BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Matiné - ECPv6.17.5//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Matiné
X-ORIGINAL-URL:https://matine.hu
X-WR-CALDESC:Események Matiné
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Paris
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261017T100000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261017T120000
DTSTAMP:20260923T224617Z
CREATED:20260613T212328Z
LAST-MODIFIED:20260923T224617Z
UID:7636-1792231200-1792238400@matine.hu
SUMMARY:Ganz\, Gottwald\, Millenáris – Egy ipari negyed újjászületése
DESCRIPTION:Sétánk a Mechwart téren indul\, ahol többek között Mechwart András örökségét és a Margit körút sarki épületének történetét járjuk körül. Innen a Kelet Károly utcán haladva fedezzük fel a Statisztikai Hivatal\, a Meteorológiai Intézet és a Rákóczi Gimnázium építészeti értékeit. A Marczibányi téren az egykori vesztőhely és az MHSZ Lőtér történetét idézzük fel\, majd a Lövőház utcán át a Millenáris és Szélkapu területére érkezünk\, ahol szó esik a Klement Gottwald Gyárról\, a Ganz Villamossági Művekről és a Fény utca évtizedekig zárt világáról. A Széna téren az egykori Ispotály és a Kisrókus utcai gáztartályok emlékét elevenítjük fel. Végül a Retek utcán át a Széll Kálmán téren zárul a séta\, ahol a budai villamosközlekedés\, a tér átváltozásai és a Posta Palota történetét ismerhetjük meg. Ez a városi séta nemcsak építészeti és várostörténeti kuriózumokban gazdag\, hanem páratlan betekintést nyújt Budapest egyik legizgalmasabb városrészének fejlődésébe Takács Ákos szakmai vezetésével. \nA séta időtartama 2 óra.\nSétavezető: Takács Ákos\, közlekedés-építő mérnök\, építészmérnök\, belsőépítész szakmérnök\, vezető tervező\, alelnök\, fenntarthatósági igazgató (CÉH csoport). FIDIC euro-mérnök. Többek között a Millenáris Kiállítási és Rendezvény Központ koncepció-tervezője\, társtervezője és projektvezetője; a Bakuban megépült Nemzeti Egészségügyi Központ\, Onkológiai Intézet új épülete és egy különleges kórház építész tervezője és projektvezetője; a fővárosi 1-es és 3-as villamos vonalak megállóinak; valamint a Budafoki Kocsiszínnek felelős építész tervezője és tervezési projektvezetője. Budapest Építészeti Nívódíjában részesült\, illetve „Europa Nostra” és FIABCI elismerést kapott. \nLétszám: maximum 20 fő\nA résztvevők audio guide készüléket kapnak\, hogy a séta közben szabadon nézelődhessenek.\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/millenaris/
LOCATION:Millenáris\, Kis Rókus u. 16-20.\, Budapest\, Budapest\, 1024\, Hungary
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/millenaris.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261029T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261029T193000
DTSTAMP:20260926T195105Z
CREATED:20260613T232543Z
LAST-MODIFIED:20260926T195105Z
UID:7682-1793296800-1793302200@matine.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában: Az antverpeni budaszentlőrinci pálos kódex - A budaszentlőrinci pálos kolostor könyvtárának egy megmaradt kötete
DESCRIPTION:A budaszentlőrinci pálos anyakolostor könyvtárát a mohácsi síkon győzedelmeskedő oszmán csapatok felprédálták\, és a kutatás jelenlegi állása szerint e grandiózus gyűjtemény összes kötete a tűzvész martaléka lett. Jelen tanulmány egy túlélő kódex létezésére hívja fel a figyelmet. A kötet egy 13. századi\, párizsi műhelyben készült\, iniciálékkal és miniatúrákkal gazdagon díszített latin Biblia\, amely az antwerpeni Plantin-Moretus Múzeum M. 17.3 jelzetű kódexe. A tanulmány áttekinti a kötettel kapcsolatos nemzetközi szakirodalmat\, és pontosítja a provenienciájának egy epizódját (a fol. 247r-en található török – korábban helytelenül arabnak titulált – bejegyzés alapján 1546 helyett 1526-ban került oszmán kézbe). Kodikológiai szempontból pontosítja a levélszámozást\, kiegészíti a kötetben található bejegyzések listáját\, és felhívja a figyelmet az oldalak csonkolásának tényére. Újabb adalékokat szolgáltat arra a hipotézisre\, amely szerint a kódex korábban két kötetből állt\, és az újrakötés elvégzését az Anconában működő flamand kereskedő Gillis de Grave személyéhez köti. \nAz előadás ingyenes\, de regisztrációhoz kötött!\n〉〉〉R E G I SZ T R Á C I Ó〈〈〈\nA havi rendszerességgel megjelenő előadássorozatunkat a Magyar Pálos Renddel szoros együttműködésben indítjuk útjára. Ennek keretében meghívjuk és felsorakoztatjuk a rend tudományos kutatóit\, akik bemutatják legfrissebb kutatási eredményeiket a tudományos élet széles spektrumából. Célunk\, hogy változatos témákban és több tudományterületről szólítsunk meg előadókat\, ezzel is gazdagítva a közönség ismereteit és elősegítve a tudományos párbeszédet. \nElőadó: Mércz András nyelvész\, kutató \nAz est háziasszonya: Ökrös Marianna \nTárogatón közreműködik: Molnár Péter Benjámin a Nemzeti Tárogatóintézet tárogatósa \nMércz András: szír ortodox egyháztörténetre és a kora újkori keleti kereszténységre szakosodott kutató\, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett doktori fokozatot. Kutatásai középpontjában a szír kultúra 16. századi európai tudományos felfedezése\, valamint Mardini Mózes és Andreas Masius szír nyelvű levelezésének feltárása áll. Széleskörű nemzetközi levéltári tapasztalattal rendelkezik\, többek között a Vatikáni Könyvtárban és a Plantin–Moretus Múzeumban is végzett kutatásokat. Legfrissebb tudományos eredménye a budaszentlőrinci pálos kolostor könyvtárából származó\, eddig ismeretlen 13. századi latin Biblia azonosítása az antwerpeni gyűjteményben. Erről a felfedezésről a Magyar Könyvszemle 2024-es évfolyamában jelentetett meg tanulmányt\, amely a pálos rend művelődéstörténetének jelentős forrása. Kutatásai hozzájárulnak a középkori magyarországi könyvkultúra és a keleti keresztény kapcsolatok jobb megértéséhez. \nA budaszentlőrinci pálos kolostor könyvtárának egy megmaradt kötete \nAz esemény a Magyar Pálos Rend\, a Nemzeti Tárogatóintézet és a Láng Művelődési Központ közreműködésével valósul meg!\n〉〉〉R E G I SZ T R Á C I Ó〈〈〈\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/palosok-nyomaban-2/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/borito_2_palos_eloadas.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261107T100000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261107T120000
DTSTAMP:20260930T232059Z
CREATED:20260923T224136Z
LAST-MODIFIED:20260930T232059Z
UID:8213-1794045600-1794052800@matine.hu
SUMMARY:Szerb sziget a Belvárosban
DESCRIPTION:Tematikus séta Pest szerb emlékei között\, a szerb—magyar kulturális kapcsolatok nyomában \nKis barokk édenkert a Belváros kőrengetegében\, pár lépésre a Váci utcától … A pesti Szent György-templom ódon fallal kerített\, bájos udvara minden erre sétálót rabul ejt. Ezúttal azonban meg is nyílik előttünk míves kovácsoltvas kapuja\, s feltárul a török hódoltság korától itt élő szerbek féltve őrzött múltja\, ortodox hite és sokszínű kultúrája. A több évszázados szerb—magyar kapcsolatok nyomába is eredünk\, megtudjuk\, hogy leghíresebb magyar költőink a reformkorban hol és kinek a szalonjában borozgattak szerb nóta- és tamburaszóra. Időutazásunk végül a századforduló korába\, egy gyönyörű szecessziós díszterembe repít bennünket\, ahol a legendás Tökölyánum ifjú szerb értelmiségei világmegváltó terveket szövögettek Magyarország és Szerbia felvirágoztatásáról. \nA séta útvonala: Pesti szerb templom – Veres Pálné utca – Szerb utca – Váci utca 63. (Angelineum) – Váci u. 66. – Veres Pálné u. 17-19. (Tökölyánum)  \n \nA séta időtartama 2 óra.\nSétavezetőnk: Golub Xénia művészettörténész\, a magyarországi szerb kultúra kutatója és képviselője\, filológus\, az MTA köztestületének tagja. 2010-ben szerzett PhD-fokozatot; fő kutatási területe a szláv irodalmak és kultúrák\, valamint a posztbizánci művészet magyarországi emlékei. Munkásságának fontos részét képezi a magyarországi szerb ortodox művészeti és kulturális örökség kutatása. Számos irodalom-\, művészet- és kultúrtörténeti tanulmány szerzője; társkurátora volt a Budapesti Történeti Múzeum Szerb székesegyház a Tabánban című kiállításának 2018-ban. 2024-ben jelent meg A grábóci ortodox monostor című monográfiája\, amelyben évtizedes kutatásait összegezte. A magyarországi cirill betűs könyvemlékekkel elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaként foglalkozott. \nLétszám: maximum 20 fő\nA résztvevők audio guide készüléket kapnak\, hogy a séta közben szabadon nézelődhessenek.\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/szerb-sziget-a-belvarosban/
LOCATION:Szent György nagyvértanú szerb ortodox templom\, Szerb utca 4.\, Budapest\, Budapest\, 1053\, Hungary
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/09/szerb1.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261114T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261114T190000
DTSTAMP:20260927T123842Z
CREATED:20260613T215446Z
LAST-MODIFIED:20260927T123842Z
UID:7652-1794643200-1794682800@matine.hu
SUMMARY:Árpád-kori templomi örökségünk a Mecsek délnyugati lábánál
DESCRIPTION:Valamennyi templom eredete a 13. századba vezethető vissza\, román kori gyökerekkel. Kővágószőlős területéről már a kőkorból ismerünk régészeti leleteket. Sarlós Boldogasszony-templomának alsó toronyrésze Árpád-kori\, felső szintje későbarokk. Kővágótöttös Szent Miklós-temploma a 13. században épült\, mai formáját 1780-as átépítés után nyerte\, a középkori ablakot és kaput is visszaállították. Bakonya Szent György-temploma a környék legnagyobb középkori temploma volt; ma is láthatók román kori ablakai\, kora gótikus kapuja és freskótöredékei. Hetvehely Öregtemploma késő román\, egyenes záródású falusi templomtípus\, 15. századi falképekkel – bár ezeket sajnos korom borította\, egy részük eltűnt. \nSzakmai vezetőnk:\nSzigetvári Krisztián építészmérnök\, történész\, műemlékvédelmi szakmérnök\, a tervtanács titkára\, a Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának műemlékfelügyelője. Spanyol építészettörténetet tanít a Pécsi Tudományegyetemen. \nKővágószőlős – Sarlós Boldasszony-templom  \nA templom legkorábbi része\, a torony alsó szintje a 13. század végén épült\, román kori ablakpárokkal. Az eredeti gótikus épületet 1763-72 között lebontották\, helyére későbarokk templom épült. Egyetlen középkori részlet a torony alsó fele\, melyet 1974-79-es restaurálás során eredeti formájában helyreállítottak – a középkori és 18. századi részt eltérő színű vakolattal különítették el. A berendezés copf stílusú\, főoltárképét Karl Bachmann festette. A szószék és gyóntatószék a pécsi székesegyházból\, a feszület a jakab-hegyi pálos kolostorból származik. \nÉrdekességek: A terület már a kőkortól folyamatosan lakott (római villa\, ókeresztény sírkamra\, longobárd és avar leletek). A Jakab-hegyen volt a pálos rend első háza (1225 körül). 1981-ben a templom mellett egy 15. századi\, háromosztatú\, pincés lakóházat tártak fel. \n \nKővágótöttös – Szent Miklós-templom \nA 13. században (egyes források szerint 12. század) épült templom a török hódoltságot túlélte\, de 18. század elejére leromlott. 1726-ban restaurálták\, majd 1780-ban barokk ízlés szerint átépítették: a szentélyt nagyobbra bővítették\, a déli keskeny román ablakokat szélesebbre cserélték\, kórust és orgonát építettek. 1980-83 között nagyszabású restaurálás zajlott: az 1780 utáni állapotot állították vissza\, de bemutatták a középkori részleteket is. Kibontottak egy középkori ablakot\, a déli bejáratot eredeti formájában állították helyre. A középkori keresztelőkút ma is látható. A copf szószéket elbontották\, a barokk berendezésből csak kevés maradt\, a jelenlegi berendezési tárgyak újak. \nKülönlegessége\, hogy 2005-ben Toronyzenét alakítottak ki\, mely naponta 14 és 18 órakor a rövidített Bányászhimnuszt játssza. \n \nBakonya – Szent György-templom \nA templom már 1235-ben szerepel\, a környék legnagyobb és legerősebb középkori temploma volt. 1332-ben kimagaslóan magas egyházi adót fizetett\, ami jelentőségét mutatja. 1800-ban barokk ízlés szerint átépítették\, keresztházzal bővítették\, ekkor középkori jellege elhomályosult. Az 1970-es években végzett kutatás és helyreállítás során a keresztházat elbontották\, és visszaállították a középkori román állapotot. Ma keletelt\, félköríves apszisú\, zárt román stílusú templom nyugati toronnyal. Kívül látható egy kora gótikus kapu és két román kori\, 13. századi ablak. Belül 13. századi freskótöredékek (glóriaív maradványa) és 15. századi festésnyomok (tárcsadísz\, sarus-köpenyes alak) figyelhetők meg. \nKülönlegesség: A hagyomány szerint a Jakab-hegyi pálos kolostorból származó keresztelőkút (eredetileg szenteltvíztartó) látható. \n \nHetvehely – Öregtemplom \nAz Árpád-kori\, késő román templom a 13. században épült\, egyenes szentélyzáródású falusi templomtípus. Középkori titulusa ismeretlen\, ma Szentháromság tiszteletére szentelték. A 15. században falképekkel díszítették\, melyeket később lemeszeltek. A török hódoltság alatt rommá vált\, majd 1757-ben barokk stílusban helyreállították\, fatornyot is kapott. 1883-ban új templomot építettek\, a régi gazdasági épületté vált: hajójából szénapajta\, szentélyéből és sekrestyéjéből húsfüstölő lett. Emiatt a 15. századi falképeket vastag korom borította. 1911-ben a legépebb freskókat lefejtették és a Szépművészeti Múzeumba szállították\, de a II. világháborúban eltűntek. Végleges helyreállítása 1975-ben történt. \nKülönlegessége\, hogy ma is láthatók középkori részletei (gótikus oltár\, ülőfülke\, háromkarélyos ablak). Az épület festőien elrejtve\, düledező lépcsőn közelíthető meg. \n \nforrás: varlekszikon.hu / kozepkoritemplomok.hu / kirandulssatervezo.hu \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/arpad-kori-templomi-oroksegunk-a-mecsek-delnyugati-labanal/
LOCATION:Budapest
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/webp:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/bakonya.webp
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261115T190000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261115T203000
DTSTAMP:20260904T234550Z
CREATED:20260904T234235Z
LAST-MODIFIED:20260904T234550Z
UID:8177-1794769200-1794774600@matine.hu
SUMMARY:Penta Essentia – Memento 1526 / Zene az öt géniusz földjéről
DESCRIPTION:Az előadás nagyprodukcióként a Szent István Filharmonikusok közreműködésével valósul meg!\nKeresztury-Albert Zsolt zeneszerző kifejezetten a Mohácsi vész 500. évfordulójára komponálta egész estés színpadi zeneművét\, amellyel a fél évszázada történt eseménynek kíván mementót állítani. A mű nem a konkrét harctéri eseményekre\, hanem Mohácsra\, mint a nemzet sorsának tragikus mérföldkövére reflektál egy szimbolikus történet kibontásával. \nA művet Hamvas Béla Öt géniusz című esszéje ihlette\, amelyben az író a mit jelent magyarnak lenni kérdésére ad egy izgalmas választ: \n\n\n„Magyarnak lenni annyit jelent\, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni”.\n\n\nHamvas Béla szerint a Kárpát-medencét „öt géniusz” szellemisége uralja: Nyugat kultiváltsága\, Kelet tüze\, Észak komolysága és Dél derűje egyszerre hat az itt élőre és akkor még az ötödik géniuszról\, az önmagában is sokrétű Erdélyről nem is beszéltünk. Ez a különleges helyzet lehetőségeket és egyben kihívásokkal teli sorsot ad a magyar embernek: a társadalom és az egyén szintjén is összhangba kell hoznia az őt körülvevő és lelkét tápláló géniuszokat.\nKeresztury-Albert Zsolt zeneszerző színpadi zeneműve nem a veszteségre\, hanem az értékeinkre fókuszál és a megmaradás és megújulás erejét hivatott közvetíteni az emlékév alkalmából. Az identitáskeresés kultikus útjára invitálja az érdeklődőt\, hogy a próza\, a komolyzene\, a népdalok és a tárogató éneklő hangjának összefonódásában merítkezzen meg az öt géniusz világában és járja be történelmi hazánk varázslatos vidékeit Délvidéktől Erdélyen át Felvidékig. \nA szimbolikus történetben a juhászbojtár és a leány szerelme a Kárpát-medence öt nagy tájegységét bejárva bontakozik ki. Délvidék\, Dunántúl\, Felföld\, Erdély végül az alföldi Puszta a történet helyszínei. A balladát narrátor beszéli el\, a népénekesek – akik a főszereplőket alakítják – pedig az adott tájhoz kapcsolódó népdalok megidézésével keltik életre a cselekményt. A népdalokból zeneművek sarjadnak\, amelyek a kamarazenekar előadásában sodorják a hallgatót a történet mélységeibe. A művet a tárogató szólisztikus jelenléte keretezi\, és a népdalokra válaszolva\, azokkal olykor összefonódva kapcsolja össze a zenei tételeket. Az előadás a közönségnek így egy sokrétű élményt kínál: a próza\, a népdalok\, a kamarazene és a tárogató hangja egy színi előadás keretében\, szerves egységében bontják ki a mű mondanivalóját. \nKözreműködik:\nAlbert Anna Leona\, Gubinecz Ákos – ének\nBánföldi Szilárd – narrátor\nErdő Zoltán – tárogató\nDobozy Ágoston – zongora\nSzent István Filharmónikusok\, Vox Laurus Vegyeskar\nVezényel: Safarek Krisztián\nHorváth Zoltán – színpadi rendező \n〉〉〉Jegyvásárlás〈〈〈
URL:https://matine.hu/esemeny/penta-essentia-memento-1526-zene-az-ot-geniusz-foldjerol-8/
LOCATION:Zeneakadémia\, Liszt Ferenc tér 8.\, Budapest\, Budapest\, 1061\, Hungary
CATEGORIES:Koncert,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/08/PentaEssentia-kamara.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261126T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261126T193000
DTSTAMP:20260922T225620Z
CREATED:20260613T232804Z
LAST-MODIFIED:20260922T225620Z
UID:7684-1795716000-1795721400@matine.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában: Tanúságtevők és fehér kovászok - a Magyar Pálos Rend története a Kádár rendszer évtizedeiben
DESCRIPTION:A Pálos Rend 1934. májusában települt vissza Magyarországra. A visszatérés után a Magyar Pálos Rend dinamikus fejlődésnek indult. Ezt a kibontakozást törte meg a szerzetesrendek feloszlatása 1950-ben. A Rend életében a következő megrázkódatás a Grősz-per volt 1951-ben: Vezér György Ferencet halálra\, rendtársait pedig összesen közel 150 év börtönbüntetésre ítélték. A megtört és megfélemlített pálos szerzetesek közül ketten\, Bolváry László Pál és Arató László Botond 1952-től 1963-ig titokban népszerűsítették a pálos hívatást. Az elköteleződni vágyó fiatal fiúknak illegális lelki gyakorlatokat\, beöltözéseket\, noviciátusokat\, fogadalom tételeket tartottak\, belőlük alakult ki a klandesztin pálosok közössége. A „Fekete hollók” fedőnevű ügyben az állambiztonság Pál és Botond atyát is letartóztatta\, a katakomba Pálos Rendben betöltött szerepüket feltárta\, de a klandesztin pálosok közösségét már nem tudta felszámolni. A Kádár rendszer évtizedeiben az 1960-as évek eleje után már nem történt új hívatások belépése a Rendbe. Az 1989-es rendszerváltást megélő idős pálos szerzetesek mellet\, kilenc klandesztin pálos szerzetes is a Rend kötelékén belül folytatta életét. Ezáltal pótolhatatlan szerepet töltöttek be a Magyar Pálos Rend újraindulásában. \n〉〉〉Regisztráció〈〈〈\nA havi rendszerességgel megjelenő előadássorozatunkat a Magyar Pálos Renddel szoros együttműködésben indítjuk útjára. Ennek keretében meghívjuk és felsorakoztatjuk a rend tudományos kutatóit\, akik bemutatják legfrissebb kutatási eredményeiket a tudományos élet széles spektrumából. Célunk\, hogy változatos témákban és több tudományterületről szólítsunk meg előadókat\, ezzel is gazdagítva a közönség ismereteit és elősegítve a tudományos párbeszédet. \nElőadó: Légrádi Attila állatorvos\, katolikus teológus \nAz est háziasszonya: Ökrös Marianna \nLégrádi Attila katolikus teológus\, de állatorvosként  tevékenykedik\, emellett elkötelezetten kutatta a Magyar Pálos Rend újkori történetét. Teológiai diplomamunkáját a pálos rend második világháború utáni sorsából írta\, amelynek kibővített változata önálló kötetben is megjelent. Kutatásai középpontjában a szerzetesrend illegalitásban töltött évei\, a titokban működő pálos közösségek és azok túlélési stratégiái állnak. Munkássága révén eddig feltáratlan források és visszaemlékezések alapján rajzolja meg a rend Kádár-korszakbeli történetét. Eredményeivel hozzájárul a magyar egyháztörténet-írás e kevéssé ismert fejezetének megértéséhez. \nAz esemény a Magyar Pálos Rend\, a Nemzeti Tárogatóintézet és a Láng Művelődési Központ közreműködésével valósul meg!\nAz esemény ingyenes\, de regisztrációhoz kötött!\n〉〉〉Regisztráció〈〈〈\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/palosok-nyomaban-3/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/legradi_attila.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261217T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261217T193000
DTSTAMP:20260930T233932Z
CREATED:20260915T073521Z
LAST-MODIFIED:20260930T233932Z
UID:8188-1797530400-1797535800@matine.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában
DESCRIPTION:A havi rendszerességgel megjelenő előadássorozatunkat a Magyar Pálos Renddel szoros együttműködésben indítjuk útjára. Ennek keretében meghívjuk és felsorakoztatjuk a rend tudományos kutatóit\, akik bemutatják legfrissebb kutatási eredményeiket a tudományos élet széles spektrumából. Célunk\, hogy változatos témákban és több tudományterületről szólítsunk meg előadókat\, ezzel is gazdagítva a közönség ismereteit és elősegítve a tudományos párbeszédet. \nElőadó: Takács Miklós régész \nAz est háziasszonya: Ökrös Marianna \nTárogatón közreműködik: … a Nemzeti Tárogatóintézet tárogatósa \nTakács Miklós elismert magyar régész\, az MTA doktora\, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének egyetemi tanára. Ruralia európai falukutató régészeti munkaközösség titkára. A Magyar Régész Szövetség alapító tagja. 1992-ben csatlakozott az MTA Régészeti Intézetéhez\, ahol később tudományos főmunkatársként és tanácsadóként folytatta kutatásait. Fő kutatási területe a középkori falvak és települések régészete\, a Kárpát-medence 10–14. századi edényművessége\, valamint a Balkán térségének történeti régészete. 1995-ben kandidátusi címet szerzett\, 2014-ben az MTA doktora. Rendszeresen részt vesz az MTA Régészeti Bizottságának munkájában. \nAz előadás ingyenes\, de regisztrációhoz kötött!\nAz esemény a Magyar Pálos Rend\, a Nemzeti Tárogatóintézet és a Láng Művelődési Központ közreműködésével valósul meg!\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/palosok-nyomaban-dec-17/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/webp:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/07/DSCN7981.webp
END:VEVENT
END:VCALENDAR