BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Matiné - ECPv6.17.5//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://matine.hu
X-WR-CALDESC:Események Matiné
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Paris
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20280326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20281029T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270408T070000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270409T200000
DTSTAMP:20261013T221341Z
CREATED:20261013T221007Z
LAST-MODIFIED:20261013T221341Z
UID:8286-1807167600-1807300800@matine.hu
SUMMARY:Észak-Magyarország és Gömör rejtett kincsei között: „Ősi karszt\, középkori kövek – Észak rejtett öröksége”
DESCRIPTION:Kétnapos kirándulásunk alkalmával Észak-Magyarország és a hajdani Gömör vármegye legértékesebb középkori és népi emlékeit\, valamint a Aggteleki-karszt természeti csodáit kapcsoljuk össze. Árpád-kori templomokkal\, gótikus freskókkal\, festett kazettás mennyezetekkel\, kopjafás temetővel\, kőműves hagyományokkal ismerkedhetünk meg\, majd a karsztvidék föld alatti és feletti világával. Szállásunk Szilvásváradon\, a Lipicai Hotelben biztosított. \n1. nap: “Ahol a román kor és a népi emlékezet találkozik” \nAz első napon Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Gömör-Tornai-karszt vidékének középkori emlékei és népi hagyományai közé merülünk. Árpád-kori és román kori templomokat keresünk fel Sajószentpéteren és Rakacaszenden\, ahol 17. századi festett mennyezeteket és középkori freskókat csodálhatunk meg. Perkupán a híres kőműves hagyományokkal ismerkedünk\, Szőlősardón egy kopjafás temetőt látogatunk meg\, Teresznén pedig egy festett kazettás mennyezetű református templomot tekintünk meg. \nA nap végén Szilvásváradra utaztunk\, ahol a Lipicai Hotelben szállunk meg. \n2. nap: “A gótikus freskóktól a smaragdzöld tengerszemig” \nA második napon Ózdtól Jósvafőig kalandozunk\, a középkori freskóktól a barokk festett mennyezeteken át a karsztvidék természeti csodájáig. Ózd-Szentsimon Árpád-kori templomát és Pelsőc gótikus freskókkal díszített műemlékét látogatjuk meg\, majd Tornakápolna népi barokk templomát. A nap zárásaként egy 100 perces barlangtúrán veszünk részt a Baradla-barlangban melynek végén Jósvafőn a Tengerszem-tó smaragdzöld vizét csodáljuk meg. A túrához meleg ruházat és stabil túracipő ajánlott. \nSzakmai vezetőink:\nProkopp Mária professor emerita\, Széchenyi-díjas és magyar Örökség Díjas művészettörténész\, a Magyar Művészeti Akadémia Akadémikusa\,\nPaszternák István régész\, történész\, falkutató\, műemlékvédelmi\, örökségvédelmi és falkutató szakértő. A sajószentpéteri református nagytemplom gondnoka. \n1. NAP: \nSajószentpéter – Árpád-kori templom \nA város központjában egy háromszög alakú téren áll a középkori eredetű\, ma református templom. Az egyhajós\, keletelt épület szentélye a nyolcszög öt oldalával záródik\, karcsú pillérekkel erősítve. A templom története a 14. század közepéig nyúlik vissza\, és a Szent Miklós-titulusra utaló első írásos említése 1409-ből származik. A reformátusok a 17. század végén\, az 1684-es újjáépítést követően vehették birtokba. A templom körüli téglakerítés az 1990-es évek közepén épült. \n \nRakacaszend – Román kori református templom \nA Cserhát lábánál\, a Rakaca patak völgyében megbújó falu temploma hazánk egyik rendkívül ritka ikertemploma volt: egy 12. századi íves szentélyű téglatemplom és egy 13. századi kőtemplom állt egykor egymás mellett\, azonos falakkal. A régebbi épületrészt 1820-ban elbontották\, a megmaradt részt íves toldalékkal bővítették\, fölé huszártornyot emeltek. A templomhajó 1657-ben készült deszkamennyezetét tárcsákba komponált levél- és virágmotívumok díszítik – ez a második legrégibb ilyen jellegű munka Magyarországon. A szentélyben és a diadalíven 14–15. századi falfestmények töredékei láthatók\, apostolok és egy püspök alakjával. \n \nPerkupa – Tájház \nA Bódva folyó völgyében\, a 27-es főút mentén fekvő falu egykor „a száz kőműves faluja” volt. A tájház a Galyasági Településszövetség központjaként működik\, és a vidék lakáskultúráját\, valamint a kőműves hagyományokat mutatja be. A mesteremberek világlátott tapasztalataikat ötvözték a népi építészet elemeivel\, így a falu utcaképe ma is lenyűgöző. \n \nSzőlősardó – Fejfás\, elhagyott temető \nA Galyaságban fekvő\, mélyen a csereháti dombok közé rejtett falucska református temetője a felső-magyarországi fejfás sírkertek egyik utolsó\, még érintetlen tanúja. A kopjafák formája és díszítése pontosan tükrözi az elhunyt nemét és családi állapotát: a kontyos fejfák az asszonyok\, a hátracsapott tetejűek a férfiak\, a koronás fejfák a fiatalon elhunyt hajadonok sírjait jelölik. Az egykori sűrű kopjafaerdő sajnos megritkult\, de Kunt Ernő dokumentációjának köszönhetően a sírkert egykori állapota hitelesen rekonstruálható. \n \nTeresznye – Festett mennyezetű református templom \nA település temploma 1796–97-ben épült késő barokk stílusban\, nyugat-keleti tengellyel. A déli oldal közepéhez simuló torony alsó része kőből\, felső része fa toronysisakból áll. A belső szürkére festett\, kazettás jellegű famennyezete egyidős a templommal\, de a két karzat díszítésére szolgáló színes kazetták az előző\, 1743-ban épült fatemplomból maradtak meg – összesen 46 egész\, 3 fél és 6 hiányos tábla. Az egyik kazetta felirata szerint: „Padoltatott ez Isten háza 1761-dik esztendőbe…” \n \nA nap végén Szilvásváradra utaztunk\, ahol a Lipicai Hotelben szállunk meg. \n2. NAP: \nÓzd-Szentsimon – Szent Simon és Júdás apostol Római Katolikus templom \nAz Ózdi-medence és Észak-Magyarország egyik legkülönlegesebb Árpád-kori műemléke a városrész szélén\, egy magasodó dombon áll. Alapjait a Rimaszécsi Széchy Balog nemzetség tagjai tették le az 1220-as években\, román stílusban – ezt idézi a félköríves apszis\, a keskeny résablakok és a déli kapu. A 14–15. században gótikus stílusban alakították át. A szentély falait lenyűgöző középkori freskóciklusok díszítik: a legkorábbi rétegek 1300 körülről\, a monumentálisabb jelenetsorozat 1423-ból származik. A templomhajót fedő\, 1650-ből való reneszánsz festett kazettás famennyezet geometrikus és virágmotívumaival a korabeli népi asztalosművészet páratlan remekműve. \n \nPelsőc – Európai örökség díjas Árpád-kori templom \nA hajdani Gömör vármegye egyik legjelentősebb gótikus műemléke a 13. század elején épült\, a Bebek család kegyúri templomaként és temetkezési helyeként. Belső terét olasz (trecento) hatást tükröző 14. századi gótikus freskótöredékek díszítik\, amelyek a Szent György-legendát és a magyar szent királyokat ábrázolják. A templomhoz csatlakozó 15. századi gótikus Szent László-kápolna a korszak egyik legszebb hazai emléke. A reformáció idején a templom a reformátusok kezére került\, akik lemeszelték a falakat\, megőrizve ezzel a falképeket. A 18. század eleji romosodás után újjáépítették\, és különálló késő barokk harangtornyot emeltek mellé. Az utóbbi évek restaurálása során újabb falfestmények kerültek elő\, köztük egy teljes Krisztológiai ciklus. \n \nTornakápolna – Barokk stílusú festett kazettás református templom \nA Gömör-Tornai-karsztvidék egyik legbájosabb\, kiemelkedő népművészeti értékkel bíró építészeti emléke. A falu neve középkori kápolna létére utal\, de a gyülekezet mindig valamelyik szomszédos egyházközség leányegyházaként működött. Az 1700-as évek végéig fából készült templomot használtak\, amelyet 1797-ben bontottak le. A mai kőtemplom 1801–02-ben épült késő barokk stílusban\, észak-déli tengellyel. A keleti oldalhoz 1806-ban emelték a 15 méter magas\, karcsú fa toronysisakkal ellátott kőtornyot. A templomhajót borító festett fakazettás mennyezet a gömöri népi barokk asztalosművészet lenyűgöző példája: ovális keretbe foglalt rombuszos háló közepén stilizált liliomok\, valamint az Életfa és az Édenkerti jelenet ábrázolása. A faragott szószékkoronán a fiókáit saját vérével tápláló pelikán látható – Krisztus önfeláldozásának ősi jelképe. \n \nJósvafő – Tengerszem és barlang és a falu \nA jósvafői Tengerszem-tó az Aggteleki Nemzeti Park egyik legszebb\, mesterségesen létrehozott természeti kincse a Törőfej-völgy mélyén. A tavat a Jósva-forrás felduzzasztásával alakították ki az 1930-as és 1940-es évek fordulóján\, eredetileg a Baradla-barlang villamosenergia-ellátását biztosító turbina meghajtására. A tó smaragdzöld\, kristálytiszta vize a környező fák lombkoronáját tükrözi. A Jósva-forrás Magyarország legnagyobb vízhozamú hideg vizű karsztforrása\, amely másodpercenként több ezer liter vizet ad\, állandóan 10 °C körül tartva a tavat. A part mentén hangulatos sétányok és fa pallósorok vezetnek. \n \nA vörös-tói barlangtúra a Baradla-barlang leghosszabb\, teljes egészében villanyvilágítással kiépített szakasza: 100 perces\, közepes nehézségű túra 2\,3 kilométeren át\, 598 lépcsőfokkal. A látogatók olyan csodákat láthatnak\, mint a Sárkányfej-cseppkő\, az Óriások terme és Magyarország legmagasabb\, 19 méter magas állócseppköve\, a Csillagvizsgáló. A barlang hőmérséklete évszaktól függetlenül +10 °C\, a páratartalom 95–100%-os\, ezért meleg ruházat és stabil túracipő szükséges. Jósvafő festői\, patakokkal átszőtt ófaluja a piros turistajelzést követve alig tízperces sétával elérhető a völgytől. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/kozepkori-rejtett-orokseg/
LOCATION:Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/pesloc2.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Paris:20270417T080000
DTEND;TZID=Europe/Paris:20270417T200000
DTSTAMP:20261007T215222Z
CREATED:20261007T002020Z
LAST-MODIFIED:20261007T215222Z
UID:8271-1807948800-1807992000@matine.hu
SUMMARY:Malmok útja - élő ipari örökség a Dél-Dunántúlon
DESCRIPTION:Orfű (hengermalom) – Mohács (taposómalom) – Ráckeve (hajómalom) \nA Malmok útja egy olyan európai kulturális útvonal\, amelynek középpontjában a malmok és a kenyér születése áll. Célja\, hogy bemutassa\, hogyan válik a búza kenyérré a földtől az asztalig\, és ezen keresztül összekapcsolja Európa népeit\, akik évszázadok óta ugyanazt a mindennapi kenyeret eszik. A kenyér mindenkit összeköt: kortól\, nemtől\, nemzetiségtől és hittől függetlenül mindenki mindennapi tápláléka a világ minden részén. \nMalmok útja első kirándulásunk alkalmával három kiemelkedő magyar malmot látogatunk meg egyetlen nap alatt\, amelyek együtt mutatják be\, hogyan válik a búza kenyérré – a víztől az emberi erőn át a folyó sodrásáig. Orfűn Magyarország egyik legértékesebb vízimalmát tekintjük meg\, ahol több mint száz éves hengermalmi berendezés dolgozik\, és ahol a molnár munkája a mai napig látható. Mohácson Európa egyik különleges\, a Kárpát-medence pedig egyetlen taposómalma található\, amelyben. Ugyanitt egy tányér tradicionális mohácsi sokacbabot\, azaz babgulyást kóstolunk meg\, amely a helyi gasztronómiai örökség része. Ráckevén a hajómalmot láthatjuk őrlés közben\, amint a Duna sodrása hajtja a malomköveket. Ez az egy napos út a Malmok Útja első lépése: kipróbáljuk\, hogyan lehet a malmok és a molnár mesterségének történetét élménnyé tenni\, és megmutatjuk\, hogy a mindennapi kenyér mindenkit összeköt. \n\nSzakmai vezetőnk: Zsindely Rózsa Borbála kutató történész\, molinológus. PTE Grastyán Endre Szakkollégiumában mentor\, korábban germanisztika-romanisztika (BA)\, majd német-történelem tanár szakon (MA) végzett. Kutatási területe  a 19-20. századi kismalomipar gazdaság-\, és társadalomtörténete. Többek között malomhelyek lokalizációjával és térképi vizualizációjával foglalkozik. 16 megjelent publikációval rendelkezik malom témában\, köztük német és angol nyelvűekkel. A The International Molinological Society (TIMS\, Nemzetközi Molinológiai Társaság) tagja. \n\nOrfűi hengerműmalom \nBaranya megye egyik legértékesebb vízimalom-emléke\, amely a Mecsek északi lábánál\, Orfűn található. A malom története a középkorig nyúlik vissza\, de mai formáját a 19. század közepén nyerte el\, fénykorát pedig a 20. század elején élte\, amikor kőmalomból hengermalommá alakították át. A több mint száz éves\, Oser-rendszerű hengermalmi berendezés és a felülcsapott vízikerék ma is működőképes\, köszönhetően az 1990-es évekbeli felújításnak\, amely után 1994 és 2009 között újra őrölt. A malom 1970 óta múzeumi funkciót tölt be\, jelenleg az „Orfűi Malmok” együttesének része\, és csak idegenvezetéssel látogatható. Ez az ipari műemlék a magyar malomipar ritka\, élő emléke\, amely a múltat működő gépekkel idézi meg. \n \nMohácsi taposómalom \nA Csele-patak völgyében\, a Szent Miklós Vízimalom udvarán található\, és Európa egyetlen ismert\, ma is működő\, kizárólag emberi erővel hajtott taposómalma. Központi eleme egy 5\,4 méter átmérőjű fakerék\, amelyben lépcsőfokokon haladva a test súlya hozza forgásba a szerkezetet\, miközben egy kétfokozatú áttétel biztosítja az őrléshez szükséges fordulatszámot. Bár a taposómalmok egykor elterjedtek voltak – gyakran kényszermunkával társítva –\, mára egyetlen eredeti példány sem maradt fenn belőlük. A mohácsi példányt Molnár-Bugarszki Norbert készíttette négy év kutatás után\, erdélyi mesterek segítségével\, és 2014 májusában kezdte meg működését. Ma bárki kipróbálhatja a taposókereket\, így testközelből tapasztalva meg\, milyen nehéz fizikai munka volt évszázadokon át a gabonaőrlés. \n \nRáckevei hajómalom \nMagyarország egyetlen ma is működő hajómalma\, amely a Duna-ág partján áll\, és a hajdan százas nagyságrendben üzemelő dunai hajómalmok közül az egyetlen teljesen helyreállított példány. A szerkezet lényege\, hogy a malmot hajóra építették: egy nagyobb malomhajóban kaptak helyet a malomkövek és fogaskerekek\, egy kisebb völgyhajó pedig a vízikerék tengelyét tartja\, így a folyó sodrása hajtja a szerkezetet. Ráckevén a hajómalmok egykor virágkorukat élték\, de az 1872-es szabályozás után elveszítették hajtóerejüket\, és sorra eltűntek; az utolsó\, Gyurcsik-féle hajómalmot 1967–68 telén a jég zúzta össze. A ma látható hajómalom 2007 és 2010 között eredeti rajzok és feljegyzések alapján teljes egészében újjáépült\, és vasárnaponként valódi őrléssel idézi meg a régi malmok működését. A látogatók bemehetnek a hajó belsejébe\, végignézhetik az őrlési folyamatot\, és frissen őrölt lisztet is vásárolhatnak. \n \nRegisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu\nInformáció: +36 20 312 5925
URL:https://matine.hu/esemeny/malmok-utja-i/
LOCATION:Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
CATEGORIES:Kirándulás,Megjelenítés naptárba
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://matine.hu/wp-content/uploads/2026/10/Mohacsi-taposomalom.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR