BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Matiné - ECPv6.18.2//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://matine.hu
X-WR-CALDESC:Események Matiné
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Paris
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20280326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20281029T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260828T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260829T193000
DTSTAMP:20260825T111803Z
CREATED:20260613T022045Z
LAST-MODIFIED:20260825T111803Z
UID:7589-1787900400-1788031800@matine.hu
SUMMARY:Árpád-kori kincseink a nyugati határvidéken – A Batthyány-ak nyomában
DESCRIPTION:A kétnapos szakmai kirándulás központi témája a Batthyány család öröksége és az Árpád-kori templomépítészet a nyugati határvidéken. A program a magyar–osztrák–szlovén (Őrség-Őrvidék-Muravidék) határháromszög gazdag építészeti és kulturális emlékeit mutatja be. \nAz 1. nap középpontjában a Batthyány család öröksége áll: a Batthyány-Strattmann-kastély a család egykori rezidenciája\, ahol boldog Batthyány-Strattmann László szemorvos élt és gyógyított. A kastély története a 15. századtól\, a Vadászlak pedig a hercegi vadászszenvedélyről mesél. Magyarszecsőd és Döröske Árpád-kori templomai a 13. századi román építészet remekei. Napunkat Őrvidéken zárjuk\, megnézzük Güssing várát – a Batthyányak ősi székhelyét -\, amely egy vulkáni kúpon áll\, 1157-ből. \nSzállásunk: N o v á k f a l v a\, a Kőszegi-hegység lábánál\, szoborparkkal\, Trianoni Emlékparkkal és tisztító hegyi levegővel. \nA 2. nap a szlovéniai Muravidék templomait járjuk be: Domonkosfa román bélletes kapuja párducos kereszttel\, Nagytótlak körtemploma 13. századi kupolafreskókkal\, Mártonhely gótikus temploma Johannes Aquila 1392-es falképeivel (festői önarckép)\, végül Csesztreg barokk freskói ifj. Dorffmeister Istvántól. A második napunk a Kárpát-medence nyugati kapujának sokszínű örökségét tárja fel. \nSzakmai vezetőink:\nProkopp Mária professor emerita\, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész\, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa.\nKoppány András régész\, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) munkatársa.\nSoós Péter szlovéniai-magyar történész\, kutató\, a lendvai magyar nemzetiségi tévéstúdió szerkesztő-riportere. Kutatási témája Sokol\, Orel és a Levente mozgalom a Muravidéken. 2022-ben elnyerte a Muravidéki Kutatói Díjat. \n1. NAP: ÁRPÁD-KORI TEMPLOMAINK – A BATTHYÁNY-AK NYOMÁBAN \nDöröske Szent Jakab-templom \nA templom országos védettségű\, 13. századi Árpád-kori műemlék. A kisméretű\, egyhajós\, félköríves szentélyű templomot feltételezhetően a Döröskei család építtette a 13. század közepén (első okleveles említése 1276). A török korban pusztulásnak indult\, a 18. században helyreállították. Az 1894-es átalakítás során új ablakokat és nyugati bejáratot nyitottak\, ami eltakarta\, de megőrizte középkori formáját. Az 1992-es régészeti feltárás során előkerült az eredeti 13. századi déli kapu\, három román kori ablak\, valamint a szentélyféloszlopok és fogazott párkány maradványai. A templom ma is használatos\, jelentős turisztikai vonzerővel bír. \n \nMagyarszecsőd Kisboldogasszony-templom \nA templom az Árpád-kori falusi téglaépítészet kiemelkedő emléke. A területet 1205-ben II. András adományozta egy vasvári várjobbágy azzal a meghagyással\, hogy Mindenszentek tiszteletére templomot építsen. Az egyhajós\, román stílusú templom 1242–1260 között téglából épült. A késő román provinciális építészet remeke. Figyelemre méltó a déli kapu részlete\, sárkányos és bimbós fejezete\, valamint a homlokzati lizénák fény-árnyék játéka. A templombelsőben feliratos falképek\, barokk oltár Mária születésével\, Szentháromság-szoborcsoport\, valamint Szent István és Szent László szobra látható. A templom a dunántúli román kori építészet egyik legszebb emléke\, teljes külső-belső helyreállítása az 1970-es évek közepén fejeződött be. \n \nKörmend Batthyány-Strattmann-kastély \nMagyarország öt kiemelkedő kastélyegyüttese közé tartozik. Története a 15. századig nyúlik vissza; mai barokk formáját Batthyány Lajos nádor építtette. A vizesárokkal övezett végvárból a 18. században reprezentatív főúri kastéllyá alakították át\, melyet fasorokkal\, melléképületekkel és előudvarral egészítettek ki. A kastélyban élt és gyógyított a boldoggá avatott dr. Batthyány-Strattmann László szemészorvos. Az épületben egykor hatalmas levéltár\, értékes könyvtár és országos hírű fegyvertár volt. A II. világháború után az orosz megszállás súlyos károkat okozott: berendezéseket széthordták\, az irattárat részben elégették. A megmentett levéltár ma a Magyar Országos Levéltárban kutatható. A kastély ma is a magyar kastélyépítészet meghatározó emléke. \n \nDr. Batthyány-Strattmann László (1870-1931) a főúri család pinkafői ágából származott. Bécsben végzett orvosként előbb Köpcsényben\, majd Körmenden működtetett magánkórházat. A hercegi címet 1915-ben kapta meg. Jövedelmének kétharmadát gyógyításra fordította\, évente mintegy 5000 beteget ingyen kezelt\, 3000 szemműtétet végzett. Feleségével 33 évig élt boldog házasságukban\, 14 gyermekük született. Életében már „a szegények orvosaként” tisztelték. II. János Pál pápa 2003-ban boldoggá avatta. Ereklyéje a németújvári ferences templomban\, emléktemploma és szobra Körmenden található. A körmendi kórház 1934-ben felvette nevét. \n \nVadászlak \nA körmendi várkertben található Vadászlakot Batthyány Ödön herceg építtette\, hogy vadászszenvedélyének hódolhasson. Az épület első lakója Petrzilka Ferenc Károly\, az uradalmi erdészet és kertészet vezetője volt haláláig (1927). A szovjet hadsereg távozása után az épület erdészeti irodaként szolgált\, majd állapota leromlott. A 2016/17-es felújítás során homlokzatot\, tetőt\, nyílászárókat újították fel\, akadálymentesítették a belső tereket. Ma állandó kiállítások láthatók itt: a várkert és a vadászlak története\, Szinetár Miklós emlékkiállítás\, Carolus Clusius nyugat-magyarországi tevékenysége\, valamint Molnár Lajos madárgyűjteménye. \n \nGüssingi kastély / Németújvár \nA kastély Burgenland legrégebbi vára\, amelyet 1157-ben egy kialudt vulkáni kúpon építettek. 1524-ben került a Batthyány család birtokába\, akik a török veszély miatt téglavárrá bővítették. A 18. században stratégiai jelentőségét vesztette\, a magas fenntartási költségek (pl. tetőadó) miatt pusztulni hagyták. 1870 óta egy alapítvány tulajdona. A vár ma is a Batthyány családhoz kötődik\, jelenlegi kurátor Batthyány László Edmund gróf. A várban található a ferences kolostor és a családi kripta. A kiterjedt restaurálás után a vár 200 évvel ezelőtti állapotában látható. A tatárjáráskor sem tudták elfoglalni\, 1459-ben itt választották III. Frigyest magyar királlyá. \n \nNovákfalva Üdülőfalu \nA szakmai kirándulás szálláshelye Novákfalva Üdülőfalu\, amely a Kőszegi-hegység lábánál\, Velem kapujában\, az Alpokalján található. A zárt\, kerítéssel körülhatárolt területen 52 kis ház várja a vendégeket\, összesen 180 férőhellyel. A házak hagyományőrző megjelenésűek\, de összkomfortosak.  Az üdülőfalu sétálóútjait magyar történelmi hősök és irodalmárok bronzszobrai díszítik. A környezet arborétumszerű\, különleges növényekkel. A falu 2001-ben\, az államalapítás millenniumán nyílt. Itt található a Trianoni Emlékpark és egy 2024-ben megnyílt Képtár is. A hely nyugodt atmoszférájú\, Magyarország legtisztább szubalpini levegőjével\, ami légzőszervi betegek számára is jótékony. \n \n2. NAP: ÁRPÁD-KORI TEMPLOMAINK A MURAVIDÉKEN \nDomonkosfa Szent Márton templom \nDomonkosfán tekinthető meg a Muravidék egyik legkorábbi\, román stílusban épített temploma\, amelyet először Szent Vencel\, majd Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel\, majd Szent Márton lett a védőszentje. Az 1230-ban épült római katolikus templomot egykor még freskók díszítették\, azonban ezek az idő múlásával elvesztek. A téglából épült templom különlegességének számít a bélletes kapu\, amely a román kori építészet hagyományait őrzi – a kétoldalt kidolgozott három oszlop állat- és növényornamentikában olvad egybe. A templom déli portálja felett egy különleges motívum is található: épületszobrászatilag is jelentős és egyedülálló a bárány helyett párduc vagy nőstényoroszlán által tartott kereszt. \n \nMártonhely Szent Márton-templom \nA martjanci (Mártonhely) Szent Márton-templom 1392-ben épült gótikus stílusban. Kívül-belül festett\, külsején Szent Kristóf-freskó látható. Kiemelkedő művészettörténeti értéke a szentély szinte érintetlenül megmaradt falképegyüttese\, amelyet Johannes Aquila radkersburgi festő készített. A boltozaton az evangélisták szimbólumai (ember\, oroszlán\, bika\, sas)\, a falakon az apostolok\, női szentek (köztük Árpád-házi Szent Erzsébet)\, valamint Szent Márton életének jelenetei láthatók. Különlegesség a festő önarcképe és céhcímere. A hajó freskói részben elpusztultak. A templom ma is használt\, értékes falképeit szellőzőrendszer védi. \n \nNagytótlak Szent Miklós körtemplom \nA Szent Miklós körtemplom (rotunda) a szlovéniai Muravidéken\, Nagytótlakon (Selo) található\, alig pár kilométerre a magyar határtól. A 13. század első felében épült román stílusú templom Szlovénia egyik legjelentősebb román kori építészeti emléke. Lábazata vulkáni kőzetből\, falai téglából készültek. Különlegessége a kupolában és a félköríves fülkékben fennmaradt\, 1300–1400 körüli falfestmény-ciklus\, amely Jézus életútját\, szenvedéstörténetét és szenteket ábrázol. A kupola csúcspontjában Krisztus mandorlában\, szivárványon áll. A templomot a 20. században többször restaurálták\, ma is használják\, miséznek benne. \n \nCsesztreg Szent Móric plébániatemplom \nA templom a 13. század második felében épült\, első említése 1323-ból származik. A 16. század végétől protestáns kézen volt\, 1665-ben a katolikusok visszavették és újjáépítették. Jelenlegi barokk arculatát 1803-as renoválásakor nyerte el\, amikor ifj. Dorffmeister István festette freskóit. A képeket később Storno Ferenc megújította\, majd 1993-94-ben Pintér Attila restaurálta. Az egyhajós templom nyújtott\, nyolcszögzáródású szentéllyel és homlokzati toronnyal épült. Mennyezetén három nagy kompozíció: Az Egyház diadala\, prófétákkal\, angyalfigurákkal. A karzaton Szent Flórián és Szent Donát látható. Dorffmeister késő barokk freskói a korabeli klasszicizmussal szemben már archaikusnak számítottak. \n \nForrás: varlexikon.hu / muzeumkormend.hu / kirandulastippek.hu \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/arpad-kori-kincseink-a-nyugati-hatarvideken-a-batthyanyiak-nyomaban/
LOCATION:Novákfalva Üdülőfalu\, Rákóczi u. 2.\, Velem\, Vas\, 9726\, Hungary
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/Nagytotlak-Szent-Miklos-templom.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260912T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260912T193000
DTSTAMP:20260902T235542Z
CREATED:20260613T214448Z
LAST-MODIFIED:20260902T235542Z
UID:7642-1789200000-1789241400@matine.hu
SUMMARY:Baranya rejtett kincsei: talpastól a zsúptetőig
DESCRIPTION:Útvonalunk a délnyugat-dunántúli talpas vázas\, karós sárfalú népi építészetet mutatja be. Nagydobsza fő attrakciója az 1853-ban épült Talpasház\, a református Szigetvidék tipikus épülete\, benne szabadkéményes konyhával és fatornáccal. Patapoklosi két látnivalója a Szigetvári János Tájház festett gerendákkal\, faragványokkal\, valamint az 1794-es barokk református templom páratlan értékű festett fakazettáival. Magyarlukafa az 1979-ben nyílt\, 1860 körüli talpasházas Néprajzi Műhely\, ahol egykori alkotótáborokban városi fiatalok tanulták a népi mesterségeket (szövés\, fazekasság\, faragás). A telken áttelepített pajták és a Kaptár Egyesület munkái mai napig őrzik a hagyományokat.\nSzigetvári János Ybl-díjas építészmérnök (1929-2000) több évtizedes munkássága során nagyon sokat tett a megye népi építészeti kincseinek felkutatásáért\, azok műemléki védelméért és fenntartásáért. \nSzakmai vezetőink:\nSzigetvári Krisztián építészmérnök\, történész\, műemlékvédelmi szakmérnök\, a tervtanács titkára\, a Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának műemlékfelügyelője. Spanyol építészettörténetet tanít a Pécsi Tudományegyetemen.\nNagy Dénes magyar-ausztrál matematikus\, tudomány- és kultúrtörténész\, a világ több neves felsőoktatási intézményében volt oktató egyetemi tanár\, a Nemzetközi Szimmetria Társaság alapító elnöke\, az MTA-VEAB Népi Építészeti Munkabizottságának elnöke\, az argentin SEMA építészeti szervezet (Buenos Aires) tiszteletbeli tagja\, a Lvivi Műegyetem építész karának díszdoktora\, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja\, a taliándörögdi TÉKA Nép(i)építészeti Napok elindítója\, szervezője. \nNagydobsza – Talpasház \n1853-ban Benked István építette\, talpas-vázas falszerkezetű\, karós sárfalú\, a délnyugat-dunántúli hagyományőrző\, ún. faházövezet\, ezen belül a református Szigetvidék tipikus épülete. Zsúpfedele alatt szoba\, szabadkéményes konyha és hátsó szoba nyílik az itt pitvarnak nevezett fatornácra.\nAz 1853-ban épült talpasház a délnyugat-dunántúli hagyományőrző\, ún. faházövezet\, ezen belül a református Szigetvidék tipikus épülete. A Benked család lakta generációkon át. Berendezése a 20. század eleji hagyományos lakásbelsőt szemlélteti. A ház mögött áll a talpas kisház\, amely 1855-ben lakásnak épült\, és 1916-ban telepítették ide. A telek végén istállós pajta látható gazdasági eszközökkel. \n \nPatapoklosi \nSZIGETVÁRI JÁNOS TÁJHÁZ \nPatapoklosi település tájháza műemlékvédelem alatt áll\, külön múzeumot alakítottak ki a helytörténet bemutatására\, ahol folyamatos kiállítás működik. Különlegessége\, hogy az egyik szoba mennyezeti gerendái festettek az ajtaja pedig különleges fafaragványokkal ékesített.  \n \nTemplom \nPatapoklosi református temploma festett fakazettáival a magyar és az európai kultúra páratlan értékű emléke. Az 1794-ben barokk stílusban épült református templom műemlék védelem alatt áll. A templom az év minden napján megtekinthető. A fenti telefonszámon illetve a helyi önkormányzat email címén célszerű időpontot egyeztetni. \n \n  \nMAGYARLUKAFAI NÉPRAJZI MŰHELY TÖRTÉNETE\n1979–1984 \n“Van egy falu Baranya megyében\, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni\, faragni\, agyagozni\, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek\, kenyeret sütnek\, primitív hajlékokat építenek\, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek\, beszélgetnek\, ősi dalokat énekelnek\, táncolnak\, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.”\nTarján Gábor\, 1984 \nDél-Zselic Magyarlukafán fennmaradt utolsó talpasházát az 1970-es évek végén a Baranya Megyei Tanács megvásárolta. Az 1860 körül épült romos házat helyreállították\, majd a Janus Pannonius Múzeum kezelésébe adták. 1979 márciusában nyílt meg a lukafai tájház\, amely még abban az évben néprajzi tábornak adott otthont. A berendezést is az első táborlakók készítették. Egyetlen szempont vezérelte őket: a hagyományos paraszti kultúrákból átmenteni mindazt\, ami saját korukhoz is szól. Kiállításunkban egymás mellé állítottuk a környékről származó tárgyakat\, amelyek a Magyarlukafai Néprajzi Műhely résztvevőinek inspirációt adhattak\, és azokat\, amelyeket itt\, ebben a házban készítettek. \n \nA népi műemlékház egykori füstöskonyhájában étkezőt\, az utcafronti szobában bőrös- és szövőműhelyt\, a hátsó\, nagyobb helyiségben fazekas műhelyt alakítottak ki\, melybe a hedrehelyi Bencsik család felszerelése került koronggal\, gyúrópaddal\, mázörlővel. A tájház telkére 1980 nyarán Istvándiból egy gerendavázas pajtát telepítettek át\, ez fogadta be a fafaragóműhelyt. A következő évben a megyei tanács Somogyhatvanban vásárolt egy fészer-pajtát\, amelyet Hegedűs József somogyhárságyi kézműves kisiparos irányításával az alkotótábor ösztöndíjasai és az Iparművészeti Főiskola építész hallgatói építettek fel újra a telken. \nNéhány év múlva a műhely hatására olyan fiatalok is érkeztek\, akik már nemcsak a nyári tábor lakói voltak\, hanem a vidéki életformát választva letelepedtek a faluban. A megyei tanács megvásárolta számukra a falu lakatlan házait\, amelyekbe bérlőkként költöztek be. A Magyarlukafai Néprajzi Műhelyt és alkotótáborait a Janus Pannonius Múzeum néprajzos muzeológusai\, Dr. Andrásfalvy Bertalan és Tarján Gábor szervezték. 1979 és 1984 között több száz résztvevője volt a táboroknak. \n \nA Kaptár Egyesület Baranya megyében 1987-ben alakult\, a Magyarlukafai Néprajzi Műhelyben alkotó és oktató kézműves mesterek összefogásával. Az alapítók fő célja a népi kultúra értékeinek óvása\, a hagyományos népi kismesterségek megőrzése\, továbbadása\, a kézműves technikákkal készült tárgyak népszerűsítése. A Kaptár Egyesülethez az évek során sok baranyai mester\, a kézművességet magas szinten művelő\, tehetséges pedagógus\, tanár\, népművelő csatlakozott. A tagok 1988-óta folyamatosan tanították a kézműves mesterségeket gyerekeknek és felnőtteknek\, rendszeresen tartottak játszóházi foglalkozásokat\, szakköröket\, részt vettek mesterség bemutatókon\, kézműves vásárokon. A Kaptár Egyesület tagjainak munkáit szinte évente lehet látni országos és a régióban szervezett kiállításokon\, de sok alkotónak van látogatható műhelye is. \nforrás: nagydobsza.hu / zrinyi-zoldut.hu / magyarlukafa.hu\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/baranya-rejtett-kincsei-talpastol-a-zsuptetoig/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/Patapoklosi_tajhaz.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260913T100000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260913T120000
DTSTAMP:20260709T172213Z
CREATED:20260630T111948Z
LAST-MODIFIED:20260709T172213Z
UID:7806-1789293600-1789300800@matine.hu
SUMMARY:Budapest világörökségi panorámája a Budai Várból szemlélve
DESCRIPTION:A magyar főváros UNESCO-látképe kiválóan áttekinthető a szintén UNESCO-tag budai Várhegynek a tetejéről. Innét szemlélődve válik igazán érthetővé\, hogy miért nevezik nagyvárosunkat a Duna Királynőjének. Már Hunyadi Mátyás is márványhidat vizualizált Buda és Pest partjai közé\, de az elővárosok festői táji fekvésére főleg a reformkortól figyeltek fel. Akkoriban fogant meg a Budapest szavunk is\, Széchenyi Gróf ötleteként\, de a tényleges városegyesítésre csak 1873-ban került sor. A Monarchia korában\, városfejlesztőink és építészeink szándékosan úgy valósítottak meg sok építményt\, hogy azok a lenyűgöző tájba komponálódjanak bele. A látképben sorakozó épületek egy része a középkorból származik\, míg a többségük későbbi korszakok\, főleg a 19. századi neostílusok produktumai. A sétán kielemezzük a Margit hídtól a Szabadság hídig ívelő UNESCO-városképi látványt. \n  \n \nA séta időtartama: 2 óra. \nSétavezető: Dr. Jeney András művészettörténész\, történész és idegenvezető. Építészettörténettel foglalkozik\, fő kutatási területe a 19. századi építőművészet\, melyből PhD fokozatot is szerzett. Sok tanulmányt publikált Budapest építészetéről. \nLétszám: maximum 20 fő \nRészvételi díj: 5.000\,- Ft / fő \nA résztvevők audio guide készüléket kapnak\, hogy a séta közben szabadon nézelődhessenek. \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/budapest-vilagoroksegi-panoramaja-a-budai-varbol-szemlelve/
LOCATION:Budai Vár\, Kapisztrán tér 1.\, Budapest\, 1014\, Hungary
CATEGORIES:Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/webp:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/IMG_0628_web-scaled.webp
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260915T190000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260915T203000
DTSTAMP:20260904T231519Z
CREATED:20260816T104839Z
LAST-MODIFIED:20260904T231519Z
UID:8140-1789498800-1789504200@matine.hu
SUMMARY:Penta Essentia – Memento 1526 / Zene az öt géniusz földjéről
DESCRIPTION:Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző kifejezetten a Mohácsi vész 500. évfordulójára komponálta egész estés színpadi zeneművét\, amellyel a fél évszázada történt eseménynek kíván mementót állítani. A mű nem a konkrét harctéri eseményekre\, hanem Mohácsra\, mint a nemzet sorsának tragikus mérföldkövére reflektál egy szimbolikus történet kibontásával. \nA művet Hamvas Béla Öt géniusz című esszéje ihlette\, amelyben az író a mit jelent magyarnak lenni kérdésére ad egy izgalmas választ: \n\n\n„Magyarnak lenni annyit jelent\, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni”.\n\n\nHamvas Béla szerint a Kárpát-medencét „öt géniusz” szellemisége uralja: Nyugat kultiváltsága\, Kelet tüze\, Észak komolysága és Dél derűje egyszerre hat az itt élőre és akkor még az ötödik géniuszról\, az önmagában is sokrétű Erdélyről nem is beszéltünk. Ez a különleges helyzet lehetőségeket és egyben kihívásokkal teli sorsot ad a magyar embernek: a társadalom és az egyén szintjén is összhangba kell hoznia az őt körülvevő és lelkét tápláló géniuszokat.\nKeresztury-Albert Zsolt zeneszerző színpadi zeneműve nem a veszteségre\, hanem az értékeinkre fókuszál és a megmaradás és megújulás erejét hivatott közvetíteni az emlékév alkalmából. Az identitáskeresés kultikus útjára invitálja az érdeklődőt\, hogy a próza\, a komolyzene\, a népdalok és a tárogató éneklő hangjának összefonódásában merítkezzen meg az öt géniusz világában és járja be történelmi hazánk varázslatos vidékeit Délvidéktől Erdélyen át Felvidékig. \nA szimbolikus történetben a juhászbojtár és a leány szerelme a Kárpát-medence öt nagy tájegységét bejárva bontakozik ki. Délvidék\, Dunántúl\, Felföld\, Erdély végül az alföldi Puszta a történet helyszínei. A balladát narrátor beszéli el\, a népénekesek – akik a főszereplőket alakítják – pedig az adott tájhoz kapcsolódó népdalok megidézésével keltik életre a cselekményt. A népdalokból zeneművek sarjadnak\, amelyek a kamarazenekar előadásában sodorják a hallgatót a történet mélységeibe. A művet a tárogató szólisztikus jelenléte keretezi\, és a népdalokra válaszolva\, azokkal olykor összefonódva kapcsolja össze a zenei tételeket. Az előadás a közönségnek így egy sokrétű élményt kínál: a próza\, a népdalok\, a kamarazene és a tárogató hangja egy színi előadás keretében\, szerves egységében bontják ki a mű mondanivalóját. \nA belépés díjtalan\, de regisztrációhoz kötött!\n〉〉〉Regisztráció〈〈〈\n\nElőadók:Albert Anna Leona\, Félegyházi Miklós – énekTóth János Gergely – narrációErdő Zoltán – tárogatóDobozy Ágoston – zongoraEra Nova Kamarazenekar vonósnégyese \n\n\n\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/penta-essentia-memento-1526-zene-az-ot-geniusz-foldjerol-7/
LOCATION:Városháza (Polgármesteri Hivatal Budapest I. kerület)\, Kapisztrán tér 1.\, Budapest\, Budapest\, 1014\, Hungary
CATEGORIES:Koncert
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/08/PentaEssentia-kamara.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260918T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260919T193000
DTSTAMP:20260816T184604Z
CREATED:20260601T172407Z
LAST-MODIFIED:20260816T184604Z
UID:7049-1789714800-1789846200@matine.hu
SUMMARY:Középkori templomok üzenete a Felső-Tisza-vidékén és a Szilágyságban
DESCRIPTION:A kirándulás a Kárpát-medence gazdag középkori egyházi örökségét mutatja be\, hét református és két római katolikus műemléktemplomon keresztül. A szilágysági és nyírségi templomok különleges értékei a gótikus és román kori építészeti megoldások\, a 14-18. századi freskók (Szent György és a sárkány\, Szent László legendák)\, valamint a pataki mesterek által festett kazettás mennyezetek. Az épületek története szorosan összefonódik a magyar nemesi családokkal (Bánffy\, Bátori\, Ákos nemzetség)\, és a reformáció elterjedésével Erdélyben. A templomok máig élő gyülekezetek otthonai\, ahol a hagyományőrzés és a megújulás egyszerre van jelen. \n1.NAP: SÁRKÁNYÖLŐ SZENT GYÖRGY ÉS SZENT LÁSZLÓ NYOMÁBAN\nÓ f e h é r t ó – B a k t a l ó r á n t h á z a – L a s k o d –  T a r p a – L ó ny a \nElső napunkon a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék középkori templomait járjuk körbe\, melyeket a 13–15. században nemesi családok (Bátoriak\, Gutkeled nemzetség) építtettek. A látnivalók között feltűnnek a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló freskók\, a liliomos református falfestések\, valamint a ritka gótikus építészeti részletek és fa harangtornyok. Az épületek története egyben a hitvallásváltásokról (katolikus–református) és a középkori mesterek vándorlásáról is tanúskodik. \nB e r e g d a r ó c (szállás) Hét csillag üdülő és konferenciaközpont (közös vacsora és reggeli másnap indulás előtt). \n2.NAP: A SZILÁGYSÁG LEGSZEBB REFORMÁTUS TEMPLOMAI\nÁ k o s – S o m ly ó ú j l a k – Sz i l á gy s o m ly ó – K r a sz n a \nA második nap során felkeressük Szilágy megye legértékesebb református műemléktemplomait. Megcsodálhatjuk a kazettás mennyezeteket\, a gótikus és román kori építészeti részleteket\, valamint az újjáépített ólomüveg ablakokat. Az út során bepillantást nyerhetünk a helyi gyülekezetek gazdag történelmébe\, néprajzi hagyományaiba és a templomokhoz fűződő érdekes helyi mondákba is. \nSzakmai vezetőnk: Prokopp Mária professor emerita\, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész\, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa.\nHelyi szakmai vezetőnk: Szatmári István építész\, műemlékvédelmi szakértő\, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara alelnöke\, a Középkori Templomok Útja Egyesület elnöke. \nÓfehértói római katolikus templom \nA 14. századból származik\, és a Bátori családhoz köthető. Déli homlokzatán Kőmíves Mihály 1641-es felirata és liliomos festése látható. Belsejében kiemelkedő látványosság a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló hatalmas freskó\, valamint más középkori bibliai jelenetek és szentábrázolások. \n \nLaskodi református templom \nElső említése 1483-ból származik\, de eredeti\, torony nélküli épülete valószínűleg a 13–14. század fordulóján épült. A templomot a 18–19. században többször átépítették\, a torony 1863-ra készült el. Az 1999-es feltárások során előkerült középkori falképek közül kiemelkedik a 14. századi Szent László-ciklus\, valamint Szent György- és Utolsó ítélet-ábrázolás. \n \nBaktalórántházi római katolikus templom \nA templom különlegessége vakolat nélküli fala\, melyen a történeti építési rétegek jól olvashatók\, valamint a sötétre égetett téglákból kialakított „szőnyegminta”. A 2011-ben feltárt freskók közül kiemelkedik a ritka Szent László mennyei koronázását ábrázoló jelenet. A szentély és a hajó falain további jelenetek láthatók\, mint Szent Dorottya legendája\, Szent Ilona a Szent Kereszttel\, valamint a keresztrefeszítés és Árpád-házi Szent Erzsébet alakja\, amelyek a 15. század elején készültek. \n \nTarpai református templom \nEredetileg a 14. században épült\, majd a Bátoriak idején\, a 15. században jelentősen átalakították. A 16. század közepén a református hitre tértek\, 1795-ben pedig hatalmas teremtemplomot és 45\,5 méter magas tornyot emeltek. Értékes középkori részei a fennmaradt falak\, a két déli kapu\, a Bátori-címeres kőtábla\, valamint a ritka\, jó állapotban megőrzött gótikus ajtólap. Különleges látványosságai a 15. századi falképek\, köztük Szent György sárkányküzdelme\, a keresztrefeszítés és Szent Mihály alakja. \n \nLónyai református templom \nA 14. század elejéről származó\, egyszerű szerkezetű falusi lovagkori emlék\, amely szentélyének bordás keresztboltozatával egy regionális templomcsalád tagja. Az épületet a „mosolygó szenteket” ábrázoló mester freskói díszítették\, köztük a Köpönyeges Madonna és Szent György alakja. A 15. századi kifestés nyomán itáliai trecento hatású apostolképek is láthatók\, míg a 17. századi virágmintás díszítés és a mellette álló\, 1781-ben épült 26 méteres fa harangtorony a templom későbbi rétegeit képviseli. \n \nÁkosi református templom \nA  12–13. században épült az Ákos nemzetség családi monostoraként\, és a Kárpát-medence egyik legjobb állapotban fennmaradt románkori bazilikája. A háromhajós\, két tornyos\, téglából épült templomot a 16. század második felétől a reformátusok használják. Az évszázadok során tűzvész\, török támadás és villámcsapás is károsította\, de a 19. század végén Schulek Frigyes vezetésével műemléki helyreállításon esett át. Napjainkban Erdély egyik legpatinásabb és leglátogatottabb középkori műemléke. \n \nSomlyóújlak református templom \nA rejtekfolyosós templom egy 13. századi\, Árpád-kori eredetű épület\, amelynek hajója és tornya román stílusjegyeket őriz. Eredeti szentélye 1866-os tűzvészben leomlott\, helyette barokk stílusban építettek újat. A 2010-es és 2012-es régészeti feltárások során előkerült az eredeti sokszögű szentély\, valamint egy 16. századi nemesi kettős sír\, benne gazdag ruházatú férfi és nő maradványaival\, feltehetően a helyi Sutak-Újlaki család tagjaival. \n \nSzilágysomlyói református templom \nMivel Somlyón a katolikusok kis hányada tért át a református vallásra\, így templomot kellett építeniük. Az első\, vesszőból font\, szalmatetős templom (oratórium) a XVI század elején épülhetett\, hiszen Bethlen Gábor fejedelem 1615-ben rendeletben bíztosította a pap járandóságát. 1666-ban török-tatár hordák felégettek mindent\, 1670-ben kőalapokra építik fel az új református templomot és haranglábat. 1685-86-ban megerősítik a falakat\, zsindellyel fedik be\, 1688-ban a haranglábat is felújítják és két harangot szerelnek fel benne. 1703-ban Leopold osztrák császár katonái rombolják le a templomot. 1729-1736 között épül fel a zsindelyfedeles fatornyos kőtemplom. 27 m magas kőtornya 1815-ben épül. 1917-ben mindkét harangját rekvirálták. A templom népművészeti motívumos kazettás mennyezetét 1737-ben Pataki János készítette. Orgonáját Johannes Hahn építette 1769-ben. 1817-ben szerelik be a toronyóráját. \nSzilágykraszna református templom \nA 14. századi késő gótika idején épült\, legjelentősebb dísze Pataki Asztalos István 1736-os kazettás mennyezete. A gyülekezet több mint 3000 lelket számlál\, gazdag egyházi élettel\, néphagyományokkal\, különleges úrasztali kelyhekkel. A templomot a 20. század elején és 2007–2014 között is teljesen felújították\, ma élő közösségi és turisztikai központ. \n \nForrás: oroksegtura.hu / templomut.hu / lovagkiraly.org / welcometoromaia.eu / szilagynagyfaluref.ro\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/kozepkori-templomok-uzenete/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/akos.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260923T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260923T193000
DTSTAMP:20260907T222849Z
CREATED:20260613T230532Z
LAST-MODIFIED:20260907T222849Z
UID:7677-1790186400-1790191800@matine.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában: A puszta lelki harca – az első századi keresztény remeték öröksége és a pálos lelkiség
DESCRIPTION:Az előadás azt vizsgálja\, miként formálódott a keresztény remeteség lelkisége az első évszázadokban\, és hogyan él tovább ez az örökség a pálos rend sajátos karizmájában. A pusztába vonuló remeték felismerték\, hogy az ember legmélyebb küzdelme nem elsősorban külső ellenségekkel\, hanem saját rendezetlen vágyainak\, félelmeinek\, önközpontúságának és kísértéseinek világával zajlik. A lelki harc célja ezért nem önsanyargatás volt\, hanem a szív szabaddá tétele Isten szeretetére. \nAz előadás bemutatja a sivatagi atyák tapasztalatait – különösen a gondolatok (logismoi) elleni küzdelem\, az éberség (népszisz)\, az állhatatos imádság és az alázat szerepét –\, majd rámutat arra\, hogy a pálos rend ezt a hagyományt a magyar remeteség örökségével gazdagítva őrizte meg. Boldog Özséb és az első pálosok számára a magány sohasem menekülés volt\, hanem a Krisztussal való egyesülés és a testvéri közösség szolgálatának forrása. \nAz előadás végül arra keresi a választ\, hogy a sivatagi atyák több mint másfél évezredes bölcsessége miként kínál ma is gyakorlati útmutatást a modern ember belső küzdelmeihez\, a szétszórtság\, a függőségek\, a teljesítménykényszer és a digitális zaj korában. A remeteség öröksége ma is időszerű: a valódi lelki harc a szívben dől el\, és gyümölcse a belső szabadság\, amely képessé teszi az embert Isten és embertársai szeretetére. \n〉〉〉Regisztráció〈〈〈 \nA havi rendszerességgel megjelenő előadássorozatunkat a Magyar Pálos Renddel szoros együttműködésben indítjuk útjára. Ennek keretében meghívjuk és felsorakoztatjuk a rend tudományos kutatóit\, akik bemutatják legfrissebb kutatási eredményeiket a tudományos élet széles spektrumából. Célunk\, hogy változatos témákban és több tudományterületről szólítsunk meg előadókat\, ezzel is gazdagítva a közönség ismereteit és elősegítve a tudományos párbeszédet. \nElőadó: Puskás Antal pálos szerzetes \nAz est háziasszonya: Ökrös Marianna \nTárogatón játszik: Sándor Norbert tárogatóművész \nAz esemény a Magyar Pálos Rend\, a Nemzeti Tárogatóintézet és a Láng Művelődési Központ közreműködésével valósul meg! \nAz esemény ingyenes\, de regisztrációhoz kötött!\n〉〉〉Regisztráció〈〈〈 \nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/palos-szerzetes-kereszteny/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/Palos_Antal.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261007T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261007T193000
DTSTAMP:20260613T195619Z
CREATED:20260613T195051Z
LAST-MODIFIED:20260613T195619Z
UID:7608-1791396000-1791401400@matine.hu
SUMMARY:Penta Essentia – Memento 1526 / Zene az öt géniusz földjéről
DESCRIPTION:Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző kifejezetten a Mohácsi vész 500. évfordulójára komponálta egész estés színpadi zeneművét\, amellyel a fél évszázada történt eseménynek kíván mementót állítani. A mű nem a konkrét harctéri eseményekre\, hanem Mohácsra\, mint a nemzet sorsának tragikus mérföldkövére reflektál egy szimbolikus történet kibontásával. \nA művet Hamvas Béla Öt géniusz című esszéje ihlette\, amelyben az író a mit jelent magyarnak lenni kérdésére ad egy izgalmas választ: \n\n\n„Magyarnak lenni annyit jelent\, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni”.\n\n\nHamvas Béla szerint a Kárpát-medencét „öt géniusz” szellemisége uralja: Nyugat kultiváltsága\, Kelet tüze\, Észak komolysága és Dél derűje egyszerre hat az itt élőre és akkor még az ötödik géniuszról\, az önmagában is sokrétű Erdélyről nem is beszéltünk. Ez a különleges helyzet lehetőségeket és egyben kihívásokkal teli sorsot ad a magyar embernek: a társadalom és az egyén szintjén is összhangba kell hoznia az őt körülvevő és lelkét tápláló géniuszokat.\nKeresztury-Albert Zsolt zeneszerző színpadi zeneműve nem a veszteségre\, hanem az értékeinkre fókuszál és a megmaradás és megújulás erejét hivatott közvetíteni az emlékév alkalmából. Az identitáskeresés kultikus útjára invitálja az érdeklődőt\, hogy a próza\, a komolyzene\, a népdalok és a tárogató éneklő hangjának összefonódásában merítkezzen meg az öt géniusz világában és járja be történelmi hazánk varázslatos vidékeit Délvidéktől Erdélyen át Felvidékig. \nA szimbolikus történetben a juhászbojtár és a leány szerelme a Kárpát-medence öt nagy tájegységét bejárva bontakozik ki. Délvidék\, Dunántúl\, Felföld\, Erdély végül az alföldi Puszta a történet helyszínei. A balladát narrátor beszéli el\, a népénekesek – akik a főszereplőket alakítják – pedig az adott tájhoz kapcsolódó népdalok megidézésével keltik életre a cselekményt. A népdalokból zeneművek sarjadnak\, amelyek a kamarazenekar előadásában sodorják a hallgatót a történet mélységeibe. A művet a tárogató szólisztikus jelenléte keretezi\, és a népdalokra válaszolva\, azokkal olykor összefonódva kapcsolja össze a zenei tételeket. Az előadás a közönségnek így egy sokrétű élményt kínál: a próza\, a népdalok\, a kamarazene és a tárogató hangja egy színi előadás keretében\, szerves egységében bontják ki a mű mondanivalóját. \nA belépés díjtalan!\nElőadók:Albert Anna Leona\, Gubinecz Ákos – énekKovács Nemes Andor – narrációErdő Zoltán – tárogatóDobozy Ágoston – zongoraAz Anima Musicae Kamarazenekar vonósnégyese \n\n\n\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/penta-essentia-memento-1526-zene-az-ot-geniusz-foldjerol-3/
LOCATION:Zsinagóga Lendva\, Spodnja ulica 5.\, Lendava\, 9220\, Slovenia
CATEGORIES:Koncert,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/05/PentaEssentia-kamara-scaled.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261010T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261011T200000
DTSTAMP:20261007T214715Z
CREATED:20260805T153233Z
LAST-MODIFIED:20261007T214715Z
UID:8077-1791615600-1791748800@matine.hu
SUMMARY:Magyar kultúrtörténeti identitás a Kárpát-medence déli kapujában: Muravidéki (Tájmelléki) kincseink nyomában
DESCRIPTION:A kétnapos tájmelléki kirándulásunk az Őrség és a Muravidék népi építészeti\, szakrális és történeti kincseit tárja fel. Az első nap a paraszti tudás anyagi emlékeit járja körbe\, míg a második nap Lendva és Bántornya szakrális és kulturális örökségére fókuszál. \nElső nap:\nAz Őrség népi építészeti kincseivel indulunk: Szécsisziget vízimalma és Magyarszombatfa fazekasháza az anyagba zárt paraszti tudást őrzi. A  Muravidék (Tájmellék) magyar emlékeit Kapornak tájháza\, Dobronaki György (a „murai pákász”) hiteles szülőháza\, valamint Hancsikék parasztgazdasága reprezentálja – a népi építészet\, kúriák és gazdasági épületek szerves egysége. \nSzállásunk Lendván\, a Gyertyánosi Rancs turisztikai parasztgazdaság\, a város nyüzsgésétől távol eső csendes\, festői környezetben\, a természet ölelésében található. A hat hektáron elterülő\, rétekkel és erdőkkel borított birtokon különböző szabadon élő állatok\, például szarvasok és vaddisznók is megfigyelhetők\, simogathatók. Az udvaron pontyokban gazdag halastó található. \nA szállásunkon jól felszerelt\, nagyon korrekt és igényes 3-4 ágyas szobák vannak. Mindösszesen 5 db franciaágyas szoba található csak (5.000\,- / Ft / fő felár). Egyágyas szoba lehetőség NINCS\, felár ellenében sem! \nMásodik nap:\nBántornya középkori Szűz Mária-temploma után Lendva következik: a vár\, a zsinagóga\, a polgári múzeum\, majd Makovecz Imre organikus színház- és hangversenyterme. A Szentháromság-kápolnában Hadik múmiája\, az Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom barokk és klasszicista rétegei zárják a történelmi ívet – a magyar jelenlét folytonos dokumentumait. \nVezetőnk: Soós Mihály Lendva alpolgármestere\, a Lendava Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója. \nA részvételi díj magába foglalja az utazás teljes költségét\, a szállást\, a templomi adományokat és belépőket\, valamint kétszeri étkezést. Indulásunk napján 10-én délután a híres muravidéki ízek őrzőjénél Hancsik Józsefnél bőséges muravidéki bográcsgulyás és muravidéki 100 rétű béles fogad bennünket\, korlátlan házi bor\, bodzaszörp\, ásványvíz és kv. Vasárnap a szálláson kontinentális reggeliben lesz részünk. \nAki szeretne másnap szendvicset az útra\, szállásadóink 6 euróért készítenek úti csomagot (egy nagy szendvics\, innivaló és egy gyümölcs vagy energiaszelet) – csak és kizárólag előre (regisztrációkor) rendelhető\, mert szállásadóinknak úgy kell készülniük. Az úti csomag szállásadóinknak fizetendő a helyszínen a reggelinél! Szlovéniában vasárnap nincsenek boltok nyitva! \n1. nap: A Kerka völgyétől Dobronakig \nReggeli találkozás után első állomásunk Szécsisziget\, ahol a Kerka-vízimalom vár bennünket. Az egykori Szapáry–Andrássy-kastélyhoz tartozó barokk malom az utolsó épen maradt képviselője a Kerka partján egykor működő huszonnyolc vízimalomnak. A 17. század óta álló épület 1963-ig őrölte a gabonát\, amíg a folyó szabályozása a medret kétszáz méterrel odébb nem helyezte. A 2022-ben felújított malom alsó szintjén a korhűen rekonstruált malomtechnikát\, a felső szinteken a molnárok használati tárgyaiból és archív fotókból álló kiállítást tekinthetjük meg. Az új Pajta-épületben ajándékbolt és kávézó várja a látogatókat. \n \nInnen továbbutazunk Magyarszombatfára\, az Őrség „fazekasfalujába”\, ahol a Fazekasház tárul elénk. Az 1790-ben épült\, fekvőborona falú\, zsúpfedeles parasztház egykor Cseke János fazekas otthona volt\, 1975 óta működik tájházként. Bemutatja a 19. század végétől a 20. század közepéig készült edényformákat\, szerszámokat és szakmai segédeszközöket. A melléképületben hagyományos őrségi boglyakemencét is találunk\, ahol évente egy-két alkalommal tartanak fatüzeléses égetést. A falu ma is élő fazekashagyományairól az Őrségi Kerámia Látogatóközpont is tanúskodik. \n \nA nap harmadik állomása Kapornak\, ahol a Tájház és néprajzi gyűjtemény vár bennünket. A 20. században épült Skerlák-ház egykor a környék egyik legnagyobb pálinkafőzőjével rendelkezett. Az 1997-ben felavatott épületben megcsodálhatjuk a kemencés\, mászókéményes konyhát\, a kétkályhás padolt szobát\, a faragókamrát és a méhest. Különleges látnivalók a pálinkafőző\, a mezőgazdasági szerszámok gyűjteménye\, a menyasszonyi láda\, a mozsár\, valamint a csuhéból és vesszőből készített kosarak. Az udvaron Tündérkert várja az érdeklődőket\, amelyet az őshonos fák megőrzése érdekében hoztak létre. \n \nA nap gasztronómiai csúcspontja a Hancsikék parasztgazdasága Dobronakon\, ahol ebéddel várnak bennünket. Hancsik József és felesége\, Edit 2010-ben nyitott a falusi turizmus felé. A család generációk óta a földművelésből él – egyéves krumplitermés árából építették a házat\, amely az édesapa idejében kocsmaként működött. A portán a hagyományos muravidéki életmód elevenedik meg: a gazdaságban megterem a gabona\, a kukorica\, a gyümölcs\, és a saját termésből készült ételeket kóstolhatjuk meg. \n \nEbéd után a Dobronaki György-ház következik. A 20. században jegyzői lakásként\, majd orvosi lakásként szolgáló épületben 2003-ban indult tudatos néprajzi gyűjtőmunka\, amelynek eredményeként gazdag helytörténeti-néprajzi gyűjtemény jött létre. A kiállítás bemutatja a katonaéletet\, az iparosságot\, a vallási életet\, az oktatás világát és az emberélet fordulóit. A polgári szobabelső az 1950-es évek hangulatát idézi\, a konyhában zárt rendszerű tűzhelyet láthatunk\, a sártapasztású padlás pedig bemutatóraktárként szolgál\, ahol szalmából font kópicok\, vindük\, ládák és gazdasági eszközök sorakoznak. \n \nA nap végén elfoglaljuk szállásunkat a lendvai Gyertyános Rančon (Ranč turisztikai parasztgazdaság)\, ahol a természet ölelésében\, hat hektáros birtokon pihenhetünk meg. A szálláshely medencével\, halastóval vár\, a környező réteken szarvasok és vaddisznók is megfigyelhetők. \n \n \n2. nap : Lendva és Bántornya szakrális és kulturális öröksége \nReggeli után Bántornyára (Turnišče) utazunk\, ahol a 14. század második felében épült román kori Szűz Mária Mennybevétele templom vár bennünket. A Bánffy család által építtetett templom falain Aquila János freskói elevenednek meg. A szentélyben az Üdvözítő trónol mandorlában\, körülötte az apostolok és a négy evangélista jelképei. A legértékesebb a Magyar Királyság területén egyedülálló\, teljes Szent László-legenda-ciklus\, amely az északi\, keleti és déli falon folytatódik – a királyválasztástól és koronázástól a szentté avatásig. Különlegessége a Salamon általi koronázás jelenete\, amely máshol nem található meg. A templom mellett egy újabb\, barokk berendezésű templomot használnak vallási célra\, amelyet oldalajtó köt össze a freskós templommal. \n \nVisszatérve Lendvára\, következik a Színház- és Hangversenyterem\, Makovecz Imre organikus építészetének remeke. A világhírű magyar építész által tervezett\, misztikus bárkára emlékeztető épület 1991-től 2004-ig épült\, nehézségek és leállások után. A 444 férőhelyes terem színházi előadásoknak\, koncerteknek\, kongresszusoknak ad otthont. Az épület előtti teret Zala György helyi szobrászművész mellszobra díszíti. \n \nA városi sétát a Lendvai Zsinagóga követi\, amely Szlovénia egyetlen fennmaradt\, ma is álló zsinagógája Maribor mellett. Az 1866-ban épült\, sátortetős monolit épületben 80 férfi és 60 női ülőhely volt. A belső teret hat aranyozott\, korinthoszi oszlopfős vaspillér díszíti\, az eredeti berendezésből az óra maradt fenn. 1944-ig működött szakrális létesítményként\, ma kiállító- és rendezvényterem. A közelben található a zsidóiskola romja és a muravidéken egyedülálló\, épségben fennmaradt zsidótemető\, ahol a névadó sírköveken latin és héber feliratok olvashatók. \n \n \nA Polgárosodás\, Nyomdászat és Ernyőgyártás Múzeuma a Fő utca 52. szám alatti egykori polgárházban eleveníti meg Lendva ipartörténetét. A 20. század eleji neobarokk épületben megismerkedhetünk a város polgárosodásával\, a Monarchia területén elsőként alapított Hungária Hazai Ernyőgyár Rt. történetével és a Balkányi család nyomdájával\, ahol 1889-től 1919-ig magyar és szlovén nyelvű lapok jelentek meg. A kiállítás különlegessége az 1835-ben alapított első muravidéki gyógyszertár berendezése és a Manuale Pharmaceuticum\, a 3729 receptet tartalmazó kéziratos gyógyszerészkönyv. \n \n \nInnen a közeli Lendvai Várba sétálunk\, amely a Hahót-Buzád nemzetség egykori erőssége volt a 12. század óta. A Bánffy család három évszázadon át a legkiemelkedőbb magyar nemesi családok közé tartozott\, a várban járt Beatrice nápolyi hercegnő és maga Mátyás király is. A vár falai között működött Hoffhalter Rudolf híres nyomdája 1573-ban\, ahol protestáns magyar nyelvű könyveket nyomtattak. A törökök soha nem foglalták el\, a török kor után Esterházy Pál építtette újjá L alakú alaprajzzal. 1973 óta a Lendvai Galéria-Múzeum működik falai között. \n \nA nap szakrális fénypontja az Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom. Lendva lelki központját a templom körüli tér adja\, ahol a város szíve dobog. A barokk templomot Esterházy Pál építtette 1749 és 1751 között. A főoltárképet Felix Barazutti itáliai mester festette 1888-ban\, a négy barokk oltár közül a Szent Kereszt-oltár emelkedik ki művészi értékével\, a Szűz Mária-oltárt pedig Árpád-házi Szent István és Szent László szobrai díszítik. A templom melletti ligetben Szent Flórián szobra\, Árpád-házi Szent István bronzszobra és a közelmúltban boldoggá avatott Slomšek püspök emlékműve áll. \n \nA nap zárásaként a város szélén\, a szőlőhegyek fölé magasló dombon találjuk a Szentháromság-kápolnát\, ahol Hadik Mihály múmiája nyugszik. A barokk kápolnát a Gludovácz család építtette a török elleni háborúk után. A néphagyomány szerint itt őrzik üvegkoporsóban Hadik Mihályt\, Bánffy Kristóf törökellenes harcainak hős várkapitányát. Az épületet 1945-ben ágyúlövés érte\, azóta felújították. A körülötte lévő temető a község egyik legrégibb sírhelye. \n \nforrás: muravidek.re / www.gml.si / chartaxxi.eu / www1.kkl.si / dobronak.eu / zupnija-lendava.si  \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/magyar-kulturtorteneti-identitas-a-karpat-medence-deli-kapujaban-muravideki-tajmelleki-kincseink-nyomaban/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/08/Bantornya-Szuz-Maria-Mennybevetele-templom_szent_laszlo_legenda.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261017T100000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261017T120000
DTSTAMP:20260923T224617Z
CREATED:20260613T212328Z
LAST-MODIFIED:20260923T224617Z
UID:7636-1792231200-1792238400@matine.hu
SUMMARY:Ganz\, Gottwald\, Millenáris – Egy ipari negyed újjászületése
DESCRIPTION:Sétánk a Mechwart téren indul\, ahol többek között Mechwart András örökségét és a Margit körút sarki épületének történetét járjuk körül. Innen a Kelet Károly utcán haladva fedezzük fel a Statisztikai Hivatal\, a Meteorológiai Intézet és a Rákóczi Gimnázium építészeti értékeit. A Marczibányi téren az egykori vesztőhely és az MHSZ Lőtér történetét idézzük fel\, majd a Lövőház utcán át a Millenáris és Szélkapu területére érkezünk\, ahol szó esik a Klement Gottwald Gyárról\, a Ganz Villamossági Művekről és a Fény utca évtizedekig zárt világáról. A Széna téren az egykori Ispotály és a Kisrókus utcai gáztartályok emlékét elevenítjük fel. Végül a Retek utcán át a Széll Kálmán téren zárul a séta\, ahol a budai villamosközlekedés\, a tér átváltozásai és a Posta Palota történetét ismerhetjük meg. Ez a városi séta nemcsak építészeti és várostörténeti kuriózumokban gazdag\, hanem páratlan betekintést nyújt Budapest egyik legizgalmasabb városrészének fejlődésébe Takács Ákos szakmai vezetésével. \nA séta időtartama 2 óra.\nSétavezető: Takács Ákos\, közlekedés-építő mérnök\, építészmérnök\, belsőépítész szakmérnök\, vezető tervező\, alelnök\, fenntarthatósági igazgató (CÉH csoport). FIDIC euro-mérnök. Többek között a Millenáris Kiállítási és Rendezvény Központ koncepció-tervezője\, társtervezője és projektvezetője; a Bakuban megépült Nemzeti Egészségügyi Központ\, Onkológiai Intézet új épülete és egy különleges kórház építész tervezője és projektvezetője; a fővárosi 1-es és 3-as villamos vonalak megállóinak; valamint a Budafoki Kocsiszínnek felelős építész tervezője és tervezési projektvezetője. Budapest Építészeti Nívódíjában részesült\, illetve „Europa Nostra” és FIABCI elismerést kapott. \nLétszám: maximum 20 fő\nA résztvevők audio guide készüléket kapnak\, hogy a séta közben szabadon nézelődhessenek.\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/millenaris/
LOCATION:Millenáris\, Kis Rókus u. 16-20.\, Budapest\, Budapest\, 1024\, Hungary
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/millenaris.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261026T110000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261028T180000
DTSTAMP:20261019T110735Z
CREATED:20261019T110133Z
LAST-MODIFIED:20261019T110735Z
UID:8316-1793012400-1793210400@matine.hu
SUMMARY:„Rákóczi 350” KÁRPÁT-MEDENCEI TÁROGATÓVERSENY
DESCRIPTION:A magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja\, II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 350. évfordulója alkalmából a Nemzeti Tárogatóintézet Alapítvány nagyszabású\, hiánypótló zenei eseményt hirdetett. A „Rákóczi 350” elnevezésű verseny a zenetörténelem első ilyen jellegű megmérettetése\, amelynek a Sárospataki Református Teológiai Akadémia történelmi falai adnak otthont. Az intézmény szellemi és építészeti öröksége méltó környezetet biztosít a hungarikumként tisztelt hangszer ünnepének. \n\n\nA rendezvény szakmai motorja és főszervezője Erdő Zoltán tárogatóművész\, aki a Nemzeti Tárogatóintézet Alapítvány képviseletében hagyományteremtő szándékkal hívta életre a programot. Az esemény elsődleges célja a tárogató zenei örökségének megőrzése és a jövő tehetségeinek felkarolása. „Ez a verseny nem csupán egy megmérettetés\, hanem a tárogató újjászületésének ünnepe. Célunk\, hogy a Rákóczi-emlékév keretében kaput nyissunk a fiatal tehetségeknek\, és méltó helyére emeljük ezt a különleges hangszert a koncerttermek világában” – hangsúlyozta a művész. \nA verseny különlegessége a széles körű nemzetközi összefogás: bár a fókusz a Kárpát-medence országain (Magyarország\, Szlovákia\, Ukrajna\, Románia\, Szerbia\, Horvátország\, Szlovénia\, Ausztria) van\, a szervezők a világ bármely pontjáról érkező tárogatósok jelentkezését várják\, hangsúlyozva a hangszer egyetemes kulturális jelentőségét. \nA verseny rangját neves szakértőkből és elismert művészekből álló zsűri garantálja. Az értékelés során a technikai virtuozitás mellett a stílushűséget és a kuruc kor zenei világának hiteles tolmácsolását tekintik meghatározónak. A megmérettetés öt korcsoportban zajlik: a legfiatalabbaktól (8–13 évesek) egészen az 50 év feletti\, legtapasztaltabb korosztályig. \nA jubileumi esemény méltóságát kiemelkedő szakmai díjazás fémjelzi. A záróhangverseny ünnepi keretei között 4 darab értékes tárogató talál gazdára. A hangszeres fődíjakon túl a legjobbak olyan kivételes lehetőségeket kapnak\, mint: \n\nSzóló fellépés a sátoraljaújhelyi Lavotta János Kamarazenekarral.\nNemzetközi bemutatkozás Csehországban\, a prágai III. Schunda Cimbalom Fesztiválon\, Schunda Vencel József szülővárosában.\nProfesszionális hangszertokok\, egyedi kiegészítők\, valamint neves hangszerkészítő mesterek által felajánlott generáljavítások és szakmai konzultációk.\n\nA tárogató nemzeti identitásunk egyik legerősebb zenei szimbóluma\, hangja elválaszthatatlan a szabadságharc emlékezetétől. Az Alapítvány célja\, hogy ez az örökség élő művészeti ág maradjon\, ösztönözve a kortárs művek születését is. \n\n\nVERSENY HELYSZÍNE\n\n\n\nAz 1531-ben alapított Sárospataki Református Hittudományi Egyetem történelmi épülete\n3950 Sárospatak\, Rákóczi út 1.
URL:https://matine.hu/esemeny/rakoczi-350-karpat-medencei-tarogatoverseny/
LOCATION:Sárospataki Református Hittudományi Egyetem\, Rákóczi út 1.\, Sárospatak\, Borsod-Abaúj-Zemplén\, 3950\, Hungary
CATEGORIES:Koncert,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/IMG_2008.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261029T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261029T193000
DTSTAMP:20261015T214803Z
CREATED:20260613T232543Z
LAST-MODIFIED:20261015T214803Z
UID:7682-1793296800-1793302200@matine.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában: Kutatói vakszerencse. Hogyan került elő a budaszentlőrinci pálos kolostor egyetlen túlélő kötete?
DESCRIPTION:A budaszentlőrinci pálos anyakolostor könyvtárát a mohácsi síkon győzedelmeskedő oszmán csapatok felprédálták\, és a kutatás jelenlegi állása szerint e grandiózus gyűjtemény összes kötete a tűzvész martaléka lett. A kötet egy 13. századi\, párizsi műhelyben készült\, iniciálékkal és miniatúrákkal gazdagon díszített latin Biblia\, amely a pálos könyvtárat gazdagította egykoron (az antwerpeni Plantin-Moretus Múzeum M. 17.3 jelzetű kódexe). Az előadás bemutatja\, milyen utat járt be a kódex Nyugat-Európából Budára és vissza\, valamint kiderül\, mi a szerepe a szerencsének a kötet felfedezésében. Megtudhatjuk\, kik írtak a kódexbe és hogyan került bele egy mohácsi csatával kapcsolatos török katonai feljegyzés. \nAz előadás ingyenes\, de regisztrációhoz kötött!\n〉〉〉R E G I SZ T R Á C I Ó〈〈〈\nA havi rendszerességgel megjelenő előadássorozatunkat a Magyar Pálos Renddel szoros együttműködésben indítjuk útjára. Ennek keretében meghívjuk és felsorakoztatjuk a rend tudományos kutatóit\, akik bemutatják legfrissebb kutatási eredményeiket a tudományos élet széles spektrumából. Célunk\, hogy változatos témákban és több tudományterületről szólítsunk meg előadókat\, ezzel is gazdagítva a közönség ismereteit és elősegítve a tudományos párbeszédet. \nElőadó: Mércz András nyelvész\, kutató \nAz est háziasszonya: Ökrös Marianna \nTárogatón közreműködik: Molnár Péter Benjámin tárogatókészítő a Nemzeti Tárogatóintézet tárogatósa \nMércz András: szír ortodox egyháztörténetre és a kora újkori keleti kereszténységre szakosodott kutató\, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett doktori fokozatot. Kutatásai középpontjában a szír kultúra 16. századi európai tudományos felfedezése\, valamint Mardini Mózes és Andreas Masius szír nyelvű levelezésének feltárása áll. Széleskörű nemzetközi levéltári tapasztalattal rendelkezik\, többek között a Vatikáni Könyvtárban és a Plantin–Moretus Múzeumban is végzett kutatásokat. Legfrissebb tudományos eredménye a budaszentlőrinci pálos kolostor könyvtárából származó\, eddig ismeretlen 13. századi latin Biblia azonosítása az antwerpeni gyűjteményben. Erről a felfedezésről a Magyar Könyvszemle 2024-es évfolyamában jelentetett meg tanulmányt\, amely a pálos rend művelődéstörténetének jelentős forrása. Kutatásai hozzájárulnak a középkori magyarországi könyvkultúra és a keleti keresztény kapcsolatok jobb megértéséhez. \nA budaszentlőrinci pálos kolostor könyvtárának egy megmaradt kötete \nAz esemény a Magyar Pálos Rend\, a Nemzeti Tárogatóintézet és a Láng Művelődési Központ közreműködésével valósul meg!\n〉〉〉R E G I SZ T R Á C I Ó〈〈〈\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/palosok-nyomaban-2/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/2_palos_eloadas_.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261107T100000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261107T120000
DTSTAMP:20261104T070159Z
CREATED:20260923T224136Z
LAST-MODIFIED:20261104T070159Z
UID:8213-1794045600-1794052800@matine.hu
SUMMARY:Szerb sziget a Belvárosban
DESCRIPTION:Tematikus séta Pest szerb emlékei között\, a szerb—magyar kulturális kapcsolatok nyomában \nKis barokk édenkert a Belváros kőrengetegében\, pár lépésre a Váci utcától … A pesti Szent György-templom ódon fallal kerített\, bájos udvara minden erre sétálót rabul ejt. Ezúttal azonban meg is nyílik előttünk míves kovácsoltvas kapuja\, s feltárul a török hódoltság korától itt élő szerbek féltve őrzött múltja\, ortodox hite és sokszínű kultúrája. A több évszázados szerb—magyar kapcsolatok nyomába is eredünk\, megtudjuk\, hogy leghíresebb magyar költőink a reformkorban hol és kinek a szalonjában borozgattak szerb nóta- és tamburaszóra. Időutazásunk végül a századforduló korába\, egy gyönyörű szecessziós díszterembe repít bennünket\, ahol a legendás Tökölyánum ifjú szerb értelmiségei világmegváltó terveket szövögettek Magyarország és Szerbia felvirágoztatásáról. \nA séta útvonala az alábbi állomásokat érinti: Pesti szerb templom – Veres Pálné utca – Szerb utca – Váci utca 63. (Angelineum) – Váci u. 66. – Veres Pálné u. 17-19. (Tökölyánum)  \n \nA séta időtartama 2 óra.\nSétavezetőnk: Golub Xénia művészettörténész\, a magyarországi szerb kultúra kutatója és képviselője\, filológus\, az MTA köztestületének tagja. 2010-ben szerzett PhD-fokozatot; fő kutatási területe a szláv irodalmak és kultúrák\, valamint a posztbizánci művészet magyarországi emlékei. Munkásságának fontos részét képezi a magyarországi szerb ortodox művészeti és kulturális örökség kutatása. Számos irodalom-\, művészet- és kultúrtörténeti tanulmány szerzője; társkurátora volt a Budapesti Történeti Múzeum Szerb székesegyház a Tabánban című kiállításának 2018-ban. 2024-ben jelent meg A grábóci ortodox monostor című monográfiája\, amelyben évtizedes kutatásait összegezte. A magyarországi cirill betűs könyvemlékekkel elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaként foglalkozott. \nLétszám: 25 fő\nA résztvevők az előadást saját telefonjukon\, egy magyar nyelvű audio guide alkalmazás segítségével hallgathatják\, hogy séta közben szabadon nézelődhessenek.\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/szerb-sziget-a-belvarosban/
LOCATION:Szent György nagyvértanú szerb ortodox templom\, Szerb utca 4.\, Budapest\, Budapest\, 1053\, Hungary
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/09/szerb1.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261108T140000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261108T160000
DTSTAMP:20261104T070046Z
CREATED:20261007T215953Z
LAST-MODIFIED:20261104T070046Z
UID:8280-1794146400-1794153600@matine.hu
SUMMARY:Szerb sziget a Belvárosban
DESCRIPTION:(tematikus séta Pest szerb emlékei között\, a szerb—magyar kulturális kapcsolatok nyomában) \nKis barokk édenkert a Belváros kőrengetegében\, pár lépésre a Váci utcától … A pesti Szent György-templom ódon fallal kerített\, bájos udvara minden erre sétálót rabul ejt. Ezúttal azonban meg is nyílik előttünk míves kovácsoltvas kapuja\, s feltárul a török hódoltság korától itt élő szerbek féltve őrzött múltja\, ortodox hite és sokszínű kultúrája. A több évszázados szerb—magyar kapcsolatok nyomába is eredünk\, megtudjuk\, hogy leghíresebb magyar költőink a reformkorban hol és kinek a szalonjában borozgattak szerb nóta- és tamburaszóra. Időutazásunk végül a századforduló korába\, egy gyönyörű szecessziós díszterembe repít bennünket\, ahol a legendás Tökölyánum ifjú szerb értelmiségei világmegváltó terveket szövögettek Magyarország és Szerbia felvirágoztatásáról. \nA séta útvonala az alábbi állomásokat érinti: Pesti szerb templom – Veres Pálné utca – Szerb utca – Váci utca 63. (Angelineum) – Váci u. 66. – Veres Pálné u. 17-19. (Tökölyánum)  \n \n \nA séta időtartama 2 óra.\nSétavezetőnk: Golub Xénia művészettörténész\, a magyarországi szerb kultúra kutatója és képviselője\, filológus\, az MTA köztestületének tagja. 2010-ben szerzett PhD-fokozatot; fő kutatási területe a szláv irodalmak és kultúrák\, valamint a posztbizánci művészet magyarországi emlékei. Munkásságának fontos részét képezi a magyarországi szerb ortodox művészeti és kulturális örökség kutatása. Számos irodalom-\, művészet- és kultúrtörténeti tanulmány szerzője; társkurátora volt a Budapesti Történeti Múzeum Szerb székesegyház a Tabánban című kiállításának 2018-ban. 2024-ben jelent meg A grábóci ortodox monostor című monográfiája\, amelyben évtizedes kutatásait összegezte. A magyarországi cirill betűs könyvemlékekkel elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaként foglalkozott. \nLétszám: 25 fő\nA résztvevők az előadást saját telefonjukon\, egy magyar nyelvű audio guide alkalmazás segítségével hallgathatják\, hogy séta közben szabadon nézelődhessenek.\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/szerb-sziget-a-belvarosban-2/
LOCATION:Szent György nagyvértanú szerb ortodox templom\, Szerb utca 4.\, Budapest\, Budapest\, 1053\, Hungary
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/09/szerb1.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261114T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261114T200000
DTSTAMP:20261007T214854Z
CREATED:20260613T215446Z
LAST-MODIFIED:20261007T214854Z
UID:7652-1794643200-1794686400@matine.hu
SUMMARY:Árpád-kori templomi örökségünk a Mecsek délnyugati lábánál
DESCRIPTION:Valamennyi templom eredete a 13. századba vezethető vissza\, román kori gyökerekkel. Kővágószőlős területéről már a kőkorból ismerünk régészeti leleteket. Sarlós Boldogasszony-templomának alsó toronyrésze Árpád-kori\, felső szintje későbarokk. Kővágótöttös Szent Miklós-temploma a 13. században épült\, mai formáját 1780-as átépítés után nyerte\, a középkori ablakot és kaput is visszaállították. Bakonya Szent György-temploma a környék legnagyobb középkori temploma volt; ma is láthatók román kori ablakai\, kora gótikus kapuja és freskótöredékei. Hetvehely Öregtemploma késő román\, egyenes záródású falusi templomtípus\, 15. századi falképekkel – bár ezeket sajnos korom borította\, egy részük eltűnt. \nSzakmai vezetőnk:\nSzigetvári Krisztián építészmérnök\, történész\, műemlékvédelmi szakmérnök\, a tervtanács titkára\, a Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának műemlékfelügyelője. Spanyol építészettörténetet tanít a Pécsi Tudományegyetemen. \nKővágószőlős – Sarlós Boldasszony-templom  \nA templom legkorábbi része\, a torony alsó szintje a 13. század végén épült\, román kori ablakpárokkal. Az eredeti gótikus épületet 1763-72 között lebontották\, helyére későbarokk templom épült. Egyetlen középkori részlet a torony alsó fele\, melyet 1974-79-es restaurálás során eredeti formájában helyreállítottak – a középkori és 18. századi részt eltérő színű vakolattal különítették el. A berendezés copf stílusú\, főoltárképét Karl Bachmann festette. A szószék és gyóntatószék a pécsi székesegyházból\, a feszület a jakab-hegyi pálos kolostorból származik. \nÉrdekességek: A terület már a kőkortól folyamatosan lakott (római villa\, ókeresztény sírkamra\, longobárd és avar leletek). A Jakab-hegyen volt a pálos rend első háza (1225 körül). 1981-ben a templom mellett egy 15. századi\, háromosztatú\, pincés lakóházat tártak fel. \n \nKővágótöttös – Szent Miklós-templom \nA 13. században (egyes források szerint 12. század) épült templom a török hódoltságot túlélte\, de 18. század elejére leromlott. 1726-ban restaurálták\, majd 1780-ban barokk ízlés szerint átépítették: a szentélyt nagyobbra bővítették\, a déli keskeny román ablakokat szélesebbre cserélték\, kórust és orgonát építettek. 1980-83 között nagyszabású restaurálás zajlott: az 1780 utáni állapotot állították vissza\, de bemutatták a középkori részleteket is. Kibontottak egy középkori ablakot\, a déli bejáratot eredeti formájában állították helyre. A középkori keresztelőkút ma is látható. A copf szószéket elbontották\, a barokk berendezésből csak kevés maradt\, a jelenlegi berendezési tárgyak újak. \nKülönlegessége\, hogy 2005-ben Toronyzenét alakítottak ki\, mely naponta 14 és 18 órakor a rövidített Bányászhimnuszt játssza. \n \nBakonya – Szent György-templom \nA templom már 1235-ben szerepel\, a környék legnagyobb és legerősebb középkori temploma volt. 1332-ben kimagaslóan magas egyházi adót fizetett\, ami jelentőségét mutatja. 1800-ban barokk ízlés szerint átépítették\, keresztházzal bővítették\, ekkor középkori jellege elhomályosult. Az 1970-es években végzett kutatás és helyreállítás során a keresztházat elbontották\, és visszaállították a középkori román állapotot. Ma keletelt\, félköríves apszisú\, zárt román stílusú templom nyugati toronnyal. Kívül látható egy kora gótikus kapu és két román kori\, 13. századi ablak. Belül 13. századi freskótöredékek (glóriaív maradványa) és 15. századi festésnyomok (tárcsadísz\, sarus-köpenyes alak) figyelhetők meg. \nKülönlegesség: A hagyomány szerint a Jakab-hegyi pálos kolostorból származó keresztelőkút (eredetileg szenteltvíztartó) látható. \n \nHetvehely – Öregtemplom \nAz Árpád-kori\, késő román templom a 13. században épült\, egyenes szentélyzáródású falusi templomtípus. Középkori titulusa ismeretlen\, ma Szentháromság tiszteletére szentelték. A 15. században falképekkel díszítették\, melyeket később lemeszeltek. A török hódoltság alatt rommá vált\, majd 1757-ben barokk stílusban helyreállították\, fatornyot is kapott. 1883-ban új templomot építettek\, a régi gazdasági épületté vált: hajójából szénapajta\, szentélyéből és sekrestyéjéből húsfüstölő lett. Emiatt a 15. századi falképeket vastag korom borította. 1911-ben a legépebb freskókat lefejtették és a Szépművészeti Múzeumba szállították\, de a II. világháborúban eltűntek. Végleges helyreállítása 1975-ben történt. \nKülönlegessége\, hogy ma is láthatók középkori részletei (gótikus oltár\, ülőfülke\, háromkarélyos ablak). Az épület festőien elrejtve\, düledező lépcsőn közelíthető meg. \n \nforrás: varlekszikon.hu / kozepkoritemplomok.hu / kirandulssatervezo.hu \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/arpad-kori-templomi-oroksegunk-a-mecsek-delnyugati-labanal/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/webp:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/bakonya.webp
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261115T190000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261115T203000
DTSTAMP:20260904T234550Z
CREATED:20260904T234235Z
LAST-MODIFIED:20260904T234550Z
UID:8177-1794769200-1794774600@matine.hu
SUMMARY:Penta Essentia – Memento 1526 / Zene az öt géniusz földjéről
DESCRIPTION:Az előadás nagyprodukcióként a Szent István Filharmonikusok közreműködésével valósul meg!\nKeresztury-Albert Zsolt zeneszerző kifejezetten a Mohácsi vész 500. évfordulójára komponálta egész estés színpadi zeneművét\, amellyel a fél évszázada történt eseménynek kíván mementót állítani. A mű nem a konkrét harctéri eseményekre\, hanem Mohácsra\, mint a nemzet sorsának tragikus mérföldkövére reflektál egy szimbolikus történet kibontásával. \nA művet Hamvas Béla Öt géniusz című esszéje ihlette\, amelyben az író a mit jelent magyarnak lenni kérdésére ad egy izgalmas választ: \n\n\n„Magyarnak lenni annyit jelent\, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni”.\n\n\nHamvas Béla szerint a Kárpát-medencét „öt géniusz” szellemisége uralja: Nyugat kultiváltsága\, Kelet tüze\, Észak komolysága és Dél derűje egyszerre hat az itt élőre és akkor még az ötödik géniuszról\, az önmagában is sokrétű Erdélyről nem is beszéltünk. Ez a különleges helyzet lehetőségeket és egyben kihívásokkal teli sorsot ad a magyar embernek: a társadalom és az egyén szintjén is összhangba kell hoznia az őt körülvevő és lelkét tápláló géniuszokat.\nKeresztury-Albert Zsolt zeneszerző színpadi zeneműve nem a veszteségre\, hanem az értékeinkre fókuszál és a megmaradás és megújulás erejét hivatott közvetíteni az emlékév alkalmából. Az identitáskeresés kultikus útjára invitálja az érdeklődőt\, hogy a próza\, a komolyzene\, a népdalok és a tárogató éneklő hangjának összefonódásában merítkezzen meg az öt géniusz világában és járja be történelmi hazánk varázslatos vidékeit Délvidéktől Erdélyen át Felvidékig. \nA szimbolikus történetben a juhászbojtár és a leány szerelme a Kárpát-medence öt nagy tájegységét bejárva bontakozik ki. Délvidék\, Dunántúl\, Felföld\, Erdély végül az alföldi Puszta a történet helyszínei. A balladát narrátor beszéli el\, a népénekesek – akik a főszereplőket alakítják – pedig az adott tájhoz kapcsolódó népdalok megidézésével keltik életre a cselekményt. A népdalokból zeneművek sarjadnak\, amelyek a kamarazenekar előadásában sodorják a hallgatót a történet mélységeibe. A művet a tárogató szólisztikus jelenléte keretezi\, és a népdalokra válaszolva\, azokkal olykor összefonódva kapcsolja össze a zenei tételeket. Az előadás a közönségnek így egy sokrétű élményt kínál: a próza\, a népdalok\, a kamarazene és a tárogató hangja egy színi előadás keretében\, szerves egységében bontják ki a mű mondanivalóját. \nKözreműködik:\nAlbert Anna Leona\, Gubinecz Ákos – ének\nBánföldi Szilárd – narrátor\nErdő Zoltán – tárogató\nDobozy Ágoston – zongora\nSzent István Filharmónikusok\, Vox Laurus Vegyeskar\nVezényel: Safarek Krisztián\nHorváth Zoltán – színpadi rendező \n〉〉〉Jegyvásárlás〈〈〈
URL:https://matine.hu/esemeny/penta-essentia-memento-1526-zene-az-ot-geniusz-foldjerol-8/
LOCATION:Zeneakadémia\, Liszt Ferenc tér 8.\, Budapest\, Budapest\, 1061\, Hungary
CATEGORIES:Koncert,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/08/PentaEssentia-kamara.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261126T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261126T193000
DTSTAMP:20261106T011538Z
CREATED:20260613T232804Z
LAST-MODIFIED:20261106T011538Z
UID:7684-1795716000-1795721400@matine.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában: Tanúságtevők és fehér kovászok - a Magyar Pálos Rend története a Kádár rendszer évtizedeiben
DESCRIPTION:A Pálos Rend 1934. májusában települt vissza Magyarországra. A visszatérés után a Magyar Pálos Rend dinamikus fejlődésnek indult. Ezt a kibontakozást törte meg a szerzetesrendek feloszlatása 1950-ben. A Rend életében a következő megrázkódatás a Grősz-per volt 1951-ben: Vezér György Ferencet halálra\, rendtársait pedig összesen közel 150 év börtönbüntetésre ítélték. A megtört és megfélemlített pálos szerzetesek közül ketten\, Bolváry László Pál és Arató László Botond 1952-től 1963-ig titokban népszerűsítették a pálos hívatást. Az elköteleződni vágyó fiatal fiúknak illegális lelki gyakorlatokat\, beöltözéseket\, noviciátusokat\, fogadalom tételeket tartottak\, belőlük alakult ki a klandesztin pálosok közössége. A „Fekete hollók” fedőnevű ügyben az állambiztonság Pál és Botond atyát is letartóztatta\, a katakomba Pálos Rendben betöltött szerepüket feltárta\, de a klandesztin pálosok közösségét már nem tudta felszámolni. A Kádár rendszer évtizedeiben az 1960-as évek eleje után már nem történt új hívatások belépése a Rendbe. Az 1989-es rendszerváltást megélő idős pálos szerzetesek mellet\, kilenc klandesztin pálos szerzetes is a Rend kötelékén belül folytatta életét. Ezáltal pótolhatatlan szerepet töltöttek be a Magyar Pálos Rend újraindulásában. \n〉〉〉Regisztráció〈〈〈\nA havi rendszerességgel megjelenő előadássorozatunkat a Magyar Pálos Renddel szoros együttműködésben indítjuk útjára. Ennek keretében meghívjuk és felsorakoztatjuk a rend tudományos kutatóit\, akik bemutatják legfrissebb kutatási eredményeiket a tudományos élet széles spektrumából. Célunk\, hogy változatos témákban és több tudományterületről szólítsunk meg előadókat\, ezzel is gazdagítva a közönség ismereteit és elősegítve a tudományos párbeszédet. \nElőadó: Légrádi Attila állatorvos\, katolikus teológus \nAz est háziasszonya: Ökrös Marianna \nTárogatón közreműködik: Dezső Ágoston a Nemzeti Tárogatóintézet tárogatósa. \nLégrádi Attila katolikus teológus diplomát is szerzett\, de állatorvosként  tevékenykedik\, emellett elkötelezetten kutatta a Magyar Pálos Rend újkori történetét. Teológiai diplomamunkáját a pálos rend második világháború utáni sorsából írta\, amelynek kibővített változata önálló kötetben is megjelent. Kutatásai középpontjában a szerzetesrend illegalitásban töltött évei\, a titokban működő pálos közösségek és azok túlélési stratégiái állnak. Munkássága révén eddig feltáratlan források és visszaemlékezések alapján rajzolja meg a rend Kádár-korszakbeli történetét. Eredményeivel hozzájárul a magyar egyháztörténet-írás e kevéssé ismert fejezetének megértéséhez. \nAz esemény a Magyar Pálos Rend\, a Nemzeti Tárogatóintézet és a Láng Művelődési Központ közreműködésével valósul meg!\nAz esemény ingyenes\, de regisztrációhoz kötött!\n〉〉〉Regisztráció〈〈〈\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!\nBevezető előadás:
URL:https://matine.hu/esemeny/palosok-nyomaban-3/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/Legradi_Attila.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261128T100000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261129T180000
DTSTAMP:20261005T012648Z
CREATED:20261005T011809Z
LAST-MODIFIED:20261005T012648Z
UID:8237-1795860000-1795975200@matine.hu
SUMMARY:FONÁS ROKKÁN ÉS KÉZIORSÓN - WOLLINDA workshop
DESCRIPTION:A kezdő résztvevők megismerkednek a kézi fonalkészítés folyamatával\, elsajátítják a kéziorsó és a rokka magabiztos használatát\, és a foglalkozás végére kezükben tartják saját kézzel font gyapjúfonalukat. Haladók összetettebb fonástechnikai ismeretekre tehetnek szert. \n2 egymást követő nap\, 2×8 óra\, max. 6 főig.\, 10 éves kortól.\nA foglalkozások nem csak élményszerűek és kreatív kikapcsolódást nyújtanak\, de életre szóló gyakorlati tudást is adnak. Minden szükséges eszköz és alapanyag biztosított\, minden résztvevő külön eszközt használ. A kis létszám lehetővé teszi a személyre szabott segítségnyújtást. \nFoglalkozás vezető Füzes Zsuzsanna kézműves: \n\nBékéscsabai Országos Textiles Pályázat egyéni kategóriás II. díj\, 2014.\nMilánói Világkiállítás\, fonás bemutató 2015.\nBékéscsabai Országos Textiles Pályázat egyéni kategóriás I. díj\, 2016.\nHagyomány és újítás kiállítás\, Peking\, Ningbo (Kínia) 2016.\nFAO projekt: Nyers gyapjúból a szövésig – mesterkurzus oktatója\, Biskek\, Kirgizisztán 2018.\nKéz-Mű-Remek kiállítás\, Műcsarnok\, Nemzeti szalon 2018.\nA Vidék Minősége védjegyese 2018.\nAshford továbbképzés\, Ashburton\, Új-Zéland 2019.\nWicker c. film – szakmai közreműködés (rokka)\, 2024.\n\nRegisztráció: fonasrokkan@gmail.com
URL:https://matine.hu/esemeny/fonas-rokkan-es-keziorson-wollinda-workshop/
LOCATION:Matiné\, Váci utca 78-80.\, Budapest\, Budapest\, 1056
CATEGORIES:Workshop
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/rokka_web.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261205T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261205T200000
DTSTAMP:20261105T102207Z
CREATED:20261005T165144Z
LAST-MODIFIED:20261105T102207Z
UID:8244-1796457600-1796500800@matine.hu
SUMMARY:Gótikus templomi örökségünk a Hernád és a Bódva mentén
DESCRIPTION:Kirándulásunkon négy különleges református műemléktemplomot keresünk fel\, amelyek a középkori magyar templomépítészet kiemelkedő emlékei. Az út során megcsodáljuk az abaújszinai templomot\, amelynek déli kapuzata felett IV. Béla királyt és feleségét ábrázoló dombormű látható\, belsejében pedig a szőlőfürtöt formázó zárókő őrzi a középkori mesterek munkáját. Abaújváron a 14. századi gótikus templom hatalmas\, feltárásra váró falfestményeit tekintjük meg\, köztük Szent Márton\, Szent Mihály és Szent Bertalan alakját. Korláton a kései érett gótika egyik legszebb példáját láthatjuk\, ahol a szentély felett ritkaságnak számító\, szürke dacitkőből faragott csillagboltozat borul\, és ahol egy 15–16. századi harang lakik a 27 méter magas kőtoronyban. Szikszón a monumentális\, háromhajós gótikus csarnoktemplomot nézzük meg\, amely egykor erődtemplomként is szolgált\, és amelynek belső terében értékes Angster-orgona található. Mindegyik templom évszázados viharos történelmet élt meg\, többször leégett és újjáépült\, mára pedig gondosan felújított állapotban várják a látogatókat. A kirándulás során nemcsak az építészeti remekműveket csodálhatjuk meg\, hanem a reformáció hatására megőrzött középkori freskók és faragványok titkait is felfedezhetjük. Utazásunk során méltó módon idézzük fel a magyar és a felvidéki gótikus örökség gazdagságát. \nSzakmai vezetőink:\nProkopp Mária professor emerita\, Széchenyi-díjas és magyar Örökség díjas művészettörténész\, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.\nPaszternák István régész\, történész\, falkutató\, műemlékvédelmi\, örökségvédelmi és falkutató szakértő. A sajószentpéteri református nagytemplom gondnoka. \nSzikszó\nA szikszói református templom a város főterén áll\, és már a 13. században is állt a helyén egy román stílusú kőtemplom\, amelyet a 14–15. század fordulóján alakítottak át monumentális\, háromhajós gótikus csarnoktemplommá. A török veszedelem idején\, 1585-ben lőréses erődfallal vették körül\, így valódi erődtemplomként is szolgált\, majd a 16. században a református egyház tulajdonába került\, és 1568-ban történelmi jelentőségű zsinatnak adott otthont. Az épület többször leégett – többek között Rabutin csapatai és az 1852-es nagy tűzvész miatt –\, de mindig újjáépítették; mai formáját is ekkor nyerte el. Belső terében a gótikus hálóboltozat mellett 19. századi klasszicizáló elemek és egy értékes Angster-orgona láthatók\, napjainkban pedig a hitélet központja és Szikszó legfőbb történelmi-turisztikai szimbóluma. \n \nKorlát\nA korláti református templom egy 14. századi\, gótikus stílusú műemlék\, amely a kései érett gótika egyik kivételesen szép és máig épen maradt példája\, jórészt megőrizve eredeti középkori jellegét. Külsejét támpillérek és csúcsíves\, mérműves kőkeretes ablakok határozzák meg\, szentélye felett pedig ritkaságnak számító\, szürke dacitkőből faragott gótikus bordás csillagboltozat borul. A reformáció után a falakat fehérre meszelték\, ám a mészrétegek alatt értékes középkori falfestmények rejtőznek\, amelyek feltárása még várat magára. Az egykor különálló fa harangtornyot 1925-ben egy szélvihar ledöntötte\, helyette épült a ma is látható\, 27 méter magas kőtorny\, amelyben egy 15–16. századi\, védett műtárgyként nyilvántartott harang lakik. A templom hajójának déli oldalán nyíló kőkapu záróköve az 1816-os évszámot viseli\, egy korai felújítás emlékét őrizve. \n\nAbaújvár\nAz abaújvári református templom Közép-Európa egyik legértékesebb gótikus műemléke\, amely 1323-ban épült egy korábbi románkori templom helyén\, köveinek felhasználásával\, egyhajós\, sokszögzáródású szentéllyel. A reformáció idején a falu lakosságával együtt protestánssá vált\, és a 16. században a belső falakat fehérre meszelték a képtisztelet elkerülése érdekében – ez paradox módon évszázadokon át tökéletesen megvédte a falak alatt rejtőző műkincseket. A későbbi kutatások során hatalmas kiterjedésű\, rendkívül értékes gótikus falfestmények kerültek napvilágra\, amelyeken többek között Szent Márton\, Szent Mihály\, Szent Bertalan és a 12 éves Jézus alakja is felismerhető. A templom nyugati homlokzata előtt egy 1866-ban épült\, 25 méter magas neogótikus torony áll\, a szentély felett pedig kétszakaszos\, csillagos zárókövekkel díszített boltozat látható. Napjainkban a templom nemcsak a hitélet helyszíne\, hanem a hazai örökségturizmus kiemelkedő gyöngyszeme is. \n \nAbaújszina \nAz abaújszinai Református Műemléktemplom a Kassa-környéki járás egyik legértékesebb építészeti öröksége\, amely a 13. század második felében\, az Árpád-házi királyok idején épült\, és máig őrzi a román kori és kora gótikus stílusjegyeket. Legfontosabb külső éke a szürke kőből faragott\, csúcsíves déli kapuzat\, amely felett a hagyomány szerint IV. Béla királyt és feleségét ábrázoló dombormű látható\, fejük felett egy-egy angyallal. Belső terében a hajó vaskos pillérei és a keresztboltozat szőlőfürtöt formázó záróköve tanúskodik a középkori mesterek munkájáról. A templom az 1528-as abaújszinai csata idején súlyos károkat szenvedett\, tornya teljesen leégett\, majd az 1800-as évek elején Tolcsvai Bónis Zsigmond földesúr építtette újjá\, elnyerve mai külső formáját. A 20. század végére leromlott állapotú épületet 2001-ben átfogó\, falkutatással egybekötött műemléki helyreállítás keretében a Teleki László Alapítvány támogatásával újították fel\, így mára kívül-belül teljesen megújult. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/gotikus-templomi-oroksegunk-a-hernad-es-a-bodva-menten/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/Abaujvar2.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261217T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261217T193000
DTSTAMP:20261103T143620Z
CREATED:20260915T073521Z
LAST-MODIFIED:20261103T143620Z
UID:8188-1797530400-1797535800@matine.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában: A pálosok régészete Rómer Flóristól Végh Andrásig
DESCRIPTION:Az előadás áttekintést igyekszik nyújtani a pálos rend középkori hagyatékának a régészeti kutatásáról\, a kezdetektől a 2020-as évekig. Az előadás gyújtópontjában az egyes kolostorok lokalizálásának\, felmérésnek\, illetve feltárásainak a folyamata fog állni\, amelyet egyes kutatói karriereken keresztül mutatjuk majd be. Részletesebben Rómer Flóris\, Guzsik Tamás és Végh András személyéről és kutatási érdemeiről fogunk szólni. \nAz előadásban a pálosok horvátországi régészeti kutatásának a történetét is röviden áttekintjük. \n〉〉〉Regisztráció〈〈〈\nA havi rendszerességgel megjelenő előadássorozatunkat a Magyar Pálos Renddel szoros együttműködésben indítjuk útjára. Ennek keretében meghívjuk és felsorakoztatjuk a rend tudományos kutatóit\, akik bemutatják legfrissebb kutatási eredményeiket a tudományos élet széles spektrumából. Célunk\, hogy változatos témákban és több tudományterületről szólítsunk meg előadókat\, ezzel is gazdagítva a közönség ismereteit és elősegítve a tudományos párbeszédet. \nElőadó: Takács Miklós régész\, tudományos tanácsadó\, egyetemi tanár \nAz est háziasszonya: Ökrös Marianna \nTárogatón közreműködik: Nyáry Olivér a Nemzeti Tárogatóintézet tárogatósa \nTakács Miklós elismert magyar régész\, az MTA doktora\, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének egyetemi tanára. Ruralia európai falukutató régészeti munkaközösség titkára. A Magyar Régész Szövetség alapító tagja. 1992-ben csatlakozott az MTA Régészeti Intézetéhez\, ahol később tudományos főmunkatársként és tanácsadóként folytatta kutatásait. Fő kutatási területe a középkori falvak és települések régészete\, a Kárpát-medence 10–14. századi edényművessége\, valamint a Balkán térségének történeti régészete. 1995-ben kandidátusi címet szerzett\, 2014-ben az MTA doktora. Rendszeresen részt vesz az MTA Régészeti Bizottságának munkájában. \nAz esemény a Magyar Pálos Rend\, a Nemzeti Tárogatóintézet és a Láng Művelődési Központ közreműködésével valósul meg!\nAz előadás ingyenes\, de regisztrációhoz kötött!\n〉〉〉Regisztráció〈〈〈\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/palosok-nyomaban-dec-17/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/09/4_palos_eloadas-.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270101
DTEND;VALUE=DATE:20270102
DTSTAMP:20261109T002643Z
CREATED:20261108T171807Z
LAST-MODIFIED:20261109T002643Z
UID:8365-1798761600-1798847999@matine.hu
SUMMARY:Újév / munkaszüneti nap
DESCRIPTION:
URL:https://matine.hu/esemeny/munkaszuneti-nap-ujev/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Munkaszüneti nap
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/nagymagyarorszag.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270227T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270227T200000
DTSTAMP:20261007T215505Z
CREATED:20261005T211257Z
LAST-MODIFIED:20261007T215505Z
UID:8253-1803715200-1803758400@matine.hu
SUMMARY:Bódva-völgyi örökségünk
DESCRIPTION:Edelény (Borsodi Tájházak – L’Hullier-Coburg kastély – Öregtemplom) – Boldva (Református templom) \nElső állomásunk a Borsodi Tájház\, amely három eredeti portával mutatja be a Bódva menti népi építészetet\, és helyet ad a Borsodi Földvár leleteinek is. Ezután az edelényi kastélyszigetet látogatjuk meg\, ahol hazánk legnagyobb összefüggő rokokó falképegyüttese található\, és amely 2009 és 2014 között európai uniós forrásból született újjá. A kastély háromszáz éves története Rákóczi\, L’Huillier\, Forgách\, Esterházy és Coburg nevéhez kötődik. Következő megállónk az edelényi öregtemplom\, amely 1330 körül épült gótikus stílusban\, és megőrizte középkori szentélyét\, támpilléres szerkezetét és 17 méter magas kőtornyát. A templom falai között gótikus feliratok és feltáratlan freskók rejtőznek\, amelyek különleges műemléki értéket jelentenek. Utolsó állomásunk a boldvai református templom\, amelynek helyén már 1203-ban bencés monostor állt. A templom román kori bazilikájának alapfalait Valter Ilona ásatásai tárták fel\, és itt találták meg a 12 méter átmérőjű körkápolna maradványait is. A templomban nyugszik Szathmáry Király Ádám\, II. Rákóczi Ferenc apródja\, akinek naplója a fejedelem bujdosásának egyedülálló forrása. Ez a négy helyszín együtt a régió középkori és újkori műemléki örökségének kiemelkedő értékeit mutatja be. A kirándulás során érdemes lesz figyelni az épületek szerkezeti megoldásaira\, a falképek állapotára és a helyreállítások módszereire is. \nSzakmai vezetőnk: Paszternák István régész\, történész\, falkutató\, műemlékvédelmi\, örökségvédelmi és falkutató szakértő. A sajószentpéteri református nagytemplom gondnoka. \nEdelény – Borsodi Tájház \nA Borsodi Tájház Edelény város és a Bódva-völgy regionális múzeuma\, amelynek gyűjtőköre a néprajz\, ipar- és agrártörténet\, valamint a helyismeret anyagára terjed ki. A tájház három eredeti portát foglal magába: a Szathmáry-Horkay házat\, a Szűcs-Kiss-Szarka „amerikás” család házát és a Vadászy család otthonát. Ezek az épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai\, ami páratlan műemléki értéket jelent. 2000 júniusától a Borsodi Földvár ásatásából előkerült leletanyag egy része is itt kap helyet\, interaktív bemutatóhely formájában. A portákhoz tartozó gazdasági épületek – istállók\, csűrök\, nyári konyhák\, pincék – hűen tükrözik a korabeli paraszti életformát és gazdálkodást. A tájház jelentősége abban rejlik\, hogy élő módon őrzi és mutatja be a régió népi kultúráját és építészeti örökségét a látogatók számára. \n \nL’Hullier-Coburg kastély / Edelényi kastélysziget \nAz edelényi kastélyt Jean-François L’Huillier gróf kezdte építtetni 1716-ban\, aki II. Rákóczi Ferenctől zálogba kapta a birtokot\, és a Caraffa-vértesezredtől kért mestereket az építkezéshez. Az építtető 1728-ban bekövetkezett halála után felesége\, Marie-Madeleine de Saint-Croix fejezte be a kastélyt 1730-ban\, ám a tervező kiléte a mai napig ismeretlen. A kastély fénykora L’Huillier unokájához\, Forgách Ludmillához és második férjéhez\, Esterházy István grófhoz kötődik\, akik 1769-ben az iglói Lieb Ferencet bízták meg hat szoba kifestésével. Az 1770-ben elkészült alkotás Magyarország legnagyobb összefüggő rokokó falképegyüttese\, amely máig a kastély legértékesebb dísze. \n \nLudmilla fiának\, ifj. Dessewffy Ferencnek 1820-ban örökös nélkül bekövetkezett halála után a birtok visszaszállt a királyi kamarára. 1831-ben a Szász-Coburg-Gotha hercegi család vásárolta meg az uradalmat\, és 1845 előtt itt alapították az ország első cukorgyárát. Mivel a Coburgok nem Edelényben laktak\, a kastélyt 1861-től különféle hivataloknak adták ki\, így az épület lassú pusztulásnak indult. 1909-re olyan rossz állapotba került\, hogy Ray Rezső Vilmos tervei alapján 1910 és 1913 között neobarokk felújítást végeztek\, ekkor épültek a ma is látható patkószárnyak. 1928-ban a kastély végleg állami tulajdonba került\, és az Igazságügyi Minisztérium vásárolta meg. Az állami tulajdonlás időszakában börtönhelyiségeket\, szolgálati lakásokat és hivatalokat alakítottak ki benne\, ami súlyos rongálásokkal járt. A II. világháború után a szovjet parancsnokság költözött az épületbe\, majd a „múltat végképp eltörölni” ideológiája kényszerhasznosításhoz vezetett. 1965-ben lebontották a manzárdtetőt és a neobarokk kiegészítéseket\, az 1980-as évekre pedig az épület teljesen kiürült és pusztulásnak indult. A fordulat 2001-ben kezdődött\, amikor a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága átvette a kastély kezelését. A sikeres pályázatoknak köszönhetően 2009 és 2014 között két ütemben valósult meg a rekonstrukció\, összesen mintegy 3\,3 milliárd forint értékben. Az első ütemben megújult a kastély külseje és belső tereinek kétharmada\, valamint az 5\,1 hektáros park\, a második ütemben pedig a kastélysziget egyesítése és a látnivalók bővítése történt meg. A Holt-Bódva revitalizációjának köszönhetően a kastély újra víztükör veszi körül\, akárcsak háromszáz éve\, az építés kezdetekor. A L’Huillier–Coburg-kastélyegyüttes új neve Edelényi kastélysziget lett\, és 2013 óta múzeumpedagógiai foglalkozások is helyet kapnak benne. A kastély jelentősége abban rejlik\, hogy páratlan rokokó falképeivel\, háromszáz éves történetével és sikeres újjászületésével a magyar műemlékvédelem egyik legkiemelkedőbb példája. \n \nÖregtemplom \nAz edelényi öregtemplom helyén már a honfoglalás korában jelentős magyar település állt\, amelyet a borsodi földvár ásatásai igazoltak: 17 házat tártak fel\, köztük egy előkelő személy 5×5 méteres\, 80 cm vastag kőalapú otthonát. Edelényt 1299-ben említik először Edelin néven\, amikor Roland nádor itt tartotta Borsod vármegye közgyűlését. A Boldogságos Szűz tiszteletére épült gótikus templom 1330 körül készült el\, papja 1332-ben a felsőborsodi kerület esperese volt\, a magas pápai tized pedig arra utal\, hogy a helység már ekkor mezőváros lehetett. A templom sorsa szorosan összefonódott a település történetével: 1552-ben török támadás pusztította a várost\, 1576-ban még lakatlan volt\, de 1580-ra visszatért lakossága\, és már református lelkészt tartottak. 1603-tól a Rákóczi-család birtoka lett\, ám a török hódoltság zaklatásai miatt lakói egy időre elhagyták a várost. A török kiűzése után\, 1696-ban építették a templom nyugati homlokzata elé a 17 méter magas\, zömök kőtornyot\, amelynek tornácos fa toronysisakja 1699 körül készült el. 1700-ban restaurálták a templomot\, új berendezése 1705-re készült el\, a szószéket és a szószékkoronát Kós Mihály és Asztalos Imre festették be. \n \nA templom gótikus szentélye nyolcszög három oldalával zárul\, támpilléres\, három kétorrtagos mérműves ablakkal\, a hajó déli falában pedig egy 1785-ös évszámot viselő faragott fakapu található. A 10 méter magas hajó egyszerű festett mennyezettel rendelkezik\, a templom és a torony falai másfél méter vastagok. A torony alatt egy 5\,5×6\,5 méteres keresztboltozatos helyiség van\, a toronyba beépített gerendán pedig az 1676-os évszám látható. A templomot utoljára 1929–30-ban Schulek János restaurálta\, ekkor fedezték fel a gótikus felírás nyomait\, és sejtették a szentély mész alatti freskóit\, amelyek feltárása még nem történt meg. 1929-ig nem volt torony alatti bejárat\, ekkor készítették a ma is látható neogótikus kaput\, fölötte egy háromkarélyos gótikus ablakocskával. A templomnak három harangja van: a 350 és 259 kilogrammos acélharangokat Diósgyőrben készítették\, a 134 kilogrammosat pedig Szlezák Ráfael utóda öntötte 1959-ben Budapesten. Az öregtemplom jelentősége abban rejlik\, hogy egyedülálló módon ötvözi a középkori gótikus építészet emlékeit a református liturgia évszázados hagyományaival\, és falai között a magyar történelem több korszakának nyomait őrzi. \n \nBoldvai Református Templom \nBoldva község a Bódva folyó mellett fekszik\, nevét is a folyóról kapta\, és már Anonymus krónikájában is szerepel. A település Árpád-kori történetének kiemelkedő emléke a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt bencés monostor\, amelyről az első tudósítás 1203-ból származik. Az 1285-ös tatárbetörés után a barátok elhagyták a kolostort\, a megrongálódott templom pedig a XIII. század végén a faluközösség egyházává vált. Boldva vásáros község volt\, ahol 1293-ban és 1322-ben vármegyei törvényeket hirdettek ki. A templom 1552 és 1560 között került a reformátusok kezére\, 1598-ban már népes gyülekezetet jegyeztek fel. Az 1755-ös tűzvész súlyosan megrongálta az épületet\, amely elveszítette bazilikaszerkezetét. A tudományos igényű feltárásra és műemléki helyreállításra 1976 és 1982 között került sor Valter Ilona vezetésével. Az ásatások feltárták a román kori bazilika alaprajzát: a háromhajós\, 18 méter hosszú és 14 méter széles templom téglából épült\, kettős tornya pedig a mellékhajók keleti végébe került. A templomhoz tartozott a 12 méter átmérőjű\, kör alaprajzú Antiochiai Szent Margit kápolna is\, amely 1175 és 1180 között épülhetett. A Pray-kódex\, más néven Sacramentarium Boldvense\, e templomhoz kapcsolódó húsvéti körmenetet írja le. A templom belsejében 68 sírt tártak fel a XII–XVII. századból\, köztük egy 13-14 éves kislányét\, akinek épségben megmaradt reneszánsz főúri viseletét ma az Iparművészeti Múzeum őrzi. A templomban helyezték el Szathmáry Király Ádám emléktábláját\, aki II. Rákóczi Ferenc apródja és bujdosásának krónikása volt. A Zsóry család emléktáblája is itt található: Zsóry Lajos mezőkövesdi birtokán 1939-ben termálvizet találtak\, lánya\, Katalin pedig palackozott formában hozta forgalomba. A boldvai református templom jelentősége abban rejlik\, hogy egyedülálló módon őrzi a magyar középkor\, a reformáció és a Rákóczi-kor emlékeit egyetlen szent hely falai között. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/bodva-volgyi-oroksegunk/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/boldva.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270315
DTEND;VALUE=DATE:20270316
DTSTAMP:20261109T002804Z
CREATED:20261108T172759Z
LAST-MODIFIED:20261109T002804Z
UID:8369-1805068800-1805155199@matine.hu
SUMMARY:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepe / munkaszüneti nap
DESCRIPTION:
URL:https://matine.hu/esemeny/munkaszuneti-nap-az-1848-49-es-forradalom-es-szabadsagharc-unnepe/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Munkaszüneti nap
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/nagymagyarorszag.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270318T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270319T190000
DTSTAMP:20261007T214509Z
CREATED:20261007T214509Z
LAST-MODIFIED:20261007T214509Z
UID:8261-1805353200-1805482800@matine.hu
SUMMARY:Felső-Tisza és Bodrogköz Népi Építészeti Öröksége
DESCRIPTION:1.nap: Cigánd (Bodrogközi Múzeumporta) – Kiskövesd (Tájház) – Pebernyik (Tájház) – Máriapócs (Zarándokközpont) – 2.nap: Nyíregyháza (Sóstói Múzeumfalu) – Egyek (Tájház) – Tiszafüred (Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház\, Tariczky Endre Régészeti Kiállítás Kutató- és Raktárbázis\, Kis Pál Múzeum) \n1. nap: Cigánd – Kiskövesd – Perbenyik – Máriapócs \nA kirándulás első napján a Bodrogköz kulturális örökségének megismerésével kezdünk\, elsőként a cigándi Bodrogközi Múzeumportán (ahol helyi specialitást\, egy népi ételt: a cigándi apróbélest is megkóstoljuk)\, amely Magyarország egyik legösszetettebb regionális tájházi együttese. A 2000-ben alapított Falumúzeum\, a 2015-ben átadott Sőregi-ház és a hozzá kapcsolódó gazdasági udvar\, táncpajta\, látványkemence és piactér együttese a bodrogközi népi építészetet\, lakáskultúrát és mesterségeket mutatja be eredeti tárgyi anyaggal és interaktív eszközökkel. Innen Felvidékre\, a kisgéresi (Kiskövesd) tájházhoz látogatunk\, amely a Bodrogköz határon átnyúló népi kultúrájának hagyományőrző közösségi tere. Ezt követően Perbenyik (Pribeník) tájházát keressük fel\, ahol a helyi önkormányzat\, a Csemadok és a Bazsarózsa asszonykórus összefogásával működő gyűjtemény a bodrogközi tárgyi emlékeket és hagyományokat őrzi. A nap zárásaként Máriapócsra\, Magyarország egyik legjelentősebb nemzeti kegyhelyére érkezünk\, ahol a görögkatolikus kegytemplom (basilica minor) könnyező Szűzanya-ikonja 1696\, 1715 és 1905 óta vonzza a zarándokokat. A templomban tett látogatás során megismerkedünk a könnyezés történetével\, a fogadalmi ajándékok hagyományával és a hely spirituális jelentőségével. Az itt található kegykép másolata és a selyemkendő\, amellyel a könnyeket felszívották\, a mai napig a bazilika féltve őrzött relikviái. A nap végén Máriapócson szállunk meg\, ahol a kegyhely csendes atmoszférája lehetőséget ad az elmélyülésre. \nSzálláshelyünk Máriapócs (félpanziós ellátás – vacsora\, reggeli) \nA máriapócsi szálláshely a nemzeti kegyhely közvetlen közelében található\, ideális bázist nyújtva a spirituális elmélyüléshez és a másnapi továbbutazáshoz. A szállás a kegyhelyhez kapcsolódó intézményi vagy panziói keretek között biztosítja a pihenést\, lehetőséget adva a zarándoklat élményének elmélyítésére. A környék csendes\, nyugodt atmoszférája segít feldolgozni a nap során látott bodrogközi és máriapócsi benyomásokat. A szálláshely tájékoztatást nyújt a kegyhely történetéről\, a liturgikus rendről és a zarándokok fogadásának évszázados hagyományáról. Az esti órákban mód nyílik a bazilika körüli séta megtételére\, ahol a hívők által elhelyezett hálatáblák és mankók sokasága hirdeti a csodás gyógyulások emlékét. A reggeli indulás előtt érdemes még egyszer felkeresni a kegytemplomot\, hogy a nap fényében is megcsodálhassuk az ikonosztáziont és a könnyező Szűzanya-ikon másolatát. A szálláshely elhelyezkedése lehetővé teszi\, hogy másnap kora reggel induljunk a Nyírség és a Tisza-tó vidéke felé. \n2. nap: Nyíregyháza / Sóstó – Egyek – Tiszafüred \nA második napot a Nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban kezdjük (itt is helyi specialitást kóstolunk a tirpák porlóst és a kemencében sült kenyérlángost)\, amely Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma\, és kilenchektáros területén egy fiktív\, mégis korhű „sosemvolt” falu képét varázsolja elénk. A skanzen Északkelet-Magyarország öt tájegységének – a Szatmár\, a Bereg\, a Rétköz\, a Nyírség és a Nyíri Mezőség – 19. századi népi építészetét\, életmódját és szellemi hagyományait mutatja be eredeti\, áttelepített parasztportákkal és gazdasági épületekkel. A faluközpontban református templom\, régi iskola\, szatócsbolt\, kocsma és borbélyüzlet eleveníti fel a korabeli közösségi életet\, míg a működő kovácsműhely\, szárazmalom és pálinkaház a gazdasági önellátást szemlélteti. Innen az egyeki tájházhoz utazunk\, amely egy tipikus gazdaparaszti lakóépület\, ahol a módosabb paraszti lakáskultúra\, bútorzat és viseleti tárgyak együttese a XX. század eleji egyeki életmódot örökíti meg. A nap zárásaként Tiszafüredre érkezünk\, ahol a Nyúzó Gáspár Fazekas Tájházban egy híres fazekas dinasztia mindennapjait és munkafolyamatait ismerhetjük meg\, beleértve az 1830-as évekből származó barokk almáriumot és az égetőkemencét. Végül a Kiss Pál Múzeumban a Tisza-tó vidékének évezredes múltjába tekintünk be\, ahol a „Városunk 7000 éve rejtőzködő kincsei” című régészeti kiállítás a jégkorszaktól a középkorig mutatja be a régió gazdag örökségét. A kiállítás kiemelkedő leletei közé tartoznak a Tisza-tó építését megelőző feltárások anyagai és a tiszaörvényi Templom-domb középkori ásatásainak eredményei. A kétnapos tanulmányút során a Bodrogköz és a Nyírség–Tisza-tó vidékének népi építészetét\, tárgyi kultúráját és szakrális örökségét egyaránt megismerjük\, szakmai vezetéssel és helyszíni bemutatókkal elmélyítve a régió kulturális sokszínűségének megértését. \nSzakmai vezetőink:\nPaszternák István régész\, történész\, falkutató\, örökségvédelmi\, műemlékvédelmi és falkutató szakértő.\nNagy Dénes magyar-ausztrál matematikus\, tudomány- és kulturtörténész\, a világ több neves felsőoktatási intézményében volt oktató egyetemi tanár\, az MTA VEAB Népi Építészeti Munkabizottságának elnöke\, az Argentin SEMA építészeti szervezet (Buenos Aires) tiszteletbeli tagja\, a Lembergi Műegyetem Építészkarának díszdoktora. \nCigánd Bodrogközi Múzeumporta \nA Bodrogközi Múzeumporta Cigándon\, a Tisza jobb partján elterülő bodrogközi kisvárosban található\, amely gazdag néprajzi hagyatékot őrzött meg a múltból. A 2000-ben alapított Falumúzeum alapkövein 2015-ben létrejött komplexum három állandó és két időszaki kiállítótérrel\, valamint múzeumpedagógiai foglalkoztatóval is büszkélkedhet. A főépület a tájházzá alakított egykori falumúzeumi épület\, amely a XX. század elején a Szőke ragadványnevű Balla család otthona volt\, és belső tereiben minden megtalálható\, amire akkoriban szükség lehetett. A Sőregi-ház 2015-ben nyílt meg\, és tematikus állandó kiállításnak ad helyet\, amelynek termei az „Ahol élünk”\, „Amiből élünk”\, „Ahogyan éltünk” és „Örökségünk: a népművészet virágos kertje” címet viselik. A Múzeumporta aktív tagja a Magyarországi Tájházak Szövetségének\, 2012-ben elnyerte az „Év tájháza” elismerést\, és a Bodrogköz meghatározó kulturális-közösségi központjává vált. A komplexum számos egységgel gazdagodott\, köztük táncpajtával\, piactérrel\, őrtoronnyal\, látványkemencével és gazdasági udvarral. Rendezvényei sokrétűek és havi rendszerességűek\, a Zöldágjárástól a Bélesfesztiválig\, egész éven át biztosítva kézműves foglalkozásokat. \n \nKiskövesdi Tájház \nA szlovákiai Kiskövesden (Malý Kamenec) található hagyományőrző kiállítóhely és közösségi tér\, amely a Bodrogköz népi kultúráját mutatja be. \nPerbenyik Tájház \nHivatalos nevén Perbenyiki Múzeum\, a szlovákiai Bodrogköz szívében\, Perbenyik (Pribeník) községében található jelentős kulturális és hagyományőrző helyszín. Az intézmény a helyi önkormányzat\, a Csemadok\, a Bazsarózsa asszonykórus és a falu lakosságának szoros összefogásával működik\, célja pedig a bodrogközi népi kultúra\, tárgyi emlékek és hagyományok megőrzése\, illetve átadása a jövő nemzedékek számára. A tájház és a hozzá kapcsolódó rendezvények kiemelt szerepet játszanak a régió kulturális életében\, szoros együttműködésben a magyarországi és határon túli szervezetekkel\, köztük a Magyarországi Tájházak Szövetségével. \nMáriapócs \nMagyarország egyik leghíresebb nemzeti kegyhelye\, amely a Nyírségben\, Nyíregyházától mintegy 30 kilométerre található. Világhírét a görögkatolikus kegytemplomban (basilica minor) őrzött könnyező Szűzanya-ikon hozta meg\, amely 1696-ban\, majd másolatai 1715-ben és 1905-ben is könnyeztek. A kegyhely évszázadok óta a zarándokok és a lelki megújulást keresők spirituális központja\, ahol a hívők gyógyulásai és szabadulásai ma is élő hagyományt jelentenek. A bazilika falait díszítő mankók\, botok és hálatáblák a csodás gyógyulások emlékét hirdetik. \n  \n \nNyíregyháza\, Sóstói Múzeumfalu \nMagyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma\, amely 1979-ben nyílt meg mintegy kilenchektáros területen. A skanzen Északkelet-Magyarország\, azaz a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 19. századi népi építészetét\, életmódját és szellemi hagyományait mutatja be. Különlegessége\, hogy az épületek nem másolatok\, hanem a térség különböző falvaiból származó eredeti parasztporták\, amelyeket darabjaikra bontva szállítottak ide és eredeti technológiával építettek fel újra. A látogatók egyetlen séta alatt megismerhetik a megye öt tájegységének – a Szatmár\, a Bereg\, a Rétköz\, a Nyírség és a Nyíri Mezőség – jellegzetes népi kultúráját. A múzeumfalu interaktív kulturális tér\, ahol a főszezonban mindennap más-más hagyományos mesterséggel ismerkedhetnek meg a látogatók. \n \nEgyeki Tájház \nA tájház a falu központjában\, a Fő utcán\, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdaparaszti lakóépület\, a hozzákapcsolódó\, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építtetője több mint 10.-kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építtető fia mintegy 32.kh- gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére. \nA lakóházat méretei\, az alaprajzai tagolása\, külső formai megjelenítése alkalmassá teszik arra\, hogy a településen gyűjtött berendezésekből bútorokból\, használati és viseleti tárgyakból olyan tájház jöjjön létre\, mely a módosabb paraszti lakóházépítés\, berendezés és lakás- és telekhasználat egyeki hagyományait örökítse meg. \n \nTiszafüred \nA tiszafüredi Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház a térség egyik legértékesebb népi műemléke\, amely egy híres helyi fazekas dinasztia mindennapjait és munkafolyamatait kelti életre [Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház]. Az 1980-ban megnyitott tájház egy olyan 19. századi\, klasszicista stílusú tornáccal rendelkező parasztházban kapott helyet\, amely egykor idősebb és ifjabb Nyúzó Gáspár otthonaként és kerámiaműhelyeként szolgált [Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház]. A látogató a tornácról a pitvarba\, majd onnan a tisztaszobába lépve a korabeli tiszafüredi lakáskultúrát\, a család eredeti bútorait – köztük egy 1830-as évekből származó barokk almáriumot – és a hagyományos népviseletet csodálhatja meg. A ház hátsó részében kialakított szoba-műhely korhű berendezése\, szerszámai és a helyiség központi elemeként megmaradt égetőkemence hűen szemléltetik\, hogyan születtek a híres tiszafüredi mázas kerámiák. \n \nEzzel szemben a Kiss Pál Múzeum jóval szélesebb történelmi távlatokat nyit meg\, és a Tisza-tó vidékének évezredes múltjába enged betekintést. A múzeum maga egy patinás\, ősfás parkkal körülvett\, 19. századi klasszicista Lipcsey-kúriában működik\, nevét pedig az 1848–49-es szabadságharc honvédtábornokáról kapta. Az intézmény gyökerei a 19. század végére nyúlnak vissza\, az itt látható állandó régészeti kiállítás pedig „Városunk 7000 éve rejtőzködő kincsei” címmel mutatja be a régió gazdag örökségét a jégkorszaktól egészen a középkorig. A kiállítótérben megelevenedik a Tiszazug és a Tisza-tó medrének története\, ahol a látványos tárlókban a helyi földből előkerült 7000 éves kő-\, csont- és kerámiaeszközök sorakoznak. A gyűjtemény kiemelkedő részét képezik a Tisza-tó építését megelőző nagy feltárások leletei\, valamint a tiszaörvényi Templom-domb középkori ásatásainak anyagai\, amelyek együttesen bizonyítják a vidék évezredeken átívelő\, pezsgő kulturális jelenlétét. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/felso-tisza-es-bodrogkoz-nepi-epiteszeti-oroksege/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/sosto.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270321T140000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270321T160000
DTSTAMP:20261101T104222Z
CREATED:20261101T103122Z
LAST-MODIFIED:20261101T104222Z
UID:8346-1805637600-1805644800@matine.hu
SUMMARY:"Nyócker"
DESCRIPTION:A séta időtartama 2 óra.\nSétavezető: Takács Ákos\, közlekedés-építő mérnök\, építészmérnök\, belsőépítész szakmérnök\, vezető tervező\, alelnök\, fenntarthatósági igazgató (CÉH csoport). FIDIC euro-mérnök. Többek között a Millenáris Kiállítási és Rendezvény Központ koncepció-tervezője\, társtervezője és projektvezetője; a Bakuban megépült Nemzeti Egészségügyi Központ\, Onkológiai Intézet új épülete és egy különleges kórház építész tervezője és projektvezetője; a fővárosi 1-es és 3-as villamos vonalak megállóinak; valamint a Budafoki Kocsiszínnek felelős építész tervezője és tervezési projektvezetője. Budapest Építészeti Nívódíjában részesült\, illetve „Europa Nostra” és FIABCI elismerést kapott. \nLétszám: 25 fő\nA résztvevők az előadást saját telefonjukon\, egy magyar nyelvű audio guide alkalmazás segítségével hallgathatják\, hogy séta közben szabadon nézelődhessenek.\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/nyocker/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/maxresdefault.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270326
DTEND;VALUE=DATE:20270327
DTSTAMP:20261109T002852Z
CREATED:20261108T173144Z
LAST-MODIFIED:20261109T002852Z
UID:8372-1806019200-1806105599@matine.hu
SUMMARY:Nagypéntek / munkaszüneti nap
DESCRIPTION:
URL:https://matine.hu/esemeny/munkaszuneti-nap-nagypentek/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Munkaszüneti nap
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/nagymagyarorszag.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270327
DTEND;VALUE=DATE:20270329
DTSTAMP:20261109T003308Z
CREATED:20261108T182557Z
LAST-MODIFIED:20261109T003308Z
UID:8389-1806105600-1806278399@matine.hu
SUMMARY:Húsvétvasárnap
DESCRIPTION:
URL:https://matine.hu/esemeny/husvet/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Munkaszüneti nap
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/nagymagyarorszag.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270329
DTEND;VALUE=DATE:20270330
DTSTAMP:20261109T003113Z
CREATED:20261108T173314Z
LAST-MODIFIED:20261109T003113Z
UID:8374-1806278400-1806364799@matine.hu
SUMMARY:Húsvéthétfő / munkaszüneti nap
DESCRIPTION:
URL:https://matine.hu/esemeny/munkaszuneti-nap-husvethetfo/
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Munkaszüneti nap
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/11/nagymagyarorszag.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270408T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270409T200000
DTSTAMP:20261109T012109Z
CREATED:20261013T221007Z
LAST-MODIFIED:20261109T012109Z
UID:8286-1807167600-1807300800@matine.hu
SUMMARY:Észak-Magyarország és Gömör rejtett kincsei között: „Ősi karszt\, középkori kövek – Észak rejtett öröksége”
DESCRIPTION:Kétnapos kirándulásunk alkalmával Észak-Magyarország és a hajdani Gömör vármegye legértékesebb középkori és népi emlékeit\, valamint a Aggteleki-karszt természeti csodáit kapcsoljuk össze. Árpád-kori templomokkal\, gótikus freskókkal\, festett kazettás mennyezetekkel\, kopjafás temetővel\, kőműves hagyományokkal ismerkedhetünk meg\, majd a karsztvidék föld alatti és feletti világával. Szállásunk Szilvásváradon\, a Lipicai Hotelben biztosított. \n1. nap: “Ahol a román kor és a népi emlékezet találkozik” \nAz első napon Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Gömör-Tornai-karszt vidékének középkori emlékei és népi hagyományai közé merülünk. Árpád-kori és román kori templomokat keresünk fel Sajószentpéteren és Rakacaszenden\, ahol 17. századi festett mennyezeteket és középkori freskókat csodálhatunk meg. Perkupán a híres kőműves hagyományokkal ismerkedünk\, Szőlősardón egy kopjafás temetőt látogatunk meg\, Teresznyén pedig egy festett kazettás mennyezetű református templomot tekintünk meg. \nA nap végén Szilvásváradra utaztunk\, ahol a Lipicai Hotelben szállunk meg. \n2. nap: “A gótikus freskóktól a smaragdzöld tengerszemig” \nA második napon Ózdtól Jósvafőig kalandozunk\, a középkori freskóktól a barokk festett mennyezeteken át a karsztvidék természeti csodájáig. Ózd-Szentsimon Árpád-kori templomát és Pelsőc gótikus freskókkal díszített műemlékét látogatjuk meg\, majd Tornakápolna népi barokk templomát. A nap zárásaként egy 100 perces barlangtúrán veszünk részt a Baradla-barlangban melynek végén Jósvafőn a Tengerszem-tó smaragdzöld vizét csodáljuk meg. A túrához meleg ruházat és stabil túracipő ajánlott. \nSzakmai vezetőink:\nProkopp Mária professor emerita\, Széchenyi-díjas és magyar Örökség Díjas művészettörténész\, a Magyar Művészeti Akadémia Akadémikusa\,\nPaszternák István régész\, történész\, falkutató\, műemlékvédelmi\, örökségvédelmi és falkutató szakértő. A sajószentpéteri református nagytemplom gondnoka. \n1. NAP: \nSajószentpéter – Árpád-kori templom \nA város központjában egy háromszög alakú téren áll a középkori eredetű\, ma református templom. Az egyhajós\, keletelt épület szentélye a nyolcszög öt oldalával záródik\, karcsú pillérekkel erősítve. A templom története a 14. század közepéig nyúlik vissza\, és a Szent Miklós-titulusra utaló első írásos említése 1409-ből származik. A reformátusok a 17. század végén\, az 1684-es újjáépítést követően vehették birtokba. A templom körüli téglakerítés az 1990-es évek közepén épült. \n \nRakacaszend – Román kori református templom \nA Cserhát lábánál\, a Rakaca patak völgyében megbújó falu temploma hazánk egyik rendkívül ritka ikertemploma volt: egy 12. századi íves szentélyű téglatemplom és egy 13. századi kőtemplom állt egykor egymás mellett\, azonos falakkal. A régebbi épületrészt 1820-ban elbontották\, a megmaradt részt íves toldalékkal bővítették\, fölé huszártornyot emeltek. A templomhajó 1657-ben készült deszkamennyezetét tárcsákba komponált levél- és virágmotívumok díszítik – ez a második legrégibb ilyen jellegű munka Magyarországon. A szentélyben és a diadalíven 14–15. századi falfestmények töredékei láthatók\, apostolok és egy püspök alakjával. \n \nPerkupa – Tájház \nA Bódva folyó völgyében\, a 27-es főút mentén fekvő falu egykor „a száz kőműves faluja” volt. A tájház a Galyasági Településszövetség központjaként működik\, és a vidék lakáskultúráját\, valamint a kőműves hagyományokat mutatja be. A mesteremberek világlátott tapasztalataikat ötvözték a népi építészet elemeivel\, így a falu utcaképe ma is lenyűgöző. \n \nSzőlősardó – Fejfás\, elhagyott temető \nA Galyaságban fekvő\, mélyen a csereháti dombok közé rejtett falucska református temetője a felső-magyarországi fejfás sírkertek egyik utolsó\, még érintetlen tanúja. A kopjafák formája és díszítése pontosan tükrözi az elhunyt nemét és családi állapotát: a kontyos fejfák az asszonyok\, a hátracsapott tetejűek a férfiak\, a koronás fejfák a fiatalon elhunyt hajadonok sírjait jelölik. Az egykori sűrű kopjafaerdő sajnos megritkult\, de Kunt Ernő dokumentációjának köszönhetően a sírkert egykori állapota hitelesen rekonstruálható. \n \nTeresznye – Festett mennyezetű református templom \nA település temploma 1796–97-ben épült késő barokk stílusban\, nyugat-keleti tengellyel. A déli oldal közepéhez simuló torony alsó része kőből\, felső része fa toronysisakból áll. A belső szürkére festett\, kazettás jellegű famennyezete egyidős a templommal\, de a két karzat díszítésére szolgáló színes kazetták az előző\, 1743-ban épült fatemplomból maradtak meg – összesen 46 egész\, 3 fél és 6 hiányos tábla. Az egyik kazetta felirata szerint: „Padoltatott ez Isten háza 1761-dik esztendőbe…” \n \nA nap végén Szilvásváradra utaztunk\, ahol a Lipicai Hotelben szállunk meg. \n2. NAP: \nÓzd-Szentsimon – Szent Simon és Júdás apostol Római Katolikus templom \nAz Ózdi-medence és Észak-Magyarország egyik legkülönlegesebb Árpád-kori műemléke a városrész szélén\, egy magasodó dombon áll. Alapjait a Rimaszécsi Széchy Balog nemzetség tagjai tették le az 1220-as években\, román stílusban – ezt idézi a félköríves apszis\, a keskeny résablakok és a déli kapu. A 14–15. században gótikus stílusban alakították át. A szentély falait lenyűgöző középkori freskóciklusok díszítik: a legkorábbi rétegek 1300 körülről\, a monumentálisabb jelenetsorozat 1423-ból származik. A templomhajót fedő\, 1650-ből való reneszánsz festett kazettás famennyezet geometrikus és virágmotívumaival a korabeli népi asztalosművészet páratlan remekműve. \n \nPelsőc – Európai örökség díjas Árpád-kori templom \nA hajdani Gömör vármegye egyik legjelentősebb gótikus műemléke a 13. század elején épült\, a Bebek család kegyúri templomaként és temetkezési helyeként. Belső terét olasz (trecento) hatást tükröző 14. századi gótikus freskótöredékek díszítik\, amelyek a Szent György-legendát és a magyar szent királyokat ábrázolják. A templomhoz csatlakozó 15. századi gótikus Szent László-kápolna a korszak egyik legszebb hazai emléke. A reformáció idején a templom a reformátusok kezére került\, akik lemeszelték a falakat\, megőrizve ezzel a falképeket. A 18. század eleji romosodás után újjáépítették\, és különálló késő barokk harangtornyot emeltek mellé. Az utóbbi évek restaurálása során újabb falfestmények kerültek elő\, köztük egy teljes Krisztológiai ciklus. \n \nTornakápolna – Barokk stílusú festett kazettás református templom \nA Gömör-Tornai-karsztvidék egyik legbájosabb\, kiemelkedő népművészeti értékkel bíró építészeti emléke. A falu neve középkori kápolna létére utal\, de a gyülekezet mindig valamelyik szomszédos egyházközség leányegyházaként működött. Az 1700-as évek végéig fából készült templomot használtak\, amelyet 1797-ben bontottak le. A mai kőtemplom 1801–02-ben épült késő barokk stílusban\, észak-déli tengellyel. A keleti oldalhoz 1806-ban emelték a 15 méter magas\, karcsú fa toronysisakkal ellátott kőtornyot. A templomhajót borító festett fakazettás mennyezet a gömöri népi barokk asztalosművészet lenyűgöző példája: ovális keretbe foglalt rombuszos háló közepén stilizált liliomok\, valamint az Életfa és az Édenkerti jelenet ábrázolása. A faragott szószékkoronán a fiókáit saját vérével tápláló pelikán látható – Krisztus önfeláldozásának ősi jelképe. \n \nJósvafő – Tengerszem és barlang és a falu \nA jósvafői Tengerszem-tó az Aggteleki Nemzeti Park egyik legszebb\, mesterségesen létrehozott természeti kincse a Törőfej-völgy mélyén. A tavat a Jósva-forrás felduzzasztásával alakították ki az 1930-as és 1940-es évek fordulóján\, eredetileg a Baradla-barlang villamosenergia-ellátását biztosító turbina meghajtására. A tó smaragdzöld\, kristálytiszta vize a környező fák lombkoronáját tükrözi. A Jósva-forrás Magyarország legnagyobb vízhozamú hideg vizű karsztforrása\, amely másodpercenként több ezer liter vizet ad\, állandóan 10 °C körül tartva a tavat. A part mentén hangulatos sétányok és fa pallósorok vezetnek. \n \nA vörös-tói barlangtúra a Baradla-barlang leghosszabb\, teljes egészében villanyvilágítással kiépített szakasza: 100 perces\, közepes nehézségű túra 2\,3 kilométeren át\, 598 lépcsőfokkal. A látogatók olyan csodákat láthatnak\, mint a Sárkányfej-cseppkő\, az Óriások terme és Magyarország legmagasabb\, 19 méter magas állócseppköve\, a Csillagvizsgáló. A barlang hőmérséklete évszaktól függetlenül +10 °C\, a páratartalom 95–100%-os\, ezért meleg ruházat és stabil túracipő szükséges. Jósvafő festői\, patakokkal átszőtt ófaluja a piros turistajelzést követve alig tízperces sétával elérhető a völgytől. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/kozepkori-rejtett-orokseg/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/pesloc2.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270410T140000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270410T160000
DTSTAMP:20261101T104330Z
CREATED:20261019T062640Z
LAST-MODIFIED:20261101T104330Z
UID:8313-1807365600-1807372800@matine.hu
SUMMARY:Ganz\, Gottwald\, Millenáris – Egy ipari negyed újjászületése
DESCRIPTION:Sétánk a Mechwart téren indul\, ahol többek között Mechwart András örökségét és a Margit körút sarki épületének történetét járjuk körül. Innen a Kelet Károly utcán haladva fedezzük fel a Statisztikai Hivatal\, a Meteorológiai Intézet és a Rákóczi Gimnázium építészeti értékeit. A Marczibányi téren az egykori vesztőhely és az MHSZ Lőtér történetét idézzük fel\, majd a Lövőház utcán át a Millenáris és Szélkapu területére érkezünk\, ahol szó esik a Klement Gottwald Gyárról\, a Ganz Villamossági Művekről és a Fény utca évtizedekig zárt világáról. A Széna téren az egykori Ispotály és a Kisrókus utcai gáztartályok emlékét elevenítjük fel. Végül a Retek utcán át a Széll Kálmán téren zárul a séta\, ahol a budai villamosközlekedés\, a tér átváltozásai és a Posta Palota történetét ismerhetjük meg. Ez a városi séta nemcsak építészeti és várostörténeti kuriózumokban gazdag\, hanem páratlan betekintést nyújt Budapest egyik legizgalmasabb városrészének fejlődésébe Takács Ákos szakmai vezetésével. \nA séta időtartama 2 óra.\nSétavezető: Takács Ákos\, közlekedés-építő mérnök\, építészmérnök\, belsőépítész szakmérnök\, vezető tervező\, alelnök\, fenntarthatósági igazgató (CÉH csoport). FIDIC euro-mérnök. Többek között a Millenáris Kiállítási és Rendezvény Központ koncepció-tervezője\, társtervezője és projektvezetője; a Bakuban megépült Nemzeti Egészségügyi Központ\, Onkológiai Intézet új épülete és egy különleges kórház építész tervezője és projektvezetője; a fővárosi 1-es és 3-as villamos vonalak megállóinak; valamint a Budafoki Kocsiszínnek felelős építész tervezője és tervezési projektvezetője. Budapest Építészeti Nívódíjában részesült\, illetve „Europa Nostra” és FIABCI elismerést kapott. \nLétszám: 25 fő\nA résztvevők az előadást saját telefonjukon\, egy magyar nyelvű audio guide alkalmazás segítségével hallgathatják\, hogy séta közben szabadon nézelődhessenek.\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/ganz-gottwald-millenaris-egy-ipari-negyed-ujjaszuletese/
LOCATION:Millenáris\, Kis Rókus u. 16-20.\, Budapest\, Budapest\, 1024\, Hungary
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/millenaris.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270417T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270417T200000
DTSTAMP:20261007T215222Z
CREATED:20261007T002020Z
LAST-MODIFIED:20261007T215222Z
UID:8271-1807948800-1807992000@matine.hu
SUMMARY:Malmok útja - élő ipari örökség a Dél-Dunántúlon
DESCRIPTION:Orfű (hengermalom) – Mohács (taposómalom) – Ráckeve (hajómalom) \nA Malmok útja egy olyan európai kulturális útvonal\, amelynek középpontjában a malmok és a kenyér születése áll. Célja\, hogy bemutassa\, hogyan válik a búza kenyérré a földtől az asztalig\, és ezen keresztül összekapcsolja Európa népeit\, akik évszázadok óta ugyanazt a mindennapi kenyeret eszik. A kenyér mindenkit összeköt: kortól\, nemtől\, nemzetiségtől és hittől függetlenül mindenki mindennapi tápláléka a világ minden részén. \nMalmok útja első kirándulásunk alkalmával három kiemelkedő magyar malmot látogatunk meg egyetlen nap alatt\, amelyek együtt mutatják be\, hogyan válik a búza kenyérré – a víztől az emberi erőn át a folyó sodrásáig. Orfűn Magyarország egyik legértékesebb vízimalmát tekintjük meg\, ahol több mint száz éves hengermalmi berendezés dolgozik\, és ahol a molnár munkája a mai napig látható. Mohácson Európa egyik különleges\, a Kárpát-medence pedig egyetlen taposómalma található\, amelyben. Ugyanitt egy tányér tradicionális mohácsi sokacbabot\, azaz babgulyást kóstolunk meg\, amely a helyi gasztronómiai örökség része. Ráckevén a hajómalmot láthatjuk őrlés közben\, amint a Duna sodrása hajtja a malomköveket. Ez az egy napos út a Malmok Útja első lépése: kipróbáljuk\, hogyan lehet a malmok és a molnár mesterségének történetét élménnyé tenni\, és megmutatjuk\, hogy a mindennapi kenyér mindenkit összeköt. \n\nSzakmai vezetőnk: Zsindely Rózsa Borbála kutató történész\, molinológus. PTE Grastyán Endre Szakkollégiumában mentor\, korábban germanisztika-romanisztika (BA)\, majd német-történelem tanár szakon (MA) végzett. Kutatási területe  a 19-20. századi kismalomipar gazdaság-\, és társadalomtörténete. Többek között malomhelyek lokalizációjával és térképi vizualizációjával foglalkozik. 16 megjelent publikációval rendelkezik malom témában\, köztük német és angol nyelvűekkel. A The International Molinological Society (TIMS\, Nemzetközi Molinológiai Társaság) tagja. \n\nOrfűi hengerműmalom \nBaranya megye egyik legértékesebb vízimalom-emléke\, amely a Mecsek északi lábánál\, Orfűn található. A malom története a középkorig nyúlik vissza\, de mai formáját a 19. század közepén nyerte el\, fénykorát pedig a 20. század elején élte\, amikor kőmalomból hengermalommá alakították át. A több mint száz éves\, Oser-rendszerű hengermalmi berendezés és a felülcsapott vízikerék ma is működőképes\, köszönhetően az 1990-es évekbeli felújításnak\, amely után 1994 és 2009 között újra őrölt. A malom 1970 óta múzeumi funkciót tölt be\, jelenleg az „Orfűi Malmok” együttesének része\, és csak idegenvezetéssel látogatható. Ez az ipari műemlék a magyar malomipar ritka\, élő emléke\, amely a múltat működő gépekkel idézi meg. \n \nMohácsi taposómalom \nA Csele-patak völgyében\, a Szent Miklós Vízimalom udvarán található\, és Európa egyetlen ismert\, ma is működő\, kizárólag emberi erővel hajtott taposómalma. Központi eleme egy 5\,4 méter átmérőjű fakerék\, amelyben lépcsőfokokon haladva a test súlya hozza forgásba a szerkezetet\, miközben egy kétfokozatú áttétel biztosítja az őrléshez szükséges fordulatszámot. Bár a taposómalmok egykor elterjedtek voltak – gyakran kényszermunkával társítva –\, mára egyetlen eredeti példány sem maradt fenn belőlük. A mohácsi példányt Molnár-Bugarszki Norbert készíttette négy év kutatás után\, erdélyi mesterek segítségével\, és 2014 májusában kezdte meg működését. Ma bárki kipróbálhatja a taposókereket\, így testközelből tapasztalva meg\, milyen nehéz fizikai munka volt évszázadokon át a gabonaőrlés. \n \nRáckevei hajómalom \nMagyarország egyetlen ma is működő hajómalma\, amely a Duna-ág partján áll\, és a hajdan százas nagyságrendben üzemelő dunai hajómalmok közül az egyetlen teljesen helyreállított példány. A szerkezet lényege\, hogy a malmot hajóra építették: egy nagyobb malomhajóban kaptak helyet a malomkövek és fogaskerekek\, egy kisebb völgyhajó pedig a vízikerék tengelyét tartja\, így a folyó sodrása hajtja a szerkezetet. Ráckevén a hajómalmok egykor virágkorukat élték\, de az 1872-es szabályozás után elveszítették hajtóerejüket\, és sorra eltűntek; az utolsó\, Gyurcsik-féle hajómalmot 1967–68 telén a jég zúzta össze. A ma látható hajómalom 2007 és 2010 között eredeti rajzok és feljegyzések alapján teljes egészében újjáépült\, és vasárnaponként valódi őrléssel idézi meg a régi malmok működését. A látogatók bemehetnek a hajó belsejébe\, végignézhetik az őrlési folyamatot\, és frissen őrölt lisztet is vásárolhatnak. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/malmok-utja-i/
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/Mohacsi-taposomalom.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR