrző\, ún. faházövezet\, ezen belül a református Szigetvidék tipikus épülete. Zsúpfedele alatt szoba\, szabadkéményes konyha és hátsó szoba nyílik az itt pitvarnak nevezett fatornácra.\nAz 1853-ban épült talpasház a délnyugat-dunántúli hagyományőrző\, ún. faházövezet\, ezen belül a református Szigetvidék tipikus épülete. A Benked család lakta generációkon át. Berendezése a 20. század eleji hagyományos lakásbelsőt szemlélteti. A ház mögött áll a talpas kisház\, amely 1855-ben lakásnak épült\, és 1916-ban telepítették ide. A telek végén istállós pajta látható gazdasági eszközökkel. \n \nPatapoklosi \nSZIGETVÁRI JÁNOS TÁJHÁZ \nPatapoklosi település tájháza műemlékvédelem alatt áll\, külön múzeumot alakítottak ki a helytörténet bemutatására\, ahol folyamatos kiállítás működik. Különlegessége\, hogy az egyik szoba mennyezeti gerendái festettek az ajtaja pedig különleges fafaragványokkal ékesített.  \n \nTemplom \nPatapoklosi református temploma festett fakazettáival a magyar és az európai kultúra páratlan értékű emléke. Az 1794-ben barokk stílusban épült református templom műemlék védelem alatt áll. A templom az év minden napján megtekinthető. A fenti telefonszámon illetve a helyi önkormányzat email címén célszerű időpontot egyeztetni. \n \n  \nMAGYARLUKAFAI NÉPRAJZI MŰHELY TÖRTÉNETE\n1979–1984 \n“Van egy falu Baranya megyében\, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni\, faragni\, agyagozni\, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek\, kenyeret sütnek\, primitív hajlékokat építenek\, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek\, beszélgetnek\, ősi dalokat énekelnek\, táncolnak\, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.”\nTarján Gábor\, 1984 \nDél-Zselic Magyarlukafán fennmaradt utolsó talpasházát az 1970-es évek végén a Baranya Megyei Tanács megvásárolta. Az 1860 körül épült romos házat helyreállították\, majd a Janus Pannonius Múzeum kezelésébe adták. 1979 márciusában nyílt meg a lukafai tájház\, amely még abban az évben néprajzi tábornak adott otthont. A berendezést is az első táborlakók készítették. Egyetlen szempont vezérelte őket: a hagyományos paraszti kultúrákból átmenteni mindazt\, ami saját korukhoz is szól. Kiállításunkban egymás mellé állítottuk a környékről származó tárgyakat\, amelyek a Magyarlukafai Néprajzi Műhely résztvevőinek inspirációt adhattak\, és azokat\, amelyeket itt\, ebben a házban készítettek. \n \nA népi műemlékház egykori füstöskonyhájában étkezőt\, az utcafronti szobában bőrös- és szövőműhelyt\, a hátsó\, nagyobb helyiségben fazekas műhelyt alakítottak ki\, melybe a hedrehelyi Bencsik család felszerelése került koronggal\, gyúrópaddal\, mázörlővel. A tájház telkére 1980 nyarán Istvándiból egy gerendavázas pajtát telepítettek át\, ez fogadta be a fafaragóműhelyt. A következő évben a megyei tanács Somogyhatvanban vásárolt egy fészer-pajtát\, amelyet Hegedűs József somogyhárságyi kézműves kisiparos irányításával az alkotótábor ösztöndíjasai és az Iparművészeti Főiskola építész hallgatói építettek fel újra a telken. \nNéhány év múlva a műhely hatására olyan fiatalok is érkeztek\, akik már nemcsak a nyári tábor lakói voltak\, hanem a vidéki életformát választva letelepedtek a faluban. A megyei tanács megvásárolta számukra a falu lakatlan házait\, amelyekbe bérlőkként költöztek be. A Magyarlukafai Néprajzi Műhelyt és alkotótáborait a Janus Pannonius Múzeum néprajzos muzeológusai\, Dr. Andrásfalvy Bertalan és Tarján Gábor szervezték. 1979 és 1984 között több száz résztvevője volt a táboroknak. \n \nA Kaptár Egyesület Baranya megyében 1987-ben alakult\, a Magyarlukafai Néprajzi Műhelyben alkotó és oktató kézműves mesterek összefogásával. Az alapítók fő célja a népi kultúra értékeinek óvása\, a hagyományos népi kismesterségek megőrzése\, továbbadása\, a kézműves technikákkal készült tárgyak népszerűsítése. A Kaptár Egyesülethez az évek során sok baranyai mester\, a kézművességet magas szinten művelő\, tehetséges pedagógus\, tanár\, népművelő csatlakozott. A tagok 1988-óta folyamatosan tanították a kézműves mesterségeket gyerekeknek és felnőtteknek\, rendszeresen tartottak játszóházi foglalkozásokat\, szakköröket\, részt vettek mesterség bemutatókon\, kézműves vásárokon. A Kaptár Egyesület tagjainak munkáit szinte évente lehet látni országos és a régióban szervezett kiállításokon\, de sok alkotónak van látogatható műhelye is. \nforrás: nagydobsza.hu / zrinyi-zoldut.hu / magyarlukafa.hu\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/baranya-rejtett-kincsei-talpastol-a-zsuptetoig/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/Patapoklosi_tajhaz.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260913T100000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260913T120000
DTSTAMP:20260703T063213
CREATED:20260630T111948Z
LAST-MODIFIED:20260630T134523Z
UID:7806-1789293600-1789300800@matine.hu
SUMMARY:Budapest világörökségi panorámája a Budai Várból szemlélve
DESCRIPTION:A magyar főváros UNESCO-látképe kiválóan áttekinthető a szintén UNESCO-tag budai Várhegynek a tetejéről. Innét szemlélődve válik igazán érthetővé\, hogy miért nevezik nagyvárosunkat a Duna Királynőjének. Már Hunyadi Mátyás is márványhidat vizualizált Buda és Pest partjai közé\, de az elővárosok festői táji fekvésére főleg a reformkortól figyeltek fel. Akkoriban fogant meg a Budapest szavunk is\, Széchenyi Gróf ötleteként\, de a tényleges városegyesítésre csak 1873-ban került sor. A Monarchia korában\, városfejlesztőink és építészeink szándékosan úgy valósítottak meg sok építményt\, hogy azok a lenyűgöző tájba komponálódjanak bele. A látképben sorakozó épületek egy része a középkorból származik\, míg a többségük későbbi korszakok\, főleg a 19. századi neostílusok produktumai. A sétán kielemezzük a Margit hídtól a Szabadság hídig ívelő UNESCO-városképi látványt. \n  \n \nA séta időtartama: 2 óra. \nSétavezető: Dr. Jeney András művészettörténész\, történész és idegenvezető. Építészettörténettel foglalkozik\, fő kutatási területe a 19. századi építőművészet\, melyből PhD fokozatot is szerzett. Sok tanulmányt publikált Budapest építészetéről. \nLétszám: maximum 20 fő \nRészvételi díj: 5.000\,- Ft / fő \nA résztvevők audio guide készüléket kapnak\, hogy a séta közben szabadon nézelődhessenek. \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/budapest-vilagoroksegi-panoramaja-a-budai-varbol-szemlelve/
LOCATION:Budai Vár\, Kapisztrán tér 1.\, Budapest\, 1014\, Hungary
CATEGORIES:Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/IMG_0628_web-scaled.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260918T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260919T193000
DTSTAMP:20260703T063213
CREATED:20260601T172407Z
LAST-MODIFIED:20260613T225616Z
UID:7049-1789714800-1789846200@matine.hu
SUMMARY:Középkori templomok üzenete a Felső-Tisza-vidékén és a Szilágyságban
DESCRIPTION:A kirándulás a Kárpát-medence gazdag középkori egyházi örökségét mutatja be\, kilenc református és két római katolikus műemléktemplomon keresztül. A szilágysági és nyírségi templomok különleges értékei a gótikus és román kori építészeti megoldások\, a 14-18. századi freskók (Szent György és a sárkány\, Szent László legendák)\, valamint a pataki mesterek által festett kazettás mennyezetek. Az épületek története szorosan összefonódik a magyar nemesi családokkal (Bánffy\, Bátori\, Ákos nemzetség)\, és a reformáció elterjedésével Erdélyben. A templomok máig élő gyülekezetek otthonai\, ahol a hagyományőrzés és a megújulás egyszerre van jelen. \n1.NAP: SÁRKÁNYÖLŐ SZENT GYÖRGY ÉS SZENT LÁSZLÓ NYOMÁBAN\nÓ f e h é r t ó – L a s k o d – B a k t a l ó r á n t h á z a – T a r p a – V á m o s a ty a – L ó ny a \nElső napunkon a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék középkori templomait járjuk körbe\, melyeket a 13–15. században nemesi családok (Bátoriak\, Gutkeled nemzetség) építtettek. A látnivalók között feltűnnek a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló freskók\, a liliomos református falfestések\, valamint a ritka gótikus építészeti részletek és fa harangtornyok. Az épületek története egyben a hitvallásváltásokról (katolikus–református) és a középkori mesterek vándorlásáról is tanúskodik. \nB e r e g d a r ó c (szállás) Hét csillag üdülő és konferenciaközpont (közös vacsora és reggeli másnap indulás előtt). \n2.NAP: A SZILÁGYSÁG LEGSZEBB REFORMÁTUS TEMPLOMAI\nÁ k o s – S o m ly ó ú j l a k – Sz i l á gy s o m ly ó – Sz i l á gy k r a sz n a – Sz i l á gy n a gy f a l u \nA második nap során felkeressük Szilágy megye legértékesebb református műemléktemplomait. Megcsodálhatjuk a kazettás mennyezeteket\, a gótikus és román kori építészeti részleteket\, valamint az újjáépített ólomüveg ablakokat. Az út során bepillantást nyerhetünk a helyi gyülekezetek gazdag történelmébe\, néprajzi hagyományaiba és a templomokhoz fűződő érdekes helyi mondákba is. \nSzakmai vezetőnk: Prokopp Mária professor emerita\, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész\, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa.\nHelyi szakmai vezetőnk: Szatmári István építész\, műemlékvédelmi szakértő\, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara alelnöke\, a Középkori Templomok Útja Egyesület elnöke. \nÓfehértói római katolikus templom \nA 14. századból származik\, és a Bátori családhoz köthető. Déli homlokzatán Kőmíves Mihály 1641-es felirata és liliomos festése látható. Belsejében kiemelkedő látványosság a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló hatalmas freskó\, valamint más középkori bibliai jelenetek és szentábrázolások. \n \nLaskodi református templom \nElső említése 1483-ból származik\, de eredeti\, torony nélküli épülete valószínűleg a 13–14. század fordulóján épült. A templomot a 18–19. században többször átépítették\, a torony 1863-ra készült el. Az 1999-es feltárások során előkerült középkori falképek közül kiemelkedik a 14. századi Szent László-ciklus\, valamint Szent György- és Utolsó ítélet-ábrázolás. \n \nBaktalórántházi római katolikus templom \nA templom különlegessége vakolat nélküli fala\, melyen a történeti építési rétegek jól olvashatók\, valamint a sötétre égetett téglákból kialakított „szőnyegminta”. A 2011-ben feltárt freskók közül kiemelkedik a ritka Szent László mennyei koronázását ábrázoló jelenet. A szentély és a hajó falain további jelenetek láthatók\, mint Szent Dorottya legendája\, Szent Ilona a Szent Kereszttel\, valamint a keresztrefeszítés és Árpád-házi Szent Erzsébet alakja\, amelyek a 15. század elején készültek. \n \nTarpai református templom \nEredetileg a 14. században épült\, majd a Bátoriak idején\, a 15. században jelentősen átalakították. A 16. század közepén a református hitre tértek\, 1795-ben pedig hatalmas teremtemplomot és 45\,5 méter magas tornyot emeltek. Értékes középkori részei a fennmaradt falak\, a két déli kapu\, a Bátori-címeres kőtábla\, valamint a ritka\, jó állapotban megőrzött gótikus ajtólap. Különleges látványosságai a 15. századi falképek\, köztük Szent György sárkányküzdelme\, a keresztrefeszítés és Szent Mihály alakja. \n \nVámosatya református templom \nValószínűleg 1289 és 1334 között épült\, alaprajzi elrendezése hasonlóságot mutat a környék más középkori templomaival. A szentély kőbordás boltozatának címerpajzsos zárókövén a Gutkeled nemzetség címere látható. A templom 1565 körül került a reformátusokhoz\, berendezéséből kiemelkedik a Felső-Tisza-vidék legkorábbi fa karzata (1769) és a 26\,5 méteres fa harangtorony\, amely a világörökségi várományos listán szerepel. A falakon előkerült 17. századi falfestmény-töredékek hasonlóságot mutatnak a csarodai díszítésekkel\, restaurálásuk részben a 2001-es árvíz után történt. \n \nLónyai református templom \nA 14. század elejéről származó\, egyszerű szerkezetű falusi lovagkori emlék\, amely szentélyének bordás keresztboltozatával egy regionális templomcsalád tagja. Az épületet a „mosolygó szenteket” ábrázoló mester freskói díszítették\, köztük a Köpönyeges Madonna és Szent György alakja. A 15. századi kifestés nyomán itáliai trecento hatású apostolképek is láthatók\, míg a 17. századi virágmintás díszítés és a mellette álló\, 1781-ben épült 26 méteres fa harangtorony a templom későbbi rétegeit képviseli. \n \nÁkosi református templom \nA  12–13. században épült az Ákos nemzetség családi monostoraként\, és a Kárpát-medence egyik legjobb állapotban fennmaradt románkori bazilikája. A háromhajós\, két tornyos\, téglából épült templomot a 16. század második felétől a reformátusok használják. Az évszázadok során tűzvész\, török támadás és villámcsapás is károsította\, de a 19. század végén Schulek Frigyes vezetésével műemléki helyreállításon esett át. Napjainkban Erdély egyik legpatinásabb és leglátogatottabb középkori műemléke. \n \nSomlyóújlak református templom \nA rejtekfolyosós templom egy 13. századi\, Árpád-kori eredetű épület\, amelynek hajója és tornya román stílusjegyeket őriz. Eredeti szentélye 1866-os tűzvészben leomlott\, helyette barokk stílusban építettek újat. A 2010-es és 2012-es régészeti feltárások során előkerült az eredeti sokszögű szentély\, valamint egy 16. századi nemesi kettős sír\, benne gazdag ruházatú férfi és nő maradványaival\, feltehetően a helyi Sutak-Újlaki család tagjaival. \n \nSzilágysomlyó református templom \nA templom története a 16. század elején kezdődött egy vesszőtemplommal. A jelenlegi kőtemplom 1670-ben épült\, de a 18. század elején hadi események következtében ismét elpusztult. Az 1729–1736 között újjáépített\, zsindelyes fatornyos templom 1815-ben már kőtornyot kapott. A kazettás mennyezetet Pataki János (1737)\, az orgonát Johannes Hahn (1769) készítette\, a toronyórát pedig 1817-ben szerelték be. \nSzilágykraszna református templom \nA 14. századi késő gótika idején épült\, legjelentősebb dísze Pataki Asztalos István 1736-os kazettás mennyezete. A gyülekezet több mint 3000 lelket számlál\, gazdag egyházi élettel\, néphagyományokkal\, különleges úrasztali kelyhekkel. A templomot a 20. század elején és 2007–2014 között is teljesen felújították\, ma élő közösségi és turisztikai központ. \n \nSzilágynagyfalu református templom \nEgy Árpád-kori településen\, a Bánffy család támogatásával épült gótikus kolostortemplom\, amelyet a reformáció idején vettek birtokba a reformátusok. Az épületet a történelem során török és Habsburg pusztítások\, valamint tűzvészek is károsították\, de a 19. század végére újjáépült. 2020–2021-ben Róth Miksa tervei alapján megkezdték a templom ólomüveg ablakainak restaurálását\, amelyekbe református szimbólumokkal és bibliai igékkel ellátott medalionok is kerültek. \n \nForrás: oroksegtura.hu / templomut.hu / lovagkiraly.org / welcometoromaia.eu / szilagynagyfaluref.ro\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/kozepkori-templomok-uzenete/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/akos.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260923T190000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260923T203000
DTSTAMP:20260703T063213
CREATED:20260613T201011Z
LAST-MODIFIED:20260613T210830Z
UID:7614-1790190000-1790195400@matine.hu
SUMMARY:Penta Essentia – Memento 1526 / Zene az öt géniusz földjéről
DESCRIPTION:Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző kifejezetten a Mohácsi vész 500. évfordulójára komponálta egész estés színpadi zeneművét\, amellyel a fél évszázada történt eseménynek kíván mementót állítani. A mű nem a konkrét harctéri eseményekre\, hanem Mohácsra\, mint a nemzet sorsának tragikus mérföldkövére reflektál egy szimbolikus történet kibontásával. \nA művet Hamvas Béla Öt géniusz című esszéje ihlette\, amelyben az író a mit jelent magyarnak lenni kérdésére ad egy izgalmas választ: \n\n\n„Magyarnak lenni annyit jelent\, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni”.\n\n\nHamvas Béla szerint a Kárpát-medencét „öt géniusz” szellemisége uralja: Nyugat kultiváltsága\, Kelet tüze\, Észak komolysága és Dél derűje egyszerre hat az itt élőre és akkor még az ötödik géniuszról\, az önmagában is sokrétű Erdélyről nem is beszéltünk. Ez a különleges helyzet lehetőségeket és egyben kihívásokkal teli sorsot ad a magyar embernek: a társadalom és az egyén szintjén is összhangba kell hoznia az őt körülvevő és lelkét tápláló géniuszokat.\nKeresztury-Albert Zsolt zeneszerző színpadi zeneműve nem a veszteségre\, hanem az értékeinkre fókuszál és a megmaradás és megújulás erejét hivatott közvetíteni az emlékév alkalmából. Az identitáskeresés kultikus útjára invitálja az érdeklődőt\, hogy a próza\, a komolyzene\, a népdalok és a tárogató éneklő hangjának összefonódásában merítkezzen meg az öt géniusz világában és járja be történelmi hazánk varázslatos vidékeit Délvidéktől Erdélyen át Felvidékig. \nA szimbolikus történetben a juhászbojtár és a leány szerelme a Kárpát-medence öt nagy tájegységét bejárva bontakozik ki. Délvidék\, Dunántúl\, Felföld\, Erdély végül az alföldi Puszta a történet helyszínei. A balladát narrátor beszéli el\, a népénekesek – akik a főszereplőket alakítják – pedig az adott tájhoz kapcsolódó népdalok megidézésével keltik életre a cselekményt. A népdalokból zeneművek sarjadnak\, amelyek a kamarazenekar előadásában sodorják a hallgatót a történet mélységeibe. A művet a tárogató szólisztikus jelenléte keretezi\, és a népdalokra válaszolva\, azokkal olykor összefonódva kapcsolja össze a zenei tételeket. Az előadás a közönségnek így egy sokrétű élményt kínál: a próza\, a népdalok\, a kamarazene és a tárogató hangja egy színi előadás keretében\, szerves egységében bontják ki a mű mondanivalóját. \nA belépés díjtalan!\nElőadók:Albert Anna Leona\, Gubinecz Ákos – énekKovács Nemes Andor – narrációErdő Zoltán – tárogatóDobozy Ágoston – zongoraAz Anima Musicae Kamarazenekar vonósnégyese \n\n\n\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/penta-essentia-memento-1526-zene-az-ot-geniusz-foldjerol-4/
LOCATION:Magyar Kulturális Központ Zágráb\, Ul. Augusta Cesarca 10.\, Zagreb\, 10000\, Croatia (Local Name: Hrvatska)
CATEGORIES:Koncert,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/05/PentaEssentia-kamara-scaled.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260924T190000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260924T203000
DTSTAMP:20260703T063213
CREATED:20260613T230532Z
LAST-MODIFIED:20260630T105700Z
UID:7677-1790276400-1790281800@matine.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában
DESCRIPTION:részletek hamarosan…
URL:https://matine.hu/esemeny/palosok-nyomaban/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/DSCN7981-scaled.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR