BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Matiné - ECPv6.17.5//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://matine.hu
X-WR-CALDESC:Események Matiné
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Paris
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260912T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260912T193000
DTSTAMP:20260902T235542Z
CREATED:20260613T214448Z
LAST-MODIFIED:20260902T235542Z
UID:7642-1789200000-1789241400@matine.hu
SUMMARY:Baranya rejtett kincsei: talpastól a zsúptetőig
DESCRIPTION:Útvonalunk a délnyugat-dunántúli talpas vázas\, karós sárfalú népi építészetet mutatja be. Nagydobsza fő attrakciója az 1853-ban épült Talpasház\, a református Szigetvidék tipikus épülete\, benne szabadkéményes konyhával és fatornáccal. Patapoklosi két látnivalója a Szigetvári János Tájház festett gerendákkal\, faragványokkal\, valamint az 1794-es barokk református templom páratlan értékű festett fakazettáival. Magyarlukafa az 1979-ben nyílt\, 1860 körüli talpasházas Néprajzi Műhely\, ahol egykori alkotótáborokban városi fiatalok tanulták a népi mesterségeket (szövés\, fazekasság\, faragás). A telken áttelepített pajták és a Kaptár Egyesület munkái mai napig őrzik a hagyományokat.\nSzigetvári János Ybl-díjas építészmérnök (1929-2000) több évtizedes munkássága során nagyon sokat tett a megye népi építészeti kincseinek felkutatásáért\, azok műemléki védelméért és fenntartásáért. \nSzakmai vezetőink:\nSzigetvári Krisztián építészmérnök\, történész\, műemlékvédelmi szakmérnök\, a tervtanács titkára\, a Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának műemlékfelügyelője. Spanyol építészettörténetet tanít a Pécsi Tudományegyetemen.\nNagy Dénes magyar-ausztrál matematikus\, tudomány- és kultúrtörténész\, a világ több neves felsőoktatási intézményében volt oktató egyetemi tanár\, a Nemzetközi Szimmetria Társaság alapító elnöke\, az MTA-VEAB Népi Építészeti Munkabizottságának elnöke\, az argentin SEMA építészeti szervezet (Buenos Aires) tiszteletbeli tagja\, a Lvivi Műegyetem építész karának díszdoktora\, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja\, a taliándörögdi TÉKA Nép(i)építészeti Napok elindítója\, szervezője. \nNagydobsza – Talpasház \n1853-ban Benked István építette\, talpas-vázas falszerkezetű\, karós sárfalú\, a délnyugat-dunántúli hagyományőrző\, ún. faházövezet\, ezen belül a református Szigetvidék tipikus épülete. Zsúpfedele alatt szoba\, szabadkéményes konyha és hátsó szoba nyílik az itt pitvarnak nevezett fatornácra.\nAz 1853-ban épült talpasház a délnyugat-dunántúli hagyományőrző\, ún. faházövezet\, ezen belül a református Szigetvidék tipikus épülete. A Benked család lakta generációkon át. Berendezése a 20. század eleji hagyományos lakásbelsőt szemlélteti. A ház mögött áll a talpas kisház\, amely 1855-ben lakásnak épült\, és 1916-ban telepítették ide. A telek végén istállós pajta látható gazdasági eszközökkel. \n \nPatapoklosi \nSZIGETVÁRI JÁNOS TÁJHÁZ \nPatapoklosi település tájháza műemlékvédelem alatt áll\, külön múzeumot alakítottak ki a helytörténet bemutatására\, ahol folyamatos kiállítás működik. Különlegessége\, hogy az egyik szoba mennyezeti gerendái festettek az ajtaja pedig különleges fafaragványokkal ékesített.  \n \nTemplom \nPatapoklosi református temploma festett fakazettáival a magyar és az európai kultúra páratlan értékű emléke. Az 1794-ben barokk stílusban épült református templom műemlék védelem alatt áll. A templom az év minden napján megtekinthető. A fenti telefonszámon illetve a helyi önkormányzat email címén célszerű időpontot egyeztetni. \n \n  \nMAGYARLUKAFAI NÉPRAJZI MŰHELY TÖRTÉNETE\n1979–1984 \n“Van egy falu Baranya megyében\, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni\, faragni\, agyagozni\, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek\, kenyeret sütnek\, primitív hajlékokat építenek\, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek\, beszélgetnek\, ősi dalokat énekelnek\, táncolnak\, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.”\nTarján Gábor\, 1984 \nDél-Zselic Magyarlukafán fennmaradt utolsó talpasházát az 1970-es évek végén a Baranya Megyei Tanács megvásárolta. Az 1860 körül épült romos házat helyreállították\, majd a Janus Pannonius Múzeum kezelésébe adták. 1979 márciusában nyílt meg a lukafai tájház\, amely még abban az évben néprajzi tábornak adott otthont. A berendezést is az első táborlakók készítették. Egyetlen szempont vezérelte őket: a hagyományos paraszti kultúrákból átmenteni mindazt\, ami saját korukhoz is szól. Kiállításunkban egymás mellé állítottuk a környékről származó tárgyakat\, amelyek a Magyarlukafai Néprajzi Műhely résztvevőinek inspirációt adhattak\, és azokat\, amelyeket itt\, ebben a házban készítettek. \n \nA népi műemlékház egykori füstöskonyhájában étkezőt\, az utcafronti szobában bőrös- és szövőműhelyt\, a hátsó\, nagyobb helyiségben fazekas műhelyt alakítottak ki\, melybe a hedrehelyi Bencsik család felszerelése került koronggal\, gyúrópaddal\, mázörlővel. A tájház telkére 1980 nyarán Istvándiból egy gerendavázas pajtát telepítettek át\, ez fogadta be a fafaragóműhelyt. A következő évben a megyei tanács Somogyhatvanban vásárolt egy fészer-pajtát\, amelyet Hegedűs József somogyhárságyi kézműves kisiparos irányításával az alkotótábor ösztöndíjasai és az Iparművészeti Főiskola építész hallgatói építettek fel újra a telken. \nNéhány év múlva a műhely hatására olyan fiatalok is érkeztek\, akik már nemcsak a nyári tábor lakói voltak\, hanem a vidéki életformát választva letelepedtek a faluban. A megyei tanács megvásárolta számukra a falu lakatlan házait\, amelyekbe bérlőkként költöztek be. A Magyarlukafai Néprajzi Műhelyt és alkotótáborait a Janus Pannonius Múzeum néprajzos muzeológusai\, Dr. Andrásfalvy Bertalan és Tarján Gábor szervezték. 1979 és 1984 között több száz résztvevője volt a táboroknak. \n \nA Kaptár Egyesület Baranya megyében 1987-ben alakult\, a Magyarlukafai Néprajzi Műhelyben alkotó és oktató kézműves mesterek összefogásával. Az alapítók fő célja a népi kultúra értékeinek óvása\, a hagyományos népi kismesterségek megőrzése\, továbbadása\, a kézműves technikákkal készült tárgyak népszerűsítése. A Kaptár Egyesülethez az évek során sok baranyai mester\, a kézművességet magas szinten művelő\, tehetséges pedagógus\, tanár\, népművelő csatlakozott. A tagok 1988-óta folyamatosan tanították a kézműves mesterségeket gyerekeknek és felnőtteknek\, rendszeresen tartottak játszóházi foglalkozásokat\, szakköröket\, részt vettek mesterség bemutatókon\, kézműves vásárokon. A Kaptár Egyesület tagjainak munkáit szinte évente lehet látni országos és a régióban szervezett kiállításokon\, de sok alkotónak van látogatható műhelye is. \nforrás: nagydobsza.hu / zrinyi-zoldut.hu / magyarlukafa.hu\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/baranya-rejtett-kincsei-talpastol-a-zsuptetoig/
LOCATION:Budapest
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/Patapoklosi_tajhaz.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260913T100000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260913T120000
DTSTAMP:20260709T172213Z
CREATED:20260630T111948Z
LAST-MODIFIED:20260709T172213Z
UID:7806-1789293600-1789300800@matine.hu
SUMMARY:Budapest világörökségi panorámája a Budai Várból szemlélve
DESCRIPTION:A magyar főváros UNESCO-látképe kiválóan áttekinthető a szintén UNESCO-tag budai Várhegynek a tetejéről. Innét szemlélődve válik igazán érthetővé\, hogy miért nevezik nagyvárosunkat a Duna Királynőjének. Már Hunyadi Mátyás is márványhidat vizualizált Buda és Pest partjai közé\, de az elővárosok festői táji fekvésére főleg a reformkortól figyeltek fel. Akkoriban fogant meg a Budapest szavunk is\, Széchenyi Gróf ötleteként\, de a tényleges városegyesítésre csak 1873-ban került sor. A Monarchia korában\, városfejlesztőink és építészeink szándékosan úgy valósítottak meg sok építményt\, hogy azok a lenyűgöző tájba komponálódjanak bele. A látképben sorakozó épületek egy része a középkorból származik\, míg a többségük későbbi korszakok\, főleg a 19. századi neostílusok produktumai. A sétán kielemezzük a Margit hídtól a Szabadság hídig ívelő UNESCO-városképi látványt. \n  \n \nA séta időtartama: 2 óra. \nSétavezető: Dr. Jeney András művészettörténész\, történész és idegenvezető. Építészettörténettel foglalkozik\, fő kutatási területe a 19. századi építőművészet\, melyből PhD fokozatot is szerzett. Sok tanulmányt publikált Budapest építészetéről. \nLétszám: maximum 20 fő \nRészvételi díj: 5.000\,- Ft / fő \nA résztvevők audio guide készüléket kapnak\, hogy a séta közben szabadon nézelődhessenek. \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/budapest-vilagoroksegi-panoramaja-a-budai-varbol-szemlelve/
LOCATION:Budai Vár\, Kapisztrán tér 1.\, Budapest\, 1014\, Hungary
CATEGORIES:Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/webp:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/IMG_0628_web-scaled.webp
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260915T190000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260915T203000
DTSTAMP:20260904T231519Z
CREATED:20260816T104839Z
LAST-MODIFIED:20260904T231519Z
UID:8140-1789498800-1789504200@matine.hu
SUMMARY:Penta Essentia – Memento 1526 / Zene az öt géniusz földjéről
DESCRIPTION:Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző kifejezetten a Mohácsi vész 500. évfordulójára komponálta egész estés színpadi zeneművét\, amellyel a fél évszázada történt eseménynek kíván mementót állítani. A mű nem a konkrét harctéri eseményekre\, hanem Mohácsra\, mint a nemzet sorsának tragikus mérföldkövére reflektál egy szimbolikus történet kibontásával. \nA művet Hamvas Béla Öt géniusz című esszéje ihlette\, amelyben az író a mit jelent magyarnak lenni kérdésére ad egy izgalmas választ: \n\n\n„Magyarnak lenni annyit jelent\, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni”.\n\n\nHamvas Béla szerint a Kárpát-medencét „öt géniusz” szellemisége uralja: Nyugat kultiváltsága\, Kelet tüze\, Észak komolysága és Dél derűje egyszerre hat az itt élőre és akkor még az ötödik géniuszról\, az önmagában is sokrétű Erdélyről nem is beszéltünk. Ez a különleges helyzet lehetőségeket és egyben kihívásokkal teli sorsot ad a magyar embernek: a társadalom és az egyén szintjén is összhangba kell hoznia az őt körülvevő és lelkét tápláló géniuszokat.\nKeresztury-Albert Zsolt zeneszerző színpadi zeneműve nem a veszteségre\, hanem az értékeinkre fókuszál és a megmaradás és megújulás erejét hivatott közvetíteni az emlékév alkalmából. Az identitáskeresés kultikus útjára invitálja az érdeklődőt\, hogy a próza\, a komolyzene\, a népdalok és a tárogató éneklő hangjának összefonódásában merítkezzen meg az öt géniusz világában és járja be történelmi hazánk varázslatos vidékeit Délvidéktől Erdélyen át Felvidékig. \nA szimbolikus történetben a juhászbojtár és a leány szerelme a Kárpát-medence öt nagy tájegységét bejárva bontakozik ki. Délvidék\, Dunántúl\, Felföld\, Erdély végül az alföldi Puszta a történet helyszínei. A balladát narrátor beszéli el\, a népénekesek – akik a főszereplőket alakítják – pedig az adott tájhoz kapcsolódó népdalok megidézésével keltik életre a cselekményt. A népdalokból zeneművek sarjadnak\, amelyek a kamarazenekar előadásában sodorják a hallgatót a történet mélységeibe. A művet a tárogató szólisztikus jelenléte keretezi\, és a népdalokra válaszolva\, azokkal olykor összefonódva kapcsolja össze a zenei tételeket. Az előadás a közönségnek így egy sokrétű élményt kínál: a próza\, a népdalok\, a kamarazene és a tárogató hangja egy színi előadás keretében\, szerves egységében bontják ki a mű mondanivalóját. \nA belépés díjtalan\, de regisztrációhoz kötött!\n〉〉〉Regisztráció〈〈〈\n\nElőadók:Albert Anna Leona\, Félegyházi Miklós – énekTóth János Gergely – narrációErdő Zoltán – tárogatóDobozy Ágoston – zongoraEra Nova Kamarazenekar vonósnégyese \n\n\n\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/penta-essentia-memento-1526-zene-az-ot-geniusz-foldjerol-7/
LOCATION:Városháza (Polgármesteri Hivatal Budapest I. kerület)\, Kapisztrán tér 1.\, Budapest\, Budapest\, 1014\, Hungary
CATEGORIES:Koncert
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/08/PentaEssentia-kamara.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260918T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260919T193000
DTSTAMP:20260816T184604Z
CREATED:20260601T172407Z
LAST-MODIFIED:20260816T184604Z
UID:7049-1789714800-1789846200@matine.hu
SUMMARY:Középkori templomok üzenete a Felső-Tisza-vidékén és a Szilágyságban
DESCRIPTION:A kirándulás a Kárpát-medence gazdag középkori egyházi örökségét mutatja be\, hét református és két római katolikus műemléktemplomon keresztül. A szilágysági és nyírségi templomok különleges értékei a gótikus és román kori építészeti megoldások\, a 14-18. századi freskók (Szent György és a sárkány\, Szent László legendák)\, valamint a pataki mesterek által festett kazettás mennyezetek. Az épületek története szorosan összefonódik a magyar nemesi családokkal (Bánffy\, Bátori\, Ákos nemzetség)\, és a reformáció elterjedésével Erdélyben. A templomok máig élő gyülekezetek otthonai\, ahol a hagyományőrzés és a megújulás egyszerre van jelen. \n1.NAP: SÁRKÁNYÖLŐ SZENT GYÖRGY ÉS SZENT LÁSZLÓ NYOMÁBAN\nÓ f e h é r t ó – B a k t a l ó r á n t h á z a – L a s k o d –  T a r p a – L ó ny a \nElső napunkon a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék középkori templomait járjuk körbe\, melyeket a 13–15. században nemesi családok (Bátoriak\, Gutkeled nemzetség) építtettek. A látnivalók között feltűnnek a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló freskók\, a liliomos református falfestések\, valamint a ritka gótikus építészeti részletek és fa harangtornyok. Az épületek története egyben a hitvallásváltásokról (katolikus–református) és a középkori mesterek vándorlásáról is tanúskodik. \nB e r e g d a r ó c (szállás) Hét csillag üdülő és konferenciaközpont (közös vacsora és reggeli másnap indulás előtt). \n2.NAP: A SZILÁGYSÁG LEGSZEBB REFORMÁTUS TEMPLOMAI\nÁ k o s – S o m ly ó ú j l a k – Sz i l á gy s o m ly ó – K r a sz n a \nA második nap során felkeressük Szilágy megye legértékesebb református műemléktemplomait. Megcsodálhatjuk a kazettás mennyezeteket\, a gótikus és román kori építészeti részleteket\, valamint az újjáépített ólomüveg ablakokat. Az út során bepillantást nyerhetünk a helyi gyülekezetek gazdag történelmébe\, néprajzi hagyományaiba és a templomokhoz fűződő érdekes helyi mondákba is. \nSzakmai vezetőnk: Prokopp Mária professor emerita\, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész\, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa.\nHelyi szakmai vezetőnk: Szatmári István építész\, műemlékvédelmi szakértő\, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara alelnöke\, a Középkori Templomok Útja Egyesület elnöke. \nÓfehértói római katolikus templom \nA 14. századból származik\, és a Bátori családhoz köthető. Déli homlokzatán Kőmíves Mihály 1641-es felirata és liliomos festése látható. Belsejében kiemelkedő látványosság a Szent György és a sárkány küzdelmét ábrázoló hatalmas freskó\, valamint más középkori bibliai jelenetek és szentábrázolások. \n \nLaskodi református templom \nElső említése 1483-ból származik\, de eredeti\, torony nélküli épülete valószínűleg a 13–14. század fordulóján épült. A templomot a 18–19. században többször átépítették\, a torony 1863-ra készült el. Az 1999-es feltárások során előkerült középkori falképek közül kiemelkedik a 14. századi Szent László-ciklus\, valamint Szent György- és Utolsó ítélet-ábrázolás. \n \nBaktalórántházi római katolikus templom \nA templom különlegessége vakolat nélküli fala\, melyen a történeti építési rétegek jól olvashatók\, valamint a sötétre égetett téglákból kialakított „szőnyegminta”. A 2011-ben feltárt freskók közül kiemelkedik a ritka Szent László mennyei koronázását ábrázoló jelenet. A szentély és a hajó falain további jelenetek láthatók\, mint Szent Dorottya legendája\, Szent Ilona a Szent Kereszttel\, valamint a keresztrefeszítés és Árpád-házi Szent Erzsébet alakja\, amelyek a 15. század elején készültek. \n \nTarpai református templom \nEredetileg a 14. században épült\, majd a Bátoriak idején\, a 15. században jelentősen átalakították. A 16. század közepén a református hitre tértek\, 1795-ben pedig hatalmas teremtemplomot és 45\,5 méter magas tornyot emeltek. Értékes középkori részei a fennmaradt falak\, a két déli kapu\, a Bátori-címeres kőtábla\, valamint a ritka\, jó állapotban megőrzött gótikus ajtólap. Különleges látványosságai a 15. századi falképek\, köztük Szent György sárkányküzdelme\, a keresztrefeszítés és Szent Mihály alakja. \n \nLónyai református templom \nA 14. század elejéről származó\, egyszerű szerkezetű falusi lovagkori emlék\, amely szentélyének bordás keresztboltozatával egy regionális templomcsalád tagja. Az épületet a „mosolygó szenteket” ábrázoló mester freskói díszítették\, köztük a Köpönyeges Madonna és Szent György alakja. A 15. századi kifestés nyomán itáliai trecento hatású apostolképek is láthatók\, míg a 17. századi virágmintás díszítés és a mellette álló\, 1781-ben épült 26 méteres fa harangtorony a templom későbbi rétegeit képviseli. \n \nÁkosi református templom \nA  12–13. században épült az Ákos nemzetség családi monostoraként\, és a Kárpát-medence egyik legjobb állapotban fennmaradt románkori bazilikája. A háromhajós\, két tornyos\, téglából épült templomot a 16. század második felétől a reformátusok használják. Az évszázadok során tűzvész\, török támadás és villámcsapás is károsította\, de a 19. század végén Schulek Frigyes vezetésével műemléki helyreállításon esett át. Napjainkban Erdély egyik legpatinásabb és leglátogatottabb középkori műemléke. \n \nSomlyóújlak református templom \nA rejtekfolyosós templom egy 13. századi\, Árpád-kori eredetű épület\, amelynek hajója és tornya román stílusjegyeket őriz. Eredeti szentélye 1866-os tűzvészben leomlott\, helyette barokk stílusban építettek újat. A 2010-es és 2012-es régészeti feltárások során előkerült az eredeti sokszögű szentély\, valamint egy 16. századi nemesi kettős sír\, benne gazdag ruházatú férfi és nő maradványaival\, feltehetően a helyi Sutak-Újlaki család tagjaival. \n \nSzilágysomlyói református templom \nMivel Somlyón a katolikusok kis hányada tért át a református vallásra\, így templomot kellett építeniük. Az első\, vesszőból font\, szalmatetős templom (oratórium) a XVI század elején épülhetett\, hiszen Bethlen Gábor fejedelem 1615-ben rendeletben bíztosította a pap járandóságát. 1666-ban török-tatár hordák felégettek mindent\, 1670-ben kőalapokra építik fel az új református templomot és haranglábat. 1685-86-ban megerősítik a falakat\, zsindellyel fedik be\, 1688-ban a haranglábat is felújítják és két harangot szerelnek fel benne. 1703-ban Leopold osztrák császár katonái rombolják le a templomot. 1729-1736 között épül fel a zsindelyfedeles fatornyos kőtemplom. 27 m magas kőtornya 1815-ben épül. 1917-ben mindkét harangját rekvirálták. A templom népművészeti motívumos kazettás mennyezetét 1737-ben Pataki János készítette. Orgonáját Johannes Hahn építette 1769-ben. 1817-ben szerelik be a toronyóráját. \nSzilágykraszna református templom \nA 14. századi késő gótika idején épült\, legjelentősebb dísze Pataki Asztalos István 1736-os kazettás mennyezete. A gyülekezet több mint 3000 lelket számlál\, gazdag egyházi élettel\, néphagyományokkal\, különleges úrasztali kelyhekkel. A templomot a 20. század elején és 2007–2014 között is teljesen felújították\, ma élő közösségi és turisztikai központ. \n \nForrás: oroksegtura.hu / templomut.hu / lovagkiraly.org / welcometoromaia.eu / szilagynagyfaluref.ro\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/kozepkori-templomok-uzenete/
LOCATION:Budapest
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/akos.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20260923T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20260923T193000
DTSTAMP:20260907T222849Z
CREATED:20260613T230532Z
LAST-MODIFIED:20260907T222849Z
UID:7677-1790186400-1790191800@matine.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában: A puszta lelki harca – az első századi keresztény remeték öröksége és a pálos lelkiség
DESCRIPTION:Az előadás azt vizsgálja\, miként formálódott a keresztény remeteség lelkisége az első évszázadokban\, és hogyan él tovább ez az örökség a pálos rend sajátos karizmájában. A pusztába vonuló remeték felismerték\, hogy az ember legmélyebb küzdelme nem elsősorban külső ellenségekkel\, hanem saját rendezetlen vágyainak\, félelmeinek\, önközpontúságának és kísértéseinek világával zajlik. A lelki harc célja ezért nem önsanyargatás volt\, hanem a szív szabaddá tétele Isten szeretetére. \nAz előadás bemutatja a sivatagi atyák tapasztalatait – különösen a gondolatok (logismoi) elleni küzdelem\, az éberség (népszisz)\, az állhatatos imádság és az alázat szerepét –\, majd rámutat arra\, hogy a pálos rend ezt a hagyományt a magyar remeteség örökségével gazdagítva őrizte meg. Boldog Özséb és az első pálosok számára a magány sohasem menekülés volt\, hanem a Krisztussal való egyesülés és a testvéri közösség szolgálatának forrása. \nAz előadás végül arra keresi a választ\, hogy a sivatagi atyák több mint másfél évezredes bölcsessége miként kínál ma is gyakorlati útmutatást a modern ember belső küzdelmeihez\, a szétszórtság\, a függőségek\, a teljesítménykényszer és a digitális zaj korában. A remeteség öröksége ma is időszerű: a valódi lelki harc a szívben dől el\, és gyümölcse a belső szabadság\, amely képessé teszi az embert Isten és embertársai szeretetére. \n〉〉〉Regisztráció〈〈〈 \nA havi rendszerességgel megjelenő előadássorozatunkat a Magyar Pálos Renddel szoros együttműködésben indítjuk útjára. Ennek keretében meghívjuk és felsorakoztatjuk a rend tudományos kutatóit\, akik bemutatják legfrissebb kutatási eredményeiket a tudományos élet széles spektrumából. Célunk\, hogy változatos témákban és több tudományterületről szólítsunk meg előadókat\, ezzel is gazdagítva a közönség ismereteit és elősegítve a tudományos párbeszédet. \nElőadó: Puskás Antal pálos szerzetes \nAz est háziasszonya: Ökrös Marianna \nTárogatón játszik: Sándor Norbert tárogatóművész \nAz esemény a Magyar Pálos Rend\, a Nemzeti Tárogatóintézet és a Láng Művelődési Központ közreműködésével valósul meg! \nAz esemény ingyenes\, de regisztrációhoz kötött!\n〉〉〉Regisztráció〈〈〈 \nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/palos-szerzetes-kereszteny/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/Palos_Antal.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261007T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261007T193000
DTSTAMP:20260613T195619Z
CREATED:20260613T195051Z
LAST-MODIFIED:20260613T195619Z
UID:7608-1791396000-1791401400@matine.hu
SUMMARY:Penta Essentia – Memento 1526 / Zene az öt géniusz földjéről
DESCRIPTION:Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző kifejezetten a Mohácsi vész 500. évfordulójára komponálta egész estés színpadi zeneművét\, amellyel a fél évszázada történt eseménynek kíván mementót állítani. A mű nem a konkrét harctéri eseményekre\, hanem Mohácsra\, mint a nemzet sorsának tragikus mérföldkövére reflektál egy szimbolikus történet kibontásával. \nA művet Hamvas Béla Öt géniusz című esszéje ihlette\, amelyben az író a mit jelent magyarnak lenni kérdésére ad egy izgalmas választ: \n\n\n„Magyarnak lenni annyit jelent\, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni”.\n\n\nHamvas Béla szerint a Kárpát-medencét „öt géniusz” szellemisége uralja: Nyugat kultiváltsága\, Kelet tüze\, Észak komolysága és Dél derűje egyszerre hat az itt élőre és akkor még az ötödik géniuszról\, az önmagában is sokrétű Erdélyről nem is beszéltünk. Ez a különleges helyzet lehetőségeket és egyben kihívásokkal teli sorsot ad a magyar embernek: a társadalom és az egyén szintjén is összhangba kell hoznia az őt körülvevő és lelkét tápláló géniuszokat.\nKeresztury-Albert Zsolt zeneszerző színpadi zeneműve nem a veszteségre\, hanem az értékeinkre fókuszál és a megmaradás és megújulás erejét hivatott közvetíteni az emlékév alkalmából. Az identitáskeresés kultikus útjára invitálja az érdeklődőt\, hogy a próza\, a komolyzene\, a népdalok és a tárogató éneklő hangjának összefonódásában merítkezzen meg az öt géniusz világában és járja be történelmi hazánk varázslatos vidékeit Délvidéktől Erdélyen át Felvidékig. \nA szimbolikus történetben a juhászbojtár és a leány szerelme a Kárpát-medence öt nagy tájegységét bejárva bontakozik ki. Délvidék\, Dunántúl\, Felföld\, Erdély végül az alföldi Puszta a történet helyszínei. A balladát narrátor beszéli el\, a népénekesek – akik a főszereplőket alakítják – pedig az adott tájhoz kapcsolódó népdalok megidézésével keltik életre a cselekményt. A népdalokból zeneművek sarjadnak\, amelyek a kamarazenekar előadásában sodorják a hallgatót a történet mélységeibe. A művet a tárogató szólisztikus jelenléte keretezi\, és a népdalokra válaszolva\, azokkal olykor összefonódva kapcsolja össze a zenei tételeket. Az előadás a közönségnek így egy sokrétű élményt kínál: a próza\, a népdalok\, a kamarazene és a tárogató hangja egy színi előadás keretében\, szerves egységében bontják ki a mű mondanivalóját. \nA belépés díjtalan!\nElőadók:Albert Anna Leona\, Gubinecz Ákos – énekKovács Nemes Andor – narrációErdő Zoltán – tárogatóDobozy Ágoston – zongoraAz Anima Musicae Kamarazenekar vonósnégyese \n\n\n\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/penta-essentia-memento-1526-zene-az-ot-geniusz-foldjerol-3/
LOCATION:Zsinagóga Lendva\, Spodnja ulica 5.\, Lendava\, 9220\, Slovenia
CATEGORIES:Koncert,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/05/PentaEssentia-kamara-scaled.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261010T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261011T200000
DTSTAMP:20260806T105315Z
CREATED:20260805T153233Z
LAST-MODIFIED:20260806T105315Z
UID:8077-1791619200-1791748800@matine.hu
SUMMARY:Magyar kultúrtörténeti identitás a Kárpát-medence déli kapujában: Muravidéki (Tájmelléki) kincseink nyomában
DESCRIPTION:A kétnapos tájmelléki kirándulásunk az Őrség és a Muravidék népi építészeti\, szakrális és történeti kincseit tárja fel. Az első nap a paraszti tudás anyagi emlékeit járja körbe\, míg a második nap Lendva és Bántornya szakrális és kulturális örökségére fókuszál. \nElső nap:\nAz Őrség népi építészeti kincseivel indulunk: Szécsisziget vízimalma és Magyarszombatfa fazekasháza az anyagba zárt paraszti tudást őrzi. A  Muravidék (Tájmellék) magyar emlékeit Kapornak tájháza\, Pártosfalva Matzenauer-romkastélya\, Dobronaki György (a „murai pákász”) hiteles szülőháza\, valamint Hancsikék parasztgazdasága reprezentálja – a népi építészet\, kúriák és gazdasági épületek szerves egysége. \nSzállásunk Lendván\, a Gyertyánosi Rancs turisztikai parasztgazdaság\, a város nyüzsgésétől távol eső csendes\, festői környezetben\, a természet ölelésében található. A hat hektáron elterülő\, rétekkel és erdőkkel borított birtokon különböző szabadon élő állatok\, például szarvasok és vaddisznók is megfigyelhetők\, simogathatók. Az udvaron pontyokban gazdag halastó található. \nA szállásunkon jól felszerelt\, nagyon korrekt és igényes 3-4 ágyas szobák vannak. Mindösszesen 5 db franciaágyas szoba található csak (5.000\,- / Ft / fő felár). Egyágyas szoba lehetőség NINCS\, felár ellenében sem! \nMásodik nap:\nBántornya középkori Szűz Mária-temploma után Lendva következik: a vár\, a zsinagóga\, a polgári múzeum\, majd Makovecz Imre organikus színház- és hangversenyterme. A Szentháromság-kápolnában Hadik múmiája\, az Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom barokk és klasszicista rétegei zárják a történelmi ívet – a magyar jelenlét folytonos dokumentumait. \nVezetőnk: Soós Mihály Lendva alpolgármestere\, a Lendava Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója. \nA részvételi díj magába foglalja az utazás teljes költségét\, a szállást\, a templomi adományokat és belépőket\, valamint kétszeri étkezést. Indulásunk napján 10-én délután a híres muravidéki ízek őrzőjénél Hancsik Józsefnél bőséges muravidéki bográcsgulyás és muravidéki 100 rétű béles fogad bennünket\, korlátlan házi bor\, bodzaszörp\, ásványvíz és kv. Vasárnap a szálláson kontinentális reggeliben lesz részünk. \nAki szeretne másnap szendvicset az útra\, szállásadóink 6 euróért készítenek úti csomagot (egy nagy szendvics\, innivaló és egy gyümölcs vagy energiaszelet) – csak és kizárólag előre (regisztrációkor) rendelhető\, mert szállásadóinknak úgy kell készülniük. Az úti csomag szállásadóinknak fizetendő a helyszínen a reggelinél! Szlovéniában vasárnap nincsenek boltok nyitva! \n1. nap: A Kerka völgyétől Dobronakig \nReggeli találkozás után első állomásunk Szécsisziget\, ahol a Kerka-vízimalom vár bennünket. Az egykori Szapáry–Andrássy-kastélyhoz tartozó barokk malom az utolsó épen maradt képviselője a Kerka partján egykor működő huszonnyolc vízimalomnak. A 17. század óta álló épület 1963-ig őrölte a gabonát\, amíg a folyó szabályozása a medret kétszáz méterrel odébb nem helyezte. A 2022-ben felújított malom alsó szintjén a korhűen rekonstruált malomtechnikát\, a felső szinteken a molnárok használati tárgyaiból és archív fotókból álló kiállítást tekinthetjük meg. Az új Pajta-épületben ajándékbolt és kávézó várja a látogatókat. \n \nInnen továbbutazunk Magyarszombatfára\, az Őrség „fazekasfalujába”\, ahol a Fazekasház tárul elénk. Az 1790-ben épült\, fekvőborona falú\, zsúpfedeles parasztház egykor Cseke János fazekas otthona volt\, 1975 óta működik tájházként. Bemutatja a 19. század végétől a 20. század közepéig készült edényformákat\, szerszámokat és szakmai segédeszközöket. A melléképületben hagyományos őrségi boglyakemencét is találunk\, ahol évente egy-két alkalommal tartanak fatüzeléses égetést. A falu ma is élő fazekashagyományairól az Őrségi Kerámia Látogatóközpont is tanúskodik. \n \nA nap harmadik állomása Kapornak\, ahol a Tájház és néprajzi gyűjtemény vár bennünket. A 20. században épült Skerlák-ház egykor a környék egyik legnagyobb pálinkafőzőjével rendelkezett. Az 1997-ben felavatott épületben megcsodálhatjuk a kemencés\, mászókéményes konyhát\, a kétkályhás padolt szobát\, a faragókamrát és a méhest. Különleges látnivalók a pálinkafőző\, a mezőgazdasági szerszámok gyűjteménye\, a menyasszonyi láda\, a mozsár\, valamint a csuhéból és vesszőből készített kosarak. Az udvaron Tündérkert várja az érdeklődőket\, amelyet az őshonos fák megőrzése érdekében hoztak létre. \n \nDélután továbbhaladunk Pártosfalvára a Matzenauer-romkastélyhoz. A neoklasszicista stílusú\, egyemeletes kastélyt 1800 körül olasz építőmesterek emelték – jelük\, az oroszlán ma is látható az ablakok sarkaiban. A kastély 1876-tól vártemplomként jegyeztetett\, osztrák és magyar tulajdonosai nyári\, illetve vadászlakként használták. Utolsó tulajdonosa Carl von Matzenauer osztrák konzul volt\, akinek értékes könyvei\, fegyver- és festménygyűjteménye maradt fenn. A második világháborúban kifosztották\, majd államosították. Ma a családi címer és a százéves platánfák\, fenyők és piros levelű bükkfák őrzik az egykori fényűző élet emlékét. \n \nA nap gasztronómiai csúcspontja a Hancsikék parasztgazdasága Dobronakon\, ahol ebéddel várnak bennünket. Hancsik József és felesége\, Edit 2010-ben nyitott a falusi turizmus felé. A család generációk óta a földművelésből él – egyéves krumplitermés árából építették a házat\, amely az édesapa idejében kocsmaként működött. A portán a hagyományos muravidéki életmód elevenedik meg: a gazdaságban megterem a gabona\, a kukorica\, a gyümölcs\, és a saját termésből készült ételeket kóstolhatjuk meg. \n \nEbéd után a Dobronaki György-ház következik. A 20. században jegyzői lakásként\, majd orvosi lakásként szolgáló épületben 2003-ban indult tudatos néprajzi gyűjtőmunka\, amelynek eredményeként gazdag helytörténeti-néprajzi gyűjtemény jött létre. A kiállítás bemutatja a katonaéletet\, az iparosságot\, a vallási életet\, az oktatás világát és az emberélet fordulóit. A polgári szobabelső az 1950-es évek hangulatát idézi\, a konyhában zárt rendszerű tűzhelyet láthatunk\, a sártapasztású padlás pedig bemutatóraktárként szolgál\, ahol szalmából font kópicok\, vindük\, ládák és gazdasági eszközök sorakoznak. \n \nA nap végén elfoglaljuk szállásunkat a lendvai Gyertyános Rančon (Ranč turisztikai parasztgazdaság)\, ahol a természet ölelésében\, hat hektáros birtokon pihenhetünk meg. A szálláshely medencével\, halastóval vár\, a környező réteken szarvasok és vaddisznók is megfigyelhetők. \n \n \n2. nap : Lendva és Bántornya szakrális és kulturális öröksége \nReggeli után Bántornyára (Turnišče) utazunk\, ahol a 14. század második felében épült román kori Szűz Mária Mennybevétele templom vár bennünket. A Bánffy család által építtetett templom falain Aquila János freskói elevenednek meg. A szentélyben az Üdvözítő trónol mandorlában\, körülötte az apostolok és a négy evangélista jelképei. A legértékesebb a Magyar Királyság területén egyedülálló\, teljes Szent László-legenda-ciklus\, amely az északi\, keleti és déli falon folytatódik – a királyválasztástól és koronázástól a szentté avatásig. Különlegessége a Salamon általi koronázás jelenete\, amely máshol nem található meg. A templom mellett egy újabb\, barokk berendezésű templomot használnak vallási célra\, amelyet oldalajtó köt össze a freskós templommal. \n \nVisszatérve Lendvára\, következik a Színház- és Hangversenyterem\, Makovecz Imre organikus építészetének remeke. A világhírű magyar építész által tervezett\, misztikus bárkára emlékeztető épület 1991-től 2004-ig épült\, nehézségek és leállások után. A 444 férőhelyes terem színházi előadásoknak\, koncerteknek\, kongresszusoknak ad otthont. Az épület előtti teret Zala György helyi szobrászművész mellszobra díszíti. \n \nA városi sétát a Lendvai Zsinagóga követi\, amely Szlovénia egyetlen fennmaradt\, ma is álló zsinagógája Maribor mellett. Az 1866-ban épült\, sátortetős monolit épületben 80 férfi és 60 női ülőhely volt. A belső teret hat aranyozott\, korinthoszi oszlopfős vaspillér díszíti\, az eredeti berendezésből az óra maradt fenn. 1944-ig működött szakrális létesítményként\, ma kiállító- és rendezvényterem. A közelben található a zsidóiskola romja és a muravidéken egyedülálló\, épségben fennmaradt zsidótemető\, ahol a névadó sírköveken latin és héber feliratok olvashatók. \n \n \nA Polgárosodás\, Nyomdászat és Ernyőgyártás Múzeuma a Fő utca 52. szám alatti egykori polgárházban eleveníti meg Lendva ipartörténetét. A 20. század eleji neobarokk épületben megismerkedhetünk a város polgárosodásával\, a Monarchia területén elsőként alapított Hungária Hazai Ernyőgyár Rt. történetével és a Balkányi család nyomdájával\, ahol 1889-től 1919-ig magyar és szlovén nyelvű lapok jelentek meg. A kiállítás különlegessége az 1835-ben alapított első muravidéki gyógyszertár berendezése és a Manuale Pharmaceuticum\, a 3729 receptet tartalmazó kéziratos gyógyszerészkönyv. \n \n \nInnen a közeli Lendvai Várba sétálunk\, amely a Hahót-Buzád nemzetség egykori erőssége volt a 12. század óta. A Bánffy család három évszázadon át a legkiemelkedőbb magyar nemesi családok közé tartozott\, a várban járt Beatrice nápolyi hercegnő és maga Mátyás király is. A vár falai között működött Hoffhalter Rudolf híres nyomdája 1573-ban\, ahol protestáns magyar nyelvű könyveket nyomtattak. A törökök soha nem foglalták el\, a török kor után Esterházy Pál építtette újjá L alakú alaprajzzal. 1973 óta a Lendvai Galéria-Múzeum működik falai között. \n \nA nap szakrális fénypontja az Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom. Lendva lelki központját a templom körüli tér adja\, ahol a város szíve dobog. A barokk templomot Esterházy Pál építtette 1749 és 1751 között. A főoltárképet Felix Barazutti itáliai mester festette 1888-ban\, a négy barokk oltár közül a Szent Kereszt-oltár emelkedik ki művészi értékével\, a Szűz Mária-oltárt pedig Árpád-házi Szent István és Szent László szobrai díszítik. A templom melletti ligetben Szent Flórián szobra\, Árpád-házi Szent István bronzszobra és a közelmúltban boldoggá avatott Slomšek püspök emlékműve áll. \n \nA nap zárásaként a város szélén\, a szőlőhegyek fölé magasló dombon találjuk a Szentháromság-kápolnát\, ahol Hadik Mihály múmiája nyugszik. A barokk kápolnát a Gludovácz család építtette a török elleni háborúk után. A néphagyomány szerint itt őrzik üvegkoporsóban Hadik Mihályt\, Bánffy Kristóf törökellenes harcainak hős várkapitányát. Az épületet 1945-ben ágyúlövés érte\, azóta felújították. A körülötte lévő temető a község egyik legrégibb sírhelye. \n \nforrás: muravidek.re / www.gml.si / chartaxxi.eu / www1.kkl.si / dobronak.eu / zupnija-lendava.si  \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/magyar-kulturtorteneti-identitas-a-karpat-medence-deli-kapujaban-muravideki-tajmelleki-kincseink-nyomaban/
LOCATION:Budapest
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/08/Bantornya-Szuz-Maria-Mennybevetele-templom_szent_laszlo_legenda.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261017T100000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261017T120000
DTSTAMP:20260923T224617Z
CREATED:20260613T212328Z
LAST-MODIFIED:20260923T224617Z
UID:7636-1792231200-1792238400@matine.hu
SUMMARY:Ganz\, Gottwald\, Millenáris – Egy ipari negyed újjászületése
DESCRIPTION:Sétánk a Mechwart téren indul\, ahol többek között Mechwart András örökségét és a Margit körút sarki épületének történetét járjuk körül. Innen a Kelet Károly utcán haladva fedezzük fel a Statisztikai Hivatal\, a Meteorológiai Intézet és a Rákóczi Gimnázium építészeti értékeit. A Marczibányi téren az egykori vesztőhely és az MHSZ Lőtér történetét idézzük fel\, majd a Lövőház utcán át a Millenáris és Szélkapu területére érkezünk\, ahol szó esik a Klement Gottwald Gyárról\, a Ganz Villamossági Művekről és a Fény utca évtizedekig zárt világáról. A Széna téren az egykori Ispotály és a Kisrókus utcai gáztartályok emlékét elevenítjük fel. Végül a Retek utcán át a Széll Kálmán téren zárul a séta\, ahol a budai villamosközlekedés\, a tér átváltozásai és a Posta Palota történetét ismerhetjük meg. Ez a városi séta nemcsak építészeti és várostörténeti kuriózumokban gazdag\, hanem páratlan betekintést nyújt Budapest egyik legizgalmasabb városrészének fejlődésébe Takács Ákos szakmai vezetésével. \nA séta időtartama 2 óra.\nSétavezető: Takács Ákos\, közlekedés-építő mérnök\, építészmérnök\, belsőépítész szakmérnök\, vezető tervező\, alelnök\, fenntarthatósági igazgató (CÉH csoport). FIDIC euro-mérnök. Többek között a Millenáris Kiállítási és Rendezvény Központ koncepció-tervezője\, társtervezője és projektvezetője; a Bakuban megépült Nemzeti Egészségügyi Központ\, Onkológiai Intézet új épülete és egy különleges kórház építész tervezője és projektvezetője; a fővárosi 1-es és 3-as villamos vonalak megállóinak; valamint a Budafoki Kocsiszínnek felelős építész tervezője és tervezési projektvezetője. Budapest Építészeti Nívódíjában részesült\, illetve „Europa Nostra” és FIABCI elismerést kapott. \nLétszám: maximum 20 fő\nA résztvevők audio guide készüléket kapnak\, hogy a séta közben szabadon nézelődhessenek.\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/millenaris/
LOCATION:Millenáris\, Kis Rókus u. 16-20.\, Budapest\, Budapest\, 1024\, Hungary
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/millenaris.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261029T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261029T193000
DTSTAMP:20260926T195105Z
CREATED:20260613T232543Z
LAST-MODIFIED:20260926T195105Z
UID:7682-1793296800-1793302200@matine.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában: Az antverpeni budaszentlőrinci pálos kódex - A budaszentlőrinci pálos kolostor könyvtárának egy megmaradt kötete
DESCRIPTION:A budaszentlőrinci pálos anyakolostor könyvtárát a mohácsi síkon győzedelmeskedő oszmán csapatok felprédálták\, és a kutatás jelenlegi állása szerint e grandiózus gyűjtemény összes kötete a tűzvész martaléka lett. Jelen tanulmány egy túlélő kódex létezésére hívja fel a figyelmet. A kötet egy 13. századi\, párizsi műhelyben készült\, iniciálékkal és miniatúrákkal gazdagon díszített latin Biblia\, amely az antwerpeni Plantin-Moretus Múzeum M. 17.3 jelzetű kódexe. A tanulmány áttekinti a kötettel kapcsolatos nemzetközi szakirodalmat\, és pontosítja a provenienciájának egy epizódját (a fol. 247r-en található török – korábban helytelenül arabnak titulált – bejegyzés alapján 1546 helyett 1526-ban került oszmán kézbe). Kodikológiai szempontból pontosítja a levélszámozást\, kiegészíti a kötetben található bejegyzések listáját\, és felhívja a figyelmet az oldalak csonkolásának tényére. Újabb adalékokat szolgáltat arra a hipotézisre\, amely szerint a kódex korábban két kötetből állt\, és az újrakötés elvégzését az Anconában működő flamand kereskedő Gillis de Grave személyéhez köti. \nAz előadás ingyenes\, de regisztrációhoz kötött!\n〉〉〉R E G I SZ T R Á C I Ó〈〈〈\nA havi rendszerességgel megjelenő előadássorozatunkat a Magyar Pálos Renddel szoros együttműködésben indítjuk útjára. Ennek keretében meghívjuk és felsorakoztatjuk a rend tudományos kutatóit\, akik bemutatják legfrissebb kutatási eredményeiket a tudományos élet széles spektrumából. Célunk\, hogy változatos témákban és több tudományterületről szólítsunk meg előadókat\, ezzel is gazdagítva a közönség ismereteit és elősegítve a tudományos párbeszédet. \nElőadó: Mércz András nyelvész\, kutató \nAz est háziasszonya: Ökrös Marianna \nTárogatón közreműködik: Molnár Péter Benjámin a Nemzeti Tárogatóintézet tárogatósa \nMércz András: szír ortodox egyháztörténetre és a kora újkori keleti kereszténységre szakosodott kutató\, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett doktori fokozatot. Kutatásai középpontjában a szír kultúra 16. századi európai tudományos felfedezése\, valamint Mardini Mózes és Andreas Masius szír nyelvű levelezésének feltárása áll. Széleskörű nemzetközi levéltári tapasztalattal rendelkezik\, többek között a Vatikáni Könyvtárban és a Plantin–Moretus Múzeumban is végzett kutatásokat. Legfrissebb tudományos eredménye a budaszentlőrinci pálos kolostor könyvtárából származó\, eddig ismeretlen 13. századi latin Biblia azonosítása az antwerpeni gyűjteményben. Erről a felfedezésről a Magyar Könyvszemle 2024-es évfolyamában jelentetett meg tanulmányt\, amely a pálos rend művelődéstörténetének jelentős forrása. Kutatásai hozzájárulnak a középkori magyarországi könyvkultúra és a keleti keresztény kapcsolatok jobb megértéséhez. \nA budaszentlőrinci pálos kolostor könyvtárának egy megmaradt kötete \nAz esemény a Magyar Pálos Rend\, a Nemzeti Tárogatóintézet és a Láng Művelődési Központ közreműködésével valósul meg!\n〉〉〉R E G I SZ T R Á C I Ó〈〈〈\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/palosok-nyomaban-2/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/borito_2_palos_eloadas.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261107T100000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261107T120000
DTSTAMP:20260930T232059Z
CREATED:20260923T224136Z
LAST-MODIFIED:20260930T232059Z
UID:8213-1794045600-1794052800@matine.hu
SUMMARY:Szerb sziget a Belvárosban
DESCRIPTION:Tematikus séta Pest szerb emlékei között\, a szerb—magyar kulturális kapcsolatok nyomában \nKis barokk édenkert a Belváros kőrengetegében\, pár lépésre a Váci utcától … A pesti Szent György-templom ódon fallal kerített\, bájos udvara minden erre sétálót rabul ejt. Ezúttal azonban meg is nyílik előttünk míves kovácsoltvas kapuja\, s feltárul a török hódoltság korától itt élő szerbek féltve őrzött múltja\, ortodox hite és sokszínű kultúrája. A több évszázados szerb—magyar kapcsolatok nyomába is eredünk\, megtudjuk\, hogy leghíresebb magyar költőink a reformkorban hol és kinek a szalonjában borozgattak szerb nóta- és tamburaszóra. Időutazásunk végül a századforduló korába\, egy gyönyörű szecessziós díszterembe repít bennünket\, ahol a legendás Tökölyánum ifjú szerb értelmiségei világmegváltó terveket szövögettek Magyarország és Szerbia felvirágoztatásáról. \nA séta útvonala: Pesti szerb templom – Veres Pálné utca – Szerb utca – Váci utca 63. (Angelineum) – Váci u. 66. – Veres Pálné u. 17-19. (Tökölyánum)  \n \nA séta időtartama 2 óra.\nSétavezetőnk: Golub Xénia művészettörténész\, a magyarországi szerb kultúra kutatója és képviselője\, filológus\, az MTA köztestületének tagja. 2010-ben szerzett PhD-fokozatot; fő kutatási területe a szláv irodalmak és kultúrák\, valamint a posztbizánci művészet magyarországi emlékei. Munkásságának fontos részét képezi a magyarországi szerb ortodox művészeti és kulturális örökség kutatása. Számos irodalom-\, művészet- és kultúrtörténeti tanulmány szerzője; társkurátora volt a Budapesti Történeti Múzeum Szerb székesegyház a Tabánban című kiállításának 2018-ban. 2024-ben jelent meg A grábóci ortodox monostor című monográfiája\, amelyben évtizedes kutatásait összegezte. A magyarországi cirill betűs könyvemlékekkel elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaként foglalkozott. \nLétszám: maximum 20 fő\nA résztvevők audio guide készüléket kapnak\, hogy a séta közben szabadon nézelődhessenek.\nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/szerb-sziget-a-belvarosban/
LOCATION:Szent György nagyvértanú szerb ortodox templom\, Szerb utca 4.\, Budapest\, Budapest\, 1053\, Hungary
CATEGORIES:Megjelenítés naptárba,Városi séta
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/09/szerb1.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261114T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261114T190000
DTSTAMP:20260927T123842Z
CREATED:20260613T215446Z
LAST-MODIFIED:20260927T123842Z
UID:7652-1794643200-1794682800@matine.hu
SUMMARY:Árpád-kori templomi örökségünk a Mecsek délnyugati lábánál
DESCRIPTION:Valamennyi templom eredete a 13. századba vezethető vissza\, román kori gyökerekkel. Kővágószőlős területéről már a kőkorból ismerünk régészeti leleteket. Sarlós Boldogasszony-templomának alsó toronyrésze Árpád-kori\, felső szintje későbarokk. Kővágótöttös Szent Miklós-temploma a 13. században épült\, mai formáját 1780-as átépítés után nyerte\, a középkori ablakot és kaput is visszaállították. Bakonya Szent György-temploma a környék legnagyobb középkori temploma volt; ma is láthatók román kori ablakai\, kora gótikus kapuja és freskótöredékei. Hetvehely Öregtemploma késő román\, egyenes záródású falusi templomtípus\, 15. századi falképekkel – bár ezeket sajnos korom borította\, egy részük eltűnt. \nSzakmai vezetőnk:\nSzigetvári Krisztián építészmérnök\, történész\, műemlékvédelmi szakmérnök\, a tervtanács titkára\, a Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának műemlékfelügyelője. Spanyol építészettörténetet tanít a Pécsi Tudományegyetemen. \nKővágószőlős – Sarlós Boldasszony-templom  \nA templom legkorábbi része\, a torony alsó szintje a 13. század végén épült\, román kori ablakpárokkal. Az eredeti gótikus épületet 1763-72 között lebontották\, helyére későbarokk templom épült. Egyetlen középkori részlet a torony alsó fele\, melyet 1974-79-es restaurálás során eredeti formájában helyreállítottak – a középkori és 18. századi részt eltérő színű vakolattal különítették el. A berendezés copf stílusú\, főoltárképét Karl Bachmann festette. A szószék és gyóntatószék a pécsi székesegyházból\, a feszület a jakab-hegyi pálos kolostorból származik. \nÉrdekességek: A terület már a kőkortól folyamatosan lakott (római villa\, ókeresztény sírkamra\, longobárd és avar leletek). A Jakab-hegyen volt a pálos rend első háza (1225 körül). 1981-ben a templom mellett egy 15. századi\, háromosztatú\, pincés lakóházat tártak fel. \n \nKővágótöttös – Szent Miklós-templom \nA 13. században (egyes források szerint 12. század) épült templom a török hódoltságot túlélte\, de 18. század elejére leromlott. 1726-ban restaurálták\, majd 1780-ban barokk ízlés szerint átépítették: a szentélyt nagyobbra bővítették\, a déli keskeny román ablakokat szélesebbre cserélték\, kórust és orgonát építettek. 1980-83 között nagyszabású restaurálás zajlott: az 1780 utáni állapotot állították vissza\, de bemutatták a középkori részleteket is. Kibontottak egy középkori ablakot\, a déli bejáratot eredeti formájában állították helyre. A középkori keresztelőkút ma is látható. A copf szószéket elbontották\, a barokk berendezésből csak kevés maradt\, a jelenlegi berendezési tárgyak újak. \nKülönlegessége\, hogy 2005-ben Toronyzenét alakítottak ki\, mely naponta 14 és 18 órakor a rövidített Bányászhimnuszt játssza. \n \nBakonya – Szent György-templom \nA templom már 1235-ben szerepel\, a környék legnagyobb és legerősebb középkori temploma volt. 1332-ben kimagaslóan magas egyházi adót fizetett\, ami jelentőségét mutatja. 1800-ban barokk ízlés szerint átépítették\, keresztházzal bővítették\, ekkor középkori jellege elhomályosult. Az 1970-es években végzett kutatás és helyreállítás során a keresztházat elbontották\, és visszaállították a középkori román állapotot. Ma keletelt\, félköríves apszisú\, zárt román stílusú templom nyugati toronnyal. Kívül látható egy kora gótikus kapu és két román kori\, 13. századi ablak. Belül 13. századi freskótöredékek (glóriaív maradványa) és 15. századi festésnyomok (tárcsadísz\, sarus-köpenyes alak) figyelhetők meg. \nKülönlegesség: A hagyomány szerint a Jakab-hegyi pálos kolostorból származó keresztelőkút (eredetileg szenteltvíztartó) látható. \n \nHetvehely – Öregtemplom \nAz Árpád-kori\, késő román templom a 13. században épült\, egyenes szentélyzáródású falusi templomtípus. Középkori titulusa ismeretlen\, ma Szentháromság tiszteletére szentelték. A 15. században falképekkel díszítették\, melyeket később lemeszeltek. A török hódoltság alatt rommá vált\, majd 1757-ben barokk stílusban helyreállították\, fatornyot is kapott. 1883-ban új templomot építettek\, a régi gazdasági épületté vált: hajójából szénapajta\, szentélyéből és sekrestyéjéből húsfüstölő lett. Emiatt a 15. századi falképeket vastag korom borította. 1911-ben a legépebb freskókat lefejtették és a Szépművészeti Múzeumba szállították\, de a II. világháborúban eltűntek. Végleges helyreállítása 1975-ben történt. \nKülönlegessége\, hogy ma is láthatók középkori részletei (gótikus oltár\, ülőfülke\, háromkarélyos ablak). Az épület festőien elrejtve\, düledező lépcsőn közelíthető meg. \n \nforrás: varlekszikon.hu / kozepkoritemplomok.hu / kirandulssatervezo.hu \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/arpad-kori-templomi-oroksegunk-a-mecsek-delnyugati-labanal/
LOCATION:Budapest
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/webp:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/bakonya.webp
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261115T190000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261115T203000
DTSTAMP:20260904T234550Z
CREATED:20260904T234235Z
LAST-MODIFIED:20260904T234550Z
UID:8177-1794769200-1794774600@matine.hu
SUMMARY:Penta Essentia – Memento 1526 / Zene az öt géniusz földjéről
DESCRIPTION:Az előadás nagyprodukcióként a Szent István Filharmonikusok közreműködésével valósul meg!\nKeresztury-Albert Zsolt zeneszerző kifejezetten a Mohácsi vész 500. évfordulójára komponálta egész estés színpadi zeneművét\, amellyel a fél évszázada történt eseménynek kíván mementót állítani. A mű nem a konkrét harctéri eseményekre\, hanem Mohácsra\, mint a nemzet sorsának tragikus mérföldkövére reflektál egy szimbolikus történet kibontásával. \nA művet Hamvas Béla Öt géniusz című esszéje ihlette\, amelyben az író a mit jelent magyarnak lenni kérdésére ad egy izgalmas választ: \n\n\n„Magyarnak lenni annyit jelent\, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni”.\n\n\nHamvas Béla szerint a Kárpát-medencét „öt géniusz” szellemisége uralja: Nyugat kultiváltsága\, Kelet tüze\, Észak komolysága és Dél derűje egyszerre hat az itt élőre és akkor még az ötödik géniuszról\, az önmagában is sokrétű Erdélyről nem is beszéltünk. Ez a különleges helyzet lehetőségeket és egyben kihívásokkal teli sorsot ad a magyar embernek: a társadalom és az egyén szintjén is összhangba kell hoznia az őt körülvevő és lelkét tápláló géniuszokat.\nKeresztury-Albert Zsolt zeneszerző színpadi zeneműve nem a veszteségre\, hanem az értékeinkre fókuszál és a megmaradás és megújulás erejét hivatott közvetíteni az emlékév alkalmából. Az identitáskeresés kultikus útjára invitálja az érdeklődőt\, hogy a próza\, a komolyzene\, a népdalok és a tárogató éneklő hangjának összefonódásában merítkezzen meg az öt géniusz világában és járja be történelmi hazánk varázslatos vidékeit Délvidéktől Erdélyen át Felvidékig. \nA szimbolikus történetben a juhászbojtár és a leány szerelme a Kárpát-medence öt nagy tájegységét bejárva bontakozik ki. Délvidék\, Dunántúl\, Felföld\, Erdély végül az alföldi Puszta a történet helyszínei. A balladát narrátor beszéli el\, a népénekesek – akik a főszereplőket alakítják – pedig az adott tájhoz kapcsolódó népdalok megidézésével keltik életre a cselekményt. A népdalokból zeneművek sarjadnak\, amelyek a kamarazenekar előadásában sodorják a hallgatót a történet mélységeibe. A művet a tárogató szólisztikus jelenléte keretezi\, és a népdalokra válaszolva\, azokkal olykor összefonódva kapcsolja össze a zenei tételeket. Az előadás a közönségnek így egy sokrétű élményt kínál: a próza\, a népdalok\, a kamarazene és a tárogató hangja egy színi előadás keretében\, szerves egységében bontják ki a mű mondanivalóját. \nKözreműködik:\nAlbert Anna Leona\, Gubinecz Ákos – ének\nBánföldi Szilárd – narrátor\nErdő Zoltán – tárogató\nDobozy Ágoston – zongora\nSzent István Filharmónikusok\, Vox Laurus Vegyeskar\nVezényel: Safarek Krisztián\nHorváth Zoltán – színpadi rendező \n〉〉〉Jegyvásárlás〈〈〈
URL:https://matine.hu/esemeny/penta-essentia-memento-1526-zene-az-ot-geniusz-foldjerol-8/
LOCATION:Zeneakadémia\, Liszt Ferenc tér 8.\, Budapest\, Budapest\, 1061\, Hungary
CATEGORIES:Koncert,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/08/PentaEssentia-kamara.jpeg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261126T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261126T193000
DTSTAMP:20260922T225620Z
CREATED:20260613T232804Z
LAST-MODIFIED:20260922T225620Z
UID:7684-1795716000-1795721400@matine.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában: Tanúságtevők és fehér kovászok - a Magyar Pálos Rend története a Kádár rendszer évtizedeiben
DESCRIPTION:A Pálos Rend 1934. májusában települt vissza Magyarországra. A visszatérés után a Magyar Pálos Rend dinamikus fejlődésnek indult. Ezt a kibontakozást törte meg a szerzetesrendek feloszlatása 1950-ben. A Rend életében a következő megrázkódatás a Grősz-per volt 1951-ben: Vezér György Ferencet halálra\, rendtársait pedig összesen közel 150 év börtönbüntetésre ítélték. A megtört és megfélemlített pálos szerzetesek közül ketten\, Bolváry László Pál és Arató László Botond 1952-től 1963-ig titokban népszerűsítették a pálos hívatást. Az elköteleződni vágyó fiatal fiúknak illegális lelki gyakorlatokat\, beöltözéseket\, noviciátusokat\, fogadalom tételeket tartottak\, belőlük alakult ki a klandesztin pálosok közössége. A „Fekete hollók” fedőnevű ügyben az állambiztonság Pál és Botond atyát is letartóztatta\, a katakomba Pálos Rendben betöltött szerepüket feltárta\, de a klandesztin pálosok közösségét már nem tudta felszámolni. A Kádár rendszer évtizedeiben az 1960-as évek eleje után már nem történt új hívatások belépése a Rendbe. Az 1989-es rendszerváltást megélő idős pálos szerzetesek mellet\, kilenc klandesztin pálos szerzetes is a Rend kötelékén belül folytatta életét. Ezáltal pótolhatatlan szerepet töltöttek be a Magyar Pálos Rend újraindulásában. \n〉〉〉Regisztráció〈〈〈\nA havi rendszerességgel megjelenő előadássorozatunkat a Magyar Pálos Renddel szoros együttműködésben indítjuk útjára. Ennek keretében meghívjuk és felsorakoztatjuk a rend tudományos kutatóit\, akik bemutatják legfrissebb kutatási eredményeiket a tudományos élet széles spektrumából. Célunk\, hogy változatos témákban és több tudományterületről szólítsunk meg előadókat\, ezzel is gazdagítva a közönség ismereteit és elősegítve a tudományos párbeszédet. \nElőadó: Légrádi Attila állatorvos\, katolikus teológus \nAz est háziasszonya: Ökrös Marianna \nLégrádi Attila katolikus teológus\, de állatorvosként  tevékenykedik\, emellett elkötelezetten kutatta a Magyar Pálos Rend újkori történetét. Teológiai diplomamunkáját a pálos rend második világháború utáni sorsából írta\, amelynek kibővített változata önálló kötetben is megjelent. Kutatásai középpontjában a szerzetesrend illegalitásban töltött évei\, a titokban működő pálos közösségek és azok túlélési stratégiái állnak. Munkássága révén eddig feltáratlan források és visszaemlékezések alapján rajzolja meg a rend Kádár-korszakbeli történetét. Eredményeivel hozzájárul a magyar egyháztörténet-írás e kevéssé ismert fejezetének megértéséhez. \nAz esemény a Magyar Pálos Rend\, a Nemzeti Tárogatóintézet és a Láng Művelődési Központ közreműködésével valósul meg!\nAz esemény ingyenes\, de regisztrációhoz kötött!\n〉〉〉Regisztráció〈〈〈\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/palosok-nyomaban-3/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/png:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/06/legradi_attila.png
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20261217T180000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20261217T193000
DTSTAMP:20260930T233932Z
CREATED:20260915T073521Z
LAST-MODIFIED:20260930T233932Z
UID:8188-1797530400-1797535800@matine.hu
SUMMARY:Pálosok Nyomában
DESCRIPTION:A havi rendszerességgel megjelenő előadássorozatunkat a Magyar Pálos Renddel szoros együttműködésben indítjuk útjára. Ennek keretében meghívjuk és felsorakoztatjuk a rend tudományos kutatóit\, akik bemutatják legfrissebb kutatási eredményeiket a tudományos élet széles spektrumából. Célunk\, hogy változatos témákban és több tudományterületről szólítsunk meg előadókat\, ezzel is gazdagítva a közönség ismereteit és elősegítve a tudományos párbeszédet. \nElőadó: Takács Miklós régész \nAz est háziasszonya: Ökrös Marianna \nTárogatón közreműködik: … a Nemzeti Tárogatóintézet tárogatósa \nTakács Miklós elismert magyar régész\, az MTA doktora\, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének egyetemi tanára. Ruralia európai falukutató régészeti munkaközösség titkára. A Magyar Régész Szövetség alapító tagja. 1992-ben csatlakozott az MTA Régészeti Intézetéhez\, ahol később tudományos főmunkatársként és tanácsadóként folytatta kutatásait. Fő kutatási területe a középkori falvak és települések régészete\, a Kárpát-medence 10–14. századi edényművessége\, valamint a Balkán térségének történeti régészete. 1995-ben kandidátusi címet szerzett\, 2014-ben az MTA doktora. Rendszeresen részt vesz az MTA Régészeti Bizottságának munkájában. \nAz előadás ingyenes\, de regisztrációhoz kötött!\nAz esemény a Magyar Pálos Rend\, a Nemzeti Tárogatóintézet és a Láng Művelődési Központ közreműködésével valósul meg!\nHelyfoglalás érkezési sorrendben!
URL:https://matine.hu/esemeny/palosok-nyomaban-dec-17/
LOCATION:Láng Művelődési Központ\, Rozsnyay utca 3.\, Budapest\, Budapest\, 1139\, Hungary
CATEGORIES:Előadás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/webp:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/07/DSCN7981.webp
END:VEVENT
END:VCALENDAR